Az orvosok testi-lelki egészségéről, munkakörülményeiről, jövőbeni terveiről végzett felmérést anno a Magyar Orvosi Kamara. A helyzet nem lett jobb.

A felmérésből kiderült, hogy az orvosok leginkább lakókörnyezetükkel, saját teljesítményükkel és személyes kapcsolataikkal, míg legkevésbé anyagi helyzetükkel, munkájuk anyagi honorálásával és nem anyagi elismerésükkel elégedettek. A vizsgálatban részt vevők a financiális körülményeikről meglehetősen negatívan vélekednek.

A válaszadók több mint harmada romlónak látja az anyagi helyzetét az elmúlt három évben, 42 százaléka nagyjából azonosnak, egynegyede pedig javulónak, illetve sokat javulónak. Nem túl optimisták az ágazat általános helyzetével kapcsolatban sem: a magyar egészségügy állapotát az orvosok háromnegyede a gyakorlatban rossznak tartja, s hasonlóan vélekednek a saját helyzetükről is, azt ugyanis majdnem ötven százalékuk rossznak ítéli meg.

Megkérdezték a kollégákat arról is, a jelenlegi trendeket ismerve hogyan látják, milyen lesz az egészségügy helyzete a következő öt évben, s több mint ötven százalékuk szerint romlanak vagy jelentősen romlanak majd a körülmények. Alig több mint tíz százalék nyilatkozott úgy, hogy javulhat a helyzet. 

---------------------------------------------

Az  orvosok és a betegek többsége egyaránt kiszolgáltatottnak érzi magát a hálapénz miatt. A gyógyítók megalázónak tartják, hogy jelenleg csak a paraszolvenciával tudják biztosítani a megélhetésüket, különösen azt ismerve, hogy 89 százalékuk elutasítja, 78 százalékuk viszont kénytelen elfogadni azt. Az orvosok többsége szerint a betegek nem is hálájuk kifejezéseként, hanem félelemből, a vélt vagy valós előny reményében adnak hálapénzt. 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ugyan a mértéke még a tíz százalékot sem éri el, de a tavalyi év azonos időszakához képest legalább már csökkenő tendenciát mutat az egészségügyi dolgozók elvándorlásának mértéke. Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal első háromnegyed éves adatai alapján az elmúlt évben közel 2000-en kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges „jó hírnév igazolást”. Érdekes, hogy a gyógyszerészek és a szülésznők közül vállaltak többen munkát az országon kívül, a többi szakmában, ha minimálisan is, de csökkent az elvándorlók száma. Az orvosszakmák migrációs listáját még a belgyógyászok és a háziorvosok vezetik, mindkét területről félszázan-félszázan távoztak. Sajnos, ha érdemlegesen nem változik az egészségügyiek finanszírozása, a Magyar Orvosi Kamara és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének felmérése még nagyobb orvosmigrációt vetít előre. 

Szemlézte: Dr. Palla Sándor

(Eredeti írás: Háziorvosi Híradó)

Csütörtökre kell a közép-magyarországi régió kórházainak megegyezniük az átalakításról - tudta meg az InfoRádió. A megállapodás azért is fontos, hogy a szervezési munkákkal március végéig végezzenek.

Az InfoRádió által megkérdezett kórházvezetők szerint vidéken könnyű lesz megegyezni az intézményi szerkezet lakosságarányos átalakításáról, mert ott már amúgy is évek óta a megyei kórházak köré szerveződik az egészségügyi ellátás. Persze szerintük a racionalizálás mindenképpen szükséges lesz, de ez mint fogalmaznak "kevés fájdalommal" jár majd.

A kormányzati cél az, hogy megyénként egy szolgáltató maradjon, a többi kórház pedig telephelyként, vagy tagintézményként működjön. Az InfoRádió információi szerint megegyezés-közeli állapot alakult ki Nógrádban és Bács-Kiskun megyében. Mindkét térségben igyekeznek megtartani a dolgozókat.

Budapesten viszont már körülményesebb az egyeztetés. A fővárosban a tervek szerint hat vezető kórház lenne: a Semmelweis Egyetem, a Szent István kórház, a Honvédkórház, az Uzsoki kórház, a Péterfy kórház, valamint a Szent János kórház vagy a Szent Imre kórház. Ezen intézményeknek 24 órás ügyeletet kell majd adniuk. De mivel komplex ellátást egyikőjük sem tud nyújtani, több másik fővárosi kórház betagozódásáról kell dönteniük csütörtökig, hogy a szervezést megoldják a március végi átálláshoz.

Úgy tudjuk az összevonásról szóló megállapodáshoz a legközelebb a Bajcsy kórház és a Péterfy Sándor utcai kórház áll. Az előbbiben összpontosulna az aktív, manuális, invazív és sürgősségi szakma, utóbbiban pedig a belgyógyászati jellegű, a krónikus valamint traumatológiai ellátások. Felvetődött, hogy a Rókus kórház is része lehet az integrációnak.

