Az egészségügyről mindenkinek

Egészségügyi hírek és érdekességek

Naponta három orvos vándorol ki Magyarországról

2015. január 30. - A mi világunk

A cikk szerint újabb orvosok hagyhatják el tömegesen az országot, mivel a brit egészségügyi szolgálat idén 3000 külföldi orvosnak adna munkát.

„Hat éve, naponta három orvos és két ápoló hagyta el Magyarországot” – idézi a Guardian Bélteczki Jánost, a Magyar Orvosok Szövetségének elnökét. A brit lap a Nagy-Britanniában munkát vállaló magyar orvosokról és orvostanhallgatókról írt cikket, amely szerint a szigetországban várható törvénymódosítás miatt az eddigieknél is több magyar orvos vándorolhat ki.

„Mindig beszéltünk erről a problémáról: a fizetések Svédországban, Norvégiában, Németországban, Nagy-Britanniában, bárhol, mint Magyarországon” – mondta Bélteczki, aki szerint a magyar orvosok fizetését legalább háromszorosára kellene emelni, hogy megállítsuk az elvándorlásukat. Az egészségügy Magyarországon tavaly is az egyik legrosszabbul fizetett szakterület volt: a KSH adatai szerint havi nettó 143 ezer forint volt az egészségügyi és szociális szférában dolgozók átlagos fizetése 2014-ben.

A Guardian cikkében megszólal az A-Team Health Recruitment nevű fejvadász-cég, amely célzottan az Egyesült Királyságba és Írországba közvetít egészségügyi dolgozókat. A cég vezetője, Tóth-Batizán Emese szerint számos hasonló cég működik Magyarországon, amelyek Németország, Svédország, vagy Norvágia felé közvetítenek magyar orvosokat, ápolókat. „Jövedelmező ez a piac” – fogalmazott.

Egy a Guardiannak nyilatkozó magyar orvos, Prinz Gyula szerint az elmúlt időszakban nemcsak fiatal orvosok, de idősebb, elismert doktorok is kimentek Angliába, akik számára semmilyen prémiumot nem kínált a magyar egészségügy. „Van pár nagyon jó szakértő, akik elmentek, és soha nem fognak visszajönni” – mondta. A cikk idéz egy másik, névtelenül nyilatkozó magyar orvost, aki egy hónapot dolgozik Angliában, hogy kiegészíthesse a hazai fizetését, de elmondása szerint ezzel „kivételnek számít”: az orvosok többsége kiköltözik, és a legtöbb kint dolgozó orvosnak esze ágában sincs visszajönni – ahogy azt a Szinapszis közvélemény-kutatása is kimutatta.

A Szinapszis által megkérdezett orvosok negyede számolt be „járványszerű korrupcióról” a magyar egészségügyben: az „egészségügy fogaskerekeit” a hálapénzek olajozzák, a korrupcióellenes Fizettem.hu oldal több ezer anonim beszámolót tartalmaz arról, ahogyan családoknak fix díjakat kellett fizetnie az orvosoknak és ápolóknak, hogy azok rendesen odafigyeljenek a hozzátartozóikra.

Az egyik így ir: „Édesanyám rákos volt, és több műtéten átesett, valamint rendszeresen kapott kemoterápiát. Pénzért két hónappal korábban kaptunk időpontot. A másfél év alatt, amíg anyám beteg volt, 350-500 000 forintot adhattunk összesen az orvosoknak. Egy másik beszámoló egy észak-kelet-magyarországi fogorvosról szólt, aki helyi érzéstelenítést csak hálapénzért cserébe adott. „Gyökérkezelés, foghúzás, tömés, akármi lehetett, ha nem fizetsz neki bónuszt, nem kapsz fájdalomcsillapítót.”

(origo.hu)

 

"Az egészségügy nem üzlet"

Az uniós támogatásból megvalósult fejlesztések után a következő évek fontos feladata lesz az egészségügyi ellátás minőségének javítása – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Hódmezővásárhelyen.

 Lázár János a Csúcsi Olvasókörben rendezett lakossági fórumon kifejtette, a kormány az elmúlt években több mint 500 milliárd forintból felújított egészségügyi infrastruktúrát úgy akarja felhasználni, hogy minél magasabb színvonalú ellátást kapjanak az emberek.

Lázár kijelentette: az egészség nem üzlet, a privát érdekeknek, a profitnak nincs helye az egészségügyben. Fotó: MTI

 Szeretnénk elérni, hogy az emberek egyre hosszabb időt tölthessenek el egészségesen, a várható élettartam pedig 2020-ra két-három évvel növekedjen, a nők esetében 80, a férfiaknál 72-73 évre – mondta Lázár János.

 A politikus rámutatott, az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés és a háziorvosi rendszer fejlesztésével akár öt-tízezer ember életét lehetne megmenteni évente. Hangsúlyozta ugyanakkor az egyén felelősségét is. Úgy fogalmazott, rá kell venni az embereket arra, hogy vegyenek részt a szűrővizsgálatokon, és fel kell hívni figyelmüket a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás veszélyeire is.

 Lázár János tudatta, a Fidesz–KDNP évnyitó frakcióülésén téma lesz az egészségügy. Leszögezte: az egészségügy nem üzlet, nincs helye benne a profitnak.

 A kórházak állami kézben maradnak, ahol nincs helye a fizetős szolgáltatásnak. A jövőben a maradék „magánérdekű” fizetős szolgáltatást is ki fogják váltani államival. Bárki létrehozhat magánkórházat, ám ennek finanszírozását nem várhatja az OEP-kasszától – mondta a miniszter.

(MNO)

Mentőst bántalmaztak Bulgáriában

Bulgáriában egy ideje panaszkodnak a mentősök, hogy néhány háztartásban bántalmazzák őket, ha a mentőt hívó család szerint túl későn érkezett a kocsi. Márpedig a kocsi rendszerint későn érkezik, hiszen mentőállomások tekintetében Bulgária még Magyarországnál is rosszabbul áll. A kelet-balkáni országban jelenleg is egy ilyen mentősverési ügy uralja a közbeszédet.

