Február 2-től, azaz hétfőtől utalja az alapellátásban dolgozóknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azt a többlettámogatást, amely praxisonként 130 ezer forintot jelent havonta - mondta az egészségügyért felelős államtitkár hétfőn Budapesten.

Zombor Gábor sajtótájékoztatón közölte, a most utalt összeg tartalmazza a januári finanszírozási többletet is a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak, akik mMárciustól már havonta kapják az emelt összegű támogatást. Az államtitkár emlékeztetett, a plusz forrás összesen 10 milliárd forint, amelyet az ez évi költségvetés tartalmaz.

Zombor Gábor beszélt arról is, hogy a háziorvosok támogatása tovább folytatódik, jövőre hasonló nagyságrendben kapnak majd pénzt az alapellátásban dolgozók, amely összeget a háziorvosok mellett tevékenykedő szakdolgozók bérezésére fordíthatják majd. A kormány célja, hogy mind szakmailag, mind anyagilag vonzó hivatássá váljon a háziorvoslás - emelte ki.

Az államtitkár beszélt a készülő alapellátási törvényről, szavai szerint az előkészítés fázisában a korábbiaknál jóval szélesebb szakmai egyeztetések zajlanak. Mint mondta, minden kritikát, javaslatot, kérést meg fognak hallgatni azért, hogy európai szinten is megfelelő szakmaiságot és jövedelmezőséget tudjanak biztosítani.

A mostani plusz finanszírozásban 6369 háziorvosi praxis érintett

Zombor Gábor megjegyezte, 2010 óta 35 százalékkal emelkedett a háziorvosok finanszírozása. Zombor Gábor elmondta azt is, hogy a kormány elfogadta a 2014-2020-ra szóló egészségügyi stratégiát, amelynek fő célkitűzése, hogy a magyarországi halálozási mutatók tíz százalékkal csökkenjenek.

Kérdésre válaszolva az államtitkár beszélt arról is, hogy a szóban forgó emelés csak a területi ellátási kötelezettséggel, azaz körzettel rendelkező háziorvosoknak jár. Hozzátette: az új alapellátási törvényben ki fognak téri a körzettel nem rendelkező háziorvosokra is.

A fővárosi kórház átalakításra vonatkozó kérdés kapcsán Zombor Gábor azt mondta, jelenleg is zajlanak az egyeztetések a kórházigazgatókkal. Várják javaslataikat, de döntés még nincs az kérdésben. "Az elbocsátásokról szóló hírek jelenleg nem képezik a kormány álláspontját" - tette hozzá Zombor Gábor. Mint mondta, a cél, hogy az első negyedév végén a jelenlegi kórházi adósságállomány konszolidációja megtörténjen, és a jövőben olyan gazdálkodást folytassanak az intézmények, amely során az adósság nem termelődik újra.

MTI

Bizonyára sokan emlékeznek / emlékeztek arra, hogy pár hónapja ígéretet tettünk arra miszerint ezt a kizárólag orvosoknak szóló zárt csoportot kicsit fellendítjük.

Maradva azért az egészségügyi témakörnél, de mégis igyekeztünk az oldalt kicsit feldobni azzal, hogy lazább féltudományos és poénos megosztásokat is szívesen látunk, ha az kapcsolódik az oldal eredetileg szánt rendeltetésének.

Persze akadnak megtévedt kollégák, akik esetenként felraktak pl. zsidó vicceket, rasszista hozzászólásokat, is. Ezt természetesen azonnali hatállyal töröltük és törölni is fogjuk! Azután lehetőség szerint privát üzenetben megkérjük a kollégát, hogy ezt ne itt, ha lehet. Voltak kollégák akiket ki is kellett zárni sajnos.

Szintén nem szerencsés a politikai megnyilvánulás, de mivel az egészségügy mára már szorosan kapcsolódik a politikához, szinte már a politika és az egészségügy elválaszthatatlan.

Éppen ezért a felháborodott véleményeket nem töröljük, amíg nem egymást bántjuk ezzel.  A véleményem az, hogy valahol ki kell adni a gőzt ráadásul itt egymás között vagyunk.

Több mint 3200 orvos tagja van ennek a zárt csoportnak!  Kívülről nem olvasható csak  a meghívott tagok látják a bejegyzéseket és hozzászólásokat. Ezért is kértük, hogy csakis orvost adjunk hozzá a taglistához. Ellenben annak viszont kifejezetten örülünk, ha minél több kollégát meghívnak / meghívtok.