Úgy tudjuk, több kórház azért nem tud dűlőre jutni az egyeztetések során, mert nem tudja, hogy az átalakítás szakmai összevonást jelent csak, vagy gazdaságit is. A Bajcsy és Péterfy kórházak összevonásának gazdasági stratégiája szerint a két szolgáltató egy költségvetési intézménnyé alakulna; ez hozna magával ugyanis hatékony gazdálkodást.

Információink szerint a kórházvezetők jól fogadták az új budapesti kórház építéséről szóló híreket, de az intézménnyel, és annak többletkapacitásaival most nem számolnak.

Ha nem sikerül megegyezniük a kórházaknak a kapacitásokról, az egészségbiztosító számításai szerint történhet az elosztás.

(Inforadio)

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán 1990-ben indult el az első két szak – az általános szociális munkás és a védőnő – 30-30 hallgatóval. A kar a 2015-ös év eseményeit, rendezvényeit a negyedszázados jubileum jegyében tervezte meg, melyekről sajtótájékoztatón számolt be a kar vezetése.

Márciusban amerikai delegáció érkezik a karra a Louisville Egyetemről, mellyel több mint 20 éve ápolnak szoros kapcsolatot. A vendégoktatók és -hallgatók a szakmai programok mellett nemzetközi konferencián is részt vesznek majd. Május végén tartják a központi jubileumi rendezvényt, júniusban pedig a védőnői szolgálat centenáriumát és a kar védőnői képzésének 25 éves fennállását ünneplik – sorolta a főbb eseményeket Fábián Gergely fejlesztési és általános dékánhelyettes.

A jubileumi tanévben digitális évkönyvet és több tanulmánykötetet, valamint Párbeszéd címmel online szociális munka folyóiratot jelentet meg az intézmény.

A kar tervezi, hogy 2016-tól egy új, hiánypótló mesterszakot indít, mely az öregkorral foglalkozó tudományág, a gerontológia magyar és angol nyelvű oktatásán alapul majd. Ennek oktatói és tudományos hátterét biztosítja hazánk első és egyetlen Gerontológia Tanszéke, mely tavaly év végén jött létre. Az idős emberek ismereteinek szélesítésére tavasszal „Szépkorúak Akadémiáját” indítanak, ahol például számítógépkezelést tanulhatnak majd az érdeklődő nyugdíjasok – tájékoztatott Semsei Imre dékán.

(dehir.hu)

Rácz Jenő: Szükség van a budapesti fejlesztésekre

Rogán Antal a Fidesz frakcióülésen bejelentette, hogy a kormány építeni fog egy nagy budapesti kórházat. Először nem nagyon értettem a dolgot, hiszen a kormány most készül megszorításokra az egészségügyben, a fiatal orvosok inkább elhagyják az országot, vannak budapesti kórházak, ahol osztályok szűnnek meg, pár éve újították fel a Honvéd Kórházat, és egyébként is van egy csomó kórház, csak azok éppen lerohadnak, megfelelő támogatás híján.

Aztán rájöttem. Hát mire jó egy ilyen kórház? Például át lehet adni. A Várkert Bazárnál láttuk, hogy ez akár háromszor is megy a kormánynak, attól függően, hogy éppen milyen választás van, lehet mutatni, fejlődik, épül-szépül az ország.

De lehet érvelni is vele! Hogy lenne megszorítás az egészségügyben, amikor most kezdtük el a kibaszott nagy budapesti kórház építését? Itt nem megszorítás van, hanem modernizáció! Az orvosoknak se kell kivándorolni, mert lesz egy jó munkahely, ahol gyógyíthatnak végre, hiszen a fő gond ez volt, és nem a fizetések! Hogy lerohad a többi budapesti kórház? Hát apám, pont ezért építjük az újat, ezt most építjük, nem lesz lerohadva. Te tényleg, hova akarsz járni lerohadt korházba, vagy újba? Érted!

Aztán, ez a kórház cucc egy úgynevezett építkezés. Oda pedig közbeszerzés kell, építőipari cég, egy rakás. A haveri cégek már régóta várnak egy jófajta nagyberuházásra Budapest közepén. A Közgép-Switelsky-Strabag-Betonút konzorcium olyan kórházat fog rittyenteni (vagy lehet Simicskáék nélkül kell megépiteni), hogy az EKG is a falból folyik, ha meg nem, akkor leírjuk valami költség elszámolásban. Meg egy új kórházhoz új kórházi műszerek is kellenek ám, erre pedig nincs jobb beszállító, mint a picit offshore hátterű Garancsi&Tiborcz kórháztechnika kft, akik ugyan csak beszerzéssel foglalkoznak, de hát a modern gépparknak ára van, főleg, ha alig használható orosz eszközöket veszünk meg drágán hitelre, amit később átvállal az állam.

