– Hogy én még egy gyógyszert szedjek? Egy nyavalyát fogok. Írja fel nekem a vérnyomásra, ami kell, azt hajlandó vagyok. De azt is csak azért, mert megígértem magának egy éve.  Akkor elgyöngültem. Mert otthon is gyepál az asszony állandóan, tudja jól, hisz ismeri, hát magát is mennyit nyaggatja, állandóan csak magához fut minden aprósággal...

– Jani bácsi, azt értse meg, hogy vannak láthatatlan kártevői az érrendszernek. Ilyen a magas vérnyomás, aztán ott van a cukra is – azokra szedi a gyógyszert, és tudja, hogy diétázni is kell.  Most a laborlelet kimutatta, hogy magasabb a vérzsírszintje, ez tönkreteszi az ereit. Ezt is kéne kezelni, a koleszterint meg a trigliceridet is csökkenteni, tudja?

– Én inkább az Esztert kezelném a szomszédban – kacsintott a 70 éves bácsi.

– Jani bácsi, ha így folytatja, csak az epekedés marad: a magas vérzsír miatt megbetegedő erek a férfiasságát is érinthetik. Vagy már meg is van a gond…
– Nekeeem? Doktor úr, hát kérdezze meg az asszonyt! 74 éves vagyok, de nincs oka panaszra. És tudja, miért? mert nem tömöm magam fölöslegesen gyógyszerrel.

– Figyeljen Jani bácsi. Eszembe jutott valami, de ezt inkább a feleségével beszélem meg. Legközelebb jöjjenek együtt, vagy küldje be hozzám a jövő héten.

– Jön az ide akkor is, ha nem szólok neki – de most beküldöm…  amiatt a koleszter miatt.

Ön szerint miről akar beszélni a háziorvos az asszonnyal?

Nos, támadt egy új ötlete

Jani bácsi látogatása után egy héttel megjelent a felesége a háziorvosi rendelőben. 
– Doktor úr, tegnap este szólt az uram, hogy jöjjek el a rendelésre. És azt mondta, nehogy valami új gyógyszerrel merjek hazamenni, mert akkor agyonüt. Alig bírtam aludni. Őszintén mondja meg doktor úr, mi a baj?

– Nem megijeszteni akartam, de a férjének lehet, hogy hiába mondanám. Jani bácsi rendesen szedi a régi két gyógyszerét, mert rendben van a vérnyomása, és a cukra…. pillanat ..… hát, az még épp az elfogadhatóság határán. Viszont a laborvizsgálatnál kiderült, hogy a vérzsírok is emelkedettek. Biztos hallott már a koleszterinről.
– Igen, igen…
– Nos, hát azok az emberek, akiknek magasabb a vérzsírszintjük, komoly szervi károsodásokat szoktak elszenvedni. Jani bácsi hallani sem akar semmi kezelésről. Azért hívtam, hogy elmondjam: nemcsak az állati zsiradék kerülése segíthet Jani bácsinak, hanem egy úgynevezett funkcionális élelmiszer fogyasztása is.

Mire gondolt a háziorvos?

Növényi szterineket tartalmazó funkcionális élelmiszer a Flora pro.activ margarin. Ennek beépítése az étrendbe igazán nagyon egyszerű.

A Flora pro.activ több mint margarin: funkcionális élelmiszer. 
A csökkentett (35%-os) zsírtartalmú margarint növényi szterinekkel dúsították; a növényi szterineknek tudományosan bizonyított a koleszterinszint-csökkentő hatása, ezáltal a cardiovascularis betegségek prevenciójában pozitív szerepet játszanak.

A kiegyensúlyozott és változatos étrend és egészséges életmód részeként a Flora pro.activ margarin rendszeres fogyasztásával (napi 30 g Flora pro.activ, ez napi 1,5-2,4 g növényi szterin bevitelét jelenti), a benne lévő növényi szterinek révén klinikailag igazoltan csökkenthető a koleszterinszint.

Hány százalékkal csökken az összkoleszterinszint a Flora pro.activ margarin rendszeres fogyasztásával kb. egy hónap múlva?

A Flora pro.activ margarin rendszeres fogyasztásával (napi 30 g Flora pro.activ margarin elfogyasztásával napi 1,5-2,4 g növényi szterin bevitele történik), a koleszterinszint csökkenésének mértéke 7-10%, már 2-3 hét alatt. 

