Veszélyes és gyakran halált okozó, bioterrorizmusra is felhasználható baktérium szabadult ki tavaly egy Louisiana állambeli főemlőskutató-központ szuperbiztonságos laboratóriumából. A USA Today szerint a hatóságok azt mondták, hogy az incidens miatt a lakosságot semmilyen veszély nem fenyegeti, bár a szennyezés kiterjedését egyelőre nem ismerik.

Jelenleg azt vizsgálják, miként kerülhetett ki a baktérium a tulane-i nemzeti főemlőskutató-központ laboratóriumából, ahol a szakemberek a kórokozó elleni védőoltás kifejlesztésén dolgoznak. Az incidens miatt - amely 2014 novemberében vagy még korábban történhetett - a projektet ideiglenesen felfüggesztették.
A kutatóközpont mintegy 80 kilométerre található az Egyesült Államok déli részén lévő szövetségi állam legnagyobb városától, New Orleanstól.
A szóban forgó mikroorganizmus neve Burkholderia pseudomallei vagy más néven Whitmore-bacilus. Elsősorban Délkelet-Ázsiában és Ausztrália északi részén fordul elő, és a szennyezett talajjal vagy vízzel való közvetlen érintkezés útján kerülhet emberre és állatra. Azok közé az anyagok közé sorolják, amelyeket bioterrorizmusra lehet felhasználni.

A hatóságok közölték, hogy a baktériumot nem észlelték a kutatóközpont területén, ugyanakkor tavaly novemberben megfertőződött négy rhesusmajom (makákó), amelyeket a külső, bekerített részen őriztek, de egyszer sem használták őket a vakcina kifejlesztését célzó kísérletek során. A USA Today szerint a megbetegedett állatok közül kettőt elaltattak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a majmok feltehetőleg akkor kerülhettek kapcsolatba a baktériummal, amikor a komplexum állatkórházában kezelték őket.

Januárban egy szövetségi ellenőr betegedett meg 24 órával azután, hogy felkereste a tulane-i központot, de elképzelhető, hogy még a látogatás előtt támadta meg szervezetét a baktérium, ugyanis előzőleg külföldi kiküldetésen volt.

Andrew Lackner, a kutatóközpont igazgatója elmondta, hogy eddig a létesítmény területéről vett 39 talaj- és 13 vízmintát vizsgáltak meg, de egyikben sem fedezték fel a baktérium nyomait. A USA Today szerint azonban ennyi minta tesztelése kevés a kórokozó kimutatásához. A napilap úgy tudja, hogy a központ illetékesei szükségesnek ítélték meg a vizsgálatok folytatását. „Rendkívül komolyan vesszük a történteket. Ez az egész nagyon nyugtalanító számunkra" - hangsúlyozta Lackner.
Richard Ebright, a New Jersey-i Rutgers Egyetem egyik biológiai biztonsági szakértője az újságnak nyilatkozva azt mondta: „nagyon aggasztó" az a tény, hogy nem tudják megállapítani, miként következhetett be a baktérium szétterjedése.

(MTI)

Élete legfélelmetesebb élményének nevezte a majdnem tragédiával végződött zuhanást Christopher: az ejtőernyős a gépből való kiugrás után epilepsziás rohamot kapott, és elájult. Az egyik társa videóra vette az esetet.

A 22 éves perthi-i Christopher Jones 3600 méteren ugrott ki a gépből, de mielőtt kinyithatta volna az ernyőjét, epilepsziás rohamot kapott – a felvételen is látszik, hogy rángatózik, és elveszíti az eszméletét. Mintegy harminc másodpercig zuhant ájultan, mire az oktatónak sikerült őt elkapnia, és kinyitnia az ernyőjét.

Konkrét tárgyalási ajánlatot tettek az érdekvédők az egészségügyért felelős államtitkárnak, miután belefáradtak annak találgatásába, hogy a kabinet miként is akarja megkezdeni a szakorvosok bérfelzárkóztatását.

Egy hete találgatják az érintettek, mit jelent majd a gyakorlatban Zombor Gábor államtitkár ígérete, miszerint 100-200 ezer forinttal megemelnék a fizetésüket, feltéve, hogy lemondanak a hálapénzről, illetve vállalják, hogy Magyarországon maradnak közalkalmazott orvosként.

Az Őszintén az egészségügyről elnevezésű szervezet (melynek tagja a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Rezidens Szövetség, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a FAKOOSZ, az Alapellátó Orvosok Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara) azt kéri az államtitkártól: „valljon színt", és mondja meg pontosan, hogy mikortól, milyen összegű béremelésre, életpályára számíthatnak az egészségügyben dolgozók. Mi a kezdő lépése a béremelésnek, hogyan kell értelmezni például a „nem mehet külföldre az orvos" kijelentést? – kérdi a szervezet Zombor Gábortól.