És igen, egy új kórház megfelelő személyzetet is kíván! Lassan kiöregedik a Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia első évfolyama, meg ki kellett rúgni három fidelitasost a Miniszterelnökségről, akik mind jártak már kórházban, így a gazdasági vezető, meg a kórházi vezetés is megvan, hiszen egy orvosigazgató a korrupció melegágya, mint tudjuk.

Így pedig teljesen érthető, miért az a legfontosabb a kivéreztetett egészségügyben, hogy építsünk egy új kórházat, ahelyett, hogy mondjuk rendezzük az ápolók és orvosok fizetését, lecseréljük az 1920-ban gyártott röntgengépeket, felújítsuk a rohadófélben lévő épületeket, ne bezárjunk, hanem megnyissunk osztályokat. Hiszen a jövő most kezdődik, ebben a csodaszép illiberális államban!

(Jámbor András, Kettős mérce blog)

A felsőoktatásért felelős államtitkár arra a kérdésre is válaszolt, hogy leválasztják-e az orvostudományi karokat az egyetemekről. Mint mondta: az elgondolás a mostani magas színvonal megtartását, ezzel párhuzamosan a nemzetközi vonzerő bővítését célozza. A témáról a Magyar Nemzetnek is beszélt, kiemelve: egyelőre nem eldöntött tény az orvosi karok leválasztása, a tárgyalás még csak most kezdődött a szakma képviselőivel, a lezárása néhány hónapon belül várható.

A Napi Gazdaságnak Palkovics László elmondta: „nem lehet egyedül az államtól elvárni a pénzügyi feltételek megteremtését, azzal együtt sem, hogy bizonyos feladatok megoldása – így az alapkutatás forrásainak megteremtése – kormányzati kérdés. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az intézményi vezetésnek nem dolga önállóan is fenntarthatóvá tenni a működést. Kiaknázatlan lehetőség a saját kutatási fejlesztések értékesítése, amely jelenleg mindössze 10 milliárd forintos tétel, a felsőoktatás költségvetésének alig 1,5 százaléka”.

Az államtitkár emlékeztetett arra: az intézmények feladata, hogy az amúgy csökkenő hallgatói létszám ellenére is bizonyítsák a nagyobb támogatási igényük jogosságát. „Olyan vállalásokra gondolok, mint a külföldi diákok fokozottabb bevonzása, a felnőttképzésben való részvétel, a diplomák minőségének javítása vagy éppen a végzett hallgatók arányának növelése” – mondta el.

Hozzátette: ahol előremozdulás mutatható fel a tudásszintben, az oktatás minőségében, illetve a lemorzsolódott hallgatói tömegek csökkentésében, ott kiegészítő forrásokra lehet számítani.

Kiemelte: a piaci szereplők részvételét a főiskolák finanszírozásában a mecenatúra-rendszer adná, amelynek keretein most dolgoznak. „Az már biztos, hogy az adott támogató és az intézmény között egy öt évre szóló partnerségi szerződés jönne létre. Jelenleg a jegybankon kívül más nem aktív a felsőoktatás támogatásában, ezt reményeink szerint be fogja indítani az a vonatkozó adószabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a nyereségadó alapjából 50 százalékban leírható legyen az ide felajánlott összeg.”

Palkovics László arról is beszélt, hogy nincs napirenden a tandíj kérdése. Mint mondta: a magyar állami ösztöndíjrendszer változatlan marad, de az ahhoz való jogosultsághoz minőségi követelményeket fűzünk. Az a cél, hogy ennek tudatában kezdjék meg tanulmányaikat a felvételt nyert diákok.

Arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokra lehet számítani a felsőoktatási törvény módosításai során, az államtitkár elmondta: „egyfelől a konzisztóriumot mint irányítási rendszert kell nevesíteni, másrészt az intézménytípusok definiálására is pont kerül. Itt megjelenik majd egy új működési forma, a közösségi képző központ. A jogszabály ezen kívül rendelkezni fog a korábban már említett minőségi követelményekről és az oktatók méréséről is”.

Arra is válaszolt, hogy leválasztják-e az orvostudományi karokat az egyetemekről. „Több opció is van, ezeket elemezzük. Ami biztos, hogy az elgondolás a mostani magas színvonal megtartását, ezzel párhuzamosan a nemzetközi vonzerő bővítését célozza. Ehhez a minőségi oktató háttér, illetve a klinikai bázis biztosítása is elengedhetetlen. A működtetés formája ugyancsak kérdés.”

A témáról a Magyar Nemzetnek is nyilatkozott az államtitkár február 7-én. Elmondta: egyelőre nem eldöntött tény az orvosi karok leválasztása, a tárgyalás még csak most kezdődött a szakma képviselőivel, a lezárása néhány hónapon belül várható.

