Míg az ezredfordulón alig több 5,5 milliárd forint volt, tíz évvel később 28,3 milliárdra rúgott, tavaly pedig 101 milliárd forintot tett ki a költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága.

 A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az év végére ugyan sikerült 98,2 milliárdra lefaragni a novemberi 107,9 milliárdos tartozásállományt, de ez döntően annak a 6,7 milliárdos támogatásnak volt köszönhető, amelyet a felsőoktatási intézmények kaptak adósságrendezésére a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból.

A nagy egyetemeknél a külföldi hallgatóktól beérkezett tandíjak, illetve uniós fejlesztésben érdekelt intézményeknél egy-egy nagyobb támogatási összeg beérkezése enyhített az adósságterhen. Az oktatási és egészségügyi intézmények államosítása, vezetőcseréje mellett a gazdálkodás ésszerűsítése és ezzel az adósságok csökkentése volt az egyik fő érv. Ehhez képest az óta, hogy az állam bekebelezte ezeket az intézményeket, nemhogy csökkent volna, de drasztikusan nőtt a kórházak, iskolák asztalán tornyosuló számlák értéke. Mint maga az Államkincstár is megállapítja: a tartozásállományból 56,9 milliárd forint (az összes tartozás 57,9 százaléka) a 2012–2014 között a központi alrendszerbe átvett, önkormányzati, illetve nonprofit és egyéb gazdasági társaságként működő intézményeknél halmozódott fel.

Nem mintha jobb lenne a helyzet azoknál az intézményeknél, amelyek korábban is állami fenntartásúak voltak: a kórházak adósságlistáját például 4,2 milliárdnyi kifizetetlen számlával toronymagasan a Honvédkórház vezeti, de az Országos Kardiológiai Intézet is majdnem 2 milliárdos adósságot halmozott fel, míg a Debreceni Egyetem tartozásállománya meghaladja a 3,3, a Szegedi Tudományegyetemé pedig megközelíti a 3,1 milliárd forintot – utóbbi felsőoktatási intézményeknél az adósság jó része a klinikáknál halmozódott fel. A Klik 4,7 milliárdos adóssággal indította az évet, és a NAV-nál is van majdnem 1,2 milliárdnyi lejárt számla.

A teljes decemberi adósságállományból 91,1 forintot tesz ki a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás összege. A kórházak esetében – amelyek összesen 72,8 milliárd forintot nem fizettek meg időre a vásárolt termékek és szolgáltatások után – ennek átlagosan körülbelül a 20-25 százaléka a gyógyszerek, 30-35 százaléka az orvostechnikai eszközök beszállítói felé fennálló tartozás, míg a fennmaradó összegért energia- és egyéb szolgáltatók állnak sorba.

Az adósságok rendezése azonban egyelőre várat magára, sőt, mint az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára elmondta, amióta Zombor Gábor egészségügyi államtitkár ősszel bejelentette, hogy központosítják, majd a 60 milliárd forintos miniszterelnökségi céltartalékból rendezik a kórházak adósságát, drasztikus mértékben romlott az egészségügyben a fizetési fegyelem. Rásky László tájékoztatása szerint abból a csaknem tízmilliárd forintból, amit év végén kaptak a kórházak, alig fordítottak valamit adósságcsökkentésre, inkább, miként az elvárás is volt feléjük, a várólisták csökkentésére költötték. Ezt a gyógyszer-nagykereskedői körökből származó információink is megerősítették.

Miután a kórházi rendszer átalakításáról még csak most kezdődtek meg az egyeztetések, az adósságrendezés pedig csak ez után következhet, a kórházi beszállítók akár még hónapokig is várhatnak a pénzükre. Addigra azonban könnyen lehet, hogy a konszolidációra beígért 60 milliárdból legfeljebb a számlák felét tudják csak rendezni. Az OSZ főtitkára szerint mindezek miatt a kisebb cégek akár be is dőlhetnek, vagy kénytelenek jogi úton érvényt szerezni követeléseiknek. A multinacionális hátterű orvostechnikai beszállítóknál ez utóbbi szintén megtörténhet, de elérkezhet az a pillanat is, amikor csak akkor fognak szállítani, ha a kórházak előre fizetnek.

(vg.hu)

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértést állapított meg a Vitabalans és Vitabalans Oy vállalkozás Lacto Seven és Lopacut 2mg termékeinek reklámozásával kapcsolatban. A jogsértés elkövetéséért 10,84 millió forint bírságot szabott ki.