Lapunknak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azt mondta: a múlt heti államtitkári bejelentés alaposan fölkavarta az indulatokat, mozgósította szinte valamennyi érdekvédő szervezet tagságát. Az akciószövetség képviseletében eddig is járták az ország kórházait, fórumokat tartottak, ahol kikérték a tagság véleményét. Van arra is fölhatalmazásuk, hogy ha nem sikerül megállapodni a kormányzattal az orvosok, szakdolgozók és műszaki dolgozók béremeléséről, akkor megszervezzék a „Két óra türelem az életedért" akciót.

Ennek részleteit Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke egy múlt heti szakmai konferencián ismertette. Eszerint egy adott napon reggel 8-9 óra között csak az akut eseteket látnák el országszerte. Ha ez sem változtatna a helyzetükön, akkor félévente megismételnék az akciót, minden alkalommal 1-1 órával hosszabbítanák az ellátásmentes időt, s akár 8 órán át is megbéníthatják a rendeléseket.

(NOL)

Zombor Gábor az egészségügyért felelős államtitkár javaslata szerint, ha az orvosok vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt és nem mennek külföldre, akkor 100-200 ezer forintos nettó bérkiegészítést kapnának.

Az orvosok közül egyre többen gondolják, hogy a hálapénz kiirtása nélkül, halára van ítélve mindenféle egészségügyi reform - szerintük csak jelentős (körülbelül háromszoros) fizetésemeléssel lehetne ezt kiváltani. Cserébe akár büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett is vállalnák, hogy nem fogadnak el több borítékot a betegektől. A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) kutatása szerint az orvosok 89 százaléka elvben elutasítja a hálapénz ötletét, ám 70 százalék mégis elfogadja azt az alacsony fizetése miatt.

A legtöbb hálapénzt a szülészek és az idegsebészek kapják, elöbbiek átlagosan 200 ezer forintot, utóbbiak 120-150 ezer forintot, míg a legkevesebbet az ápolók és betegszállítók, átlagosan 5 ezer forintot. A sebészek 100 ezret, a szemészek pedig 40 ezer forint körül kapnak, míg a háziorvosok és a belgyógyászok nagyjából 10 ezer forintot találnak a borítékban.

Az orvosok nem csak megalázónak tartják, de nem is tudnak tervezni a hálapénzből befolyó bevételekkel. Ezen okok miatt vándorolnak magyar orvosok tömegesen külföldre - nyilatkozta dr. Dénes Tamás az MRSZ elnöke a Blikknek.

(penzcentrum.hu)

Ez az első terápia, amely a gyógyíthatatlan kórral járó tüneteket vissza tudja fordítani - idézte a The Daily Telegraph brit napilap a Journal of the American Medical Association orvosi szaklapban megjelent tanulmányt.

A kezeléssel az immunrendszerét "indították újra" annak a mintegy két tucat pácienseknek, akik a sheffieldi Royal Hallamshire Kórház és a King's College Kórház klinikai próbáin vesznek részt. Pontosan nem tudni, mi okozza a szklerózis multiplexet, ám egyes orvosok szerint maga az immunrendszer támad az agyra és a gerincvelőre, gyulladást és fájdalmat okoz, korlátozza a mozgást és súlyos esetekben halált idéz elő.

Az új terápia első lépéseként összegyűjtötték és tárolták a betegek őssejtjeit, majd miután rák ellen használt gyógyszerekkel hatástalanították a védekező rendszerüket, visszaültették az őssejteket a szervezetükbe. Két héten belül vörösvértestek és fehérvérsejtek kezdtek fejlődni belőlük.

Egy hónap múlva helyreállt a betegek immunrendszere, ekkor kezdték érezni a gyógyulás jeleit. A 25 éves sheffieldi Holly Drewry két éve, gyermeke születése után kényszerült kerekesszékbe. A kezelés után három héttel lábra tudott állni, később már kicsit futott és újra táncolhatott is, az élete azóta teljesen megváltozott - olvasható a brit napilap honlapján.

Basil Sharrack, a sheffieldi kórház neurológusa, a kutatás egyik résztvevője arra figyelmeztetett, csak az arra alkalmas betegeken segít az új kezelés, amely igen agresszív. "A páciensnek el kell viselnie a kemoterápia hatásait, ehhez jó állapotban kell legyen" - hangsúlyozta. A kutatásban részt nem vevő szakemberek örültek az eredményeknek, ám több egyéb tényezőre is felhívták a figyelmet. Mivel nem volt kontrollcsoport, az eredmények erejében sem lehet tökéletesen bízni, ezért nagyobb létszámú, randomizált vizsgálatokra, hosszabb követési időre van szükség - vélte Sorrel Bickley, a brit Szklerózis Multiplex Társaság munkatársa. "Sehol sem engedélyezték még az SM őssejtes kezelését, tehát nem bizonyosodtak meg arról, hogy az ilyen terápiák hatásosak és biztonságosak" - tette hozzá Bickley.

Az eredeti cikket ide kattintva olvashatja el.

(MTI)

A háziorvos és a természetgyógyász kihallgatásával folytatódott a büntetőper annak a másfél éves agárdi kisfiúnak az ügyében a Székesfehérvári Törvényszéken, aki a kórházi kezelés hiánya miatt gyakorlatilag éhen halt 2013 augusztusában.