Pár hónappal később Jani bácsi és felesége, Marika néni az 50. házassági évfordulójukra készülődtek, és elhatározták, meghívják a háziorvost is.  Együtt mentek a rendelésre, összekapcsolva a kontrollvizsgálattal. 
A háziorvos elégedetten pillantott fel a laborleletből: – jó látni a javuló eredményeket. Marika, tartsa kézben a férjura étrendjét továbbra is.
– Persze doktor úr, a gyerekeknek és az unokáimnak is mondom, hogy csinálják.
Az orvos ránézett Jani bácsira: 
– Aranyat ér ez az asszony, igaz? Nagy szerencse, hogy sose gondolt arra, hogy elváljanak. 
– Elválni? Arra soha. De hogy agyonütöm, arra igen… – mondta Jani bácsi nevetve, átölelte Marika néni vállát és kacsintott egyet.

webdoki.hu

45 éve Öttömöst választotta Hegedűs B. Zoltán körzeti orvos. Megszerette a falut és maradt. Most meg abbahagyni nem bírja a munkát.

– Nem szoktuk megünnepelni a születésnapokat, mert ezt nem kiérdemelni, hanem megérni kell – szabadkozott a 70. születésnapját betöltött öttömösi háziorvos, amikor felköszöntöttük. Hegedűs B. Zoltán életének és jó génjeinek tulajdonítja az eredményt. – 1970-ben kaptam a diplomámat, akkoriban a belklinikán dolgoztam, sokan kijártak külföldi tanulmányútra – mesélte.

A doktor pedig arra gondolt, hogy addig, amíg barátai távol vannak, körülnéz itthon. Két-három körzet volt szabad, az egyik éppen Öttömösön. Szeged-felsővárosi lévén soha nem ment sehová messzebbre, de ebben a faluban megtetszett az épülő szolgálati ház és rendelő, így maradt. Két évre szerződött, ám mivel nem jöttek haza a barátai, maradt orvosírnok feleségével. Két gyereket vállaltak, akik szintén nagyon megszerették Öttömöst. Annyira, hogy nemrég egy öreg házat is vettek együtt a szülőkkel, és felújítják.

– Kezdtünk egy kis Trabanttal, aztán Lada lett belőle. Befizetés után, a szakszervezet segítségével háromévente soron kívül kiutaltak egy autót. Mellé vittük a debreceni átvételre a „literes okmánybélyeget" a gyors ügyintézés érdekében – eleveníti fel a kezdeteket.

– Az elején évekig bekapcsolódtam az öngyilkoskutatásba. Akkoriban a lélekszámhoz képest Ruzsa volt a legfertőzöttebb, Öttömös viszont nem. A különbség a két településen élők természetében rejlett. Az öttömösiek jobban alkalmazkodtak az élethez, a körülményekhez, ha rossz volt, ahhoz is. A téeszben megmondták nekik, mit csináljanak, ők meg dolgoztak rengeteget. 1995-től vállalkozóként folytattam. Nem megyek nyugdíjba, mert mit csinálnék utána? És mi lesz a rendelővel? Nemcsak én vagyok így, hanem sokan. Icipicit becsapottnak érezzük magunkat, hiszen évtizedekkel ezelőtt arról volt szó, hogy kiképzik az ifjú háziorvosokat, a társadalombiztosító meg lehetőséget ad, hogy négy-öt évig párhuzamosan vigyük a praxist, és úgy adjuk át. Húsz év alatt legalább 10 milliót beleöltem a vállalkozásba, most adjam át ingyen? Bár nem is jelentkezik kérő...

