A kórházak többségükben rossz hangulatú, hideg épületek, még az is rosszul érzi magát, aki amúgy egészséges. Pedig nem kellene ennek így lennie, sőt, egy vidámabb, színesebb környezetben a gyógyulás is gyorsabb. Ez jutott eszébe azon művészeti egyesület tagjainak, akiket megbíztak egy londoni gyermekkórház átalakításával. A brit Visual Arts nevű csapatnak azt is megengedték, hogy a szokásostól eltérő anyagokat is felhasználjanak, ők pedig éltek a lehetőséggel, és beleépítettek néhány szoba falába fából készült játékfigurákat, porcelán állatokat és egy bakelitdinoszauruszt is.

Baleseti osztály és belgyógyászat, festő: Morag Myerscough

“A mű sok különböző, engem ért hatásból áll össze, vannak benne természeti elemek, art deco, ázsiai népművészet, viktoriánus építészet és olyan táblák is, amilyenek a vidámparkokban vannak. Ez az összevisszaság járt a fejemben, amikor először papírra, aztán pedig a falra álmodtam a díszítést.”

“A lényeg az volt, hogy a gyerekek és a szüleik is felviduljanak a sok színtől és próbálják meg jól érezni magukat az épületben.”

Hematológia, festő: Donna Wilson

“Nekem a legfontosabb az volt, hogy a kórház minél kevésbé tűnjön kórháznak. Azt akartam, hogy a belső terek nyugalmat és jókedvet árasztanak, hogy a szülők, doktorok, nővérek és természetesen a páciensek is bármennyi időt el tudjanak tölteni az épületben úgy, hogy közben jól érzik magukat.”

“Sok pozitív visszajelzést kaptam a betegektől és a szüleiktől is. Tetszett nekik, hogy a túlzott letisztultság után valami élettelibbet látnak. Nincs annál nagyobb elismerés egy dizájnernek, mint amikor látja, hogy az alkotásai működnek.”

Járóbetegellátás, festő: Chris Haughton

Az alkotó ahelyett, hogy megtartotta volna a korábbi számozását a szobáknak, inkább mindegyik szobába más és más állatokat festett. Így lett végül “Oroszlán szoba”, “Papagáj szoba”, “Halas szoba” stb.

Légzésrehabilitáció, festő: Millet Goodman

“Sok fát haszáltam fel, főleg úgy, hogy fábol készült játékokat építettem a falba, hogy legalább egy kicsit elvonjam a gyerekek figyelmét a betegségükről.”

Lépcsőház, festő: Katherine Morling

Itt az volt a cél, hogy azok, akik belépnek a kórházba, a valóságos terekbe belógó álomszerű képeket, szobrokat lássanak meg először. Még porcelánból készült állatfigurák is vannak a falon.

Elválasztó függöny

“Volt szerencsém látni, amikor egy ágyban fekvő, zokogó hároméves kislány egyszer csak meglátta a mellette lévő függönyt, és elakadt a lélegzete. Abbahagyta a sírást, és elkezdte kifürkészni a függöny részleteit. Működött az ötletem” – mondta a Doran művésznevű tervező.

Sürgősségi osztály, festő: Tord Boontje

“Főleg a részletekre figyeltem. Minél nagyobb egy megrajzolt állat vagy kép, annál több apróságot rejtettem el benne, hogy minden napra jusson valami felfedeznivaló a gyerekeknek.”

Játszóház, alkotó: Morag Myerscough

“Kellett egy olyan hely is, ahol a szülők és a gyerekek ki tudnak szakadni kicsit a kórház mindennapjaiból, de úgy, hogy közben mégis a kórház falain belül maradnak. Itt játszhatnak egymással a gyerekek, a szüleiknek meg ülő- és fekvőhelyeket alakítottunk ki, hogy tudjanak pihenni egy kicsit.”

(444.hu)

A Fidesz-KDNP mezőkövesdi frakcióülésén a budapesti képviselők javaslatára kimondták: szükség van egy új, nagy fővárosi kórházra. Azt persze, hogy úgy húsz éve szükség van erre, bárki megmondta volna, de azt kiszámolni, hogy valóban csak egy ilyen kórház kell – na ahhoz már szakértelem kell. Hogy mindezt miként képzelik el, arról egyelőre fogalmunk sincs, de talán nekik se. 