Korábban több hírportál is megírta, E. Benjámin mindössze 4 és fél kilósra soványodott, a természetgyógyász tanácsára szinte csak anyatejet kapott, kézrátéttel gyógyították, és biogyümölcsökkel próbálták táplálni, de már alig tudott mozogni, kezei, lábai felduzzadtak, másfél éves kora ellenére egy 8 hónapos gyermek szintjén volt. A szülők é a nagyszülők szerint nekik nem szólt sem a gyermeket kezelő orvos, sem a természetgyógyász arról, hogy kórházba vigyék Benjámint. A természetgyógyász vallomásában próbálta hárítani a felelősséget, M. Bertalan úgy nyilatkozott, hogy ő csak a gyermek tüneteinek kezelését segítette természetes gyógymódokkal, és úgy tudta, hogy párhuzamosan orvos is látja a kicsit. A háziorvos pedig úgy nyilatkozott, hogy hiába mondta többször, kórházi vizsgálatokra van szükség, a család nem vitte el a gyermeket. Utoljára 10 hónaposan látta, később megszakadt a kapcsolata a családdal.

A tárgyalás során kiderült, hogy a gyermek állapota 6 hónapos korától kezdve kezdett leépülni és végül olyan súlyossá vált, hogy naponta habosat hányt, lábai felduzzadtak, testén elváltozások keletkeztek, alig tudott mozogni, súlyos soványság, fehérjehiány és kiszáradás alakult ki az éheztetés miatt.

Azon a napon, amikor Benjámin elhunyt, az édesanya szerint boldogan ébredt, majd maga hívta fel a természetgyógyászt, hogy egyre riadtabb a gyerek tekintete. Valamivel később már a nagypapa telefonált, hogy habzik a gyermek szája, de még mindig nem orvossal beszélt, hanem a természetgyógyásztól kért segítséget. A nagypapa E. Tibor szerint ekkor a természetgyógyász azt mondta, itassanak vele vizet és minden rendben lesz, M. Bertalan bioenergetikus azonban vallomásában elmondta, hogy ekkor többször mondta, hogy hívjanak azonnal mentőt, de hiába. Csak akkor hívtak mentőt, amikor a másfél éves gyermek már nem mutaott életjelet.

Bíróság előtt az orvos és a természetgyógyász

Az ügyész az egy háztartásban élő szülők és nagyszülők – az első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak –, valamint az ötödrendű vádlott (természetgyógyász) cselekményét különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének minősítette, míg a hatodrendű vádlott (háziorvos) esetében foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésnek. A második tárgyaláson a védőügyvéd, az elsőhöz hasonlóan, ismét zárt tárgyalást kért, azonban ezt a bírónő elutasította.

Nem érzi magát bűnösnek a természetgyógyász

Ahogy korábban a szülők és a nagyszülők sem, úgy a természetgyógyász sem akart vallomást tenni, és bűnösségét sem ismerte el, ezért a bírónő a korábbi vallomásait olvasta fel.  Nem érzi magát felelősnek a természetgyógyász: ez áll a bírónő által felolvasott vallomásban. Mint kiderült, állítása szerint ő úgy tudta, hogy a gyerek rendszeres orvosi felügyelet alatt áll, és ő csak a tüneti kezelésben próbál segíteni.

„Nagyon meglepődtem, hogy a Benjámin 10 hónaposan milyen sovány, az arcán már nem voltak párnácskák. A család a gyerek körül forgott, az édesanyja és a nagymama folyton vele volt. Az édesapa, úgy tudom, munkanélküli, így ő is nagyon sokat volt otthon. Engem a nagypapa, E. Tibor keresett fel, és tőle úgy tudtam, hogy a gyermek folyamatos orvosi kontroll alatt van, én homeopátiás szerekkel és életmódtanácsokkal próbáltam segíteni a kisfiú tüneteinek enyhítésében. Végig abban a hitben voltam, hogy orvos is kezeli a gyermeket" – olvasta fel a természetgyógyász korábban tanúként tett vallomását. Az első tárgyaláson ezzel szemben a szülők és a nagyszülők mindannyian egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy ha bárki szólt volna nekik arról, hogy a kis Benjámint kórházba kell vinni, azonnal megtették volna.

Nem kért pénzt a kezelésért

Vallomásában M. Bertalan természetgyógyász azt állította, hogy kezeléseiért nem kért anyagi ellenszolgáltatást. A nagypapa korábban ezzel ellentétben azt állította, hogy milliós nagyságrendű összeget fizetett ki a természetgyógyásznak.

A kisfiú halála napján a természetgyógyász vallomása szerint először az édesanya hívta fel azzal, hogy a kisfiú riadt arcot vág: „Utólag már azt gondolom, hogy ez az oxigénhiányos állapot jele lehetett. Akkor kértem, hogy kétóránként hívjanak" – vallott a bioenergetikus, aki szerint amikor másodszorra a nagypapa azt közölte vele, hogy habzik a gyermek szája, ő azonnal közölte, hogy hívjanak mentőt: nem tudta, hogy a nagypapa ezt nem tette meg.