Hat éve mégis javult valamennyit a helyzet, akkor vezették be a központi ügyeleti rendszert. Addig Öttömöst az év 365 napján Hegedűs doktor látta, éjjelente úgy aludt csak, mint nyúl a bokorban. Hétvégéje sem volt. A központi ügyeletet Ruzsáról látják el a hét hét napját öten beosztva Ülléstől Pusztamérgesen át Ruzsáig. Hegedűs doktor azt meséli, hogy a körülmények ellenére a szakmát szereti, és azt, hogy megoldja más problémáját. Pedig sok bajt is kifogott. Igazi nagy megpróbáltatás volt számára, amikor Ruzsán a kezébe adták a négy hónapos babát, aki bölcsőhalállal meghalt, hogy csináljon valamit. Vagy amikor pár éve a ruzsai focisták karamboloztak, és mind a kilencen kirepültek az autóból, egy fiatalember meg is halt, és ő ért elsőként segíteni. Azt mondja, úgy kell felfogni a halált, mint az élet velejáróját. Munkája előnye, hogy alaposan kiismerte a falubelieket. Már abból, ahogy letámasztják a biciklit a rendelője előtt, megmondja az asszisztensnőnek, mit készítsen.

Történelem lapul a kartonos szekrényében; a rendszer a hatvanas évektől mutatja a falut. Egy ilyen 700 lelkes faluban 8-10 szülés, 12-16 haláleset van évente. Hívásra házhoz megy, ellátja a tanyán élőket, minipatikát tart a rendelőben, hogy gyógyszertár híján kézbe adhassa, amit felír. És mert muszáj, napszámba is jár, vagyis ügyelni, hogy odahaza ki tudja fizetni a számlákat. 700-750 ezret kap havonta az ellátásra, ebből 300 ezer a járulék, a többit osztja be asszisztensre, írnokra, magának, az autóra és a rendelőre. Szűkösen él, nem csoda, ha nem kapós a praxisa.

(delmagyar.hu)

Egyelőre nincs rá pénz, és a helye sincs meg annak az új kórháznak, aminek az építését a Fidesz-frakció múlt heti ülése után jelentették be. Rogán Antal ezt az ötletet is elterelésből dobhatta be, hogy lenyugtassa a kedélyeket az egészségügy küszöbön álló nagy átalakítása előtt. Pedig egy új budapesti kórház felépítése – a kilencosztályos iskolához hasonlóan – egyáltalán nem földtől elrugaszkodott ötlet. Sőt, kifejezetten szükség volna rá.

Ezt erősítette meg az Indexnek Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke is, akit kellemes meglepetésként ért a hír. Azon amúgy már nincs is mit csodálkozni, hogy az egyik legbefolyásosabb egészségügyi érdekképviselet vezetője is a hírekben hallott először a Fidesz-frakció által most éppen nagyon fontosnak tartott új budapesti kórházról. 

Vidéken jobb a helyzet

Velkey szerint nagyon nagy szükség lenne egy új kórházra:  Ha lenne rá elég pénz, akkor eddig megoldhatatlannak látszó problémákat lehetne kezelni egy új intézménnyel. Az agglomerációval együtt Budapesten 3-3,5 millió ember akkut ellátását kell megoldani. A budapesti sürgősségi ellátás azonban rendkívül széttagolt, magyarázta Velkey. Nagyon sok nagy tudású szakember és team működik, ők azonban szét vannak szórva az egyes kórházak, országos intézetek és egyetemi klinikák között. Gyakran nagyon rossz körülmények között végzik a munkájukat, miközben vidéken már jóval modernebbek a kórházak. 

Nézzük meg, mi a különbség, ha Győr-Moson-Sopron megyében vagy Budapesten ér minket baleset. Győrben a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház uniós pénzből felépített vadonatúj sürgősségi centrumába kerülünk. A beérkezésünk után rangsorolnak minket a sérülés súlyossága alapján. Ha várnunk kell, a hordággyal egy lefüggönyözött részre kerülünk, ahol kisebb beavatkozásokat már el tudnak végezni. Ha azonnali műtétre van szükség, betolnak egy teljesen felszerelt sokktalanító műtőbe. Ha szükség van más operációkra és szakorvosokra (idegsebész, szemész, bőrgyógyász), az mind megvan a megyei kórházban. Ez körülbelül olyan, mint amilyenek a mai nyugat-európai kórházak sürgősségi centrumai, és már kicsit hasonlít a Vészhelyzetben látottakra is. 