Irena Marinovát, a botevgradi kórház orvosát még novemberben hívták ki egy terhes roma asszonyhoz. Az orvos későbbi vallomása szerint a mentő megérkezése után két férfi támadt rá, és késéssel vádolták. Annyira összeverték, hogy kórházba került.

„17 éve vagyok orvos, de ilyesmi még sosem történt velem. Sok dolognak meg kell változnia. A romák úgy érzik, büntethetetlenek, ezért csinálnak ilyesmiket.” - mondta Marinova a Reutersnek.

Ügye már csak azért is óriási visszhangot kapott, mert csak az utóbbi hónapokban 175 hasonló esetet regisztráltak Bulgáriában.

A második Boriszov-kormány egészségügyi minisztere, Petar Moszkov decemberben mind a 175 ügyért a bulgáriai cigányokat tette felelőssé, és felszólította a mentősöket, hogy a jövőben ne menjenek olyan településrészekbe, ahol szerintük nem megfelelően garantált a biztonságuk. Igen, Moszkov ezzel lényegében azt mondta, hogy ne járjanak a mentők a leszakadt bolgár falvak cigánysoraira. Arról még az egész botrányban nem esett érdemben szó, hogy milyen állapotban is van a bolgár mentőszolgálat, és hogy mennyi idő alatt érnek ki ezekre a helyekre.

„Aki úgy dönt, hogy vadállatként viselkedik, azt úgy is fogjuk kezelni.”

A bolgár ellenzék felháborodott a kijelentéseken, és több jogvédő szervezet is lemondásra szólította fel a minisztert. A bolgár ellenzéki képviselők azzal fenyegetőztek, hogy bizalmatlansági indítvánnyal buktatják meg a Boriszov-kormányt, ha Moszkov nem mond le. (Ha tényleg ezt kezdeményeznék, az baromi érdekes lenne, mert Boriszov pártjának, a GERB-nek nincs önállóan többsége a parlamentben. A szavazás így a szélsőjobboldali Atakán múlna, akik, ha tehetik, élvezettel cigányoznak, de Boriszovot is szívesen buktatnák, hiszen míg az Ataka egy oroszbarát, Putyin által pénzelt szatellitpárt, Boriszov pártjának egyik ideológiai alapja az Oroszországgal szembeni bizalmatlanság.)

Moszkov januárban nyilvánvalóvá tette, hogy nem fog lemondani, szerinte ugyanis az ellenzék az ő szapulásával csak a Boriszov-kormányt akarja kikezdeni még a ciklus elején.

A miniszter a bolgár társadalom jelentős részétől komoly támogatást is kap, sokan tüntettek Moszkov mellett. A demonstráló orvosok és mentősök szerint igenis komoly probléma az, amivel Moszkov foglalkozik, és ők petíciót is írtak a bolgár parlamenthez azzal, hogy ha Moszkov lemond, ők is távoznak az egyébként is szenvedő bolgár egészségügyből. Moszkov népszerűségi mutatója közben a decemberi 13 százalékos értékről 27 százalékra nőtt januárra.

Az ellenzéki kritikák figyelmen kívül hagyása mellett azonban Moszkov bocsánatot is kért a kijelentéseiért, és találkozott a bulgáriai roma kisebbség vezetőivel, hogy megvitassák az ügyet. Bojko Boriszov miniszterelnök és békülékeny hangon beszélt januárban a kisebbségekhez, azt mondta, hogy

„Fivéreinknek és nővéreinknek tartjuk őket, semmiért nem kell aggódniuk.”

Boriszov esetében ez komoly haladás, hiszen a miniszterelnök első ciklusát is több, kisebbségellenes kiszólás kísérte végig. Bulgária legnagyobb kisebbsége a török és csak ezután a roma, Boriszov mindkét csoport ellen beszélt már általánosító hangnemben.

A Reuters riportjában a Balkán hegységben élő romák is megszólalnak, ők azt mondják, hogy szerintük a bolgár mentősök a lehetőségekhez képest jól végzik a munkájukat és a riasztás után gyorsan kiérnek. A nyilatkozó lánynak inkább az fáj, hogy az orvosverésekhez hasonló szörnyű események után általában cigány és nem cigány csoportokra oszlik a bolgár társadalom az emberek fejében.

(444.hu)

Várhatóan Gyula lesz a központi kórház Békésben

A napokban a régióban, így Békés megye vonatkozásában is megalakult a megyei egészségügyi egyeztető bizottság. A testületek tagjai lesznek azok, akik megfogalmazzák javaslataikat arról, hogy miként alakítsák át a megye egészségügyi rendszerét.

Az elmúlt napokban az országos sajtóban is számos híradás számolt be arról, hogy várhatóan áprilistól nagy változások lesznek az egészségügyben. Előreláthatólag minden megyében egy központi kórház marad majd, a szaktárca államtitkárságának koncepciója szerint ezek a megyei intézmények lesznek, vagyis a prognózisok szerint a Pándy Kálmán Kórház töltheti be majd ezt a szerepet Békésben.

Hogy ez egészen pontosan mit jelent, arról viszont folynak az egyeztetések. Lapunknak név nélkül nyilatkozó szakemberek azt valószínűsítik, a gyulai székhelyű intézmény egyfajta organizáló feladatot fog ellátni a megye kórházai között.

 Szintén az országos híradások alapján borítékolhatónak tűnik, hogy a megyénként osztja el a pénzt a kormány, pontosabban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amely a lakosság száma alapján határozza meg az összeget. Ez komoly változás az eddigi rendszerhez képest, amelyben a kórházak meghatározott ellátásokra kapják a pénzt.

 Mindenhol megalakultak az úgynevezett megyei egyeztető bizottságok, amelyeknek a kórházigazgatók mellett a GYEMSZI és az OEP munkatársai is a tagjai. A kórházvezetőknek február végéig kell megegyezniük egymás között az átalakításról.