Hiába kérte a háziorvos, hogy vigyék kórházba a gyereket

Többször kérte, hogy vigyék el vérvételre, ultrahangra Benjámint, még beutalót is írt, ám ezt a szülők nem tették meg – ezt állítja az orvos, akinek korábbi a vallomását a bírónő olvasta fel. Bűnösségét ő sem ismerte el.

„Én szándékosan nem veszélyeztettem a kisfiú egészségét. Valóban szükség lett volna egyéb orvosi vizsgálatokra, amiket jeleztem is, de ezeket a család maximálisan elutasította. Az általam ismert tények tudatában megtettem mindent, de a szülők hozzáállása megnehezítette a munkámat. Határozottan cáfolom, hogy erős és igazolt tünetei lettek volna a kisfiúnak" – mondta az orvos.

A nagypapa kérdőre vonta a doktornőt, hogy miért nem volt erőszakosabb

A család már korábban is jelezte, hogy negatív tapasztalataik miatt nem volt feltétlen bizalmuk a nyugati orvoslásban. A magzat három hónapos volt, amikor először látta nőgyógyász a kismamát, később ugyan kórházban tervezték a természetes szülést, mégis, amikor a magzatvíz elfojt, a bábát hívták, nem a mentőt, így a gyermek otthon, orvosi felügyelet mellett született meg.

A tárgyaláson az orvos vallomása után a harmadrendű vádlott nagypapa jelentkezett, hogy kérdezhessen a doktornőtől. E. Tibor azonban még a bírónő szerint is inkább indulatos megjegyzéseket, mint kérdéseket tett fel. Korábban ilyen heves indulatokat a természetgyógyász vallomása nem váltott ki. A doktornőt gyakorlatilag felelősségre vonta: miért nem szólt többször vagy erélyesebben, hogy a vizsgálatokat mindenképpen végezzék el, vagy vigyék orvoshoz. Ezt követően az édesanya kért szót, aki elnézést kért édesapja indulatos viselkedéséért, de – mint mondta – mindannyiukat nagyon megrázza a tárgyalás. Ezután a nagymama, a negyedrendű vádlott is szót kért, és szintén indulatos, néhol cinikus kérdéseket tett fel a doktornőnek, főleg arra vonatkozóan, hogy melyik tünetről mikor szóltak neki. Hangsúlyozta, hogy ultrahangos vizsgálatról sosem szólt nekik az orvos, és beutalót sem kaptak. A hatodrendű vádlott gyermekorvos védője itt megjegyezte: hogy a nagymama jelenlegi állítása ellentmond korábbi vallomásával, mert abban azt mondta, hogy tudtak az ultrahangról, de miután a család megvitatta úgy döntöttek, hogy nem teszik ki a vizsgálat kockázatának a gyermeket és nem viszik el a vizsgálatra.

(velvet.hu)

Gyomorvarrógép, méhszonda, polipcsípő, anyatej-fajsúlymérő, szúrcsap, fültölcsérek, spektroszkóp és a ’30-as években használatos orvosi eszközökkel berendezett orvosi rendelők is megszemlélhetők a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Orvos-és Egyetemtörténeti Gyűjteményében.

Debrecenben az orvostörténeti múzeum megteremtését már az 1930-as években felvetette dr. Diósadi Elekes György belgyógyász, de a gyűjtemény csak 2009-ben nyitotta meg kapuit Kenézy Gyula egykori villájában. Korb Flóris tervei alapján épült a villa 1926-ban, a klinikatelep épületeivel együtt. Az egyetem építkezéseit miniszteri biztosként felügyelő Kenézy a saját elképzelései szerint alakíttatta ki lakóházát, amely párhuzamosan épült munkahelyével, a szülészeti klinikával. A villa építése nagy eredmény volt az akkori lakáshiányt figyelembe véve. Az építkezés célja az volt, hogy munkahelyük közelében lakjanak az orvosok családjukkal együtt. Kenézy nyugdíjazásáig élt az épületben, majd egymást követően professzorok kapták meg családjukkal. Később óvoda költözött bele, majd élettudományi könyvtár volt a falai között a felújításig. Ma a gyűjtőhely mellett konferenciaközpontként működik az épület és a Professzori Klub székhelye is egyben. A kiállított tárgyak felajánlások útján kerültek a gyűjtőhelyre, 50 adományozó, többségében orvosok és örököseik jóvoltából. A reprezentatív épület földszintjén lévő két kiállítás egyike az iskolateremtő professzorok életútját mutatja be dokumentumaikon, személyes tárgyaikon keresztül. A másik tárlat a Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának történetét dolgozta fel. Az alagsorban 8 tárlóban orvosszakmák szerint csoportosítva látható 500-600 régi orvosi műszer és 3 berendezett orvosi rendelő. A könyvtárat képező hagyatékok kötetei osztályozásra várnak. Az emeleten berendezett professzori dolgozószoba látható és a debreceni gyógyszergyártás történetét bemutató kiállítás – tudtuk meg dr. Mudrák József orvostörténésztől.

