A kivonatot készítette: Dr. Veres Agneta
A magyar orvosi szakirodalom független szemlézését vállaló rovat megjelenését az ExtractumPharma zrt. támogatja. |
Dr. Ludwig Endre (Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Semmelweis Egyetem, Általanos Orvostudományi Kar, Infektológiai Tanszéki Csoport, Budapest), Dr. Mészner Zsófia (Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest). A Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) infekciók megelőzése felnőttekben. A Magyar Infektológiai es Klinikai Mikrobiológiai Társaság Vakcinológiai Szekciójának állásfoglalása (2014. október). Orvosi Hetilap 2014;155(50):1996-2004.
A Streptococcus pneumoniae-infekció 40%-ban felelős az otthon szerzett bakteriális pneumoniákért. A pneumococcus okozta infekciókat invazív (primer bacteriaemia, meningitis) ésnem invazív (otitis, sinusitis) csoportba szokás sorolni. A leggyakoribb felnőttkori, pneumococcus okozta kórkép a pneumonia; amennyiben a pneumonia bacteriaemiával jár, úgy ezt invazív pneumococcusbetegségnek (IPD) kell tekintenünk. Az IPD diagnózisa mikrobiológiai vizsgálatokon alapul, főként a haemokultúra lehet hasznos e téren.
A pneumococcusinfekció incidenciája és letalitása életkor- és alapbetegség-függő. Magyarországon 2009-es adatok állnak rendelkezésünkre a bármely okú pneumonia gyakoriságával kapcsolatosan (ezeknek vélhetően 40%-a pneumococcus okozta pneumonia). A statisztikai adatok alapján az 50–64 év közötti korcsoportban a hospitalizáció 4,8/1000 lakos, a letalitás 8,2% volt, 65 év felett ez 24,37/1000 lakosra emelkedik, 20,8%-os letalitással.
A pneumococcusfertőzés fő rizikófaktorait a krónikus vese-, májbetegségek, a tüdő és a cardiovascularis rendszer betegségei képezik. Súlyosan veszélyeztetettek a HIV-fertőzött betegek, a szerv- vagy haemopoeticus őssejt-transzplantációra váró – vagy ezen már átesett – betegek, a haematológiai betegség miatt kemoterápiában, valamint immunszuppresszív kezelésben részesülők, a cukorbetegek, a liquorcsorgásban szenvedők, a cochlearis implantátummal rendelkezők és az aspleniás személyek csoportja.
A pneumococcusfertőzés megelőzése poliszacharid (PPV23), illetve konjugált poliszacharid vakcinákkal (PCV13) történik. A PPV23 hatékonysága egészséges felnőtteknél az IPD megelőzésében 74%; fokozott rizikójú betegeknél nem bizonyított a védőhatása. A vakcina hatásosságát illető vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy 65 évesnél idősebb, egészséges embereknél a PPV23 kielégítő hatású a pneumoniák megelőzésében, amennyiben az oltás öt éven belül történt. A PCV13 vakcina hatásosságát vizsgálva kiderült, hogy a PPV23 oltóanyaghoz képest a közös szerotípusok többségében szignifikánsan magasabb ellenanyagszint-választ vált ki; a vizsgálatban egészséges immunrendszerű, de krónikus betegségben szenvedő egyéneket vizsgáltak, valamint a dohányzás és alkoholizmus szerepelt plusz rizikófaktorként. A PCV13 50-60 éves korúaknál magasabb ellenanyagszintet indukál, mint az ennél idősebbek körében; az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkenő immunválasz várható. A vakcina hatásosnak bizonyult a HIV-fertőzötteknél, csontvelő-transzplantáció esetében, dializáltaknál, a COPD-ben, diabetesben, cardiovascularis megbetegedésekben szenvedőknél, aspleniások esetében.
Az Országos Epidemiológiai Központ álláspontja szerint a következő esetekben javasolt a pneumococcus elleni vakcináció:
– 50 éves kor felett mindenkinek;
– krónikus alapbetegségben szenvedő egyének esetében (COPD, asthma, cardiovascularis betegségek, diabetes mellitus, máj- és veseelégtelenség, immunszupprimálás);
– dohányosoknak;
– belsőfülműtéten átesettek és koponyasérültek esetében;
– asplenia esetén.
A pneumococcusinfekció elleni vakcináció javasolt oltási rendjét az alábbi ábra mutatja.
*A PCV13 és a PPV23 közötti optimális időintervallum 6–12 hónap, de legalább nyolc hét.
Áttekintve a hazai és nemzetközi ajánlásokat, pneumococcus elleni oltás javasolt minden 50 év feletti felnőttnek, illetve minden 18 évnél idősebb, krónikus betegségben szenvedő egyénnek, akinél alapbetegsége miatt fokozott fertőzésveszélyel áll fenn.