Az orvosok gyakorlatilag délután 3 óra után az illető kórházba beutalt fizetős betegeikkel foglalkozhatnának, szolgáltatások tarifáit pedig szabadon alakíthatnák ki. Az orvosok magánvállalkozókként - jogi személyekként - kötnének szerződést a kórházzal az ott lévő felszerelések bérbevételéről, ezenfelül a pénztárnál kifizetett szolgáltatások mintegy 15 százalékát a kórház visszatartaná a fogyóeszközök ellenértékekeként.

A portál szerint még vita tárgyát képezi, hogy a fizetős egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő betegek elszámolhatnák-e kiadásaik egy részét az állami egészségbiztosító pénztárnál. A parlamenti szakbizottság tagjai állítólag hajlanak erre a megoldásra, de csak akkor, ha a törvénybe az is bekerül, hogy a közkórházakban munkát vállaló orvosok nem dolgozhatnak a magánszférában.

A román kórházi rendszer krónikus orvoshiánnyal küzd, mivel az országban oklevelet szerzett orvosok jelentős része a hazai alacsony fizetések miatt inkább külföldön vállalt munkát. A parlamenti szakbizottság előtt lévő tervezet arra próbál megoldást találni, hogy a szakképzett orvosok magasabb jövedelemre tehessenek szert a közkórházakban, anélkül, hogy szolgáltatásaik árát magánklinikákon hajtsák be - a magán- és állami szektor között "sétáltatott" - betegeiktől. A szaktárca másfelől a Romániában nagyon elterjedt hálapénz visszaszorulását reméli a törvénytől. 

Az Adevarul című lap internetes oldalán csütörtökön közzétett friss felmérésből az derült ki, hogy a románok több mint fele fizetett hálapénzt az utóbbi évben az állami egészségügyi szektorban - orvosoknak, nővéreknek, laboránsoknak vagy akár kapusoknak. A felmérés szerint a romániai páciensek 37 százaléka adott pénzt vagy ajándékot az őt kezelő orvosoknak legutóbbi kórházi beutalása alkalmával.

Az orvosi kamara adatai szerint az Európai Unióban a romániai kezdő gyakorló orvosok kapják a legkisebb nettó fizetést, átlagosan kétszáz eurót (61 800 forint) havonta. A romániai szakorvosok hivatalos jövedelmének átlaga 435 euró (134 400 forint).

(MTI)