A kormányszóvivői tájékoztatón Zombor Gábor azt mondta: van olyan elképzelés, hogy a fizetésükön felül most 100-200 ezer forintos ösztöndíjat kapó szakorvosjelöltek és a szakorvosok jövedelme később se csökkenjen. Ha azonban a hiányszakmák után járó ösztöndíj a bérük részévé válik, az a többi orvossal szemben bérfeszültséget idézne elő. Ennek megszüntetésére tehát minden orvosnak emelni kellene a bérét.

Az egészségügyi államtitkárságnak ezért március 31-ig kell elkészítenie a bérrendezésről szóló javaslatát a kormánynak, mondta Zombor Gábor. Az államtitkár utalt arra, hogy ehhez viszont a rezidensek röghöz kötéséhez hasonló szerződést kellene aláírniuk az orvosoknak. A béremelést az kaphatná meg, aki vállalja, hogy Magyarországon marad közalkalmazott orvosként, és nem fogad el hálapénzt. Az államtitkár szerint ez komoly lépés lenne az egészségügy rendszerének tisztítása érdekében is.

Az orvosi életpályától különválasztják az egészségügyi szakdolgozók bérének rendezését. A szakdolgozók is kaptak már korábban bérkiegészítést. Ha ezt az alapbérük részévé tennék, akkor az emelkedés a pótlékokban és az ügyeleti díjakban is megjelenne. Ez egy aránylag könnyen megvalósítható lépés lenne, mondta az államtitkár.

Zombor Gábor a népegészségügyi szűrőprogramok kiterjesztésével kapcsolatban arról beszélt, hogy az fontos eleme a kormány által elfogadott egészségügyi ágazati stratégiának, amely 2020-ig több feladatot tűz ki célul. A legfontosabb, hogy addig két évvel emelkedjen a magyar lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma, ami ma elmarad az uniós átlagtól. A másik szempont, hogy a népbetegségek megelőzése területén tegyen az állam fontos lépéseket, és tíz százalékkal csökkenjen a népbetegségek okozta halálozás.

Erre vonatkozóan konkrét lépéseket is tettek, tesznek, az akut miokardiális infarktus esetében például azzal, hogy a centrumok számát ötről húszra emelték, ötven százalékkal csökkent a halálozás - mondta.

Hasonló centrumokat alakítottak ki a stroke-ellátás és az onkológia területén is. Zombor Gábor bejelentette, hogy a vastagbéldaganat szűrését az év második felében országossá teszik, az eddig kísérleti programként megvalósult szűréseknek pozitív tapasztalatai voltak. A különböző onkológiai szűrések kiterjesztésére 4,6 milliárd forintot költhet a kormány - ismertette.

A sürgősségi ellátás területét említve az államtitkár beszámolt arról is, hogy az egyik operatív programban 10 milliárd forint áll rendelkezésre a gyermek sürgősségi ellátás fejlesztésére és a centrumok kialakítására. A Heim Pál Gyermekkórházban már alakul egy olyan korszerű, európai színvonalú traumatológiai és sürgősségi központ, amely garantálja a súlyos esetek egy helyen történő ellátását. A kormány tervei szerint a megyei kórházakban is hasonló centrumokat alakítanának ki - tette hozzá.

Az államtitkár ismertette azt is, milyen átalakítások várhatóak az egészségügyi háttérintézményeknél azért, hogy hatékonyabbá váljon az irányítás. Ismét önálló lesz az Országos Gyógyszerészeti Intézet, megerősítik az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kompetenciái pedig növekedni fognak. Az OEP a jövőben felelős a betegutak szervezéséért, a finanszírozásért és ezzel együtt az ellenőrzés területén is jelentősebb szerepet kap.
Átalakul a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) - folytatta az államtitkár -, és egy jóval kisebb, de hatékonyabb intézmény jön létre. Egyes feladatait az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) veszi át, amely felelős az állam kézben lévő kórházak működtetéséért.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a béremelésekkel kapcsolatban óvatosabban fogalmazott: ő azt mondta, a kormány, ahogy eddig, ezután is a gazdaság teljesítőképességének függvényében emeli a béreket az egészségügyben.

A kormányszóvivő tájékoztatón még ezekről a témáról esett szó:

Áprilistól átveszik a kórházi adósságokat: Az idei költségvetésben 60 milliárd forint van erre, ez ugyanakkor kevesebb, mint a teljes kórházi adósság összege. A kórházaknak úgy kell átalakulniuk, hogy az adósság ne termelődjön újra. A kórházak az adósságkonszolidációval egy időben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásába kerülnek. A kormány álláspontja szerint kórházak bezárására nem kerülhet sor, mondta Zombor, de a párhuzamos ellátásokat meg kell szüntetni. A megyék lehetőséget kaptak arra, hogy maguk mérjék fel, racionalizálják és hangolják össze az ottani ellátást.

Gyermeksürgősségi centrum a Heim Pál-kórházban: Országosan 10 milliárd forint lesz a gyermeksürgősségi ellátás fejlesztésére. Ebből Budapesten a Heim Pál Gyermekkórházban építenek ki egy modern centrumot, és az országban több helyen a megyei kórházakban alakítanak ki gyermeksürgősségi ellátóhelyeket.

Lesz új kórház Budapesten: Szakmailag mindenképpen indokolt lenne egy új, modern kórház Budapesten, mondta Zombor, de ennél sokkal több nem derült ki. Készül a szakmai koncepció, a több lehetséges helyszín közül majd a kormány dönt.

Újra önállóvá válik a gyógyszerészeti intézet: A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetből kiváló intézetnek kiemelt szerepe lesz a hamisított gyógyszerek elleni küzdelemben. Része lesz az Országos Élelmezéstudományi Intézet is, ami a hamis táplálékkiegészítők forgalmazása ellen lép fel.

Erősödik a szerepe a betegjogi központnak: Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központnak nemcsak a panaszokat kell kezelnie, hanem biztosításfelügyeleti feladatot is kapna és a minőségügyben is fontos szerepe lenne.

(Index, MTI)