A döntés szerint a Vitabalans és a Vitabalans Oy 2011. július 1. és 2013. szeptember 5. közötti egyes reklámjaiban megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot tanúsított, mert a Lacto Seven étrendkiegészítő termék egészségre gyakorolt hatására vonatkozó állításai nem feleltek meg az ágazati szabályokban megjelenő reklámozási rendelkezéseknek. A reklámok azt az üzenetet közvetítették, hogy a termék hét olyan baktériumot juttat a szervezetbe, amelyek jótékonyak, hasznosak az emésztőrendszer számára, s jó közérzetet, immunerősítést, az egészséges bélflóra fenntartását eredményezi, ám a vállalkozások nem tudták igazolni ezen állítások valóságtartalmát.

A GVH továbbá megállapította, hogy a vállalkozások 2013 januárjától márciusáig jogsértő reklámtevékenységet folytattak, amikor a Bors, a Blikk és a Blikk Egészség egyes számaiban közzétett reklámokban nem határozták meg egyértelműen, hogy a Lopacut 2mg termék gyógyszer. Az ágazati törvény ugyanis előírja, hogy gyógyszertárból vény nélkül is kiadható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek reklámozása csak akkor szabályos, ha a reklám egyértelművé teszi, hogy a reklámozott termék gyógyszer.

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott. Súlyosbító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, illetve időben elhúzódott, a jogsértéssel érintett termék bizalmi termék. Enyhítő körülményként értékelte a GVH, hogy a vállalkozások a jogsértő kommunikációt a jogszabályváltozásokat követő úgynevezett átmeneti időszakban tették közzé.

A bírságfizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli a két vállalkozást, továbbá a GVH megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását.

A GVH közleményében ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy étrend-kiegészítő termékek, így probiotikus készítmények reklámozásakor a vállalkozásoknak szem előtt kell tartaniuk a fogyasztóvédelmi rendelkezéseken túl az élelmiszerek reklámozására vonatkozó ágazati jogszabályokat is, így egészségre vonatkozó hatásról szóló állítás csak szűk keretek között, a szigorú európai normáknak megfelelően fogalmazható meg, igazolva a megfelelést az ágazati szabályoknak, a gyógyszertárból vény nélkül is kiadható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek reklámozása pedig csak akkor szabályszerű, ha a reklám alapján egyértelmű, hogy a reklámozott termék gyógyszer.

(kreativ)

Zombor Gábor el tudja képzelni, hogy legyenek önálló orvosegyetemek. Korábban Lázár János is beszélt erről, szerinte hatalmas gazdasági lehetőségek vannak a képzésben, ami vonzaná majd a külföldi diákokat is.

A politikus úgy fogalmazott, ahogy annak idején a felsőoktatási integrációnak is megvoltak a jól megmagyarázható okai, úgy jelenleg is szólnak érvek az önálló orvosegyetemek mellett. Ha Magyarországon az orvosegyetemek önállóságáról születik döntés, egy nagy orvosegyetemre lenne szükség, egységes képzési rendszerrel, kutatási irányítással és egységes elvek alapján működő klinikai központokkal – mondta az államtitkár.

Stratégiai cél a hazai orvosképzés fejlesztése, amely talán az egyetlen olyan, amelyet a világ összes országában feltétel nélkül elfogadnak. A magyar orvosképzés olyan kincs, amilyen "ritkán adatik" a világban folyó felsőoktatási versenyben – hangsúlyozta Zombor Gábor. A felsőoktatási szakemberek, rektorok, kormányzati szereplők bevonásával ez a kérdés nem sokára eldől – közölte az államtitkár.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy január 22-i lakossági fórumon kifejtette, álláspontja szerint önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség. A világszínvonalú hazai orvosképzés vonzza a külföldi hallgatókat – ebben hatalmas gazdasági lehetőségek is rejlenek -, az intézmények önállósága pedig fontos lenne a kórházak szakember-utánpótlása szempontjából. Hozzátette: tisztában van vele, hogy ez az elképzelés komoly szakmai vitákat vált majd ki.

(MTI)

A cukorbetegségben szenvedők kezelésében hozhat áttörést a CERA-MED Egészségügyi és Oktatói Kft. most zárult kutatása: az Új Széchenyi Terv keretében másfél év alatt készült el a szájon át szedhető prototípus kapszula. A kutatás-fejlesztési projekt csaknem 45,3 millió forintos európai uniós támogatásból valósult meg.

A gyógyszeripari-biotechnológiai kisvállalkozás egy lejárt szabadalmú vérnyomáscsökkentő készítményből kiindulva fejlesztette ki az inzulin-rezisztenciában szenvedők számára áttörést jelentő szájon át szedhető gyógyszerjelöltet.