 — Egy folyamat elején járunk, így konkrétumokról egyelőre nagyon korai lenne beszélni — nyilatkozta megkeresésünkre dr. Kövesdi József. A gyulai központú Pándy Kálmán Kórház megbízott főigazgató-főorvosa lapunknak elmondta, hétfőn tartották meg a Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyét érintő első regionális megbeszélését.

A tanácskozáson megalakultak a megyei egészségügyi egyeztető bizottságok, amelyek a változásokra vonatkozó javaslatokat megfogalmazzák. Egy feladatsort is összeállítottak, amelynek mentén a testületeknek február végéig el kell készíteniük a már említett elképzelés-együttest. Ezt követően az Egészségügyi Minisztérium államtitkársága értékeli a szakmai anyagokat és hoz azokról döntést március 31-ig.

A régióban működő megyei egészségügyi egyeztető bizottságok jövő héten hétfőn tartják meg első ülésüket, ahol várhatóan több konkrétumról is szó esik majd.

 Dr. Kövesdi József arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mit jelent majd a gyakorlatban, hogy a megyei kórházak központi szerepet töltenek be.

 — Erről az egyeztetések lezárulása és a változások államtitkárság általi megfogalmazása után érdemes beszélni — fogalmazott a megbízott főigazgató-főorvos.

 Dr. Tóth Károlyné, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZEDDSZ) megyei elnöke lapunk kérdésére kifejtette, egyelőre nincsenek pontosan információik a tárgyalások állásáról.

 – Hétfőn ugyanakkor várhatóan már bővebb tájékoztatást kapunk Budapesten arról, hogy mit is jelenthetnek munkavállalói szempontból az esetleges változások – ecsetelte dr. Tóth Károlyné. – Reménykedünk abban, hogy az átalakítás Békés megyében nem jelent majd létszámleépítését, hiszen az állománylétszám adott. Maximum párhuzamosságok kiszűréséről lehet szó, de ez nem kell, hogy elbocsátásokkal járjon együtt, hiszen a feladat mennyisége, a betegszám nem változik.

(Beol.hu)

A kormány a betegeken is spórol

A 2011-es Széll Kálmán Tervben, és az ennek alapján az Európai Unió számára készített Konvergencia Programban a kormány azt vállalta, hogy rendkívül drasztikus, 120 milliárd forint feletti forráskivonást hajt végre a gyógyszerkasszában.

Ez azt jelentette volna, hogy a támogatási rendszer kiadásának (a gyógyszer árához adott támogatás a lakosság számára) és a bevételének (gyógyszergyártók, és forgalmazók befizetései) egyenlegében ekkora összeget kellett volna kivonni. A valóságban azonban 78 milliárd forint lett a csökkentés mértéke. Sőt, ebből 24 milliárd forint nem is igazi mérséklés, hiszen a kormány az egyik zsebéből (gyógyer-kassza kiadásai) a másikba (tételes elszámolás alá eső gyógyszerek) pakolta át a milliárdokat. Így tehát a kabinet a vállalásainál kevesebb, igazából "csak" 54 milliárd forintot tudott megtakarítani.

A gyógyszertámogatási rendszer bonyolultsága "könnyű terep" ahhoz, hogy a kormány intenzív, célzott kommunikációval elfedje a forráskivonást. Egyrészt tényszerű, hogy folyamatos versennyel rákényszeríti a cégeket az árcsökkentésére, ennek következtében rövid időn belül változhat a beteg által kapott legolcsóbb gyógyszer gyártója, neve.

Másrészt a forráskivonást könnyű úgy is "tálalni": az nem megszorítás, hanem egy tudatos lépés ahhoz, hogy rákényszerítsék a cégeket az alacsonyabb árú, olcsóbban árult gyógyszerekre, vagyis ugyanaz a termék, szolgáltatás kevesebbe kerül az államnak. A többféle támogatási kulcsok, azokon belüli termékek olyan áttekinthetetlenek, hogy ezt a kommunikációs trükköt könnyű elhitetni a választókkal.

Érdemes megnézni, hogy mit ad az egészségbiztosítás, és mennyit költ a lakosság gyógyszerekre. Ezzel ugyanis bemutatható, hogy valójában mi is történt az egészségügy ezen a területén. 2008-ban, a gazdasági válság kezdetekor az egy lakosra jutó támogatás mértéke 32.448 forint volt. 2010-ben a kormányváltás évében már 35.721 forint jutott állampolgáronként, majd ez 2013-ra 29.922 forintot tett ki - ez 16%-os csökkenést jelent. Figyelemre méltóak a KSH kiskereskedelmi adatai is, amelyek alapján azt látjuk, hogy 2010-ben egy főre jutóan 40.600 forintot költött a lakosság gyógyszerre, gyógyászati cikkre, míg 2013-ben 45.600 forintot, amely 12%-kal magasabb kiadás.

Így tehát miközben 2010-hez képest többet költöttünk gyógyszerekre, addig az államtól kapott támogatás egy lakosra jutó mértéke csökkent. Figyelemre méltó, hogy az adatok szerint megnőtt az a típusú gyógyszer, vagy gyógyászati cikk fogyasztása, amely kívül esik az állam által támogatott körön.

A szociális kiadások, vagy a foglalkoztatáspolitika területén unortodox utat jár be Magyarország, mivel a kormány éppen onnan von/vont el pénzeket, ahol a válság miatti helyzetet éppen a nehéz helyzetben lévők miatt inkább erősíteni kellett volna.

A gyógyszerkiadások kapcsán az OECD adatai szerint 6%-kal csökkentette 2008-hoz képest Magyarország az ilyen jellegű kiadásait, miközben 22%-kal nőttek a háztartások ezen a téren jelentkező ráfordításai.

Ekkora forráskivonást egyik régiós állam sem hajtott végre, ugyanakkor csak Magyarországon nőttek a lakosság terhei 20% feletti mértékben. Ennek a plusz tehernek 81%-a 2010 óta keletkezett, amikor is két év alatt (2010-2012 években) 17% feletti mértékben költött többet ezen a területen a lakosság.