Káosz Budapesten

Nézzük meg ugyanezt az esetet Budapesten. A mentőkocsi elzúg velünk 3-4 kórház mellett, Pestről átmegy Budára, vagy fordítva. Ha a szirénázó mentőautóval végrehajtott városnézés végén beérkezünk egy kórházba, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy meg is érkeztünk. Ha súlyos a sérülésünk, és kiderül, hogy azonnali sebészeti műtétre van szükség, viszont a kórház aznap nem tart sebészeti ügyeletet, akkor vissza a mentőbe, és irány az ügyeletes kórház. Akkor sem jobb a helyzet, ha az derül ki, hogy nem kell műteni: ebben az esetben elképzelhető, hogy újra kezdődik a mentős városnézés. Pestről Budára, Budáról Pestre visznek minket, mire a megfelelő kórház fekvőbetegosztályára kerülünk, írta a teljesen abszurd helyzetről az Orvosok Lapjában Nyulasi Tibor, a Szent János Kórház orvosigazgatója.

A január 1-jétől érvényes budapesti ügyeleti rendszert egy 64 oldalas (!) dokumentum írja le. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik rajta. Ezt kell silabizálnia a mentős diszpécsernek és az orvosnak is, hogy  tudja, azon a napon, amikor mi megsérülünk, éppen melyik kórházba irányítsanak minket. A dokumentumból például az derül ki, hogy ha a sérülésünkhöz idegsebész kellene, akkor hétfőn a Honvédba, kedden az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe, szerdán a Jánosba kellene vinnie minket a mentőnek. Ha viszont égési sérülésünk lenne, hétfőn a Honvédkórházba kerülnénk, kedden a Szent István kórház Égés és Plasztikai Sebészeti Osztályára.  

Mivel nincs elég szakorvos, a kórházak így kénytelenek elosztani egymás között az ügyeleteket. Ezt a helyzetet Velkey is megerősíti.

Ahol sebész van, ott nincs idegsebész, ahol kardiológus van, ott nincs megfelelő szívsebész. Vidéki kollégák gyakran értetlenül állnak azelőtt, hogyhogy nem tudnak Budapesten gyorsan összehozni egy orvosi konzíliumot egy bonyolult esethez.

Egy súlyosabb baleset sérültjének rendes ellátáshoz ma már nem elég csak egy traumatológiai osztály. Szükség van a háttérszakmák (idegsebészet, szájsebészet, mellkassebészet, szemészet, fül-orr-gégészet) képviselőire is. Budapesten ezen a téren is teljes a káosz.  Vannak innen-onnan származó pénzekből felújított sürgősségi centrumok a háttérszakmák képviselői nélkül. És van olyan kórház, ahol minden háttérszakma megvan, de nincs sürgősségi osztály.

Hivatalosan ma négy sürgősségi centrum van Budapesten, amelyek mindennap teljes körű sérültellátást tudnak nyújtani:

• Északi régió: Honvédkórház
• Déli régió: Szent István kórház, Merényi út traumatológia
• Keleti régió: Péterfy-kórház Baleseti Központ (Fiumei út)
• Nyugati régió: János-kórház

Velkey György úgy látja: a budapesti sürgősségi ellátásban a megoldást egy jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, modern kórház jelentené. A kórházszövetség elnöke szerint olyan kórházra van szükség, amelyben jó infrastruktúra és megfelelő műszerezettség mellett a sürgősségi ellátásban fontos összes szakma képviselői helyet kapnának és egymással kooperálva tudnának dolgozni.  

A bécsi példa

Jó minta lehet erre a Bécsben működő Allgemeine Krankenhaus (AKH). Egy hasonló nagy központi kórház akár el is tudná látni az összes bonyolult sürgősségi esetet Budapesten és környékén. Velkey György szerint természetesen emellett továbbra is szükség lenne a többi kórház kisebb sürgősségi központjára és azokra a kórházakra, ahol az előre tervezett (elektív) műtéteket tudják végezni.

Bécsben a főváros és a környék ellátásának gerincét a hatalmas Allgemeine Krankenhaus (AKH) végzi. Európa egyik legnagyobb kórházában közel 10 ezer ember, köztük 1600 orvos és 4500 ápoló és asszisztens dolgozik. A 22 emeletes gigakórház építése a hetvenes években kezdődött. A kilencvenes évek elején átadott épületben működik a Bécsi Egyetem 27 klinikája, 62 rendelő, 330 szakrendelő, 82 ápolási osztály, 21 intenzív osztály és 51 műtő.

