Mark Twain
2004-ben kardiológus kolléga kérte az 52 éves férfi beteg tüdőgyógyászati szakvizsgálatát fulladásos panaszok miatt. Magasvérnyomás-betegség és emelkedett koleszterinszint miatt állítottak be terápiát (simvastatin, enalapril). Anamnézisében lényeges betegség nem szerepel. Erős dohányos.
Hány éves korban szoknak rá legtöbben a dohányzásra?
A dohányosoknak mindössze 4%-a szokik rá 25 év felett.
A dohányosoknak csak 22%-a kezd el cigarettázni 20 éves kora után.
A dohányosok 57%-a 15-18 éves kor között, 15%-a 15 éves kor alatt kezd el rendszeresen cigarettázni. Megdöbbentő tehát az adat: a dohányosok háromnegyede 18 éves kor alatt szokik rá a cigarettára. Életkori sajátosságokból adódóan elsősorban a „társaság kedvéért”, „kíváncsiságból” szívják el az első cigarettát, de a lányok esetében a családi mintának is jelentős a befolyásoló szerepe. (Forrás : Eurobarométer 77.1. Magyar eredmények). Egy 2012-es felmérés alapján a lányok 10%-a, a fiúk közel 15%-a tízéves kora előtt szívta el első cigarettáját.
1.ábra. Magyar fiatalok (13-15 évesek) dohányzási szokásai, 2012
Páciensünk 16 éves korától kezdve napi 2 doboz cigarettát szív el. Pár éve kezdte érezni, hogy nehezebben bírja a terhelést, lépcsőzéskor, cipekedéskor kapkodja a levegőt, meg kell állnia pihenni. Kifejezetten piknikus alkatú. A szakrendelésen készült mellkas-röntgenfelvételen kóros nem volt látható. Légzésfunkciós vizsgálattal GOLD II-s stádiumú COPD igazolódott, FEV1 (forszírozott exspirációs volumen első mp-re eső értéke) 71% volt, mely alátámasztja azt, hogy csak terheléskor panaszos a beteg; theophyllinterápia lett beállítva, szükség esetén hörgtágító használatát javasoltuk (ipratropium bromid/fenoterol).
Felhívtuk a beteg figyelmét arra, hogy a dohányzás mellett légzésfunkciós értékei rohamosan fognak tovább romlani, ezért mindenképpen indokolt lenne a leszokás. A beteg elmondta, hogy szeret dohányozni, el sem tudná képzelni cigaretta nélkül a napjait. Két lánya, felesége is dohányzik, éjszakai munkakörben dolgozik, a cigaretta segíti az ébren maradást. A beteg elmondta a dohányosoktól oly sokat hallott mondatot is: „Nagyapám 14 éves korától dohányzott és 90 évesen halt meg…”
A beteg nem érezte még jelentősen korlátozva magát hétköznapi tevékenységében, munkájában, a csökkent légzésfunkciós értékek ellenére.
Ezt követően évente rendszeresen járt kontrollra, 2007-ben terápiája ki lett egészítve tiotropiummal. 2009-es megjelenésén FEV1: 68%, 2011-ben már csak 52% volt. A beteg szubjektíven is megélte légzésfunkciós értékeinek romlását, egyre kevésbé tudta magát terhelni. 2011-re a napi 2 doboz cigaretta elszívását napi 1 dobozra sikerült mérsékelnie, de még mindig elzárkózott a cigaretta teljes elhagyásától (elzárkózott a szakember segítségétől is: „Egyedül is le tudom tenni a cigit, ha le akarom”), viszont már megértette és érezte káros hatásait.
2. ábra. A beteg légzésfunkciós (FEV1) paramétereinek életkorfüggő változása iskolapéldája a tankönyvekben leírt, lassan kezdődő, majd rohamosan romló légzésfunkcióvesztésnek. (Celli nyomán)
2013 őszén akut exacerbatio kapcsán (FEV1: 43%!!) per os medrol-lökésterápiára, kórházi felvételre szorult akut dyspnoés panaszai miatt.