A fővárosban jelenleg 13 általános profilú kórház működik. Ezeken kívül számos országos hatáskörű intézmény – így idegsebészet, kardiológia, sportegészségügy, onkológia, reumatológia, gerincsebészet, pszichiátria –, valamint két gyermekkórház. Az épületeknek legalább a fele pedig alapos felújításra, átépítésére szorulna.

Utolsóként 1980-ban épült komplett tömbkórház a fővárosban – Dél-Pesten a Jahn Ferenc. A rendszerváltást követően több címzett állami nagyberuházás révén új műtő- és hotelszárnyak épültek például a kőbányai Bajcsy-kórházban, a XI. kerületi Szent Imrében, Zuglóban az Uzsoki utcában, a Honvédkórházban, de jutott az országos intézeteknek is némi támogatás – legutóbb a Kékgolyó utcai onkológiai központ uniós pénzből több új épülettel bővülhetett, illetve válthatta le egyik-másik korszerűtlen pavilonját. A tavalyi országgyűlési választások előtt felavatott, ám azóta is üresen várakozó, a Semmelweis Egyetem klinikáihoz csatolt Korányi épület méreteit tekintve ugyancsak messze van attól, hogy az orvosegyetem XIX. századi gyógyító infrastruktúráján érdemben javítson.

Ötleteltek, ígértek, de semmi sem lett belőle

A felismerés, hogy a széttagolt, csaknem száz telephelyen működő fővárosi gyógyintézmények infrastruktúrája nem alkalmas a korszerű és hatékony gyógyításra, már az ezredforduló után világossá vált, így az egészségügyi ellátás átszervezése folyamatosan napirenden volt a fővárosi önkormányzatban. Horváth Csaba főpolgármester-helyettes már 2007-ben arról beszélt, hogy két év alatt egy új, 3 ezer ágyas óriáskórházat kell a Nagyvárad téren építeni. Ebben kapott volna helyet a Szent István, a Szent László, a Heim Pál gyermekkórház és a Semmelweis Egyetem több klinikája. Az elgondolás persze papíron maradt.

A második Orbán-kormány startjával az egészségügyben is új, a Semmelweis-tervvel fémjelzett korszak indult el. A fővárosi kórházakat államosították, és megszületett a „Budapest Koncepció”, amelyet 2011-ben kormányhatározat ragjára emeltek. E szerint át kell alakítani az Országos Sportegészségügyi Intézetet, új országos pszichiátriai és addiktológiai intézetet kell felállítani a bezárt OPNI helyett, valamint három sürgősségi központot kell kialakítani: dél-pestit, budait, észak-pestit. Ebből az öt tervből 4,5 máig nem valósult meg, ha legalább félmegoldásnak tekintjük, hogy a Nyírő Gyula kórházon táblát cseréltek és kinevezték a lipótmezői pszichiátria utódának. A Budapest Koncepció be is volt árazva: a három sürgősségi központot 53 milliárd forintból gondolták kihozni, nem titkoltan az államosított fővárosi kórházvagyon egy részének az értékesítéséből.

A budai változat

Ha a szükséglet és az ésszerűség oldaláról nézzük egy új nagy kórház felépítését, a budai oldal lakosságának a gondját megoldhatná, ha a Szent János kórház helyett egy az agglomerációból is jól megközelíthető intézmény épülne. (A János-kórház, akárcsak a lipótmezői OPNI telekként hasznosítása 2007-ben megfogalmazott javaslatának mindkét érintett kerület – akkor ellenzékként politizáló – fideszes önkormányzata keresztbe feküdt, máshonnan pedig nem volt forrás az építkezésre. Így maradt minden a régiben, csak a számtalan előző átépítési terv mellé újabbak kerültek a János-kórház archívumába.)