A cikkeket a saját oldalamon is  megosztom, hogy azok az egészségügyi dolgozók, vagy csak az egészségüggyel szimpatizáló külsősök is  képben legyenek . A hozzászólásokat éppen ezért ITT a zárt csoportban javasoljuk.  Igyekezni fogunk továbbra is fejlesztéseket tenni arra vonatkozóan, hogy minden fórumon megjelenő egészségüggyel kapcsolatos hírt ide hozzunk egy helyre.  Így minden egy helyen ITT megtalálható lesz továbbra is. Függetlenül, minden oldalról, szemszögből  ( jobb vagy  bal ) igyekszünk közzétenni híreket.  Szerintem amúgy is a kettő között van az igazság, ha egy Magyar Nemzetet, vagy egy Népszabadságot veszünk alapul.

Persze jobban örülnék annak, ha legalább az egészségügy nem lenne a politikai csatározások helye, de azt hogy mivel azonosulunk, azt mi saját magunk dönthetjük el még szerencsére :)

Kedves kollégák kérném, ha van, javaslat az oldallal kapcsolatban azt itt alant szíveskedjenek / szíveskedjetek leírni.  Szeretnénk egy felmérést arról, hogy  ki  milyen gyakran olvas minket, hasznosnak tartják –e az oldalt. Mindenkitől a hozzászólásban szeretnék egy szót az olvasási szokással kapcsolatosan. MINDIG / GYAKRAN / RITKÁN/  Így a látogatottság és a megelégedettségről is némi képet kapunk.  Köszönöm a tisztelt figyelmüket.

Gábor

Két jogszabály is megjelent egy hónapon belül a háziorvosoknak ígért 10 milliárd forint szétosztásáról. Eredetileg ugyanis a körzetenként megígért 130 ezer forintos rezsitámogatást a praxisok alapdíjához adták, így viszont az növelte volna azokat a pótlékokat is, amelyeket a rendelési körülmények miatt kapnak a háziorvosok.

 Például egy hátrányos helyzetű településen működő kicsi praxisnál 195 ezerre is kijött volna a pótpénz. Erre a többletre viszont már nem futotta a célra szánt tízmilliárdos  összegből.

A január végi korrekciónál ezért csökkentették az alapdíjat, és külön tételként jelent meg a 130 ezer forintos rezsi-hozzájárulás. Ezzel a pótlékra jogosult nehéz helyzetű körzetek támogatása csökken, és a könnyű sorsúaké havi 15 ezer forinttal javul. Összességében pedig belefér a 10 milliárdos keretébe a tárca.

A kormányzat tervei szerint az összeg a közműdíjakat, kisebb javításokat, a takarítást, az energiaszámlát, továbbá a veszélyeshulladék-elszállítást fedezi. Beneda Attila akkor azt is elmondta, hogy a kormány 2016-tól újabb „rezsielemet”, a körzetekben dolgozó asszisztensek, illetve ápolónők bérét is magára vállalná a háziorvosi praxisok tulajdonosaitól. Ennek a tervnek még nem minden részlete tisztázott, zajlanak az egyeztetések az érdekképviselőkkel.

A teljes cikket a nol.hu oldalon olvashatják.

– Bár tudomásunk volt a dizájnerdrogok utóbbi 3-4 évben történő térhódításáról, nálunk leginkább csak tavaly kezdték a kezelést kérni, akik használják – mondja Juhászné Czeglédi Tünde, a megye egyetlen drogambulanciája, a Miskolci Drogambulancia vezetője. A változatos tünetek, amelyek idehozzák a fiatalokat: émelygés, hasfájás, szédülés, gyomorpanaszok, hallucinációk, üldöztetési téveszmék.

– Azt nem tudni, hogy az 1-2 évi használat „eredményeképp” jutnak-e el idáig, vagy az újabban használt dizájnerdrogok jelentik a kiváltó okot, hiszen ezek jellemzően ismeretlen összetételűek, mindig újabbak jelennek meg a piacon. A gyorsteszt módszerrel nem mutatható ki minden összetevő, arra csak rendőrségi körülmények között, az igazságügyi laboratóriumban van lehetőség, s hosszú időt igényel.

