A Magyar Rákellenes Liga adatai szerint a betegek 20 százaléka nem tartja elégségesnek és közérthetőnek orvosa tájékoztatását.

A szervezet elnöke úgy véli, az orvosoknak kötelességük lenne hatékonyan kommunikálni a pácienssel.

"A Magyar Rákellenes Liga felmérései szerint a betegek 40 százaléka úgy érzi, a betegségüket kiválóan gyógyítják, de nem őket, tehát azt érzik, hogy ők a gyógyítás tárgyai, nem pedig beteg emberek, akiknek betegségük van. Ezen kellene változtatni, hogy a doktorok ne tegyék a betegeket tárgyesetbe, ehhez az kell, hogy a betegek megértsék az orvos mondanivalóját - hangsúlyozta Simon Tamás.

"Az orvos azt hiszi, hogy jól tájékoztat, nem győződik meg arról, hogy a beteg meg is értette azt, amit mondott. A betegek körülbelül 20 százaléka azt mondja, hogy tulajdonképpen nem értette meg a doktort. Ez nagyon kellemetlen, mert az a beteg, aki nem jól tájékozott, nem tud aktívan részt venni a gyógyulásában" - emelte ki a Magyar Rákellenes Liga elnöke.

"Az az orvos, aki azt mondja, hogy nincs ideje teljes körűen tájékoztatni a beteget, nem orvos" - jelentette ki az orvosprofesszor. Hozzátette: "az orvoslás nemcsak vizsgálatból áll, hanem kommunikációból is, a beteggel beszélni kell! Aki azt mondja, nincs ideje a beteggel kommunikálni, az lehet, hogy hivatalnok, de nem orvos. Az orvos hatása akkor a legjobb, ha a gyógyító szó is segít. Az orvosnak nem adminisztrálni kell, hanem be- és elszámolni a rábízott életekről és eszközökről. Az, aki azt mondja, nem tud dolgozni, mert sok az adminisztráció, nem tudja, mi az orvos feladata" - mondta Simon Tamás.

(inforadio.hu)

A kétéves Mina Khan egy lyukkal született a szíve két kamráját elválasztó falban, amitől az élete hajszálon függött. Miután szervezetét kimerítette, hogy az eleinte kezelhetetlennek tartott lyuk körül kell pumpálnia a vért, légzési elégtelenség alakult ki, nem tudott enni, és még a hajnövekedése is leállt.

A londoni St. Thomas Kórház orvosai azonban háromdimenziós nyomtatóval elkészítették apró szívének hajszálpontos másolatát, a defektussal együtt, és így sikerült elvégezniük a Mina gyógyításához szükséges bonyolult eljárást. Ez azt jelentette, hogy amikor a sebészek végül megműtötték a kislányt, pontosan tudták, mit kell keresniük, és mit kell tenniük.

– Mina most már olyan, mint bármelyik egészséges kislány – számolt be a Sunday Times tudományos rovatának a brit kislány édesanyja, Natasha Buckley. – Rendesen eszik, már nincs hányingere, és végre elkezdett nőni.

Mina szíve születésekor annyira deformált volt, hogy az orvosok kijelentették, nem lehet meggyógyítani. A szívéről készült háromdimenziós modell segítségével azonban, melyet mágnesesrezonancia-vizsgálat és computertomográfiás vizsgálat alapján hoztak létre, a sebészeknek sikerült elkészíteniük egy testre szabott „foltot”, és kiderítették, hogyan tudják a helyére illeszteni – adta hírül a MediPress.

Az MR-vizsgálatok alapján 3D-s nyomtatóval készített „gyakorlószervek” valószínűleg fontos sebészeti eszköznek számítanak majd az elkövetkező években. Az eljárás Amerikából származik, ahol New York-i sebészeknek nemrég egy 3D-s nyomtatóval készült műszívvel sikerült megmenteniük egy kéthetes csecsemő életét.

(otvenentul.hu)

Goldberger József (1874 - 1929)

Sokan az első klinikai epidemiológusnak nevezik. 1914-ben kezdte pellagrával – pelle agra = durva bőr – kapcsolatos vizsgálatait. Vizsgálatai során rájött, hogy a pellagra táplálkozással összefüggő hiánybetegség. Neki köszönhetően tudjuk ma már, hogy az ekcémaszerű tüneteket, valamint emésztési zavarokat okozó betegség hátterében a B6-vitamin hiánya áll.