Egy nagy budai kórház egyértelműen kiváltaná a Szent Jánost, ugyanakkor felvetné a kérdést, hogy mi legyen az egyetem Kútvölgyi úti tömbjével és a több menetben szépen korszerűsített, ugyanakkor szakmai szempontból teljessé sosem tett Tétényi úti Szent Imrével. Persze az is lehetőség lenne, hogy a Szent Imre és a Kútvölgyi bővítésével – mindkét helyen adottak erre az elvi lehetőségek – kettéosztani a Jánost és a jelenlegi helyét megszüntetni.

A Dél-Pest-variáció

A dél-pesti régióban egyik lehetőség a szocialisták Nagyvárad téri óriáskórház tervét megvalósítani, ami óvatos becsléssel is 40 milliárd forintos projekt. A másik a dél-pesti kórház sürgető felújítását összekötni egy jelentős bővítésével, ahol helyet kaphatna az egyesített Szent István, amelynek része a fertőzőbetegeket gyógyító Szent László és a Gyáli úti Merényi kórház, baleseti sebészetével, valamint pszichiátriájával.

És ha Észak-Pest lesz a befutó

A harmadik lehetőség Észak-Pest, ahol némi építkezéssel a Bajcsyban helyet lehetne adni a VII. kerületi Péterfy kórháznak, amely még őrzi a második világháború és az 56-os forradalom homlokzati sérüléseit. Okvetlenül nagyszabású felújításra szorulna a Fiumei úti baleseti sebészet, tovább kellene építeni a Honvédkórház korszerű tömbjét, hogy alkalmas legyen a külső telephelyeit befogadni, régi épületeit korszerűre cserélni. Az újpesti Károlyi kórház sorsa már régóta billeg – 2012-ben a traumatológiai részlegét már beolvasztották a Honvédkórházba –, újra és újra felmerül a teljes megszüntetése. Ha publicitást nem is sokat kapott, de évek óta vannak lobbistái annak a gondolatnak, hogy a Megyeri híd közelében, az M0-s útról könnyen elérhető helyen legyen egy zöldmezős nagy kórház.

És végül a Sportkórház

Ismerve a fideszes politikusok preferenciáit és észjárását, azért azt a lehetőséget sem kellene számításon kívül hagyni, hogy a kiábrándítóan üres, újonnan épült és épülő stadionokban megsérült sportolók számára végre korszerű gyógyintézményt kellene avatni. Ehhez minden feltétel adott: ott áll a Sportkórház első Orbán-kormány idején elkezdett, s azóta sem befejezett Alkotás úti épülete. A startra kész befejezéséhez nagyjából 6 milliárd forint elegendő lenne, és akár egy év alatt produkálható lenne a látványos eredmény. Igaz, ennek a kórháznak annyi köze lenne a fővárosi lakosság gyógyításához, mint a stadionoknak az egészséges életmód népszerűsítéséhez.

(Gáti Júlia, hvg.hu)

Hazánk három helyet lépett előre, a 25. helyen áll a 36-ból. Szívhalálozásban, ráktúlélésben, megelőzhető korai halálozásban, kórházi fertőzésekben és az abortusz rátában pirosat kaptunk.

Hollandia stabilan vezeti a 2014-es Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexet (EHCI). Az élen van még Svájc, Norvégia, Finnország és Dánia. A felmérés szerint a kelet-európai országok közül Csehországban és Észtországban működik jól az egészségügy. A legnagyobb előrelépést Macedónia produkálta – írja a napi.hu.

A betegjogok területén Magyarország 150-ből 96 pontot szerzett. Piros mezőbe került a betegszervezetek bevonása a döntés előkészítésbe, a műhiba-biztosítás, a külföldi kezelések finanszírozása, az ellátók minőségi besorolása és az e-recept. A hozzáférhetőség, illetve várakozási idő minősítésében az elérhető 225 pontból Magyarország 163-at kapott. Egyedül a CT-re való várakozás idejét minősítették rossznak. Az egészségügyi eredményeknél felsorolt 8 mutatónál viszont 5-tel a piros mezőbe kerültünk anélkül, hogy egyetlen jó minősítést szereztünk volna.

(nlcafe.hu)

Monopolhelyzetbe hozza az Országos Mentőszolgálatot, ezzel pedig több magán mentőszolgálatot is padlóra küldhet a rendezvények egészségügyi biztosításáról szóló rendeletmódosítás.