A 2012-ben indult projektben a feltárt hatékonysági adatok alapján indult meg a D-cicletanine aktív metabolitjának (DCS) előállítása, az orális - szájon át szedhető - formula kifejlesztése. A másfél éves projekt során a készítmény hatástani vizsgálata lezárult, és előállították a prototípus kapszulát - olvasható a közleményben.

A tájékoztató szerint a most elkészült - a fejlesztés kémiai és élettani eredményeit tartalmazó - úgynevezett preklinikai leírás eredményeként a kutatócsoport a további fejlesztéshez megfelelő partnereket von majd be. A készítményből a klinikai vizsgálatokat követően néhány év múlva már a patikákban mindenki számára elérhető gyógyszer lesz.

Az új készítmény megoldást jelent az egyre nagyobb számban jelentkező inzulinrezisztenciával élőknek. A projekt során előállított prototípus többek között azért is világújdonság, mert egy korábban már forgalomba került gyógyszer módosításával éri el a kívánt inzulinérzékenyítő hatást. Így a gyártási folyamat is gyorsabb lehet, ami komoly versenyelőnyt jelent - állapítja meg a közlemény.

A cukorbetegség  a helytelen életmód miatt világszerte népbetegségnek számít. A betegek száma az utóbbi években drámaian növekszik. A nemzetközi adatokhoz kapcsolódó becslések szerint a következő 20 évben szinte megduplázódik a betegek száma.

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) adatai szerint jelenleg 387 millió a betegek száma, ami 2035-re 205 millióval, 592 millióra nő. A regisztrált cukorbetegek számánál is nagyobb arányt képviselnek majd a cukorbetegség "előszobájában lévő" inzulinrezisztenciával küzdők. Náluk az éhgyomri vércukorértékek még nem emelkedettek, de a potenciálisan veszélyeztetett csoportba tartoznak.

(MTI)

16:08 Nem épültek meg a mentőállomások? Nlcafe.hu

Az EMMI szakállamtitkársága szerint a rezidens ösztöndíjprogram jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2012-től kezdve folyamatosan csökkenjen a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma.

A közlemény szerint az szakorvosjelöltek - mint a korábbi években - a Markusovszky ösztöndíjra pályázhatnak, míg a kórházi-klinikai területen dolgozó szakgyógyszerész-jelöltek számára a Than Károly ösztöndíj biztosít lehetőséget. Az ösztöndíjasok havonta nettó 100 ezer forint juttatásban részesülhetnek, ha vállalják, hogy a szakvizsgát követően az ösztöndíj folyósításának megfelelő ideig Magyarországon dolgoznak majd, és nem fogadnak el hálapénzt - tették hozzá.

Felhívták a figyelmet, hogy a házi gyermekorvosi körzetek betöltését szolgáló Méhes Károly ösztöndíjat elnyerő gyermekszakorvos-jelöltek, valamint a Gábor Aurél ösztöndíjas sürgősségi szakorvosjelöltek havi 200 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak.

Megjegyezték azt is, hogy az idei költségvetésben biztosított 900 millió forintos keretösszeg lehetővé teszi, hogy minden, előző évben végzett fiatal orvos részesülhessen Markusovszky ösztöndíjban, ha a feltételeket vállalja. A fiatal orvosok Magyarországon tartása érdekében meghirdetett ösztöndíjpályázatra eddig csaknem 1,9 milliárd forintot fordított a kormány; ez az összeg most 2,8 milliárd forintra emelkedett.

Mint írták: az ösztöndíjprogram jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2012-től kezdve folyamatosan csökkenjen a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma. Míg az ösztöndíj meghirdetését megelőzően, 2011-ben 1200, addig 2014-ben 948 orvos kérte ki az igazolást. Ez a szám tartalmazza a Magyarországon diplomát szerző, majd hazájukba visszatérő külföldi orvosokat is - tették hozzá.

A részletes pályázati feltételek az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal honlapján (www.eekh.hu) érhetőek el.

(hrportal.hu)

A SOTE főorvosa szerint a kormány megint úgy akar reformot csinálni, hogy a beruházás elmarad. A szakember elmondta: a kórházak tartozásának állománya a forráshiány miatt magas. Hozzátette: ha a források és feladatok között nincs egyensúly, az alulfinanszírozottsághoz vezet.

Nincsenek felesleges kapacitások a rendszerben – fogalmazott. Weltner János kijelentette: a kórházak nem fognak tudni megegyezni egymással a feladatok elosztásáról, nincs olyan intézmény, amely meg akarna szabadulni bármilyen feladattól.

(Atv.hu)