A kormány reformja az egészségügy területén a gyógyszerkassza kiadás-szűkítésével kezdődött 2011-ben. Ennek hatására a költségvetés helyzete ugyan kb. 50 milliárd forinttal javult, de jelentősen megnőttek a lakosság terhei. Nem éppen kedvező bizonyítvány lehet az, hogy az egészségügyi kiadások, nevezetesen a gyógyszerre fordított támogatások tekintetében, negatív értelemben "éltanulók" vagyunk a versenytársainknak számító Visegrádi-országok között. 

(stop.hu

Felrobbant és összeomlott egy gyerekkórház Mexikóvárosban

Felrobbant egy gáztartály egy Mexikóvárosi gyermekkórházban. A balesetben hét ember meghalt, köztük négy csecsemő – írja a BBC.

 


A szerencsétlenség idején körülbelül százan tartózkodtak az épületben, a robbanás miatt szétrepülő üvegszilánkok több tucat ember megsebesítettek. A BBC információi szerint legalább 54-en sérültek meg, ebből 22 gyerek.

 (atv.hu)

A legfrissebb egészségügyi hírek ollózása 2015.01.29. / 15:52

vonal
17:38 Feketeáfonyát memóriajavításra Kamaszpanasz.hu
vonal
17:38 Mindennapi csodaszerünk, a víz Kamaszpanasz.hu
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
16:54 Ne dobja ki a narancshéjat! Házipatika.hu
vonal
16:54 Miért izzadunk? Házipatika.hu
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
15:25 Influenza: az antibiotikum nem segít! Egeszsegkalauz.hu
vonal
vonal
vonal
14:03 Segítünk csempézni Napidoktor.hu
vonal
vonal
14:03 7 tipp a munkahelyi stressz ellen Napidoktor.hu
vonal
vonal

 

14:03 Mit együnk várandósság alatt? Napidoktor.hu

vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
vonal
09:50 Meghalt a 15 kilóra lefogyott nő Házipatika.hu
vonal
vonal
09:50 A görbe pénisz egy betegség Házipatika.hu
vonal
vonal

Egészségügyi reform: a megyei kórházaké a végső szó

Siófok várhatja a legstabilabb lábakon állva az egészségügy újabb, sokadik reformját, már ha abból indulunk ki, hogy a kormányzati tervek szerint áprilistól nem termelhetnek adósságot a kórházak, ám előtte ennek érdekében megyei fórumokon kell megegyezniük, melyik hogyan működik tovább a jövőben.

 A siófoki intézetről ugyanis még tavaly nyáron is azt mondta a kórházak állami fenntartója, a Gyemszi akkori főigazgatója: a félbemaradt építkezésen kívül semmilyen probléma nincsen vele, hiszen igen jól, adósságmentesen gazdálkodik. Ez ma kevés kórházról mondható el az országban, ráadásul az új sürgősségi osztály építése is folytatódik most már Siófokon.

 

Somogyban éppen e héten ül össze először a megyei egyeztető fórum, ezt megelőzően konkrét elképzelésekről, a jövőről Inczeffy István, a siófoki intézet főigazgatója nem tudott részletekkel szolgálni. A megye lesz az egészségügyi szervezés központja és az ehhez szükséges változtatásokat rövid időn belül végre kell hajtani – ezt decemberben jelentette be Moizs Mariann, a Kaposi Mór Megyei Oktató Kórház főigazgatója Siófokon a polgármesterek és jegyzők konferenciáján, gyér érdeklődéstől kísérve. Pedig fontos változásokat vetített előre, hozzátéve: – Ezt akartuk régóta.

Február végéig kell újraosztaniuk egymás között a feladatokat az egyes megyén belüli kórházaknak, ha nem sikerül egyezségre jutni, a megyei kórház vezetője döntheti el: hol, milyen szolgáltatás marad – értesült a Népszabadság. A cél, hogy megszüntessék a párhuzamos, vagy felesleges ellátásokat, az adott térségben egy intézmény csak arra vállalkozzon, amit hatékonyan el is tud végezni. Átszervezik az ellátóhelyeket, csökkentik a számukat – a lap szerint erre készül a kormányzat annak érdekében, hogy ne termelődjön újra a kórházak adóssága. Ágyszámleépítés, elbocsátás jöhet – a városi kórházak bezárni tervezett osztályain orvosok, ápolók munkája válhat fölöslegessé. Lesznek olyan kórházak, melyek a jövőben a központi megyei intézmény telephelyeként működnek tovább.

– Somogy ebből a szempontból előnyből indul, hiszen ezen szemlélet jegyében történt már meg például Kaposvár, Mosdós és Marcali egy szervezetbe egyesítése és ennek jegyében segíti a megyei kórház a fonyódi és a tabi járóbetegellátót, a siófoki onkológiát – mondta Moizs Mariann Siófokon. – Nem lehet minden nagyobb településnek kórháza, a rendelkezésre álló orvosi erőforrás és technika dönti ezt el, ahol nincs huszonnégy órán át orvos, az nem kórház.

„Volt már ilyen, a Kádár-rendszerben, most megyénként megint csak egy kórházzal kell majd tárgyalni a kevés rendelkezésre álló forrás elosztásáról” – e véleményének az ATV-ben adott hangot Weltner János egyetemi tanár, a SOTE főorvosa. Sosem volt ilyen magas a kórházak adóssága, 69 milliárd forint – erről más szakemberek beszéltek, hozzátéve: akár nyolcezer egészségügyi dolgozó is munkakör, vagy munkahely váltására kényszerülhet, s „aki egyszer mozdulni kényszerül, félő, hogy külföld felé veszi az irányt”.

Pedig volna forrástartalék a rendszerben, ez a véleménye Kelemen Zoltán idősotthont is vezető balatonföldvári háziorvosnak. – A finanszírozás átcsoportosításához kéne végre valóban hozzányúlni, nem csak látszatreformokat végrehajtani – így Kelemen doktor. – A kórházi ágyszámok csökkentésével a járóbeteg-ellátásba lehetne sokakat irányítani, ezzel együtt élesen szétválasztani az aktív és a krónikus ellátást; ezzel az orvos- és a pénzhiányon is lehetne segíteni.