Palkovics László kiemelte: kevés az oktató és a klinika ahhoz, hogy növelni lehessen az orvosképzésben részt vevő hallgatók számát. Hozzátette: óriási lehetőségeket rejt a külföldiek egyre nagyobb érdeklődése. A Semmelweis Egyetemen például az utóbbi évtizedben megduplázódott, a Debreceni Egyetemen pedig megnégyszereződött a számuk.

(napigazdasag.hu/mno.hu)

Ha nem csak fizikai, hanem mentális értelemben is egészséges táplálkozási szokásokat akarunk kialakítani, akkor ezeket a tápanyagokat kell bevinni a szervezetünkbe – írja egy friss tudományos kutatás.

A  PsyBlog idézi a The Lancet Psychiatry folyóiratban megjelent kutatást. Íme a nélkülözhetetlen tápanyagok listája:

1, Omega 3-zsírsav
2, B-vitamin
3, Kolin
4, Vas
5, Cink
6, Magnézium 
7, Folsav
8, D-vitamin
9, Aminosavak

A mentális egészség kialakításához szükséges tápanyagokat leginkább zöldségek, gyümölcsök, tengeri ételek, hüvelyesek és sovány húsok fogyasztásával vihetjük be a szervezetünkbe.

(hvg.hu)

Nem adták át a Korányi projekt keretében épülő új betegellátó épületet, de utolsó szakaszához érkezett a fejlesztés - tudatta a Semmelweis Egyetem marketing- és kommunikációs igazgatósága kedden közleményben.

Az egyetem arra reagált, hogy a Demokratikus Koalíció hétfőn, ugyancsak közleményben, azt írta: üresen áll a kampányban átadott klinikai tömb - amelyet "a kormány 13 milliárd forintból építtetett" az intézménynek -, mivel a komplex sürgősségi ellátásra szánt épületbe "nem férne el az összes szükséges szakterület".

Az egyetem közleményében hangsúlyozta: a betegellátás várhatóan 2015 őszétől indulhat meg az új épületben, amelyben lesz központi röntgen, központi laboratórium és az országban egyedülálló központi intenzív osztály is.

Hozzátették: elkészült az új központi betegellátó épület homlokzata, így egyes belső részein már a burkolási, festési munkákat végzik, valamint elkezdték elhelyezni az orvostechnikai eszközöket is. A tetőtéri helikopter-leszállóhellyel rendelkező, mintegy húszezer négyzetméteres új épületet az intézmény elmúlt száz évének legjelentősebb egészségügyi fejlesztésének nevezték.

(MTI)

Olcsóbb, a helyieket egész életükön végigkísérő rendszert alakítanak ki.

Átalakítják a csongrádi járóbeteg-, egyéb egészségügyi ellátásokat és a szakosított személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi feladatokat azért, hogy a működésük egyszerűbb, átláthatóbb és olcsóbb legyen.

Most még a teljes egészében önkormányzati Dr. Szarka Ödön Kistérségi Egészségügyi Szolgáltató Kft. nyújtja az egészségügyi szakellátást, de a részben városi, részben magántőke bevonásával létrejött Csongrádi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Kft. szervezi azt. Egyelőre külön ágazat a védőnői szolgálat is. Jöjjön létre egy olyan intézmény, amely végigkíséri a csongrádi embert születésétől egész életén át – érvelt Bedő Tamás polgármester. – Ne legyenek szétdarabolt, különálló intézmények. Ha szakmailag indokolt és anyagilag is megéri, kerüljenek egy tető alá – szögezte le.

Azt, hogy térségi feladatellátásba utalnának a gyermekjóléti alapellátások közül néhányat és az olyan szociális ellátásokat, amelyek nem fekvő betegekkel foglalkoznak, már korábban eldöntötte a testület. Ezt Csongrád a csanyteleki központú Alsó-Tisza-menti Önkormányzati Társulással képzeli el, ahonnan ígéretet kaptak, hogy csatlakozhatnak.

A Szarka Ödön kft. addig marad fenn, amíg arra pályázati kötelezettsége van Csongrádnak, ezután megszűnik, amivel 2,5 millió forintot takarítanak meg. Ebből a pénzből a gyermekügyeletet hozzák létre, hogy ne kelljen hétvégén vagy ünnepnapon sürgős ügyben Szentesre utazni, valamint csökkentenék a várólistákat a rendelőintézetben.
A védőnők visszakerülnek az intézményi kötelékbe úgy, hogy szakmai önállóságuk és saját költségvetésük megmarad. Az ágazatban dolgozók nem éreznek meg semmilyen változást, a foglalkoztatásuk tovább folytatódik. 
Az átszervezés évi 16 millió forint megtakarítást jelent majd a városnak.

(KE, Délmagyarország napilap)