Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint jelentősen javítana a helyzetet, ha a kórházakban gyorsabban tudnák átadni a betegeket. A mentők kimutatása szerint az esetek felében a mentők a kórházakban vesztegelnek Egy mentős az Indexnek azt mondta: van, ahol egyetlen leterhelt embernek kellene fogadnia a betegeket, de az is előfordult, hogy a kórházban elromlott a CT, ezért másfele kellett indulniuk.
Február elején Szigetszentmiklóson 360 méternyire a mentőállomástól lett rosszul egy idős nő, de az esethez a 15 kilométerre lévő Pesterzsébetről tudtak mentőt küldeni. Több mint fél órán át küzdöttek az idős nő életéért, de nem tudták megmenteni. Meghalt.
December 1-jén hajnalban Szolnok belvárosában a zebrán ütöttek el egy 22 éves fiatalembert a zuhogó esőben. A mentőre 32 percet kellett várni, pedig a szolnoki mentőállomás 9 percre, a kórház pedig autóval 1 percre volt. A mentő azért nem tudott időben odaérni, mert aznap reggel 20 percen belül három halálos baleset is történt ugyanezen az útvonalon.
Szintén tavaly decemberben egy budaörsi asszony kapott stroke-ot. Bár Budaörsön is van egy mentőállomás, a nőhöz a BAH-csomópontnál lévő mentőállomásról küldtek kocsit. Egy órát kellett várni a mentőre. Az asszonyt másfél órával később vették fel egy fővárosi kórház kardiológiájára, addigra a jobb keze megbénult.
Három eset az elmúlt hetekből, amikor a mentők elvileg nem értek ki időben ki egy esethez. A késés azonban mindig viszonylagos. A hozzátartozók vagy a sérültet életben tartani próbáló járókelők gyakran elviselhetetlenül hosszúnak érzik azt az időt, amíg a mentő megérkezik. Az első esetnél például azt mondta az egyik szemtanú, hogy közel egy órát kellett várni a mentőre. A mentők adatbázisa szerint viszont 19 perc alatt a helyszínen voltak. Annál az esetnél jóval egyértelműbb volt a késés, amikor tavaly Budapesten egy idős nő 68 percig feküdt egy társasház jéghideg kövezetén, mire kiértek mentők, de addigra már késő volt. Az egyértelmű mulasztás volt, ami után egy embert kirúgtak, egyet felfüggesztettek.
Előbb vegyük sorra a szokásos okokat, amiért a mentők késhetnek, vagy amelyekről azt gondoljuk, hogy a késéseket okozzák:
Későn indulnak el? Sokan úgy képzelik, hogy a mentőállomásokon kártyáznak és heverésznek a mentősök, és ha éppen jó műsor megy a tévében, akkor csak ímmel-ámmal indulnak el. „Nálunk alapkövetelmény, hogy a riasztás beérkezésétől számított egy percen belül az autó mozgásban legyen” – mondja egy budapesti mentős. Ezt annyira szigorúan veszik, hogy ha valakiről kiderül, hogy lassan indul el, fegyelmit kaphat.
Messziről jönnek? Bármennyire is szomorú a szigetszentmiklósi vagy budaörsi eset, bármikor máskor is előfordulhat, hogy ha valaki egy mentőállomás kapujában esik össze, oda is két kerülettel távolabbról jön a segítség, ha az ottani mentőegység más helyszínen van. A mentésirányítás lényege, hogy az ország 230 mentőállomásán mindig legyen olyan egység, ami 15 percen belül oda tud érni egy helyszínre. Ez az időt ma az esetek 77-78 százalékában sikerül teljesíteni.
Lassan mennek? Egy szirénázó mentőautó képes akár 150-160-nal is menni, és a traffipax nem fogja lefényképezni. A sebesség azonban nem minden, mondja egy tapasztalt mentős. „Ha összetöröm az autót, akkor nem érek oda a beteghez. Az esethez egy másikat kell riasztani, és lehet, hogy értem is kell küldeni egy mentőt, azaz három kocsit foglalok le. Kinek jó ez?" Olyan is előfordulhat, hogy egy mentőnek kötelező lassan mennie, hogy egy agyvérzéses beteg vagy egy szülés előtt álló nő szállításakor elkerülje a hirtelen fékezéseket vagy a nagyobb zökkenőket.
Akadályozzák őket az úton? Sokszor lehetetlen forgalmi helyzeteken, tömött dugókon, beállt hidakon kell átmenniük a mentősöknek. Az autósok jelentős részének fogalma nincs, mit kell csinálnia, amikor váratlanul megjelenik mögötte a szirénázó mentő. Sokan pánikba esnek, leblokkolnak, mások rosszul állnak félre, a harmadik típus pedig nem csinál semmit. Bár a mentők bármikor átmennek egy kereszteződésen a piros lámpán, egy lezárt sorompós vasúti átjáró vagy akár Budapesten egy HÉV-megálló is hosszú percekre megakaszthatja őket.
Nem tudják a címet? Ebből elég gyakran származnak problémák. A 104-et vagy a 112-t tárcsázó bejelentők nem tudnak mindig pontos címet adni, főleg, ha két település között állnak az út szélén egy szántóföldön. Félreértés adódhat abból is, ha egyszerre több baleset történik egy helyen, netalán egy utcában, de azt a mentésirányítás egy ideig ugyanannak az esetnek hiszi. A hibás helymegjelölésen sokat segítene, ha végre működne a 112-es országos segélyhívó, ami elvileg lehetővé tenné, hogy a mobilok helyadatait automatikusan megkapja a mentésirányítás, így közelítőleg pontos GPS-koordináták alapján indulhatnának a helyszínre a mentők.