Andrásofszky Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megyei vezetője elsősorban azt nehezményezte a tervezett kórház átalakítás kapcsán, hogy nem kérték ki ezzel kapcsolatosan a kamara véleményét. – Annak ellenére, hogy az orvosi kamarának véleményezési joga van, hivatalosan semmiféle információt nem kaptam a tervezetről – mondta érdeklődésünkre. – Az egészségügy átalakítására szükség van, csak nem a mostanihoz hasonló tűzoltómunka jelleggel. Nem úgy, hogy ha például nincs elég fül-orr-gégész adott kórházban, akkor ott bezárjuk az osztályt, s onnantól kezdve járjanak a betegek például Kaposvárra.

Andrásofszky Zsolt szerint természetesen vannak a tervezett átalakításban logikus döntések. – Ugyanis ha például egy beavatkozásból adott intézményben mondjuk éves szinten csupán 25-öt végeznek – magyarázta –, akkor felesleges, hogy valamennyi megyeszékhelyen végezzenek ilyet. Hiszen a kevés esetszám miatt a tapasztalat, esetleg a megfelelő eszköz is hiányozhat. Ám egészen más a helyzet, ha a rettentően kevés orvos miatt próbálunk meg összevonni feladatokat. Az egyik somogyi kistelepülés egészségházába például nemrég került egy kardiológus kolléga, akinek a rendelési ideje pillanatok alatt megtelt. Adott településen ugyanis el tudnak menni orvoshoz az emberek, de messzebbre, Kaposvárra már egyáltalán nem biztos. Esetleg maximum egyszer. Aztán, második alkalommal már egyáltalán nem biztos, főként, ha elmegy a várakozással az egész napjuk. S valljuk be, sokan anyagilag sem engedhetik meg magunknak az utazgatásokat. Így fordulhat elő, hogy több olyan beteg is került az említett kardiológus kollégához, akinek már évekkel ezelőtt ellátásban kellett volna részesülnie. S ez a helyzet osztályok esetleges bezárásával csak súlyosbodni fog. Már jelen helyzetben is szinte valamennyi szakrendelés túltelített.

A 2012. január elsejétől állami fenntartásban lévő nagyatádi kórház kapcsán Ormai István polgármester elmondta: az intézmény a dél-somogyi térségben valós társadalmi szükséglet alapján működik.

– A betegforgalmi adatok, a kórház kihasználtságának magas szintje is mutatja, hogy szükség van az intézmény által biztosított egészségügyi szolgáltatásokra – fogalmazza meg. – A kórháznál két, összesen 1,7 milliárd forint értékű fejlesztés van folyamatban, ennek egyik legfontosabb eredménye a sürgősségi fogadóhely és a sebészeti műtők teljes felújítása és új, korszerű műszerek, berendezések beszerzése.

Hozzátette: mindezek alapján, a korábbiakhoz hasonlóan most is úgy ítéli meg, hogy ez az intézmény a jövőben is széleskörű kórházi, szakorvosi ellátást fog biztosítani a Dél-Somogyban élőknek, és ez nem attól függ, hogy milyen működési formában tevékenykedik. A kórház vezetése a teljeskörű egyeztetések lefolytatása után ígért tájékoztatást. Marcali városvezetése folyamatosan követi a kórház sorsát és minden segítséget megad a lakosság egészségügyi biztonságának érdekében – hangsúlyozta Sütő László polgármester.

Az elmúlt időszakban egyre több panasz merül fel a marcali kórházi ellátással kapcsolatban. A decemberi testületi ülésen Kőrösi András is felszólalt kórház-ügyben, s az idén januárban Moizs Mariann főigazgató írásbeli tájékoztatót adott, melyben válaszolt a képviselő kérdéseire.

Az integrációba sem Marcalinak, sem a kaposvári intézménynek nem volt beleszólása, az országos politika döntött, majd mindez párosult a kormányzat egészségpolitikai változásával – fogalmaztak a városatyák. Állami fenntartásba kerültek a kórházak, először a Somogy megyei kórház, majd a marcali is. A Motte képviselői a kormánypártiak fejére olvasták az akkori változtatást, a jelenlegi testület ma már egyetért abban, hogy tarthatatlan a kialakult helyzetben.

Végül a képviselőtestület 2 tagja nem fogadta el a választ, a többség azonban igen. A nemmel szavazók arra hivatkoztak, hogy az integráció óta fejlesztést, fejlődést nem tapasztaltak az intézményben, sem betegellátás sem humán erőforrás tekintetében. A város képviselőtestülete egy emberként áll ki egy jól működő kórház mellett. A Marcali Kórház megmarad, mert szükség van rá – ezt mondta 2013 márciusában Szócska Miklós. A kórház maradt, és vele az elégedetlen betegek, az aggódó hozzátartozók, az elhasználódott eszközpark, a bezárt gyermekosztály, a bezárt konyha és a bizonytalanságra ítélt dolgozók. 60 ezer embert érint a Marcali kórház sorsa, a városon kívül még 37 települést. Megoldás nincs, ígéreteket kapnak hónapról hónapra, de nem történik semmi, így nem megoldott a kórház és a Marcali Járásban élők egészségügyi ellátásának javítására. - mondják a képviselők.

(sonline.hu)

Hogyan lehet könnyen leszokni a dohányzásról?

Mi kell ahhoz, hogy szenvedés nélkül tudj leszokni a dohányzásól? Ha már fontolgatod a leszokást a cigiről, akkor kérd ingyenes Dohányzásról Leszoktató Tippek e-mail tanfolyamunkat és töltsd le az ingyenes tanulmányt lent. Az útmutatásokat követve Te is könnyedén tudsz majd leszokni a dohányzásról - nekem is így sikerült!

Ha le akarsz szokni a dohányzásról…

…érdemes néhány percet arra szánnod, hogy tovább olvasol. Most megtudhatod, hogy mik azok a tényezők, melyek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy könnyen, szenvedés nélkül egy életre búcsút mondj a dohányzásnak.