Bárány Róbert (1876 - 1936)

Magyar származású orvos, egyetemi tanár. Apja, Bárány Ignác még fia születése előtt vándorolt ki Várpalotáról Bécsbe. Bárány Róbert 1914-ben kapott Nobel-díjat a füllel és az egyensúly érzékeléssel - a vesztibuláris apparátus fiziológiájával és kórtanával - kapcsolatos munkásságáért.

Schick Béla (1877 - 1967)

Balatonbogláron született, orvosi tanulmányait Grazban végezte. A diftéria nevű súlyos gyermekbetegség iránti fogékonyság felismerésére dolgozott ki bőrreakciót, amely Schick-próba néven vonult be az orvosi gyakorlatba.

Szent-Györgyi Albert (1893 - 1986)

Budapesten született, orvosi oklevelét a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte. Neve a C-vitamin kapcsán vált közismertté, melyet paprikából állított elő, és megállapította a vitamin kémiai természetét is. Többek között jelentős szerepet játszott a citrát-kör felfedezésében is. Munkásságáért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjat kapott.

Békésy György (1899 - 1972)

Budapesti születésű biofizikus, iskoláit diplomata apja munkája miatt számos országban végezte. Nobel-díját 1961-ben kapta meg a belső fülben lévő csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért.

Selye János (1907 - 1982)

Osztrák-magyar származású belgyógyász, vegyész. Stresszelmélete révén vált világhírűvé. Észrevette, hogy különböző betegségekben szenvedő betegek sok hasonló tünetet produkálnak. Feltételezte, hogy a tüneti egyezések a szervezet egyfajta általános válaszai a betegségekkel szemben. Ezt a tünetegyüttest stressz-szindrómának, vagyis GAS-nak – generális, azaz általános adaptációs szindrómának – nevezte.

Szász Tamás István (1920 - 2012)

Budapesten született, pszichiáter és akadémikus. A pszichiátria erkölcsi és tudományos alaptételeinek, illetve az orvostudomány társadalom feletti kontrolljának ismert kritikusa. Gyógyításról alkotott nézeteinek alapját képezi a gondolat, miszerint mindenkinek megvan a joga saját testének, pszichéjének birtoklására, a kényszermentes létre.

Semmelweis Ignác (1818 - 1865)

A budai szülész-nőgyógyász az anyák megmetőjeként vonult be az orvostudomány történetébe: megfejtette a gyermekágyi láz kóroktanát. Rájött, hogy egy olyan fertőző betegségről van szó, melynek kórokozója bomlott szerves anyag, ami az orvos kezéről kerül a szülő nő érrendszerébe. Ennek megelőzésére klórmészoldatos kézmosást írt elő.

femina.hu

Londoni kutatók új fegyvert fejlesztettek ki a malária ellen: szúnyogok örökítőanyagát úgy manipulálták, hogy azok a laborban ezután szinte csak hím utódokat nemzettek. Ennek hála néhány nemzedéken belül kihal a populáció.

A malária kórokozója kizárólag bizonyos nőstény szúnyogok csípésével terjed az emberre, ebből indultak ki a kór ellen új módszereket kereső tudósok. A kutatás azonban még a legelején jár, hangsúlyozta Robert Galizi, az Imperial College munkatársa.

A tudósok egy enzim segítségével működésképtelenné tették a hím szúnyogok szinte összes, X-kromoszómát hordozó spermiumát, így nőstény szúnyog alig született. Az első laborkísérletek során a génmódosított hím szúnyogok utódainak 95 százaléka hím lett. Ezzel először sikerült egy szúnyogpopuláció nemi arányát befolyásolni.

A tudósok a génmódosított rovarokat összekeverték öt normális populációval, és ezekből négy populáció 6 nemzedéken belül kihalt a nőstények hiánya miatt. A kutatóknak az az elképzelése, hogy ezzel a módszerrel pusztítják el a maláriát terjesztő szúnyogokat a természetben. A tanulmány nem vizsgálta, milyen hatással lehet az eljárás a környezetre.

	Kiirtanák a maláriát okozó szúnyogokat

"Az eredmények azért reménykeltőek, mert a folyamat önfenntartó. Ha a módosított szúnyogokat a többi közé eresztik, azok főként fiúkat nemzenek, amelyeknek szintén csak hím utódaik lesznek, így tulajdonképpen maguk a szúnyogok végzik el helyettünk a munkát" - mondta Nikolai Windbichler, a tanulmány egyik vezető szerzője.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) adatai alapján a malária évente több mint 600 ezer ember halálát okozza. Körülbelül 90 százalékuk öt év alatti afrikai kisgyerek.A kórokozó igen fertőző, ezért nehéz ellene felvenni a harcot.