A 2000 ágyas kórház felépítése húsz évbe telt. Az ilyen projektek a nálunk jobb helyzetben lévő országokban sem mennek könnyen. Bécsben a kétezres évek közepén határoztak az új Északi Kórház (Krankenhaus Nord) felépítéséről. A 600-800 ágyas kórház építkezése azonban akadozik, miután túllépték a költségvetést. A mostani becslések szerint az új kórház közel 300 milliárd forintnyi euróba kerül, az átadása pedig 2016-2017-re csúszik.

Ez Budapesten sem lenne másképp. Úgy tudjuk, a Fidesz-frakció ülésén is elhangzott, hogy egy ilyen projekt inkább 100, mint 10 milliárdos nagyságrendű tétel lenne. Pedig Velkey György szerint ez a projekt csak akkor lehet sikeres, ha elegendő pénzt tudnak fordítani rá.

Lerobbant műemlékek

Bár most mindenkit az foglalkoztat, hol lesz a kórház, úgy tudjuk, a frakcióülésen konkrét helyszín nem hangzott el. Erre csak a legkülönfélébb spekulációk vannak.

Ez város- és közlekedésszervezési kérdés is: az új központi kórháznak a Budapestre bejövő nagy utak mellett olyan helyen kell lennie, ami tömegközlekedéssel is jól megközelíthető.

Velkey György szerint nagyon nem lenne jó, ha a helyszín kiválasztását a kerületek presztízsszempontjai vagy más érdekek írnák felül.

Az elmúlt években számos koncepció született arra, hol lehetne megfelelően koncentrált sürgősségi központot létrehozni Budapesten. Régóta a levegőben van, hogy a teljesen lerobbant Szent János Kórházzal kezdeni kellene valamit. A kórház a Kútvölgyivel összevonva elvileg alkalmas lenne egy központi sürgősségi kórháznak, mert ehhez minden háttérszakmája megvan. A több mint 100 éves, rossz állapotban lévő pavilonépületek azonban sokak szerint nem alkalmasak modern kórháznak. Vannak viszont, akik azzal érvelnek: a műemlék épületek a mannheimi vagy a heidelbergi klinikák mintájára igenis modernizálhatók. A gond ettől függetlenül az, hogy a Szent János Kórház közlekedésileg semmiképpen nem megfelelő helyen fekszik, a szűk utakon kifejezetten nehéz megközelíteni. 

A Hvg.hu szerint a Tétényi úton lévő Szent Imre kórház viszonylag modern tömbkórháznak számít, ott viszont nincs meg a teljes szakmai paletta a sürgősségi ellátáshoz. A János-kórházat úgy lehetne megszüntetni, ha az orvosokat a kibővített Szent Imre és Kútvölgyi kórházba lehetne szétosztani. 

A Honvédkórház ma az egyik legmodernebben felszerelt kórház Budapesten a mai követelményeknek megfelelő sürgősségi központtal. A Hungária körúton fekvő kórház viszonylag jól megközelíthető a Budapestre beérkező főbb közlekedési útvonalakról. A Honvédkórház feladata azonban elsődlegesen a rendészeti szervek ellátása, és csak emellett foglalkozik civilek ellátásával.  

A Hvg.hu más lehetséges verziókat is felvázolt. A Nagyvárad tér környéke is tele van kórházakkal és klinikákkal. Már a szocialisták idején készültek tervek egy itteni óriáskórházra. A teljesen leromlott állapotú Péterfy-kórházat át lehetne költöztetni a Bajcsy-Zsilinszky kórházba, de felújításra szorulna a szakmailag amúgy nagyon erős Fiumei úti baleseti sebészet is. Közlekedési szempontból nem lenne rossz egy zöldmezős beruházásban épülő kórház a Megyeri híd közelében, ami az M0-s útról könnyen elérhető lenne. Ezek azonban csak tervek és ötletek. Akárcsak a Fidesz-frakció múlt heti bejelentése.

(Index.hu) 

Megköszönte Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárnak a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ), hogy a privatizált intézmények újra közalkalmazottá vált munkavállalói is megkapták a jubileumi jutalmat.

Az MSZ EDDSZ keddi, Cser Ágnes elnök által jegyzett közlemény szerint : a korábban "minden tiltakozásuk ellenére" privatizált egészségügyi intézményekben dolgozók "hosszas küzdelmük után" a gazdasági társaságok, így az intézmények állami tulajdonba vételével újra közalkalmazottá váltak.