A fentieken túl a mentés gyorsaságát egy kevéssé közismert rendszerbeli probléma is befolyásolhatja. Egyáltalán nem mindegy, milyen gyorsan tudja átadni a kórházban a beteget a mentő. Minél lassabban megy ez, annál több ideig hiányzik a mentésből egy fontos láncszem. Pedig egyáltalán nem mindegy, hány autó áll készenlétben. Budapesten 2014-ben 206 569 esethez vonultak ki mentők. Ez napi 566 feladatot jelent, azaz egy mentőegység 24 óra alatt átlagosan 8-12 esetet lát el.
Az életveszélyes állapotban lévő beteget azonnal át kell vennie a kórháznak, más betegnél 10 perc alatt kell lebonyolítani az átadást, válaszolta kérdésünkre Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Ha kiderül, hogy a kórház nem tudja megfelelően ellátni a beteget, a sürgősségi osztály műszakvezető szakorvosának további 15 perc alatt kell döntenie a beteg továbbküldéséről.
Ha a beteg átadása 10 percnél tovább tart, az OMSZ veszteglésről beszél. A kórházi veszteglés csökkentése jelentős mentési kapacitást szabadíthatna fel, mondta Győrfi Pál. A veszteglésről pontos statisztikák is vannak az OMSZ-nél: Budapesten a mentők tavaly 206 569 esethez mentek ki az esetek több mint felében, 112 202 esetben kellett vesztegelniük, azaz 10 percnél tovább várniuk a beteg átadásával a kórházban ez összességében 1 696 210 percet tett ki, azaz átlagosan 15 perc volt egy beteg átadása
Előre szólnak
A súlyos esetek átadása kevésbé problémás, mondja a fent már idézett mentős. Gyakran már rádión keresztül előre egyeztetik az ismert sérüléseket a kórház ügyeletvezetőjével, akik így fel tudnak készülni a sérült fogadására. Elvileg az adminisztráció sem túl sok: a mentős már a kocsiban a kórház felé tartva meg tudja írni az adatlapot. Ha hajléktalant vagy eszméletlen beteget szállítanak be, több időbe telik, amíg akkurátusan jegyzőkönyvet vesznek fel a beteg értékeiről és ruházatáról.
A beteg átadása akkor is elnyúlhat, ha egyszerre több mentő fut be egy kórház sürgősségi osztályára. Ilyenkor a mentővel érkezőket is rangsorolják, a súlyosabb esetet veszik át előbb. A mentős úgy tapasztalta, a budapesti sürgősségi osztályok szervezettsége között is vannak különbségek: van, ahol két-három képzett ápoló és egy orvos végzi a betegek osztályozását (triage). Máshol a munkaerőhiány miatt egyetlen embernek kellene megküzdenie ezzel a feladattal. Így előfordul, hogy ennek az embernek kellene átvennie a súlyos sérülteket, de az ő feladata elmagyarázni egy bőrkiütéssel a sürgősségire besétáló embernek, hogy nem is ebbe a kórházba kellett volna jönnie. A mentős szerint az ilyen esetek jobb szervezéssel kiküszöbölhetők lennének.
Nagy segítséget jelent, hogy nemrég valamennyi mentőautót felszereltek egy úgynevezett transztelefonikus EKG-val. Ezzel a helyszínről küldött EKG-t a kardiológiai centrumban azonnal kiértékelik (telemedicina). Ha indokolt, akkor a beteg szívcentrumba, ha nem, megfelelő más gyógyintézetbe kerül.
Budapesten néha már annak eldöntése sem egyszerű, melyik kórházba induljon a mentővel a beteg. A sürgős eseteknél egyértelműbb a helyzet: a lehető leggyorsabban el kell juttatni a beteget a megfelelően felszerelt sürgősségi centrumba. Kevésbé sürgős eseteknél viszont bőven előfordulhat, hogy a mentősöknek böngészniük kell a beteg lakcímkártyáját. Ha egy zuglói lakosnak éppen a budai rokonoknál rendezett vendégség közben lesznek súlyos hasi fájdalmai, akkor a mentőnek át kell szállítania egész Budapesten, hogy a XIV. kerületben illetékes belgyógyászatra szállítsák. Egy mentős beszámolója szerint előfordult már az is, hogy tartottak a beteggel egy kórház felé, de kiderült, hogy ott elromlott a CT, ezért másik helyre kellett vinnünk a beteget. Bőven előfordulhat az is, hogy egy betegről a kórházba szállítás után végzett vizsgálatokon derül ki új diagnózis. Ha azt az adott kórház nem tudja ellátni, a beteget másik helyre kell szállítani.
Írtunk már arról, hogy a budapesti ügyeleti rendszer rendkívül bonyolult és átláthatatlan. Az OMSZ szerint épp az tette a közelmúltban olajozottabbá a mentést, hogy a beutalási rendet is a mentőszolgálathoz delegálták. A mentőszolgálat irányítócsoportja így a napi beutalási rendet és az aktuális lemondásokat folyamatosan online és valós időben látja. Folyamatos, telefonon elérhető ügyeletet tart a korábbi Központi Ágynyilvántartó utóda, a Szolgálatvezető Főorvosi és Szuperügyeleti Osztály is. Ha a beteget sikerül is átadni, a mentőkocsi még akkor sincs újra bevethető állapotban. Egy balesetnél vér, sár, hányás, sok minden kerül az autóba, amit újra teljesen fertőtleníteni kell. A mentőautóban legfeljebb két bevetésre elég oxigén, gyógyszer és egyéb eszköz van, mondja a mentős.
(index.hu)
