Mintegy nyolc-tíz ezer ember elbocsátásával számol a kormányzat a kórházi kapacitások újraosztásának eredményeként – értesült a Népszabadság. Bár várhatóan ahhoz kínosan ragaszkodni fognak, hogy kórházat egészében ne zárjanak be, a karcsúsítás részlegek, telephelyek, osztályok megszűnésével járhat. Az elbocsátás egyaránt érinthet műszakiakat, adminisztratív dolgozókat, ápolókat és orvosokat is.
Újabb karcsúsítási hullámot indított el a kormányzat az egészségügyben. Ennek részeként a kórházvezetőknek az úgynevezett megyei egyeztető fórumokon február végéig kell újraosztaniuk egymás között a feladatokat, azaz megállapodniuk arról, hogy a jövőben az adott területen ki, mit fog csinálni.
Az osztozkodás értelme – a politikai retorika szerint –, hogy megszüntessék a párhuzamos vagy felesleges ellátásokat, és az adott térségben minden intézmény csak arra vállalkozzon, amit el is tud végezni. A gyakorlatban pedig arról van szó, hogy a járó- és a fekvőbeteg-szolgáltatások ötödére nincs fedezet. Az egészségbiztosító 2007 óta ugyanannyi, 145-150 ezer forint közötti összeget fizet az átlagos esetek ellátásáért a kórházaknak, miközben óvatos becslések szerint az legalább 180 ezer forintba kerül. Lényegében ez a kórházi eladósodás oka, amit a kormányzat most azzal orvosolna, hogy átszervezi a szolgáltató helyeket és csökkenti a számukat.
Április után a kórházak nem csinálhatnak adósságot. Amennyiben az igazgatók ezt felvállalják, tömeges elbocsátások várhatók, „ágyak” sorozatos leépítésére kerülhet sor, megoldásként legalábbis ezeket ajánlják a kormányzati szereplők. Az egészségügyi ágazat vezetői 8-10 ezer fő elbocsátásával számolnak. A változással az intézmények műszaki és adminisztratív területein dolgozók közül sokan maradhatnak feladat nélkül, a városi kórházak bezárt osztályain pedig az orvosok és ápolók munkája fogyhat el.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy múlt heti háttérbeszélgetésen egyértelművé tette: ha nem sikerül az úgynevezett megyei fórumokon egyezségre jutniuk helyben az intézményvezetőknek, úgy a megyei kórházak vezetői dönthetnek, hol, milyen szolgáltatás szűnjön meg vagy maradjon. Ez azt is jelentheti, hogy megyénként csak egy kórház lesz. Bár azt külön és sokszor hangsúlyozták: intézményt biztosan nem zárnak be, csak átalakítják a feladatait, és a jövőben nem kórházként, hanem valamelyik megyei intézmény telephelyeként működik. Lesznek viszont olyan helyek, ahol a gyógyítási funkciókat ápolási, utógondozói feladatokra váltják.