Az ambulancia dolgozóinak tapasztalata szerint sokan úgy gondolják, hogy ha valami az interneten és egyéb forrásból szabadon beszerezhető, az nem is káros annyira. Így örömmel üdvözölték a változást, amely eltörölte az úgynevezett pszichotróp anyagokat feltüntető C listát, amelyre a kábítószerlistán lévőknél enyhébb törvényi szabályozás vonatkozott. Így a megjelenő új anyagok hamarabb kerülnek a kábszerlistára, ez esetleg némi visszatartó erőt jelenthet.

Újabb jelenség, hogy míg a drogozás pár éve még főként Miskolcra és a nagyobb városokra volt jellemző, most már a kis falvakban is jelen van. Bár a Miskolci Drogambulanciára messzebbről nemigen jönnek: Ózd környékéről még igen, Sátoraljaújhely környékéről már nem. A mozgó tűcserés szolgálatokra pedig már vagy 3-4 éve nem írnak ki pályázatot, pedig azok az alkalmak kihelyezett segítségnyújtásképp is szolgáltak.

A drogambulanciát felkeresők zöme 15-20 éves, de az újak között van 13 éves és olyan 15 esztendős, aki 13 éves korától kábítószerezik. Ő például az édesanyjával jött. A szülői, hozzátartozói kíséret nem ritka, de tapasztalatok szerint a változásra való késztetés érzése náluk általában erősebb, mint az ifjú kliensekben. Márpedig az eredményesség döntően épp attól függ, hogy sikerül-e felkelteni a kliensben a változás iránti igényt.

A Miskolci Drogambulanciát 2013-ban 109 új kliens kereste föl, 2014-ben 203, ugyanakkor a forgalom 11 393-ról 10 000 alá csökkent. Vagyis sokan az első elbeszélgetés és orvosi vizsgálat után még két-háromszor visszajönnek, aztán pedig eltűnnek a szem elől.

További kedvezőtlen folyamat, hogy míg a klasszikus heroin 12-24 órás hatású volt, a dizájnerdrogok, amelyek egy részét szintén tűvel adják be, rövid hatásúak. Így vannak, akik óránként szúrják magukat. (Talán nem véletlen, hogy ottjártunkkor a Drogambulancia korábbi, az utcáról nyíló helyén lévő tűautomata veszélyes hulladék jelzésű kuka részéből már szinte kilógtak a használt tűk, a heti rendszeres ürítés ellenére.) Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az ismételt, csoportos szúrásoknál már nem mindig képesek követni, hogy kié volt a tű, ugyanazzal többen is szúrnak. Önmagáért beszél az adat: míg 2012-ben a Drog­ambulancia kliensei között még 5-6 hepatitis C-vel fertőzött volt, 2013-ban már 40, amihez tavaly újabb 16 „csatlakozott”.

(boon.hu)

A beteg családi ráhatásra ment el orvoshoz, mert egyre nőtt a hasa. Ez korlátozta őt már a mozgásában is, alig tudott menni, bélműködése sem volt megfelelő.

Az Országos Onkológiai Intézetben egy csaknem 12 kilogrammos, rosszindulatú daganatot fedeztek fel nála, amely szinte összepréselte az egészséges szerveket, ezért sürgősségi műtétet kellett végezni. 

A műtét 4 órán át tartott, ez idő alatt sikerült a 41-42 cm daganatot eltávolítani, ami nagyon veszélyes helyen, a vese felső pólusán helyezkedett el és az összes életfontosságú nagy eret nyomta. A műtét után öt nappal a beteg jó közérzettel távozott az otthonába

(Origo)

Kovácsy Zsombor a küszöbön álló egészségügyi átalakításokat elemzi, és a várható hatásokat értékeli. Úgy látja, a tanácsrendszer korába löki vissza az egészségügyet a kormány az új, központosító terveivel; a változások az irányításról és a pénzről szólnak – és egyedül az egészségügyben kaszáló üzletembereknek kedveznek...

Az egészségügyi szakember a hálapénzről is kifejtette véleményét.

"Minden olyan intézkedés, ami elzárja a csapokat, növeli a vesztegetés esélyét" - mondja. - "Magyarországon az az elv, hogy minden jó, ami ingyen van. Pedig dehogy jó! És nem csak a gazdagoknak nem jó, de a szegényeknek sem. Egy középosztálybeli embertől nyugodtan lehetne az ételért, az ágyért stb. méltányos összeget kérni: sok ilyen kisebb tételből fontos változásokat lehetne finanszírozni."