Az iskolateremtő professzorok között az első Kenézy Gyula, a tárlóban egy csoportkép is megfigyelhető róla, mint a városi bábaképző intézet meglapítójáról, körülötte a képző frissen végzett növendékei. A tárlóban látható többek között Verzár Frigyes Életről, halálról, betegségről című könyve mellett Benedek László, az első debreceni ideg-és elmegyógyász professzor könyve. Sántha Kálmánnak, a debreceni idegsebészet megteremtőjének halotti maszkja fekszik bizonyítványai között.

Régi orvosi műszerek szemlélhetők meg a szülészet, sebészet, mikrosebészet, ortopédia, aneszteziológia, szemészet, belgyógyászat, közegészségtan, fül-orr-gégészet, bőrgyógyászat, laboratóriumi diagnosztika, anatómia, igazságügyi orvostan szakmákból. Mint például az I. világháborúban dolgozó katonaorvos szülészeti-nőgyógyászati eszközei, szemléltető eszközök a szülésről és az újszülött különböző fejtartásairól, punkciós kanülök, az ortopédusok egyik eszköze, a medence vápa fúrófej, az aneszteziológusok által használt altatómaszk, a debreceni szemész, dr. Kettesy Aladár-féle réslámpa, légúti betegségek kezeléséhez használt inhalátorok és megannyi orvosi műszer. A legrégebbi műszer egy vizeletcukor mérő eszköz, 150 éves lehet, s a szövettani metszetkészítő. Három berendezett orvosi rendelő kalauzol vissza az 1930-as évekbe. Dr. Újszászy László reumatológus, belgyógyász rendelője, mellette egy röntgenvizsgáló géppel és a rövidhullámú készülékkel. Dr. Holtzer Olivér fogszakorvos rendelőjében három fogorvosi szék is áll, mellettük a legrégebbi, a több mint 100 éves, lábbal hajtható fúrógép. Megtekinthető az 1960-as évekből származó, a szívműtéteknél használt szívmotor, a máj, csont, vese szívizom-perfúzió leképezéséhez használt gamma-kamera is.

Támogatott gyűjtőmunka

A gyűjtőmunka dr. Kapusz Nándor az egyetem Klinikai Központja akkori főtanácsosa nevéhez fűződik. A már nyugdíjba vonult főtanácsos kinevezésekor került kapcsolatba a könyvtárral, az akkor még orvos-és egészségtudományi centrumként működő rektori hivatal dokumentumaival és az iratokon át megismerkedett az egyetem életével. A kezdetektől megmaradt iratok, fényképek a korabeli intézetek irattárában, könyvtárában fellelhető dokumentumok, az egyes klinikákon elraktározott régi orvosi műszerek, eszközök alkalmasak voltak arra, hogy belőlük gyűjteményt hozzanak létre az egyetem vezetői. Akkor még nem látták a lehetőséget a kiállításra, de a gyűjtést megkezdték. A Kenézy villa 200 millió forintos, egyetemi és támogatói költségből végzett felújításával meglett a helye a gyűjteménynek. Ahogy egyre nagyobb publicitást kapott a gyűjtőhely létesítése, több és több intézet ajánlotta fel régi műszereit, orvosi eszközeit és a régióban élő orvosok is hoztak adományokat. Több száz orvosi műszert, és könyvet adományozott dr. Nemes Csaba, Németországban élő magyar származású orvos. A gyűjtemény tárgyait, a képeket, szobrokat műépítész és muzeológus munkatársak tervei alapján állították ki. Az orvosi könyvek egy részét a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár adományozta duplikált példányaiból, több száz kötet, köztük muzeális könyvek dr. Szállási Árpád néhai orvostörténész, valamint egykori orvosok családjai és a klinikai intézetek ajándéka. A gyűjtőmunkához jelentős támogatást adott az Egyetem akkori vezetője, dr. Fésüs László rektor. A debreceni gyógyszergyártás történetét dolgozta fel a TEVA Gyógyszergyár Zrt. az emeleti szobában és 50 millió forinttal támogatta a villa felújítását.

Bár nem a gyűjtőhelyhez tartozik, de aki a klinikán jár, érdemes megnéznie a szoborparkot. A debreceni orvosképzés nagyjainak mellszobrai láthatók a klinika telepen, a 14 szobor közül pl. dr. Krompecher Istváné, dr. Kettesy Aladáré, dr. Szodoray Lajosé, neves szobrászművészek alkotásai. Az egyes klinikákon szintén szobrokkal adóztak a klinikaalapító elődöknek.

Az Orvos-és Egyetemtörténeti Gyűjtemény nyitva tartása: hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-15 óráig. A Kenézy villa a Debreceni Egyetem Klinikai Központ területén található, Debrecenben, a Nagyerdei krt. 98. szám alatt, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika főbejáratával szemközt. A kiállítás ingyenesen megtekinthető. Érdeklődni lehet: 06-52/411-717/54599 mellék.

