Éger István: Pontosan meg kell határozni a védőnői, fogászati és iskolaorvosi hálózat, a sürgősség és az ügyelet kompetenciáját.
Legkorábban tavasszal kerülhet a kormány elé az új alapellátási törvény tervezete, amelyhez kapcsolódva a Magyar Orvosi Kamara elnöke lapunknak összegezte a testület vonatkozó javaslatait. Éger István szerint mindenekelőtt pontosan definiálni kellene, milyen ellátások tartoznak az alapellátási körbe, valamint ki kell javítani a 2000. évi praxistörvény hibáit is.
Konkrét változtatási tervek nem, csak irányvonalak szerepelnek abban az előterjesztésben, amely az alapellátás átalakításának fő pontjait foglalná törvénybe. A dokumentumot a Világgazdaság ismertette, mivel az állításuk szerint a birtokukba került. Az erről szóló cikk szerint a terület legfőbb gyengeségeinek az alulfinanszírozottságot, az elöregedést, az eltérő szakmai minőséget, az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeitől függő körülményeket, valamint a hozzáférés területi egyenlőtlenségeit nevezik.A témában lapunk megkereste Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét, aki jelezte, konkrét jogszabálytervezetről egyelőre nem tud, a testület pedig írásban küldte el javaslatait a készülő törvénnyel kapcsolatban, s a szóbeli egyeztetésre még nem került sor.
Az elnök kifejtette, a dokumentumban mindenekelőtt pontosan definiálni kellene, hogy mi tartozik az alapellátási körbe, s a szereplőknek mi a konkrét feladatuk, vagyis mi a kompetenciája a védőnői, fogászati és iskolaorvosi hálózatnak, illetve a sürgősségi és az ügyeleti ellátóknak. Emellett egyértelművé kell tenni és ki kell javítani a 2000. évi praxistörvény hibáit – például megfelelő jogbiztonságot teremteni a körzeteknek, hogy a tulajdonos háziorvost ne lehessen legfeljebb hat-tizenkét hónap alatt úgy kiforgatni a praxisából, ahogyan az jelenleg lehetséges. Éger István szerint a megfelelő finanszírozási struktúrát is rögzíteni kellene a törvényben, vagyis hogy a háziorvos milyen formában kapja a javadalmazását, s miből legyen fedezete a gépkocsihasználatnak, az egységes informatikai háttér kialakításának, a személyzet méltó bérezésének vagy épp az eszközbeszerzésnek.„Ennél a pontnál pedig felmerül a régóta sérelmezett iparűzésiadó-fizetés problémája, ugyanis a közellátást végző háziorvosi vállalkozások hipa- (helyi iparűzési adó – a szerk.) fizetési kötelezettsége nonszensz, ahogyan a kettős kamarai tagságuk is” – jelentette ki az elnök.Úgy vélte, a dokumentumnak rendeznie kellene a területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező praxisok kérdését is, ugyanis ez a probléma folyamatosan fennáll, s amíg nem kezelik, meg is fog maradni.
A testület álláspontja szerint esetükben a jó megoldás a területi ellátásba való integráció lehetne.Ismert, hogy a héten jelentette be Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, hogy ebben a hónapban már – ez évre visszamenőleg – folyósítják a körzeteknek szánt, havi százharmincezer forintos támogatást, ami szabadon felhasználható összeg. Ebből a körből azonban – taglalta az elnök – sajnos a háromezer, fogászati alapellátást végző praxis kimaradt, holott a törvény szerint ők is a területhez tartoznak. Ezt Éger István „koncepcionális hibának” nevezte, mivel a fogászat anyagi támogatásával s annak fejlesztésével számos, például gyomor-, bélrendszeri, daganatos betegség lenne megelőzhető.Beszélt arról is, mindenképpen jó iránynak tartja, hogy a kormány fix tételekkel akar többletforrásokat biztosítani a praxisoknak, hogy a betegek után járó finanszírozást, vagyis az úgynevezett kártyapénzt ne terheljék – így pedig a háziorvos bére is emelkedhet.
Az alapellátási törvény legkorábban márciusban kerülhet javaslat formájában a kormány elé, és rendkívül fontos a megfelelő előkészítése, hiszen majdnem harmincezer dolgozót érint. Az alapellátás körébe jelenleg tízezer orvos és majdnem húszezer szakdolgozó tartozik.
(Jobbágyi Zsófia, Magyar Hírlap)