Ugyanebben az évben feleségénél is COPD diagnózis született (GOLD III-s stádium), mely miatt ő is kombinált inhalatív terápiára lett beállítva.
A kórházi „élmények”, a súlyos nehézlégzés, illetve felesége hasonló betegsége vezette arra az elhatározásra, hogy leteszi a cigarettát. Ebben házastársa is partner volt.
Ön szerint milyen módszerrel teszik le legtöbben a cigarettát?
Hirtelen (egyik napról a másikra) elhagyni a cigarettát – a legtöbben ezt a módszert alkalmazzák, sokszor gyógyszer vagy egyéb segítség igénybevétele nélkül. Az elhatározás hátterében fontos esemény áll: nőknél terhesség, váratlan súlyos betegség, de lehet egy családtag, barát elvesztése a dohányzással összefüggő betegségben.
***
Páciensünk és felesége nem kérték szakember segítségét, nem használtak kiegészítő terápiát, egyik napról a másikra hagyták el a cigarettát. A cigaretta „ hiánya” számos területen okozott problémát (idegesség, türelmetlenség, nyugtalanság, szorongás, düh, egyéb fizikai tünetek: osbtipatio, étvágynövekedés miatt), melyet a feleség jobban tudott kezelni, megtalálta a módját, hogy levezesse a „feszültséget”, elterelje a figyelmét a cigaretta után érzett „sóvárgásról” („Állandóan takarított és veszekedett”). Páciensünk viszont először csak titokban, majd az éjszakai műszak alatt már rendszeresen újra elkezdett dohányozni (kb. két hónapig tartott a teljes absztinencia). Ezt követően azonban dohányzási lehetőségei jelentősen beszűkültek, otthon már nem cigarettázhatott.
Felesége sikeres leszokása, illetve a közelgő unoka születése érlelte meg betegünkben az elhatározást, hogy végleg megváljon a cigarettától, de érezte, hogy ebben szüksége van szakember segítéségére.
2014 februárjától csatlakozott a dohányzásról való leszokást támogató programunkhoz. (Csoportos leszokástámogatás: ennek kapcsán nyolc alkalommal találkozunk a betegekkel, egyhetes időközönként. A tanácsadás során hatékonynak tartott komponensek: a praktikus problémamegoldási készségek fejlesztése és a társas támogatás nyújtása a kezelés során. Ugyanakkor a viselkedésterápia/magatartásorvoslás más elemei (relaxáció, ingerkontroll) részét képezhetik a problémamegoldás fejlesztésének. A problémamegoldás fejlesztése során ki kell térni a következőkre: a kihívást jelentő helyzetek felismerése; a dohányzásra való késztetéssel való megküzdés készségeinek fejlesztése; a stressz kezelésének fejlesztése; a visszaesés megelőzése.)
Az első találkozáson a dohányzási szokások felmérése kapcsán kiderült betegünk erős függősége (ébredés után szinte azonnal rágyújtott első cigarettájára; kifejezett fizikai és pszichés tünetek jelentek meg, ha nem tudott rágyújtani; akkor is folytatta a dohányzást, amikor szembesült ennek káros hatásaival.)
|
A függőség megítélésére pár perc alatt kitölthető Fagerström-teszt Mennyi idővel az ébredést követően szívja el az első cigarettáját? 5 percen belül = 3 pont 6–30 perc = 2 pont 31–60 perc = 1 pont 60 perc felett = 0 pont Nehezen állja meg, hogy ne dohányozzon olyan helyen, ahol tilos a dohányzás? Igen = 1 pont Nem = 0 pont Melyik cigarettáról gondolja azt, hogy arról lenne a legnehezebb lemondania? A reggeli elsőről = 1 pont Az összes többiről = 0 pont Hány cigarettát szív naponta? Kevesebb 10-nél = 0 pont 11-20 = 1 pont 21-30 = 2 pont több mint 31 = 3 pont Gyakrabban gyújt rá az ébredést követő első órában, mint a többi napszakban? Igen = 1 pont Nem = 0 pont Dohányzik-e az ágyban, ha beteg és nem tud felkelni? Igen = 1 pont Nem = 0 pont Értékelés 0–2 pont: nincs függőség, 3–4 pont: enyhe függőség, 5–6 pont: közepes függőség, 7–8 pont: erős függőség, 9–10 pont: nagyon erős függőség |
A páciens erős nikotinfüggősége (a Fagerström-teszt eredménye: 9 pont volt nála) mindenképpen kiegészítő kezelés bevezetését indokolta.