Hangsúlyozták: köszönik Zombor Gábornak, hogy tavaly december végén elutaltatta az intézményekhez a jubileumi jutalmat és járulékait, amelyet január elején megkaptak a dolgozók.

Hozzátették ugyanakkor, hogy van olyan intézmény, amelyben a munkáltató csak hetekkel később és kamat nélkül utalta a jutalmat a munkavállalóknak. A szakszervezet vizsgálatot kezdeményez a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatójánál.

(hrportal.hu) 

A nap során a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) térségi igazgatósága képviselőinek jelenlétében lezajlott az átadás-átvétel. Az új főigazgató megtartotta a szakmai vezetők első testületi ülését is, amelyen röviden vázolta elképzeléseit.

Mint ismert Csidei Irén, az intézményt korábban 18 éven át irányító főigazgató február 2-án vette át indoklás nélküli felmondását, és távozott a kórház éléről.

(kanizsaujsag.hu)

Hozzák nyilvánosságra, hogy hány kórházi osztályt számolnak fel, és hány dolgozót érint az egészségügyben tervezett leépítés – követelik a szocialisták.  

A párt szerint az Orbán-kormány tavaszra tervezett kórházreformjának eredményeként megszűnhet a gyerekellátás például Kalocsán, de más városok egészségügyi intézményeiben is megszűnő osztályokról suttognak.

Sajtóhírek szerint egyes régióknak két napon belül dönteni kell a kapacitások újraosztásáról, ami a gyakorlatban a kisvárosi kórházak leépítését, és 8-10 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátását jelentheti. Az MSZP szerint elfogadhatatlan, hogy az egészségügyi rendszert lassan öt éve véreztető Fidesz zárt ajtók mögött, a nyilvánosság és a szakma kizárásával döntsön a kórházi kapacitások átrendezéséről!  Ezért azt követelik, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra, hogy hány kórházi osztályt számolnak fel, és hány dolgozót érint az egészségügyben tervezett leépítés!

(MTI)

A Kisalföld információi szerint a toxikológiai vizsgálat során nem találtak drogot annak a 25 éves radiológus orvosnak a vérében, akit december 14-én gázolt el a vonat Győrben. Közben jelentkezett egy másik apa, akinek a fia - a szülő elmondása alapján - ugyanazon a napon, ugyanott mulatott, ahol a fiatal doktor. Ő is meghalt.

Életerős fiatalember mosolyog a dalmát tengerparton. Már csak fényképen. Ifj. Bor József halott. A győri fiú december 13-án bulizni indult el, mint utólag kiderült, hajnali fél öt körül taxi vitte haza. Egy nappal később a fürdőkádban találtak rá. A boncolás mérgezést és légzésleállást, tüdőembóliát állapított meg. Az édesapja azért beszélt erről a Kisalföld napilap szerdai számában, mert hallott a fiatal orvos esetéről, akit egy vonat gázolt el, vélhetően ugyanakkor, amikor a fia meghalt.

Ifj. Bor József tragédiája egy újabb hatalmas felkiáltójel, amit szülőnek, fiatalnak meg kell látnia. A fiút édesapja nevelte fel, kapcsolatuk harmonikus kellett hogy legyen. Az apa, Bor József mondatai mind erről árulkodnak. Jocó (a gyászoló szülő végig így szólította) dolgozott Hollandiában, majd Finnországban. Utolsó munkája az utóbbi országba szólította, az ott keresett pénzből pedig édesapjának vett autót, aki munkája révén szintén sokat ingázik Nyugat-Európában. A finnországi munka az év végén járt le, az ünnepekre készültek. A családban gyakorlatilag ketten maradtak, együtt is építették szorgos munkával azt a győri házat, ahol Jocó meghalt, s ahová az apa azóta nem bírt hazamenni.

A fiatalember nem dohányzott, s édesapja esküszik arra is, hogy soha nem drogozott. „Őszintén beszéltünk erről, nem kételkedem benne." A barátok is ezt állítják, akik sokszor voltak vele bulikban, gyerekkoruk óta ismerték Jocót. Szóval elment december 13-án ő is szórakozni, hajnalban hazatért, a vizet megeresztette a kádban... így találták meg, a meleg víz folyt a csapból.