(turizmusonline.hu)

A Mount Everestet felkereső hegymászók egy-egy szezonban közel két hónapot töltenek a magaslat lejtőin, ez alatt az idő alatt pedig rengeteg ürüléket és vizeletet hagynak a magaslaton. Évente közel ezer emberről van szó, így a nem csekély mennyiségű szennyeződés magában rejti annak veszélyét, hogy a hegyen fertőzés üsse föl a fejét – nyilatkozta a The Guardiannek a nepáli hegymászó szövetség vezetője.

Ang Csering szerint a nepáli kormánynak lépnie kellene annak érdekében, hogy a hegymászók garantáltan gondoskodjanak a veszélyes anyag ártalmatlanításáról. Csak így lehetne megőrizni a hegyvidék érintetlenségét.

Nepálban ezen a héten kezdődik az egészen május végéig tartó tavaszi hegymászószezon. Az alpinisták ilyenkor több hetet töltenek akklimatizálódással abban a négy táborban, amely az 5300 méteren lévő alaptábor és a 8850 méteren magasodó csúcs között épül. Ezeken a helyeken sátrak sorakoznak, és rendelkezésre állnak az alapvető felszerelések, ám vécé nincs.

A helyzet egyedül az alaptáborban megoldott, ott vannak külön „toalettsátrak”, amelyekben tároló dobozokba kerül az ürülék és a vizelet. Mint Klein Dávid hegymászótól megtudjuk, ezeket a 60 literes műanyag hordókat az expedíciók viszik fel, e fölé állítják fel a vécésártat, majd távozásukkor lezárják a hordókat, és leviszik. A szabályok betartására az alpinisták nagyon figyelnek, így az alaptáborban higiéniai probléma nem nagyon szokott lenni. Ez a hegymászóknak is érdeke, hiszen ha nem vigyáznak, akkor a szennyeződés belekerülhet a főzéshez is használt vízátfolyásokba, és fertőzést okozhat. Ezen a területen vezetékes víz nincs, minden étel is ital hóból és olvadékból készül.

A problémák a fölsőbb táborokban kezdődnek, ott a hegymászók általában ásnak egy gödröt a hóba toalett gyanánt, az ürüléket pedig otthagyják maguk után. Emiatt a szennyeződés évekig halmozódik a táborok körül – ezt már Ang Csering nepáli hegymászó-szövetségi vezető panaszolja a brit lapnak. Dhava Szteven, a serpa, aki 2008 óta részt vesz az Everest tisztításában, arról is beszámol, hogy néhány hegymászó a magasabb táborokba eldobható toalettzsákot visz magával. Hangsúlyozza, hogy ez a megoldás is egészségügyi veszélyeket rejt, a kérdést mindenképpen kezelni kell. A fölsőbb táborokról hasonlóképp nyilatkozik nekünk Klein Dávid is, mint mondja, ott az expedíciók mindig megállapodnak abban, hogy például jobb oldalról hordják a havat és balra helyezik ki a vécéket.

A nepáli kormány ez idáig nem állt elő olyan ötlettel, ami lehetővé tenné a probléma kezelését, ám a mostani szezontól tisztségviselőik szigorúan monitorozni fogják az alaptábori hulladék útját. Erről már Puspa Raj Katuval, a kormány hegymászásért felelős testületének vezetője beszélt a The Guardiannek. Elmondta, hogy a kormány tavaly elfogadott új előírása szerint minden hegymászónak le kell vinnie az alaptáborba 8 kilogrammnyi hulladékot. Ennyire becsülik annak a veszélyes anyagnak a mennyiségét, amit az alpinisták az úton maguk után hagynának. Az expedícióknak indulás előtt 4 ezer dollárnyi letétet is be kell fizetniük, amit elvesztenek abban az esetben, ha megszegnék a szabályokat.

(mno.hu)

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint jelentősen javítana a helyzetet, ha a kórházakban gyorsabban tudnák átadni a betegeket. A mentők kimutatása szerint az esetek felében a mentők a kórházakban vesztegelnek Egy mentős az Indexnek azt mondta: van, ahol egyetlen leterhelt embernek kellene fogadnia a betegeket, de az is előfordult, hogy a kórházban elromlott a CT, ezért másfele kellett indulniuk.

Február elején Szigetszentmiklóson 360 méternyire a mentőállomástól lett rosszul egy idős nő, de az esethez a 15 kilométerre lévő Pesterzsébetről tudtak mentőt küldeni. Több mint fél órán át küzdöttek az idős nő életéért, de nem tudták megmenteni. Meghalt.

December 1-jén hajnalban Szolnok belvárosában a zebrán ütöttek el egy 22 éves fiatalembert a zuhogó esőben. A mentőre 32 percet kellett várni, pedig a szolnoki mentőállomás 9 percre, a kórház pedig autóval 1 percre volt. A mentő azért nem tudott időben odaérni, mert aznap reggel 20 percen belül három halálos baleset is történt ugyanezen az útvonalon.