A jogalkotók ugyan elismerik, hogy az OMSZ csak részben rendelkezik a plusz feladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, ám ezt könnyedén úgy intézi el, hogy a rendezvény biztosítására ugyan az állami mentőszolgálat köt majd szerződést, de a valóságban majd valamelyik magánmentővel oldja meg a rendezvénybiztosítást. A magáncégek tiltakoznak.

A jogszabály-tervezet jelentősen kibővíti azoknak az eseményeknek a körét, amelyeket kizárólag a Mentőszolgálat biztosíthat. Eddig ide csak az állami rendezvények, a nemzeti ünnepek, valamint a „kiemelkedő fontosságú rendezvények” tartoztak, ezentúl viszont többek között az európai vagy nemzetközi sportrendezvények, az autómotor-, illetve lovassport-rendezvények és a tízezernél több részvevőt vonzó szabadtéri fesztiválok egészségügyi biztosítását is az OMSZ végzi. Vagyis minden, nagyobb érdeklődésre számot tartó eseményen az OMSZ autói és munkatársai lehetnek csak jelen, akik természetesen ugyancsak térítés ellenében végzik majd ezt a munkát, mint a magánszolgáltatók.

A rendezvénybiztosítás államosítása már évekkel ezelőtt, az Országos Mentőszolgálat átalakításának szakmai programjában szóba került annak kapcsán, milyen komoly bevételektől esik el az OMSZ amiatt, hogy gyakorlatilag átengedte a privát szférának ezt, illetve a külföldi betegszállítás területét. Holott ez a „két piac jelentheti az OMSZ-nak azt a plusz bevételi forrást”, amivel a dolgozókat jutalmazni, illetve, amiből fejleszteni lehet, így, mint a dokumentum fogalmaz, fontos, hogy az OMSZ pozíciója e két területen megerősödjön, „akár további jogszabályokkal is”.

A rendelettervezet emellett azt is meghatározza, hogy minden, ötezer fő feletti létszámú rendezvény esetén mentési tervet kell készíteni. Ha az adott rendezvényre ilyet a Mentőszolgálat nem készített, akkor az OMSZ-t is be kell vonni, ami nincs ingyen, 9-től 43 ezer forintig terjedő összegbe kerül.

Mivel a jogalkotó is elismeri, hogy a szükséges személyi és tárgyi feltételek az állami mentőszolgálatnál „csak részben állnak rendelkezésre”, úgy fogalmaz, hogy szükség esetén az OMSZ más egészségügyi szolgáltatót is bevonhat.

Az Országos Mentőszolgálaton kívül információink szerint jelenleg több mint 40 magánszolgáltató rendelkezik ilyen engedéllyel. Közülük az egyik legnagyobb a még 1993-ban kifejezetten sportrendezvények egészségügyi biztosítására alapított Oxy Team. A cég alapító ügyvezető igazgatója, Nagy Tibor nonszensznek tartja, hogy a Mentőszolgálat úgymond bevonja őket az általuk végzett munkába. „A mentőautókat és az azokban lévő eszközöket a saját pénzünkből vásároljuk és tartjuk fenn, így mi is gazdálkodunk vele. Nem tűrjük el, hogy bárki irányítson bennünket” – fogalmazott.

Szerinte a rendelettervezet egésze jog- és versenypiac-ellenes. „Az állami szektor arra van, hogy megfelelő időben megfelelő mentési segítséget nyújtson, nem azért, hogy különféle rendezvényeken álljanak kint az adófizetők pénzéből vásárolt és fenntartott mentőautók akkor, amikor az OMSZ nem hogy felesleges, de a szükséges kapacitással sem rendelkezik.”

Az Oxy Team ráadásul olyan speciális feladatokat lát el, amelyre az Országos Mentőszolgálat nem rendelkezik sem a szükséges személyi, sem pedig a tárgyi feltételekkel. Nem véletlenül szerződéses partnere a cégnek többek között az úszó- és a kajak-kenu szövetség, és nyerte meg a cég olyan nagy sportesemények egészségügyi biztosítását, amilyen a vízilabda vagy a műkorcsolya EB, ugyanis mind a sportorvosok képzettsége, mind az autók felszereltsége alkalmassá teszik erre – tette hozzá.