A rendőrséget megkerestük, hogy a toxikológiai vizsgálatok a két, tragikus körülmények között, szinte órára egy időben elhunyt fiatalember esetében befejeződtek-e. Ifj. Bor József esetét közigazgatási eljárásban vizsgálják - tudtuk meg Kocsis Tünde szóvivőtől. A fiú vérben a boncoláskor talált méreganyagot is elemzik.

Az orvos esetében ugyanakkor sokak számára meglepő fordulatot hozó eredmény várható - értesült a kisalfold.hu. Úgy tudjuk, a toxikológiai vizsgálat negatív lesz, de az orvosszakértői eredményt még hivatalosan nem kapta meg a nyomozóhatóság. Ez azért meglepő, mert az évzáró kórházi bulin egy másik orvos is furcsán viselkedett, ő értesülve kollégája tragédiájáról, feljelentést tett a rendőrségen (ebben az ügyben nyomozás is folyik) azzal a gyanúval, hogy tudta nélkül kábítószer került a szervezetébe. A gyorsteszt nála információnk szerint pozitív lett.

(kisalfold.hu)

Az ebolajárvány által sújtott nyugat-afrikai országokba küldendő egészségügyi önkéntesekről döntött a kormány - olvasható a Magyar Közlöny kedden megjelent számában.

Tekintettel a nyugat-afrikai Ebola-járvány globális veszélyére, a nemzetközi összefogáshoz való magyar hozzájárulás erősítéséért a kormány felkéri a külgazdasági és külügyminisztert, hogy gondoskodjon önkéntesként kiutazó orvosi és szakképzett ápolói kontingens felállításáról és helyszíni telepítéséről.

Arra is kérik a minisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió Ebola-koordinációs megbízottjaival annak érdekében, hogy az önkénteseket kijuttassák az érintett területekre.

A külgazdasági és külügyminiszter, valamint a nemzetgazdasági miniszter feladata lesz, hogy gondoskodjon az önkéntesek kiutazásához, kint-tartózkodásához és az esetleges váltásukhoz szükséges források biztosításáról.

Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár tavaly novemberben számolt be arról, hogy Magyarország is részt vesz az ebola sújtotta országoknak segítséget nyújtó nemzetközi koalícióban, és öt-tíz orvost, egészségügyi dolgozót keresnek, akik vállalják, hogy abban a régióban szolgálnak.

(hir6.hu)

Aláírást gyűjtenek a Szent Kereszt Kórház gyermekosztályának megmaradásáért Kalocsán – számolt be róla a hvg.hu. Mindezt azután, hogy szakmai körökben elterjedt, a kormány nagy kórházátalakítási terveinek a helyi gyermekellátás is áldozatául eshet.

Egy kommentelő a Facebookon például azért aggódik, mert a legközelebbi kórház (a kiskunhalasi) is legalább 50 kilométerre található: „Órákat kell várni egy-egy esetben, hogy (a mentők) egyáltalán továbbszállítsák a beteget, akkor hová szaladjuk gyermekünkkel, ha megtörténik a baj?” – írja.

A 2012-es megnyitón Semjén Zsolt azt mondta, „A kalocsai kórház azért maradt meg – mondta az ünnepi megnyitón két évvel ezelőtt Semjén – mert Kalocsa népe így akarta.” A kórház a Kecskeméti Megyei Kórház tagintézményeként működött tovább, ahová viszont vitte magával az adósságát is.

Most mégis a bezárás veszélye fenyegeti a Kalocsai Szent Kereszt Kórház gyermekosztályát. Ezt a főigazgató sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta. Annyit árult el, hogy a hétvégéig három csomagot kell elkészíteniük az államtitkárságnak: az egyikben arra vonatkozóan kell intézkedéseket megfogalmazni, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben milyen adósságcsökkentő intézkedéseket tartanak megvalósíthatónak.

A másodikban arra, hogy milyen jogszabályi változások mellett lehetne az adósságot még tovább csökkenteni. A harmadikban pedig azt kellene megfogalmazniuk, milyen módon lehetne az adósságot megszüntetni 2015 végéig. Azt, hogy melyik intézkedési csomagot kell végrehajtani, a márciusi kormányülésen fogják eldönteni.

(HVG.hu)