Melyik a bizonyítottan leghatékonyabb leszokást támogató eszköz/készítmény?
A bizonyítottan leghatékonyabb leszokást támogató eszköz/készítmény a vareniklin. A vareniklin parciális agonista és antagonista hatása révén csökkenti a nikotinéhséget, mérsékli a megvonási tüneteket. Jelenleg ez a leghatékonyabbnak tekinthető leszokás támogató készítmény (A típusú bizonyíték).
A vareniklin parciális agonista hatása részleges dopaminfelszaporodást eredményez, ami csökkenti a megvonási tüneteket, antagonista hatásával pedig kompetitíven gátolja a nikotinreceprorokat. A dohányos hiába szívja el a cigarettát, a nikotin nem képes kötődni a receptorhoz. Ez azt eredményezi, hogy a „jutalmazási” érzés kevésbé lesz intenzív, vagy el is maradhat.
A vareniklin kezelésénél12 hetes terápia javasolt, de ez meghosszabbítható, ami javítja az effektivitást. Hatékonyság: három hónap: 44%, 12 hónap: 24%. Segítség nélkül, egyedül a dohányosoknak csak mintegy 5%-a tud leszokni!
***
Először nikotinpótló kezelést javasoltunk a betegnek (nikotintartalmú rágógumi).
A 3. találkozás kapcsán a beteg megfogalmazta, hogy leginkább a „dohányzáshoz kapcsolódó jó érzés hiányával” nem tud megbirkózni, emiatt döntöttünk a vareniklin mellett. Az 5. találkozáson mondta el, hogy letette a cigarettát (ekkor két hete szedte a vareniklint), de még mindig bizonytalan abban, hogy képes lesz-e ezt megtartani, viszont annyi pozitív hatás éri mind a környezetéből, mind a csoport részéről, hogy bízik a tartós sikerben.
A féléves telefonos kapcsolat felvételekor a beteg elmondta, hogy továbbra sem dohányzik. Rendkívül pozitívként éli meg, hogy ilyen sokáig nem gyújtott rá, és meglepően sok pénze maradt – ki számol utána, hogy mennyibe a kerül a dohányzás? –, melyet az unokájára tud költeni…..
Aki a dohányzást most abbahagyja...
Nyolc óra múlva a vér nikotin- és szén-monoxid-szintje a felére csökken, az oxigénszint visszatér a normál értékre.
24 óra múlva a szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okozta lerakódásoktól.
48 óra múlva a szervezetből teljesen kiürül a nikotin. Jelentősen nő az íz- és szagérzékelés.
72 óra múlva a légzés könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak, és megnő energiaszintjük.
Négy hét múlva elkölthető az első 20.000 Ft-os megtakarítás – és innentől folyamatosan.
Négy-tizenkét hét múlva javul a vérkeringés.
Három-kilenc hónap múlva enyhülnek a légzési problémák, a köhögés, a fulladás. A tüdőfunkció akár 10%-kal is javul.
Öt év múlva a szívinfarktus kialakulásának kockázata felére csökken egy dohányoshoz képest.
Tíz év múlva a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányosokéhoz képest a felére csökken.
A dohányzásleszokást segítő hazai centrumok listája (Budapesten kerületenkénti, valamint megyék szerinti bontásban) ide kattintva található.
Referencia:
Egészségügyi Közlöny , 21.sz.: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve. A dohányzás leszokás támogatásáról.
Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet. A dohányzás leszokás támogatásának szakmai irányelve
www.leteszemacigit.hu Dohányzás és leszokás (szerk.: Kovács Gábor, Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2010.)
Dr. Lugosi Andrea pulmonológus, Deszk
CHA- 2015-01-01
Lezárás dátuma: 2015. január 20.