De hasonlóan a megbízható, magas színvonal miatt bízzák sportrendezvények egészségügyi biztosítását a SAS-csoport (Sport Ambulance Service) többi négy tagjára is, a pécsi Galenus, a győri Misszió, a Főnix vagy a Hungary Ambulance-ra. Bármelyikkel szerződjenek is, itt biztosan nem fog előfordulni, hogy nem a jogszabály által előírt személyzettel és felszereltséggel fogják a helyszínt biztosítani – mondta Nagy Tibor.

Az ügyvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy az úgynevezett mentési terv elkészítése, amelyért a jövőben akár több tízezer forintot is elkérhet az OMSZ, nagyjából 10-15 perces munka.

(Haiman Éva, vg.hu)

A 2014-es adatok alapján az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz a legtöbb megkeresés a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog sérülése miatt érkezett.

Novák Krisztina, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) főigazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: 2009-ben lakossági és intézményi kutatást végeztek, melynek eredményeiből az derült ki, hogy a lakosság 5-8 százaléka találkozott a jogvédelmi képviselők elérhetőségével, illetve vette igénybe a jogszabály által biztosított szolgáltatásokat. 2013 végén, az intézet egyéves fennállásakor szintén elvégezték a kutatást, s kiderült, hogy 9 és 17 százalékra nőtt azok száma, akik a jogvédelmi képviselő elérhetőségével találkoztak. Novák Krisztina ezt már elég magas bizalmi indexnek nevezte. Hozzátette: 2014 év végén is elvégezték a kutatást, melynek az adatfeldolgozása jelenleg is zajlik. Az előzetes adatokból máris látható, hogy az ismeretség tovább növekedett, a szolgáltatást igénybe vevők száma már 39 százalék fölötti.

Novák Krisztina elmondta azt is, hogy az OBDK létrehozásának egyik fő célja a jogvédelmi képviselők ismertségének növelése volt. Jelenleg 25 betegjogi képviselő dolgozik az országban. A főigazgató tájékoztatott továbbá arról, hogy a jogvédelmi képviselők jogviszonyát egységesítették, bevezették a területi ellátási formát, kialakították a központi referensi rendszert. Létrehoztak egy központi panaszirodát, amelyet a 06-80-620-055 ingyenesen hívható zöldszámon lehet elérni. Idén szeptembertől 12 kormányhivatalban komplex jogvédelmi integrált fogadóórát tartanak, és hét regionális irodában is vannak fogadóórák, de az OBDK lakossági tájékoztatókat, szakmai napokat is szervez, hiánypótló kiadványokat jelentet meg.

Az OBDK együttműködik a felsőoktatási intézményekkel is. Az állam- és jogtudományi karokon komplex jogvédelmi oktatás folyik, az egészségügyi felsőoktatási intézményekben az általános orvosi karokon pedig másodjára indítják el a betegjogi képzést.

Novák Krisztina felhívta a figyelmet arra is, hogy ha valaki nem elégedett a területi betegjogi képviselővel, vagy más jogorvoslati lehetőséget szeretne, fordulhat a központhoz is.

A 2014-es adatok alapján az OBDK-hoz a legtöbb megkeresés a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog sérülése miatt érkezett, ezt követi az emberi méltósághoz való jog megsértése, a tájékoztatáshoz, illetve a dokumentáció megismeréséhez való jog sérelme.

Gerőcs Katalin betegjogi képviselő a műsorban kiemelte: a képviselők függetlenek az egészségügyi intézményektől és titoktartási kötelezettségük van. A fekvőbeteg-intézményekben heti, kétheti, havi rendszerességgel tartanak fogadóórákat. Hozzátette: az általuk kezdeményezett vizsgálatoknak mindig nagyobb hangsúlya van, mint ha a beteg egyedül állna ki a jogaiért.

