Nem látszik, mi állíthatja meg az orvosok elvándorlását, a várólisták pedig csak hosszabbodni fognak Bélteczki János szerint. A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke úgy látja: kidolgozott és átgondolt stratégia nem fedezhető fel a kormány egészségügyi reformterve mögött.
Az események után kullogunk – mondta el a 168 Óra Online-nak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. Az Orbán-kormány egészségügyi reformtervéről részben a híradásokból, részben az Őszintén az Egészségügyről szövetség és államtitkárság közötti negyedéves egyeztetések során értesülnek. (Az Őszintén az Egészségügyről szövetség öt, az egészségügy területén működő érdekvédelmi szervezetet fog össze: Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége, Független Egészségügyi Szakszervezet, Magyar Orvosok Szövetsége, Magyar Rezidens Szövetég, Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége.) A kormány tervei szerint az intézményvezetőknek február végéig kell egymás között újraosztaniuk az ellátási területek feladatait. A kórházi eladósodást a kormányzat azzal orvosolná, hogy átszervezi a szolgáltató helyeket és csökkenti a számukat.
Bélteczki János szerint a jelenleg megismerhető információk alapján kidolgozott és átgondolt stratégia nem fedezhető fel a reformterv mögött. Úgy látja: a rendszerváltás óta eltelt időben átfogó, előremutató lépések nem történtek, minden kormány pénzt akart kivonni az egészségügyből. Az elmúlt 25 év összes mulasztása vezetett a jelenlegi helyzethez, ennek negatív hatásait pedig a társadalom szenvedi el.
Ami az orvosok elvándorlását illeti, a MOSZ elnöke szerint hét éve minden esztendőben körülbelül ezer orvos megy külföldre. 948-an vándoroltak el 2014-ben, 2013-ban 955-en. Bélteczki János szerint nem az a kérdés, hogy 10 vagy 20 orvossal kevesebb megy-e ki, és ezzel 1000 alatt vagy felett mozog-e a számuk. Az érezhető változást az jelentené, ha több orvos jönne vissza, mint amennyien elvándorolnak. A kormány gyakran hangsúlyozza az ösztöndíjaknak a szakembereket itthon tartó hatását, ám ilyen hatás csak részben érvényesül. Az egyetemről kikerülő orvosok túlnyomó része itt szándékozik hagyni a rendszert, legfeljebb előtte megcsinálják a szakvizsgát, és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyeket a tanulmányi szerződésben vállaltak. Ez utóbbi sem feltétlenül szükséges, mert olyan mértékű az orvoshiány, hogy a fiatal szakemberekért az intézmények akár azt is bevállalják, hogy törlesztik az adósságát. Ami a külföldi lehetőségeket illeti, a brit közegészségügyi hivatal, az NSH idén 3000 új orvost és ápolót hívna meg külföldi országokból, de a fizetések Svédországban, Norvégiában, Németországban is sokkal magasabbak, mint Magyarországon – mondta Bélteczki János.
Tavaly év végén az egészségügyért felelős államtitkár azt jelentette be: január 1-jétől 6 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy az európai sztenderdeknek megfelelő várólistaidők legyenek Magyarországon. A MOSZ elnöke szerint ha a városi kórházakban megszűnnek ellátóhelyek, miközben a betegek száma változatlan, nyilvánvaló, hogy egyre hosszabbak lesznek a sorok. Lehet, hogy néhány száz, esetleg ezer embernek, akik a drága és bonyolult csípő-, gerinc-, térműtétekre várnak, segít ez az intézkedés, de a komplex ellátás magába foglalja a diagnosztikát, a járóbeteg ellátást, az utókezelést is. A szolgáltató helyek átszervezésével és számuk csökkentésével Bélteczki János szerint elképzelhető, hogy egyenletesebb és akár biztonságosabb lesz az ellátás, de biztosan hosszabb lesz a várakozás. „Ezt azért illene megbeszélni a lakossággal: egyenletesebb ellátáshoz tetszenek jutni, de hosszabb ideig állnak sorba – vagy többet tetszenek fizetni. Sajnos a közgazdaságtan törvényei érvényesek az egészségügyben is: az egészségtechnológia gyorsan elavul, a befektetés lassan térül meg és nagyon költséges” – mondta Bélteczki János.
Jövő szerdán kerül sor újra egyeztetésre az érdekvédők és az államtitkárság között, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke reméli, újabb konkrétumok derülnek ki.
(168ora.hu)