Szintén tavaly decemberben egy budaörsi asszony kapott stroke-ot. Bár Budaörsön is van egy mentőállomás, a nőhöz a BAH-csomópontnál lévő mentőállomásról küldtek kocsit. Egy órát kellett várni a mentőre. Az asszonyt másfél órával később vették fel egy fővárosi kórház kardiológiájára, addigra a jobb keze megbénult.

Három eset az elmúlt hetekből, amikor a mentők elvileg nem értek ki időben ki egy esethez. A késés azonban mindig viszonylagos. A hozzátartozók vagy a sérültet életben tartani próbáló járókelők gyakran elviselhetetlenül hosszúnak érzik azt az időt, amíg a mentő megérkezik. Az első esetnél például azt mondta az egyik szemtanú, hogy közel egy órát kellett várni a mentőre. A mentők adatbázisa szerint viszont 19 perc alatt a helyszínen voltak. Annál az esetnél jóval egyértelműbb volt a késés, amikor tavaly Budapesten egy idős nő 68 percig feküdt egy társasház jéghideg kövezetén, mire kiértek mentők, de addigra már késő volt. Az egyértelmű mulasztás volt, ami után egy embert kirúgtak, egyet felfüggesztettek.

Előbb vegyük sorra a szokásos okokat, amiért a mentők késhetnek, vagy amelyekről azt gondoljuk, hogy a késéseket okozzák:

Későn indulnak el? Sokan úgy képzelik, hogy a mentőállomásokon kártyáznak és heverésznek a mentősök, és ha éppen jó műsor megy a tévében, akkor csak ímmel-ámmal indulnak el. „Nálunk alapkövetelmény, hogy a riasztás beérkezésétől számított egy percen belül az autó mozgásban legyen” – mondja egy budapesti mentős. Ezt annyira szigorúan veszik, hogy ha valakiről kiderül, hogy lassan indul el, fegyelmit kaphat.

Messziről jönnek? Bármennyire is szomorú a szigetszentmiklósi vagy budaörsi eset, bármikor máskor is előfordulhat, hogy ha valaki egy mentőállomás kapujában esik össze, oda is két kerülettel távolabbról jön a segítség, ha az ottani mentőegység más helyszínen van. A mentésirányítás lényege, hogy az ország 230 mentőállomásán mindig legyen olyan egység, ami 15 percen belül oda tud érni egy helyszínre. Ez az időt ma az esetek 77-78 százalékában sikerül teljesíteni.

Lassan mennek? Egy szirénázó mentőautó képes akár 150-160-nal is menni, és a traffipax nem fogja lefényképezni. A sebesség azonban nem minden, mondja egy tapasztalt mentős. „Ha összetöröm az autót, akkor nem érek oda a beteghez. Az esethez egy másikat kell riasztani, és lehet, hogy értem is kell küldeni egy mentőt, azaz három kocsit foglalok le. Kinek jó ez?" Olyan is előfordulhat, hogy egy mentőnek kötelező lassan mennie, hogy egy agyvérzéses beteg vagy egy szülés előtt álló nő szállításakor elkerülje a hirtelen fékezéseket vagy a nagyobb zökkenőket.

Akadályozzák őket az úton? Sokszor lehetetlen forgalmi helyzeteken, tömött dugókon, beállt hidakon kell átmenniük a mentősöknek. Az autósok jelentős részének fogalma nincs, mit kell csinálnia, amikor váratlanul megjelenik mögötte a szirénázó mentő. Sokan pánikba esnek, leblokkolnak, mások rosszul állnak félre, a harmadik típus pedig nem csinál semmit. Bár a mentők bármikor átmennek egy kereszteződésen a piros lámpán, egy lezárt sorompós vasúti átjáró vagy akár Budapesten egy HÉV-megálló is hosszú percekre megakaszthatja őket.

Nem tudják a címet? Ebből elég gyakran származnak problémák. A 104-et vagy a 112-t tárcsázó bejelentők nem tudnak mindig pontos címet adni, főleg, ha két település között állnak az út szélén egy szántóföldön. Félreértés adódhat abból is, ha egyszerre több baleset történik egy helyen, netalán egy utcában, de azt a mentésirányítás egy ideig ugyanannak az esetnek hiszi. A hibás helymegjelölésen sokat segítene, ha végre működne a 112-es országos segélyhívó, ami elvileg lehetővé tenné, hogy a mobilok helyadatait automatikusan megkapja a mentésirányítás, így közelítőleg pontos GPS-koordináták alapján indulhatnának a helyszínre a mentők.

A fentieken túl a mentés gyorsaságát egy kevéssé közismert rendszerbeli probléma is befolyásolhatja. Egyáltalán nem mindegy, milyen gyorsan tudja átadni a kórházban a beteget a mentő. Minél lassabban megy ez, annál több ideig hiányzik a mentésből egy fontos láncszem. Pedig egyáltalán nem mindegy, hány autó áll készenlétben. Budapesten 2014-ben 206 569 esethez vonultak ki mentők. Ez napi 566 feladatot jelent, azaz egy mentőegység 24 óra alatt átlagosan 8-12 esetet lát el.