A Kormány 8/2015. (I. 29.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A háziorvosi szolgáltató a körzet lakosságszáma és a rendelő adottságai alapján – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az alábbi fix összegű díjra jogosult:

a) felnőtt körzet esetén, ha a körzet felnőtt lakosainak száma

aa) nem éri el az 1200 főt 253 000 Ft,

ab) 1200 és 1500 fő között van 235 000 Ft,

ac) 1500 fő felett van 197 000 Ft,

b) gyermekkörzet esetén, ha a körzet lakosainak száma

ba) nem éri el a 600 főt 290 000 Ft,

bb) 600 és 800 fő között van 272 000 Ft,

bc) 800 fő felett van 235 000 Ft,

c) vegyes körzet esetén, ha a körzet lakosságszáma

ca) nem éri el az 1200 főt 271 000 Ft,

cb) 1200 és 1500 fő között van 250 000 Ft,

cc) 1500 fő felett van 214 000 Ft.”

2.   §

A Kr. 14. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A területi ellátási kötelezettségű háziorvosi szolgálatokat működtető szolgáltatók havonta 130 000 Ft összegű rezsitámogatásra jogosultak szolgálatonként. A támogatás utalványozására a (2) bekezdés szerinti díjjal egyidejűleg kerül sor.”

3.      §

A Kr. a következő 76/H. §-sal egészül ki:

„76/H. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 8/2015. (I. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr6.) megállapított 14. § (10) bekezdése szerintitámogatásra 2015. január 1-jétől jogosultak az érintett szolgáltatók.

(2) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 364/2014. (XII. 30.)Korm. rendelettel megállapított 14. § (2) bekezdése szerinti fix összegű díj kifizetésére nem kerül sor, helyette a Módr6. által megállapított 14. § (2) bekezdése szerinti díjat kell kifizetni. Ha a Módr6. által megállapított 14. §

(2) bekezdése hatálybalépését megelőzően már sor került az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 364/2014. (XII. 30.) Korm. rendelettel  megállapított 14. § (2) bekezdése szerinti fix összegű díj kifizetésére, annak összegével csökkenteni kell a Módr6. által megállapított 14. §(2) bekezdése szerinti fix összegű díj és (10) bekezdése szerinti támogatás együttes összegét.”

4. §

 Hatályát veszti a Kr. 28/B. számú mellékletében foglalt táblázat „25P 9210”, „25P 9220”, „25P 923A”, „25M 9240”,

„25M 9250”, „25P 936Z”, „25P 937Z”, „25P 938Z”, „25M 939Z” és „25M 940Z” megjelölésű sor „Feltétel” oszlopában

a „III. progresszivitási szintű osztályon nyújtott ellátás” szövegrész.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(Magyar Közlöny 2015. január 29.)

Kórházi ágyak szűnnek meg és összevonnak osztályokat. Bár erről eddig nem sok minden került napvilágra, pedig a kórházi helyek újraelosztásáról az illetékes kórházi és egészségügyi vezetők már elkezdtek egyeztetni. Most a Blikk birtokába jutott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) módszertani útmutatója.

Ebben négy csoportra osztották az orvosi ellátásokat: városi (pl. általános belgyógyászat vagy traumatológia), megyei (általános szemészet), régiós (idegsebészet) és országos szintű (AIDS-ellátás) szakmákra. Itt a városi és a megyei szint az érdekes, mivel sok kis városi kórház is fenntart megyei szintre sorolt osztályokat. Ezeknek a megmaradása kétséges, mivel városi szinten „nem szükségesek” a dokumentum szerint. Ha bezárják ezeket, akkor a helyieknek a megyeszékhelyre kell utazniuk kezelésekre. Annyi könnyítést adna a dokumentum egy-egy járásnak, hogy egy másik megyéhez tartozzon ellátási szempontból, így az ott lakóknak kevesebbet kellene utazniuk.

Nemcsak osztályokat szüntethetnek meg, de a kórházi ágyakat is újraosztják lakosságarányosan. A Blikk az útmutatóban lévő adatokból kiszámolta, melyik megyében, melyik osztályon hány ággyal kell átszabni a kapacitást. A Bács-Kiskun megyei belgyógyászatokon például 119 ágyat kell megszüntetni, Budapesten és Pest megyében pedig 206 kardiológiai helyet számolnának fel, míg máshol több ágy lenne.

