Elsöprő fölénnyel ismét a hollandok kerültek az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexen élére, az elemzők szerint főként azért, mert az operatív döntések a betegszervezetekkel együttműködve, a finanszírozókat, politikusokat távol tartva születnek. Magyarország három helyet előrelépve a 25. helyen áll a 36-ból, 601 ponttal a maximális 1000-ből. A javulás jelei ellenére az index készítői szerint ennél sokkal többet kell tenni a magyar egészségügyért.

Hollandia stabilan vezeti a 2014-es Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexet (EHCI) 898 ponttal az elérhető 1000-ből. További toplistások Svájc, Norvégia, Finnország és Dánia, a Skóciával együtt 36 országot az egészségügyet fogyasztói szempontjából górcső alá vevő, immár nyolcadszorra kiadott felmérésben. A kelet-európai országok némelyikében kifejezetten jól működik az egészségügy, különösen Csehországban és Észtországban, főként ha figyelembe vesszük a vásárlóerő-paritáson számított alacsonyabb fejenkénti költést. Az index történetében legnagyobb előrelépést - 27- helyről a 16-ra - Macedónia produkálta, nagy mértékben a valós idejű elektronikus foglalási rendszerrel megszüntetett várólisták következtében.

A válság generálta megszorító intézkedések és az egészségügyi büdzsék megszorítása ellenére sok országban továbbra is javul az egészségügyi összteljesítmény. Az index első kiadásában, 2006-ban, csak egy ország szerzett az 1000-ből több mint 800 pontot. 2014-ben kilenc ilyen nagy teljesítményű egészségügyi rendszer működik.

Általában véve javult a betegjogok érvényesítése és növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyekben a jogi szabályozás kifejezetten betegjogokon és a saját egészségügyi adatokhoz való hozzáférésen alapul. Míg a kórházak, egészségügyi ellátók minőségi rangsorolása évekig két-három országra korlátozódott, 2014-ben már kilenc ország mutatja reményteljes jeleit annak, hogy történik valami ezen a területen.

Nem kéne már erre hivatkozni

A válság hatására enyhén, de észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyi szolgáltatásokban Európa szerte, s szintén jellemző, hogy késik, vagy korlátozott az új gyógyszerek bevezetése. Mindazonáltal az index készítői kiemelik, be kellene már fejezni a válságra való hivatkozást, hiszen meglehetősen homályos az összefüggés a pénzügyi források és a magas színvonalú ellátás között. A minőséghez ugyanis olyan alapvető tényezők is szükségesek, mint a nyitottság és felelősségvállalás kultúrája, a társadalmi igazságosság és számonkérhetőség, a korrupció hiánya, a meggyőződés, hogy a betegek maguk is sokat tehetnek. Mindezt az is bizonyítja, hogy az EHC rangsorában a költésükért legtöbb értéket létrehozók között meglepően sok a közepes és alacsony jövedelmű ország.

A holland titok

Az EHCI hat alrovatából négyben a hollandok győztek, ráadásul hatalmas előnnyel, úgy tűnik, nincs is igazán gyenge pontja a holland rendszernek, kivéve néhány területen a várakozási időt, amiben viszont a kelet-európai országok kitűnőek - állapítják meg. A siker magyarázataként a több-biztosítós, egymással versengő, az egészségügyi ellátórendszertől elkülönült modell mellett azt emelik ki, hogy talán itt a legszervezettebb a betegszervezetek bevonása az egészségügyi döntésekbe és a politikacsinálásba. Az operatív döntések a betegek és az egészségügyi szakemberek szokatlanul magas szintű együttműködésével születnek meg, miközben a finanszírozókat, a bürokratákat és a politikusokat, más európai országokhoz képest, a lehető legtávolabb tartják ettől a folyamattól. Önmagában ez lehet a fő oka lehet Hollandia 2014-es, földcsuszamlásszerű győzelmének - írják az elemzést készítők.

Arra is rámutatnak, hogy a szakorvosi várólista paradox módon leginkább azokban az országokban jellemző, amelyekben a háziorvos kapuőrként működik, és a szakorvosok csak háziorvosi beutalóval vehetők igénybe. A holland rendszer sarokköve a kapuőr háziorvos, s noha e modellt eddig széles körben költségcsökkentő hatásúnak vélték, az elemzés szerint erre nincs bizonyíték.