Az életveszélyes állapotban lévő beteget azonnal át kell vennie a kórháznak, más betegnél 10 perc alatt kell lebonyolítani az átadást, válaszolta kérdésünkre Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Ha kiderül, hogy a kórház nem tudja megfelelően ellátni a beteget, a sürgősségi osztály műszakvezető szakorvosának további 15 perc alatt kell döntenie a beteg továbbküldéséről.

Ha a beteg átadása 10 percnél tovább tart, az OMSZ veszteglésről beszél. A kórházi veszteglés csökkentése jelentős mentési kapacitást szabadíthatna fel, mondta Győrfi Pál. A veszteglésről pontos statisztikák is vannak az OMSZ-nél: Budapesten a mentők tavaly 206 569 esethez mentek ki az esetek több mint felében, 112 202 esetben kellett vesztegelniük, azaz 10 percnél tovább várniuk a beteg átadásával a kórházban ez összességében 1 696 210 percet tett ki, azaz átlagosan 15 perc volt egy beteg átadása

Előre szólnak

A súlyos esetek átadása kevésbé problémás, mondja a fent már idézett mentős. Gyakran már rádión keresztül előre egyeztetik az ismert sérüléseket a kórház ügyeletvezetőjével, akik így fel tudnak készülni a sérült fogadására. Elvileg az adminisztráció sem túl sok: a mentős már a kocsiban a kórház felé tartva meg tudja írni az adatlapot. Ha hajléktalant vagy eszméletlen beteget szállítanak be, több időbe telik, amíg akkurátusan jegyzőkönyvet vesznek fel a beteg értékeiről és ruházatáról.

A beteg átadása akkor is elnyúlhat, ha egyszerre több mentő fut be egy kórház sürgősségi osztályára. Ilyenkor a mentővel érkezőket is rangsorolják, a súlyosabb esetet veszik át előbb. A mentős úgy tapasztalta, a budapesti sürgősségi osztályok szervezettsége között is vannak különbségek: van, ahol két-három képzett ápoló és egy orvos végzi a betegek osztályozását (triage). Máshol a munkaerőhiány miatt egyetlen embernek kellene megküzdenie ezzel a feladattal. Így előfordul, hogy ennek az embernek kellene átvennie a súlyos sérülteket, de az ő feladata elmagyarázni egy bőrkiütéssel a sürgősségire besétáló embernek, hogy nem is ebbe a kórházba kellett volna jönnie. A mentős szerint az ilyen esetek jobb szervezéssel kiküszöbölhetők lennének.

Nagy segítséget jelent, hogy nemrég valamennyi mentőautót felszereltek egy úgynevezett transztelefonikus EKG-val. Ezzel a helyszínről küldött EKG-t a kardiológiai centrumban azonnal kiértékelik (telemedicina). Ha indokolt, akkor a beteg szívcentrumba, ha nem, megfelelő más gyógyintézetbe kerül.

Budapesten néha már annak eldöntése sem egyszerű, melyik kórházba induljon a mentővel a beteg. A sürgős eseteknél egyértelműbb a helyzet: a lehető leggyorsabban el kell juttatni a beteget a megfelelően felszerelt sürgősségi centrumba. Kevésbé sürgős eseteknél viszont bőven előfordulhat, hogy a mentősöknek böngészniük kell a beteg lakcímkártyáját. Ha egy zuglói lakosnak éppen a budai rokonoknál rendezett vendégség közben lesznek súlyos hasi fájdalmai, akkor a mentőnek át kell szállítania egész Budapesten, hogy a XIV. kerületben illetékes belgyógyászatra szállítsák. Egy mentős beszámolója szerint előfordult már az is, hogy tartottak a beteggel egy kórház felé, de kiderült, hogy ott elromlott a CT, ezért másik helyre kellett vinnünk a beteget. Bőven előfordulhat az is, hogy egy betegről a kórházba szállítás után végzett vizsgálatokon derül ki új diagnózis. Ha azt az adott kórház nem tudja ellátni, a beteget másik helyre kell szállítani.

Írtunk már arról, hogy a budapesti ügyeleti rendszer rendkívül bonyolult és átláthatatlan. Az OMSZ szerint épp az tette a közelmúltban olajozottabbá a mentést, hogy a beutalási rendet is a mentőszolgálathoz delegálták. A mentőszolgálat irányítócsoportja így a napi beutalási rendet és az aktuális lemondásokat folyamatosan online és valós időben látja. Folyamatos, telefonon elérhető ügyeletet tart a korábbi Központi Ágynyilvántartó utóda, a Szolgálatvezető Főorvosi és Szuperügyeleti Osztály is. Ha a beteget sikerül is átadni, a mentőkocsi még akkor sincs újra bevethető állapotban. Egy balesetnél vér, sár, hányás, sok minden kerül az autóba, amit újra teljesen fertőtleníteni kell. A mentőautóban legfeljebb két bevetésre elég oxigén, gyógyszer és egyéb eszköz van, mondja a mentős.

(index.hu)