Az ábrán fekete keretben látható, az adott megyében hogyan változna a kórházi ágyak teljes száma. Alatta látható hogy melyik osztály lenne az, amelyik a legtöbb ágyat veszítené, illetve nyerné / Grafika: Séra Tamás

Bár az intézmények bezárása a dokumentumból közvetlenül nem olvasható ki, több jel is utal arra, hogy ez sem megúszható. Egy magas rangú kormányzati politikus például célzott rá egy korábbi háttérbeszélgetésen, hogy az egészségügy átalakítása sok sérelemmel és a kormány népszerűségvesztésével fog járni. Kerestük a kormányzatot az útmutatóban megfogalmazott átalakításokkal kapcsolatosan, de az Emberi Erőforrások Minisztériuma az OEP-hez irányított.

– A dokumentum egy egyeztetési folyamathoz készült, de még nem jelent konkrét finanszírozási szabályt – írta a Blikknek az OEP, hangsúlyozva, hogy a konkrét döntést követően lehet megalkotni a vonatozó jogszabályokat. A volt egészségügyi államtitkár szerint elképesztő, hogy az átalakításokat ilyen rövid idő alatt akarnak ledarálni.

– Normál esetben hosszú egyeztetési és ismertetési időszak után léphetnének életbe a változások. Így sem a betegek, sem az egészségügyi dolgozók nem tudnak felkészülni – mondta Pusztai Erzsébet, a Modern Magyarország Mozgalom alelnöke, aki nem tartja kizártak: az átalakítás miatt azért csökken országosan az ágyszám, mert egyes kórházakban nem lesz elég orvos és ápoló az esetleges nagyobb struktúra működtetésére.

Ezek az osztályok zárhatnak be

Ha városi kórházakban valóban leépítik egyik-másik osztályt, úgy tucatnyi kezelésért kell majd a megyei vagy a fővárosi intézményekbe utazniuk a betegeknek. A dokumentum szerint így olyan osztályok „nem szükségesek” a kisebb kórházakban, mint az általános kardiológia, általános szemészet, általános fül-orr-gégészet, általános bőr- és nemibeteg-ellátás, ortopédia, urológia, tüdőgyógyászat, pszichiátria, reumatológia vagy onkológia.

(Blikk.hu)

– Nyomorgunk a két felnőtt gyerekemmel, holott dolgozik mindkettő. A hónap második felében előfordul, hogy éhezünk, miközben figyelnem kell, hogy a lányom és a fiam evés nélkül ne menjen munkába. Ketten keresnek egy fél fizetést, de nyögik a diákhitelüket, én meg 22 ezer 800 forint foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapok. Hiába van közgazdasági érettségim, tapasztalatom, nem kellek sehova – panaszolta Farkas Zsuzsanna a polgármesteri hivatal humán közszolgáltatási irodájának ügyfélszolgálatán. Az 55 éves asszonytól letiltják a házfelújítás árát, aminek felét – osztatlan közös tulajdon lévén – a tulajdonostársa követeli tőle.
Zsuzsanna átmeneti segélyt kért, aminek évi 25 ezer forint a plafonja személyenként. Tegnap lakásfenntartási támogatást kérvényezett a vízszámlára. Az asszonynak és sorstársainak ellátása gyökeresen megváltozik márciustól. 

– Az állam az elmúlt négy évben folyamatosan csökkentette a szociális segélyezésre fordítható összeget; míg Szegedre 2010-ben közel 900 millió forint érkezett, addig idén mindössze 186 millió lesz – mondta a Délmagyarország megkeresésekor az újságírónak Botka László polgármester. 
– Némiképp tompítja a helyzetet, hogy néhány ellátás átkerül a járási hivatalhoz. A legnagyobb tétel a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (ezt eddig havonta 2000-en kapták), emellett átkerül a rendszeres szociális segély (515-en kapták). Ezekre az ellátásokra tavaly együtt 150 millió forintot fizetett ki az önkormányzat.

Márciustól 400 milliós szociális alapot hoz létre a város. Így aki eddig lakásfenntartási, adósságcsökkentési támogatást vagy méltányos közgyógyellátást kapott, ezután is kap segítséget.

