A magyar orvosi szakirodalom független szemlézését vállaló rovat megjelenését az ExtractumPharma zrt. támogatja. |
Dr. Herszényi László, Dr. Barabás István, Dr.Juhász Márk, Dr. Tulassay Zsolt. Új terápiás próbálkozások gyulladásos bélbetegségekben. Magyar Belorvosi Archívum 2014;67:135-8.
Mint tudott, a gyulladásos bélbetegségek (IBD) krónikus, remissziókkal és relapszusokkal járó kórképek; az etiológia mindeddig ismeretlen, azonban tény, hogy a genetikai és környezeti faktorok egyaránt szerepet játszanak kialakulásukban.
A kezelésben fontos szerepet játszanak az aminoszalicilátok, a kortikoszteroidok és az immunszuppresszív szerek. A legtöbb beteg standard kezelésben részesül, ám sajnos nagy számban refrakternek bizonyulnak.
A biológiai terápia segítségével tartós remissziót lehet elérni, néhány esetben a nyálkahártya gyógyulása is elérhető volt.
Világszerte új terápiás próbálkozások jelennek meg az IBD kezelését illetően.
Az integrinek, kemokinek elleni antitestek csökkentik a szöveti gyulladást, így IBD-ben jó terápiás eszközök lehetnek. Az újonnan kifejlesztett vedolizumabnak nagyon markáns az immunszuppresszív hatása (akár a natalizumabnak), és kevés szisztémás fertőzés regisztrálható a kezelés mellett.
A Janus-kináz család négy tagja – JAK1, JAK2, JAK3 és TYK2 – a citokinreceptorok jelátvitelében játszik szerepet. A tofacitinib új fejlesztésű szer, mely szelektíven gátolja a JAK1-et és JAK2-t.
Az interferon-gammát indukáló protein-10 (IP-10) a gyulladásos sejtmigrációban és a hámsejtek túlélésében játszik szerepet; az IP-10 ellenes antitest-terápia (BMS-936557) nagy koncentrációban hatékonynak bizonyult a placebóhoz viszonyítva.
Szakértők szerint a nyálkahártya-barriert megerosítő innovatív megoldások – mint például afoszfatidil-kolin pótlása – segíthet a nyákréteg helyreállításában, így a barrierműködés erősítésével kivédhető lenne a gyulladás.
Szakértők fokozott peroxiszómaproliferátor-aktivált gamma-receptor-expressziót fedeztek fel a bélnyálkahártyában; egy PPAR-gamma-analóg, az (R)-(-)-GED-0507-34 szignifikáns gyulladáscsökkentő hatású, II. fázisú klinikai vizsgálatban tanulmányozzák hatékonyságát.
A hypoxia mikrocirkulációs zavart okoz, és kedvez a gyulladás kialakulásának. A hiperbárikus oxigénkezelés elősegíti a neoangiogenezist, ezáltal segít a sebgyógyulásban, növekszik a fertőzésekkel szembeni ellenállás, nő a kollagénszintézis, segíti a hámosodást.
IBD-ben bizonyítottan dysbiosis alakul ki a bélben, nő a károsító baktériumok száma.Széklettranszplantáció során egészséges egyénekből származó székletet szuszpenzió segítségével juttatnak a betegbe, megpróbálván ezzel helyreállítani a bél természetes egyensúlyát. Kontrollcsoport nélküli vizsgálatokban a módszer hatékonynak bizonyult, a betegek 3/4-énél tünetmentességet, 2/3-uknál tartós remissziót értek el.
Epidemiológiai adatok a közelmúltban azt a tény támasztották alá, miszerint a bélférgesség eradikációja növelheti a gyulladásos bélbetegségek kialakulásának kockázatát. A bélférgek gyulladáscsökkentő kolonizációk létrejöttét segítik elő. A Trichuris suis kis esetszámú prospektív vizsgálatban sikeres volt.
Ezek a módszerek még nem részei a rutin kezelési stratégiának, hatásosságuk és biztonságos alkalmazásuk igazolásához további vizsgálatok szükségesek.
A kivonatot készítette: Dr. Veres Agneta