Jaksy ErikaMiután elolvastam az első két tanulmányt elég erőm lett ahhoz, hogy eldobjam végleg a cigit. Épp holnap lesz két hónapja, hogy a boldog nem dohányzók közé tartozom. Persze minden leveledet elolvasom azóta is úgy a sikertörténetek miatt és az elrettentő példák miatt is egyaránt és másokat is erre sarkallok. Mindent köszönök veletek nem volt nehéz megtenni ezt a nehéznek tűnő nagy lépést! !!!! ♡ ~ Jaksy Erika

Deák Ilona"Köszönettel tartozom, amiért ez év nyarán, 45 év dohányzás után, le tudtam tenni a cigit. Biztos vagyok benne, hogy enélkül a módszer nélkül nem sikerült volna. Már régen szerettem volna leszokni, sokszor és sokféle módszerrel próbálkoztam, mielőtt eljutottam az Allen Carr-hez. Van valami egyszerű, de mégis megfejthetetlen abban, ahogy ez a módszer működni tud. A napi cigim árát szeptember óta elteszem, - ez is jó motiváció - nyaralásra, új számítógépre gyűjtök! Még egyszer nagyon köszönöm Nektek!" ~ Deák Ilona

Szász Gábor vagyok, a világhírű Allen Carr féle Könnyen Leszokni a Dohányzásról módszer magyarországi vezető tanácsadója. A világ ötven országában működő klinikáinkon évente negyven-ötvenezer dohányosnak segítünk leszokni a dohányzástól.

Jómagam is 15 évig dohányoztam, de évek óta boldog nemdohányzó életet élek az Allen Carr módszernek köszönhetően, mellyel én magam is leszoktam. Miután rengeteg más módszert kipróbáltam, Allen Carr szakértelmének köszönhetően könnyen, elvonási tünetek nélkül szoktam le a dohányzásról egyetlen nap alatt. Mindennek már 5 éve.

Mi kell ahhoz, hogy Te is le tudj szokni a dohányzásról elvonási tünetek és szenvedés nélkül?

Annak a sikere, hogy le tudsz-e szokni a dohányzásról, két dologtól függ: a szándéktól és a leszokás módszerétől. Bizonyára nem olvasnád ezeket a sorokat, ha a szándékod nem lenne meg.

Ugyanilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy milyen módszert választasz a leszokáshoz. Mert bizony létezik több mint egy tucat dohányzásról leszoktató módszer és eszköz.

Ezeknek a módszereknek az eredményességében azonban hatalmas különbségek vannak. Ha rosszul választasz módszert, akkor nemcsak a leszokás nem sikerül, hanem még kudarcélményed is lesz, nem beszélve a program költségéről.

Miért ennyire fontos a dohányzásról leszokás módszere?

Nézzük például az akaraterő módszert, mellyel a legtöbben próbálnak leszokni a dohányzásról. Gyakran hallani azoktól, akik még nem próbáltak a dohányzásról leszokni, hogy:“Nekem van elég akaraterőm, bármikor leszoknék, ha akarnék…., de még most nem akarok.”Amikor azonban mégis megpróbálnak akaraterővel leszokni a dohányzásról, a legtöbben kudarcot vallanak. És aztán magukat hibáztatják, hogy “gyenge voltam”, vagy “nem volt elég akaraterőm”.

De nem Te hibád, ha akaraterővel nem tudtál leszokni a dohányzásról! Az akaraterő módszer valójában a legnehezebb út, mert 100 dohányosból, aki ezzel próbál leszokni, legfeljebb 5 tudja abbahagyni a dohányzást hosszú távra. (Ebben az egy statisztikában minden szakértő egyetért.)

Ez azt is jelenti, hogy akaraterővel próbálsz leszokni a dohányzásról, akkor 95%-ban kudarca vagy ítélve! Bővebb elemzést az akaraterő és a többi módszerről az ingyenes tanulmányunkban olvashatsz. A tanulmányokat itt éred el! >>

A megfelelő terápia azonban nagyban csökkenti – vagy akár meg is szünteti – az elvonási tüneteket, és megkönnyíti a leszokást.

Mikus Lajos"Azt hittem szeretek cigizni, de rájöttem azóta, hogy nem a cigit szerettem, hanem magát a pillanatot és annak varázsát. 27 év aktív dohányzás után az Allen Carr módszer segítségével, a mentális függőséget hátrahagyva most már tudom, hogy van értelme az életnek cigi nélkül is, szép, sőt gyönyörű az élet cigaretta nélkül” ~ Mikus Lajos, Mosonmagyaróvár

Pápai Lászlóné“30 év cigizés után nem tudtam elképzelni, hogy mit fogok csinálni, ha már nem fogok dohányozni. Nem hittem volna, hogy az Allen Carr módszerrel ennyire egyszerű lesz, az érzés, amit a cigi helyett kaptam csodálatos, felszabadító, mint amikor egy fuldokló hirtelen levegőhöz jut. Azt kell, hogy mondjam olyan könnyű volt abbahagyni, hogy nem is értem miért halogattam olyan sokáig?” ~ Pápai Lászlóné Rozi, Tata

Minden dohányosnak magának kell eldöntenie a tények tükrében, hogy hozzá melyik módszer áll a legközelebb, és melyiket kívánja igénybe venni. Légy azonban óvatos a dohányzásról leszokni segítő módszerekkel!

A tényeket megtudhatod ebből a két tanulmányból:

Ígérem, hogy adataidat bizalmasan kezelem, és nem adom
ki senkinek. A cikkekről bármikor leiratkozhatsz.

Ha már utánanéztél több leszoktató módszernek, vagy ki is próbáltál esetleg ezek közül néhányat, akkor bizonyára találkoztál olyan állításokkal, hogy ennek vagy annak a módszernek az eredményessége 90% fölötti. Több csúsztatás is lehet emögött.

