Elsősorban Németországba, Nagy-Britanniába és Ausztriába mennek dolgozni az orvosok és az ápolók – derül ki a külföldi munkavállalás céljából igényelt hatósági bizonyítványokra vonatkozó adatokból. Jellemzően a 25-29 éves egészségügyi szakemberek hagyják el az országot.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal statisztikát vezet a külföldi munkavállalás céljából igényelt hatósági bizonyítványt kérőkről. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint évek óta mintegy 1000 orvos megy külföldre, és 300-500 ápoló.
A 168 Óra Online megkeresésére az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a hatósági bizonyítványt kérők száma a migráció tekintetében indikátorként korlátozottan alkalmazható. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnak ugyanis nincs információja arra vonatkozóan, hogy a hatósági bizonyítvány birtokában a külföldi munkavállalás megvalósult-e, ennek megfelelően az nem jelenthető ki, hogy a hatósági bizonyítványt kérők elhagyták az országot. A hatósági bizonyítványt kérők száma így tartalmazza azokat a hazánkban diplomát szerző külföldieket is, akik országukba visszatérnek, emellett a hatósági bizonyítványt nem első alkalommal kérőket, megújítókat is.
A hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek van lehetősége megjelölni azt a célországot, ahol fel kívánja használni a hatósági bizonyítványt. A feltüntetett célország statisztikai jellegű, magán a hatósági bizonyítványon nem szerepel, így a kérelmet benyújtó a későbbiekben módosíthatja a felhasználás helyét, mellyel kapcsolatban visszajelzés az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalhoz nem érkezik.
Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke a 168 Óra Online-nak korábban azt mondta: nem az a kérdés, hogy évente 10 vagy 20 orvossal kevesebb megy-e ki, és ezzel 1000 alatt vagy felett mozog-e a számuk. Az érezhető változást az jelentené, ha több orvos jönne vissza, mint amennyien elvándorolnak. A kormány gyakran hangsúlyozza az ösztöndíjaknak a szakembereket itthon tartó hatását, ám ilyen hatás csak részben érvényesül. Az egyetemről kikerülő orvosok túlnyomó része itt szándékozik hagyni a rendszert, legfeljebb előtte megcsinálják a szakvizsgát, és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyeket a tanulmányi szerződésben vállaltak. Ez utóbbi sem feltétlenül szükséges, mert olyan mértékű az orvoshiány, hogy a fiatal szakemberekért az intézmények akár azt is bevállalják, hogy törlesztik az adósságát. Ami a külföldi lehetőségeket illeti, a brit közegészségügyi hivatal, az NSH idén 3000 új orvost és ápolót hívna meg külföldi országokból, de a fizetések Svédországban, Norvégiában, Németországban is sokkal magasabbak, mint Magyarországon – mondta Bélteczki János.
A fiatal orvosok Magyarországon tartására a kormány jogszabályt módosítana annak érdekében, hogy az orvosok fizetése ne csökkenjen a szakvizsga után sem. Erről Zombor Gábor egészségügyi államtitkár beszélt nemrég a Hír TV-ben.
Úgy tűnik, a tárca sem veszi komolyan Orbán Viktor szavait, aki szerint nincs tennivaló, hiszen: „Abszurd, amikor Magyarországon politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándorolnak Németországba vagy Londonba. Nem vándorolnak ki, hiszen mi magunk akartuk, hogy egy közös gazdasági tér jöjjön létre, ahol szabadon lehet munkát vállalni.”