A betegjogi képviselő kiemelte: az egészségügyben a beteg nem alárendelt, hanem egyenrangú félnek kell lennie, és meg kell kapnia a szükséges tájékoztatásokat, az pedig alapjoga, hogy a szakma és az etika szabályai alapján kapja meg a megfelelő egészségügyi ellátást.

Tapasztalatok azt mutatják – tette hozzá Gerőcs Katalin –, hogy nagyon sok esetben a betegek az orvosoknak, a nővéreknek, az egészségügyi dolgozóknak velük szemben tanúsított hangnemére panaszkodnak.

(Forrás: Kossuth Rádió, Napközben)

A Jobbik a közelgő kórház- és osztálybezárásokról való figyelemelterelésnek tartja a Fidesz új budapesti kórházra vonatkozó tervét.

Vissza kell állítani az önkormányzatoknak az egészségügyi intézmények működtetésében játszott kulcsszerepét, és nem szabad létrehozni az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nevű tervezett vízfejet. –így látják Komáromi Zoltán és Sértő-Radics István háziorvosok, az Együtt politikusai. Szerintük az egészségügyi átszervezéseket sokkal intenzívebb társadalmi egyeztetésnek kell megelőzni.

A Kormány 2015 január 14. ülésén megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi ágazat háttérintézményei felülvizsgálatáról és átalakításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét, melyet szokás szerint késve és minimális időt hagyva csak február 5-én bocsátott társadalmi egyeztetésre. Ennek ma járt le a határideje –írják a szakemberek.

A kormányzati előterjesztés az egészségügy szinte valamennyi háttérintézményének megváltoztatja a pozícióját, a 17 háttérintézményből 8-at alakít ki összevonással és átszervezéssel. Ebből egyértelművé válik a politikusok szerint, hogy a Kormány nyíltan bevallott célja továbbra is a centralizáció. Az átszervezés az egészségügy működési anomáliáit nem orvosolja, a betegek egészségügyi ellátáshoz történő hozzáférését valamint az egészségügyi intézmények működési biztonságát nem javítja, és bár várhatóan 100 fős (5.5%-os) létszám leépítéssel jár, de jelentős megtakarítás nem várható ettől.

A tervezett új intézmények egyike az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), mint az összes állami gyógyító egészségügyi intézmény középszintű irányítója a KLIK-hez és a korábbi GYEMSZI-hez hasonló vízfej marad.

Bár az Országos Alapellátási Intézet és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) beolvasztása a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetbe (NEFI) a népegészségügyi program végrehajtása szempontjából praktikus lépésnek tűnik, az OALI és az OGYEI ennél jóval szerteágazóbb feladatkörrel bírtak és ennek nem látni a további sorsát. A tervezett átszervezések emellett számos ellentmondást tartalmaznak.

A múlt héten bejelentett kórházi átalakítások és a Fidesz-frakció által javasolt új budapesti kórház építésének ötlete is a Kormány és a Minisztérium kapkodásának, folyamatos rögtönzéseinek bizonyítéka. Az Együtt határozottan ellenzi a további kormányzati centralizációt, álláspontunk szerint vissza kell állítani az önkormányzatoknak az egészségügyi intézmények működtetésében játszott kulcsszerepét, mellyel feleslegessé válik az ÁEEK nevű tervezett vízfej létrehozása és működtetése.

Komáromi Zoltán és Sértő-Radics István szolidárisak az egyik napról a másikra utcára kerülő dolgozókkal, és nem látják annak a garanciáját, hogy ezek a szakemberek továbbra is az egészségügy működtetésében fognak feladatok kapni. A szakemberek visszautasítják továbbá és elítélik az intézkedések látszat-egyeztetését is.

Az Együtt szerint a megyei, de különösen a budapesti kórházi átszervezéseket – tanulva az elmúlt évtizedek számos elhibázott intézkedéséből – sokkal nagyobb szakmai és társadalmi egyeztetésnek kellene megelőzni. Nehogy ez további gondot jelentsen a jelenleg is sok nehézséggel működő ellátó rendszerben, nehogy tovább fokozza és gyorsítsa az egészségügyi szakdolgozók és szakorvosok külföldre távozását!

(sajtóközlemény)