Kovácsy Zsombor kórházi tapasztalatairól is beszél: "Amikor hálapénzről van szó, az emberek roppant irracionálisak. Egy kisvárosi kórház orvosaként dolgoztam, amikor meg akartak vesztegetni 500 forinttal, hogy jogellenesen, közgyógyellátási igazolványra írjak fel egy olyan gyógyszert, amiért amúgy 200 forintot kellett volna fizetni. Adott volna a beteg borítékban 500-at, de a gyógyszertárban nem akart fizetni 200-at. Úgy tűnik, fáj, ha valaminek tisztességes ára van, de az ügyeskedésre nem sajnáljuk a pénzt. Nincs papír, amire felírhatnák: mi ne kerüljön bele műtétkor a betegbe. - A hazai műhibák a „beteg” magyar egészségügy tünetei - Egy komolyabb kártérítésbe a kórház beleroppanhat."

Egy adat: Magyarországon nincs pontos szám, de az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint évente körülbelül 80-90 ezer beteg hal meg hibás orvosi döntés következtében. A műhibák jelentik a 8. leggyakoribb halálokot. Az áldozatoknak több mint a fele az orvos vagy a személyzet hanyagsága miatt hal meg...

(vasarnapihirek.hu)

A Magyar Orvostechnológiai Beszállítók Szövetségének (MOBSZ) álláspontja szerint az egészségügyi kassza múlt év végi maradványából kiosztott 10,4 milliárd forint továbbra sem oldotta meg az orvostechnológiai eszközbeszállítók finanszírozási problémáit.

A kórházi kintlévőségek tőketartozása az év végére elérte a 80 milliárd forintot, a kórházaknak továbbra is "sakkozniuk kell" a kifizetetlen számlák rendezésével - írta a szövetség. A beszállítók eközben sorban esnek ki a köztartozásmentes adatbázisból, mivel képtelenek az áfa és járulékok időbeni kifizetésére a hatalmas kintlévőségek miatt, amivel üzleti és közbeszerzési képességeiket veszítik el.

A magyar orvostechnikai eszközbeszállítók közül a kintlévőségek növekedése kiemelten sújtja a gyártással és fejlesztéssel is foglalkozó vállalkozásokat - írták.

A közlemény idézi Csipő Georginát, a MOBSZ által életre hívott Összefogás a Fenntartható Egészségügyért szakmai program koordinátorát, aki szerint a kórházi tőketartozások alig 12-13 százalékát kitevő év végi reorganizáció nem oldotta, nem oldhatta meg a kórházak finanszírozását, a helyzeten alig-alig enyhített a pluszforrás.

Úgy vélik, elsősorban az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának új alapokra helyezése jelenthet megoldást arra, hogy a szektorban megálljon az adósságállomány folyamatos újratermelődése, és a helyzeten az sem változatna, ha a beszállítók elengedik a kamattartozásokat.

A szövetség belső felméréséből kiderült, hogy a kórházi kifizetések elmaradása különösen a gyártással és fejlesztéssel foglalkozó magyar vállalkozásokat érinti kényelmetlenül, ezen vállalkozások számára külön terhet jelent, hogy az eszközbeszerzés mellett jelentős költségekkel jár a gyártáshoz szükséges alapanyagok beszerzése, a magasan képzett munkaerő és a fejlesztési folyamatok erőforrásigényének biztosítása.

A gyógyításhoz sok esetben elengedhetetlen eszközöket biztosító, jellemzően hazai beszállítók a folyamatosan növekvő kintlévőségek miatt kritikus pénzügyi helyzetben vannak. A tartozások fele legalább hatvan napja lejárt tartozás, de a kintlévőségek közel 5 százalékára már egy éve várnak a beszállítók, működésük során voltaképpen közel éves árbevételük egészével előfinanszírozzák a kórházakat - olvasható a MABSZ közleményében.

Hangsúlyozták, a hazai tulajdonban lévő orvostechnológiai gyártó és forgalmazó cégek mindegyike kis- és középvállalkozás, árbevételük a legnagyobbak esetén is csak elvétve éri el a néhány milliárdos szintet, és ezek a vállalatok tartalékaikat mozgósítják, a kifizetések elmaradása jó részüket tevékenységük beszüntetésére kényszerítheti, a kórházi kintlévőségek okozta likviditási nehézségeik miatt többségük a fennmaradásért küzd. Felhívták továbbá a figyelmet arra is, hogy a cégek ellehetetlenülése miatti eszközkiesés akár életmentő műtéteket is veszélyeztethet.

(MTI, vg.hu)