Bár a törvényi szigorítás eredményeként a termékbemutatók szervezése az eddiginél nehezebbé vált, mostanság új trükkök is megjelentek. Például: vállalkozások a vásárlók lakására szerveznek, és ott tartanak árubemutatót. E rendezvényeket persze nem jelentik be a jegyzőnek, hogy kibújjanak a hatósági ellenőrzés alól.

A termékbemutatókat szervezők egy része ekképpen akarja kijátszani azt a tavalyi törvénymódosítást, amely szerint a vállalkozásokat – a bemutatót megelőzően – be kell jelenteni a jegyzőnek. A módosítás szerint: ha a termékbemutató nem a cég telephelyén zajlik, akkor a vevő a termék átvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a vásárlástól. A termékbemutatókat szervezők egy része ezt a szabályt is igyekszik kijátszani: az árubemutatón a termékről és annak tulajdonságairól csak tájékoztatják a jelenlévőket, ám a terméket csakis interneten vagy telefonon lehet megrendelni. Előfordult, hogy a bemutató résztvevőinek vásárlási kupont adtak az előadás helyszínén, amelyet termékvásárlás esetén a vállalkozás üzletében lehetett beváltani.

Csakhogy az ilyen esetekben az indoklás nélküli elállási jog nem illeti meg a fogyasztókat, amelyre azonban a vállalkozások jellemzően nem hívják fel az előadáson részt vevők figyelmét. Továbbra is elterjedt gyakorlat, hogy az árubemutatókat „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „egészségnapként” „ingyenes állapotfelmérésként” stb. hirdetik meg, nemegyszer zaklatással fölérő telefonhívások formájában.

A fogyasztóvédelmi ellenőrzéskor aztán kiderül, hogy a szűrővizsgálatként hirdetett előadásokat, vizsgálatokat egészségügyi végzettséggel nem rendelkező, esetenként legfeljebb általános iskolát végzett, a „fellépés” előtt más területen (ménesgazdként, hegesztő szakmunkásként) dolgozók bonyolították le.

Számosan beszámoltak olyan esetről, amikor a résztvevőket kellemetlen, megalázó helyzetbe hozták az előadásokon. Előfordult, hogy az „egészségügyi szűrővizsgálatot” a férfivécében tartották meg. Volt, amikor a résztvevőkben az előadók szégyenérzetet igyekeztek kelteni. Azt állították, hogy aki nem vásárol, sajnálja a szerettei, a családtagjai egészségére a pénzt. Odáig merészkedtek kijelentéseikkel, hogy megrémítették a jellemzően idős hallgatóságot: „aki nem használja a bemutatott terméket, az meg fog halni...”

A fogyasztóvédelem területi felügyelőségeihez 780 panaszos beadvány érkezett az árubemutatókkal kapcsolatban. A legtöbben azt sérelmezték, hogy nem tudtak elállni a megvásárolt terméktől; 91 esetben az elállási jogról egyáltalán nem vagy nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat. Száztizenöten azért kérték a hatóság segítségét, mert a vállalkozás az elállási jog érvényesítésekor sem fizette vissza a foglalót, illetve további 31 esetben az elállást bánatpénz –adminisztrációs díj – fizetéséhez kötötte.

Az „árubemutatókon”, „egészségügyi szűrővizsgálatkon”, „egészségnapokon”, „ingyenes állapotfelméréseken” tapasztalt visszásságok, törvénysértések megelőzésére a fogyasztóvédelem szakemberei az eddiginél gyakrabban ellenőrzik ezt a tevékenységet, ugyanakkor a hatóság máris javaslatot tett az illetékes tárcának a fogyasztók érdekeit még jobban szolgáló törvényi módosításokra.

(infovilag.hu)