További toplistások

Svájc az ezüstérem tulajdonosa 855 ponttal, s az ellátáshoz való hozzáférhetőségben például egyedül Svájc és Belgium került a 36 ország közül a legjobbnak minősített zöld zónába. A harmadik helyen áll Norvégia 851 ponttal, s ugyan a norvég betegek hagyományosan panaszkodnak a várakozási időkre, de ez jelentősen lecsökkent, ugyanakkor néha meglepő restrikciót tapasztalni a gyógyszerinnováció terén.

Finnország a negyedik 846 ponttal, amit viszont viszonylag alacsony költés mellett ért el, a költséghatékony ellátásban vezető szerepet betöltve. Néhány területen a várakozási idő még mindig hosszú, és a nem életmentő beavatkozásoknál, közte a zöldhályog műtét, vagy a fogászati ellátás, korlátozott is a hozzáférhetőség, emellett jelentősen többet kell fizetni a vényköteles gyógyszerekért, mint az északi szomszédoknál. Dánia 2008-ban ugrott előre az e-health alcsoport indexbe való bevezetésével. A megelőzés mérésének 2013-as beiktatása azonban nem kedvezett a dánok helyezésének, de az így is nagyon meggyőző 836 pont a 2014-es EHCI ötödik helyére volt elég.

A hatodik helyre sorolt belga rendszer talán a legnagyvonalúbb, ugyanakkor meglepő, hogy éppúgy, mint 2012-ben, Belgiumban a legrosszabb az akut szívinfarktus túlélése a kórházakban. Izland a hetedik 818 ponttal, az államcsőd, a válság alapvetően nem rontott az ellátáson. A nyolcadik Luxemburg, mint a leggazdagabb EU tagállam, átfogó saját egészségügyi rendszert működtet. A 9. helyen álló, 812 pontot produkáló Németországot és német egészségügyet az EHCI úgy jellemez, mint a legtöbb korlátozás nélküli és fogyasztó-orientált egészségügyi rendszer Európában, amelyben a betegek szinte bármilyen típusú ellátást kívánhatnak. Gyengesége a sok, meglehetősen kisméretű, általános kórház, viszont az alapellátásban a várakozási időt percekben mérik. Az első tízes lista utolsó helyezettje Ausztria 780 ponttal, a szomszédoknál az abortusz indikátor húzza le a az eredményt.

Magyarország így teljesít

A betegjogok területén Magyarország 96 pontot szerzett az elérhető 150-ből. A kategória győztese 146 ponttal Hollandia. Piros mezőbe kerül a betegszervezetek bevonása a döntéselőkészítésbe, a műhiba-biztosítás, a külföldi kezelések finanszírozása, az ellátók minőségi besorolása, és az e-recept.

A hozzáférhetőség, illetve várakozási idő minősítésében az elérhető 225 pontból - elsők Belgium és Svájc -, Magyarország 163-at ért el. Egyedül a CT-re való várakozás idejét minősítették rossznak.

Az egészségügyi eredményeknél felsorolt 8 mutatónál viszont 5-tel a piros mezőbe kerültünk anélkül, hogy egyetlen jó minősítést szereztünk volna. A maximum 250 pontból - győztesek Hollandia, Norvégia - 115-öt gyűjtöttünk. Szívhalálozásban, ráktúlélésben, megelőzhető korai halálozásban, kórházi fertőzésekben és az abortusz rátában kaptunk pirosat.

A nyújtott egészségügyi szolgáltatások 150 pontos maximumából - éllovasok Hollandia, Svédország - Magyarország 88 pontot szerzett. Itt az egészségügyi rendszer méltányossága - mennyit finanszíroz az állam a teljes költésből- , a vesetranszplantációk száma, a hálapénz és a császármetszések magas száma érdemelt pirosat.

A megelőzés elérhető 125 pontjából - az élen Izland, Norvégia, Spanyolország és Svédország - 83-at szereztünk. Piros jelzés a magas vérnyomás, a dohányzás és az alkoholizmus megelőzésének.

A gyógyszeriparnál 57 pontot könyvelhettünk el a 100-ból - elsők: Finnország, Németország, Írország, Hollandia, UK, és Skócia -, az összforgalomból az államilag finanszírozott részesedést, az új rákgyógyszerek bevezetését, az új gyógyszerekhez való hozzáférést, az artritisz gyógyszerek élérhetőséget pontozták pirossal, azaz kaptak nem jó minősítést.

(Napi.hu)