A magyar orvosi szakirodalom független szemlézését vállaló rovat megjelenését az ExtractumPharma zrt. támogatja.

Dr. Herszényi László, Dr. Barabás István, Dr.Juhász Márk, Dr. Tulassay Zsolt. Új terápiás próbálkozások gyulladásos bélbetegségekben. Magyar Belorvosi Archívum 2014;67:135-8.

Mint tudott, a gyulladásos bélbetegségek (IBD) krónikus, remissziókkal és relapszusokkal járó kórképek; az etiológia mindeddig ismeretlen, azonban tény, hogy a genetikai és környezeti faktorok egyaránt szerepet játszanak kialakulásukban.

A kezelésben fontos szerepet játszanak az aminoszalicilátok, a kortikoszteroidok és az immunszuppresszív szerek. A legtöbb beteg standard kezelésben részesül, ám sajnos nagy számban refrakternek bizonyulnak.
A biológiai terápia segítségével tartós remissziót lehet elérni, néhány esetben a nyálkahártya gyógyulása is elérhető volt.

Világszerte új terápiás próbálkozások jelennek meg az IBD kezelését illetően.
Az integrinek, kemokinek elleni antitestek csökkentik a szöveti gyulladást, így IBD-ben jó terápiás eszközök lehetnek. Az újonnan kifejlesztett vedolizumabnak nagyon markáns az immunszuppresszív hatása (akár a natalizumabnak), és kevés szisztémás fertőzés regisztrálható a kezelés mellett.

A Janus-kináz család négy tagja – JAK1, JAK2, JAK3 és TYK2 – a citokinreceptorok jelátvitelében játszik szerepet. A tofacitinib új fejlesztésű szer, mely szelektíven gátolja a JAK1-et és JAK2-t.

Az interferon-gammát indukáló protein-10 (IP-10) a gyulladásos sejtmigrációban és a hámsejtek túlélésében játszik szerepet; az IP-10 ellenes antitest-terápia (BMS-936557) nagy koncentrációban hatékonynak bizonyult a placebóhoz viszonyítva.

Szakértők szerint a nyálkahártya-barriert megerosítő innovatív megoldások – mint például afoszfatidil-kolin pótlása – segíthet a nyákréteg helyreállításában, így a barrierműködés erősítésével kivédhető lenne a gyulladás.

Szakértők fokozott peroxiszómaproliferátor-aktivált gamma-receptor-expressziót fedeztek fel a bélnyálkahártyában; egy PPAR-gamma-analóg, az (R)-(-)-GED-0507-34 szignifikáns gyulladáscsökkentő hatású, II. fázisú klinikai vizsgálatban tanulmányozzák hatékonyságát.

A hypoxia mikrocirkulációs zavart okoz, és kedvez a gyulladás kialakulásának. A hiperbárikus oxigénkezelés elősegíti a neoangiogenezist, ezáltal segít a sebgyógyulásban, növekszik a fertőzésekkel szembeni ellenállás, nő a kollagénszintézis, segíti a hámosodást.

IBD-ben bizonyítottan dysbiosis alakul ki a bélben, nő a károsító baktériumok száma.Széklettranszplantáció során egészséges egyénekből származó székletet szuszpenzió segítségével juttatnak a betegbe, megpróbálván ezzel helyreállítani a bél természetes egyensúlyát. Kontrollcsoport nélküli vizsgálatokban a módszer hatékonynak bizonyult, a betegek 3/4-énél tünetmentességet, 2/3-uknál tartós remissziót értek el.

Epidemiológiai adatok a közelmúltban azt a tény támasztották alá, miszerint a bélférgesség eradikációja növelheti a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának kockázatát. A bélférgek gyulladáscsökkentő kolonizációk létrejöttét segítik elő. A Trichuris suis kis esetszámú prospektív vizsgálatban sikeres volt.

Ezek a módszerek még nem részei a rutin kezelési stratégiának, hatásosságuk és biztonságos alkalmazásuk igazolásához további vizsgálatok szükségesek.