Farkas Zsuzsanna kérvényt ad be. Lakásfenntartásra nem kaphatna segélyt márciustól, ha a város nem állna helyt. Fotó: Kuklis István

Márciustól egyfajta támogatás marad meg a településeknél, már ha bírják anyagilag, mivel állami pénzt nem kapnak hozzá. Viszont szabad kezet ad nekik a kormány, hogy tetszőlegesen emelhessenek adót, vagy új közterheket vessenek ki. Szabadon rendelkezhetnek arról is, milyen jogcímen, milyen jövedelemhatártól, mekkora összeget folyósítanak. Tavaly 12 ezer szegedi kapott valamilyen szociális ellátást a várostól. 
Botka László hangsúlyozta, úgy állították össze a költségvetést, hogy minden rászorulónak változatlanul ugyanolyan feltételekkel biztosíthassák ugyanazokat az összegeket. Az új támogatási forma neve rendszeres települési támogatás lesz. Vagyis más néven, de lesz ellátása annak a 2700 szegedinek, aki eddig lakásfenntartási támogatást kapott, és annak a 700 rászorulónak, aki méltányos közgyógyellátásban részesült, valamint annak a 135 főnek is, aki adósságkezelési támogatást vett igénybe.
Megmarad a lakbértámogatás, amelyet 400-an kértek tavaly, és azok az önként vállalható segélyek is, amelyeket 10 ezer 500-an vettek igénybe. Ilyen az átmeneti és a temetési segély, a gyermekintézményi térítésidíj-támogatás és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A szociális ellátások összesen nagyjából 400 millió forintba kerülnek idén. Erre állította be a városvezetés a költségvetésbe azt a 400 milliós segélyezési alapot, amelyet a polgármester csütörtöki évértékelőjében említett. Vagyis senki nem fogja elveszíteni a támogatást, amit eddig valamilyen jogcímen kapott a várostól.
Fedezetül az a 600 millió forint szolgál, amennyivel csökkentik a városi cégek támogatását. A fennmaradó 200 millióból út- és járdaépítési keretet hoznak létre. Az új szociális rendeletet és a költségvetést február 13-án tárgyalja a közgyűlés.

(Dombai Tünde, Délmagyarország napilap)

Hazánkban a fiatalok 2,5-3 százalékának magas a vérnyomása, ami azt jelenti, hogy minden középiskolai osztályban ül egy magas vérnyomással küzdő diák - mondta a debreceni hipertóniacentrum vezetője a Hipertónia, diabétesz és kardiovaszkuláris prevenció című tudományos konferencia szünetében szombaton az MTI-nek Debrecenben.

Páll Dénes professzor rendkívül fontosnak nevezte, hogy az iskolaorvosi szolgálat kiszűrje ezeket a fiatalokat, mert csak az időben feltárt betegség esetén lehet megelőzni a későbbi komoly problémákat. A szakember szerint a magyar fiatalok körében is növekszik az elhízottak száma, ami elvezethet a magas várnyomáshoz és annak szövődményeként a cukorbetegséghez, illetve a szív és érrendszeri megbetegedésekhez.

A felnőtt lakosság 35 százalékának, minden harmadik embernek magas a vérnyomása, ez a betegség Magyarországon több mint kétmillió embert érint, s a kórhoz gyakran társul cukorbetegség és zsíranyagcsere-zavar - mondta Páll Dénes. Kezelésük döntően a háziorvosi szolgálat feladata, de a súlyosabb estek a hipertóniacentrumokba kerülnek. A debreceni centrumban évente százzal növekszik a kezelésbe vont új betegek száma - ismertette a professzor.

Mivel a magas vérnyomás és a cukorbetegség gyakran nem okoz sem panaszt, sem tünetet, ezért sokszor csak akkor ismerik fel, amikor már súlyos, visszafordíthatatlan szövődményei vannak. A betegségek ugyanis felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát, ami pedig növeli a szélütés (stroke), a szívinfarktus és a veseelégtelenség kialakulásának esélyét. Ezért fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok: vérnyomásmérések, vércukor- és vérzsírszint ellenőrzések - tette hozzá Páll Dénes.

Elmondta azt is: a 12. alkalommal megrendezett debreceni szakmai továbbképzésen a régió több mint ezer családorvosa, belgyógyásza, gyógyszerésze tekinti át a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésének legújabb gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségeit. A szakemberek önálló szekcióban foglalkoznak a cukorbetegség kezelésével is. Kiemelt témái a konferenciának azok a műszeres kezelések, amelyek az elmúlt években megjelenve váltják, vagy egészítik ki a gyógyszeres megoldásokat - mondta el Páll Dénes.

(MTI)