  1. Az egyik ‘nem tényszerű’ állítás, hogy gyakran a néhány napos pénz-visszafizetési garancia számaira hivatkozik a hirdetés. Tehát azt feltételezi, hogyha valaki nem kérte vissza a pénzét, akkor biztosan leszokott. Ez korántsem biztos.
  2. A másik ferdítés, hogy milyen időszakra vonatkozik az állítás. Általában csak néhány napos vagy hetes sikeres leszokásra hivatkoznak, ami valljuk meg, nem túl hosszú időszak…

Érdemes ezért figyelembe venned független, orvosi vizsgálatok eredményét, hogy mennyire is eredményes egy-egy módszer. Ezek a vizsgálatok általában azt nézik, hogy hány embernek sikerült a leszokás egy évnél hosszabb időszakra.

A legmagasabb eredmény 80% fölött van. De a legtöbb program eredményessége 20% alatt marad. A részletes eredményeket az ingyenes tanulmányunkban olvashatod el. Itt tudod igényelni a tanulmányokat, s mi azonnal elküldjük neked e-mailben! >>

Legyél tehát óvatos azokkal a leszoktató programokkal, akik 100% körüli sikert ígérnek!

A dohányzásról leszokás többe kerül, mint gondolnád

Van még egy szempont, amit érdemes figyelembe venned a módszer megválasztásánál. Mégpedig az, hogy mennyibe kerül. A terápiák ugyanis több hétig vagy hónapig is tarthatnak, és gyakran nem egyértelmű, hogy a teljes kezelés költsége mennyibe is fog kerülni.

Sokan például nem tudják, hogy egy nikotintapaszos leszoktató kezelés három hónapig tart. Tehát nem elég egyetlen csomag tapaszt megvenni, hanem három hónapig folyamatosan kell rá költeni a pénzt. Az sem mindegy, hogy van-e pénz-visszafizetési garancia, vagy nincs, és ha igen, milyen időtávra.

Sok múlik azon, hogy megtaláld a hozzád illő módszert

Mielőtt nekilátsz, hogy leszoksz a dohányzásról, érdemes tehát alaposan körülnézned. Ha sikerül a Neked legmegfelelőbb segítséget kiválasztanod, többszörösére növelheted az esélyed arra, hogy megszabadulj a dohányzástól, és boldog nemdohányzó legyél.

Szeretnék minél több segítséget adni, hogy Te is le tudd tenni a cigit, ezért a tanulmányok mellé most ajándékba adok egy ingyenes leszokásra felkészítő e-mail tanfolyamot is. Remélem nagy hasznodra lesznek a további segítő levelek és hamarosan már Te is a boldog nemdohányzók táborát fogod erősíteni.

Üdvözlettel:

Szász Gábor
vezető tanácsadó, Allen Carr’s Easyway
Könnyen Leszokni a Dohányzásról

A világ leghalálosabb pirulái – Xanax és társai, avagy a benzodiazepinek veszélyei, mellékhatásai

A Xanax nevű szer a benzodiazepinek csoportjába tartozik, általában szorongásos betegségek, pánikbetegség és depresszió okozta szorongás kezelésére alkalmazzák- sajnos nagyon sokan hanyag módon, és nem a megfelelő dózisban. Magyarországon gyakorta a Frontint szokták felírni, mely a Xanax generikus másolata, magyar megfelelője. Noha a szorongást más humánusabb és egészségesebb módszerekkel (például pszichoterápiával) is lehetne oldani, az orvosok könnyű és egyszerű megoldásként szívesen alkalmazzák a benzókat.

0,25; 0,5; 1 és 2 mg-os kiszerelésekben kerül forgalomba. A hatása 10-20-szor olyan erős, mint az azonos dózisú Valiumé, az egyén anyagcseréjétől függően. Létezik hosszabban felszívódó formája is, a Xanax SR.

A Xanax működési elve a következő: megemeli a GABA neurotranszmitter szintjét az agyban, ezáltal nyugodtságot, ellazultságot okoz. A GABA a szervezet természetes nyugtató anyaga. Úgy hiszik, a szorongásos betegek, a pánikbetegségben szenvedők GABA hiányban szenvednek.

frontin_all

Ami a Xanaxot “egyedivé” és potenciálisan addiktívá teszi, az a rövid felszívódási idő. Gyorsan hat, néha már percek múlva. Ez megmagyarázza, miért van szükség a tablettát szedőnek folyamatosan új adagra. 

Már néhány hét folyamatos tablettaszedés következtében lecsökken a szervezet GABA termelése, ami azt jelenti, hogy ugyanazon nyugtató hatás eléréséhez egyre több és több szer szükségeltetik. Ennél is riasztóbb a tény, ha valaki hirtelen abbahagyja a szedését, a csökkent GABA termelés miatt idegesség, szorongás, pánikrohamok, és egyéb veszélyes, sőt életveszélyes elvonási tünetek jelentkezhetnek.

A Xanax hirtelen abbahagyása nem ajánlott. Az elvonás korai szakaszaiban szorongás, remegés, fejfájás jelentkezhet, mely pánikszerű szorongásban, erős szívdobogásban csúcsosodhat ki.

A nagy dózisban fogyasztott Xanax komoly függőséget alakít ki a használókban, akik egy idő után úgy érzik, a szer nélkül nem is boldogulnának az életben. Már a használatakor is komoly mellékhatásokat okoz, abban a pillanatban pedig, amikor a használó felfüggeszti a szer szedését, rettenetes izomrángások és görcsök, depresszió, szorongás, sok esetben halálfélelem és rohamok kezdik el kínozni. A Xanax betegtájékoztatója magáért beszél.

Mellékhatásai többek között: zavart állapot, depresszió, memóriakárosodás, szájszárazság, szorongás, feledékenység, mánia, hallucináció, ellenséges magatartás, rendellenes gondolkodás. Emellett a betegtájékoztatóban szerepel az is, hogy a gyógyszer szedése (még terápiás dózisokban is) fizikai függőség kialakulását eredményezheti.

A másik nagy veszélyt az jelenti, amikor a benzót fájdalomcsillapítókkal, alkohollal vagy antihisztaminnal keverik – a következmények veszélyesek, sok esetben halálosak lehetnek.

Cikkünk egyik interjúalanya, aki nem szerette volna vállalni nevét, mesélt nekünk az általa tapasztalt mellékhatásokról. Orvosa 0,25 mg-os Xanax-ot írt fel neki, a könnyebb alvás biztosítása érdekében. Az éjszakái nyugodttá váltak, így hát úgy döntött, néhány hét után abbahagyja a szer szedését. Rosszul tette. Az első adag megvonása után szörnyen érezte magát, és hiába vette be a következő adagot, a teste ekkor már a legkülönbözőbb tüneteket produkálta. Orvosokhoz és specialistákhoz járkált, hogy kiderüljön, mi baja. Nem gondolta, hogy a pirula felelős lehet.

Az orvosai közül – előre megjósolható módon – senki sem gyanúsította a Xanax-ot, azt pedig, hogy ennek a megvonása okozza a panaszokat, egyenesen ostobaságnak tartották. Úgy gondolták, szorongásos betegségben és depresszióban szenved, így újabb benzodiazepint írtak fel neki, természetesen nagyobb dózisban. Betegebb lett tőle, mint valaha. Amikor végső elkeseredésében segítséget kért, már ott tartott, hogy egy mondatot sem volt képes normálisan megfogalmazni. Elvesztette a memóriáját, illetve mind a mai napig memóriazavarokkal küzd.

Egy másik interjúalanyunknak, aki szintén nem vállalta nevét, még egyetemista korában írták fel a szert, mivel az orvosa úgy vélte, szorongásos betegségben szenved. “Valóban rohanó és stresszes életem volt, nyugtalanul aludtam, de egy percig sem gondoltam, hogy szorongtam volna” – mondta. Ennek ellenére elkezdte szedni az orvos által felírt Xanax-ot, 1 mg/nap mennyiségben.
“Tetszett, végre pihentető lett számomra az alvás.”

Néhány hónappal később az álmatlansága visszatért, társítva komoly idegességgel, mely főleg a tabletták bevétele között ütött be. Az elkövetkezendő néhány évben egészen 6 mg/napig emelte orvosa a szer adagját, ami szokatlanul magas. Persze nem véletlen, a mennyiséget folyamatosan emelni kell, hiszen egy idő után a szervezet hozzászokik. Olyannyira függővé vált, hogy éjszaka is az ágya mellett kellett tartania a pirulákat, és valahányszor megébredt, a nyelve alá venni, különben halálfélelem lett rajta úrrá, és nem tudta abbahagyni a sírást.

Láttál már valaha Xanax-függőt az elvonón? Rettenetesebb, mint lejönni a heroinról, mindemellett veszélyesebb is, hiszen súlyos, halálos rohamokat okozhat. Egy bizonyos ponton túl kórházi bennfekvés nélkül meg sem szabad próbálni elhagyni a szert. 

“Ez a fajta gyógyszerfüggőség annyira meggyökeresedik az emberekeben, és az elvonási tünetei annyira elviselhetetlenek, hogy komoly problémákkal kell szembenéznie annak, aki fel szeretne hagyni a szedésével.
Egy heroin elvonókúra körülbelül egy hétig tart. A benzodiazepinek megvonása esetén a betegek egy részének akár hónapokig is kellemetlen tünetei vannak, de olyan leveleket is kapok, ahol 2, vagy annál több évet említenek.” (Professzor Malcolm Lader, pszichiáter)

“A benzodiazepinek elleni harc már évek óta tart, és egyre kétségbeesettebb. Amint valakinek sikerül megszabadulni a benzodiazepinek béklyójától, egy újabb páciens valahol máshol függővé válik. Úgy gondolom, ennek az az oka, hogy az orvosok rabjai lettek a benzodiazepinek felírásának – csakúgy, mint a betegek a szer szedésének. Nem hiszem, hogy a probléma szelíd meggyőzéssel megoldható… Az egyetlen hosszú távű megoldás az, ha felhívjuk az emberek figyelmét a benzodiazepinek veszélyeire, és kerüljük, mint a pestist. A benzodiazepinek hatása szerény és viszonylag jelentéktelen. Tudunk boldogulni nélkülük.” (Dr. Vernon Coleman, háziorvos)

Ha hasonló problémákkal küzdesz, kivizsgálásról kivizsgálásra jársz, és az orvosok is tehetetlenül állnak a helyzeted előtt, akkor jó esély van rá, hogy a különböző tüneteidet maga a gyógyszer, vagy annak megvonása okozza. 

Szomorú, hogy Magyarországon – talán a gyógyszerlobbi erős jelenléte miatt – nem hívják fel kellő mértékben a figyelmet a benzodiazepinek veszélyeire, emellett sok pszichiáter inkább gyógyszerügynökként funkcionál, mint valódi orvosként. Sajnos csak a pszichiáterek egy része törekszik arra, hogy a problémák valódi okát feltárja. Sokkal egyszerűbb felírni valamit.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a gyógyszerek gyógyhatását nem vitatjuk el, de felhívjuk a figyelmet a használatból, hibás használatból eredő veszélyekre, mellékhatásokra, melyek sok esetben rendkívül riasztóak és veszélyesek lehetnek. Bizonyára vannak olyanok, akiken segített a Xanax – ám olyanok is szép számmal vannak, akiket teljesen tönkre tett. Mivel ez a téma kevés nyilvánosságot kap, szerettük volna felhívni rá a figyelmet.

A Xanax elhagyása nehéz, és rendkívül veszélyes. Éppen ezért kórházi környezetben kell kivitelezni, és ez még nem minden. Az elmét, a testet, és a lelket is “újra kell építeni”, hiszen ez a szer mindhármat tönkreteszi.
A gyógyulás nehéz, de nem lehetetlen, a benzodiazepin függőség kezelhető. Kérj segítséget kezelőorvosodtól vagy jelentkezz be rehabilitációs klinikára!

süti beállítások módosítása