Egy új rendelettervezet értelmében a jövőben változhat a jogosítványhoz szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat életkorra vonatkozó szabálya, kötelezővé tennék az újszülöttkori hallásvizsgálatot, valamint részletesen szabályok olvashatók a háziorvos-választással kapcsolatban, és változik a rendezvények egészségügyi biztosítása is.

A kormány honlapján olvasható - tizenhárom rendeletet módosító - új rendeletegyüttes szerint a jogosítványhoz szükséges orvosi igazolás tekintetében változtat a rendelet az életkoron. Az új szöveg értelmében az 50 év alattiaknak tíz évig, a 50. életévet betöltött, de a 60. életévét még be nem töltöttek esetében öt évig lenne érvényes az orvosi vizsgálat. (A korábbi rendelkezés a 40. életkort vette alapul mindkét esetben.) A tervezet szerint továbbá a jövőben egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani nemcsak akkor, ha a kérelmező alkoholfüggőségben szenved, "hanem akkor is, ha nem képes tartózkodni az egyidejű alkoholfogyasztástól és vezetéstől."

A rendelettervezet jövő év január elsejétől bevezetné a kötelező újszülöttkori hallásvizsgálatot, és a foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított - korábbi egy helyett - két évig lesz érvényes.

A háziorvos-választás és az orvos általi betegfogadás szabályait is rendezné a tervezet, eszerint a háziorvos köteles ellátni az ellátási területén lakó hozzá bejelentkezett és általa elfogadott biztosítottakat.

A háziorvosnál jelentkezni kell, aki nyilvántartásba veszi a beteg taj-számát és igazolást állít ki a jelentkező személy részére arról, hogy háziorvosi ellátását vállalta. Az igazoláson fel kell tüntetni a háziorvos nevét, a háziorvosi szolgáltató rendelőjének címét és telefonszámát.

A orvos a jelentkezést elutasíthatja, de csak különösen indokolt esetben teheti ezt, azonban abban az esetben is el kell látnia a területén lakó beteget, ha az más háziorvost nem választott és ellátatlansága az egészségét károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezetne.

A tervezet értelmében évente egy alkalommal indokolás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben lehet átjelentkezni másik háziorvoshoz. Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a választott orvos felkeresése akadályba ütközik.

A jelentkező, illetve átjelentkező személy egészségügyi törzskarton kivonatát az érintett személy beleegyezése nélkül más háziorvosnak átadni nem lehet. Az érintett személy hozzájárulását kell vélelmezni, ha a választott háziorvos feladatait annak körzetében (rendelőjében) időlegesen vagy véglegesen más orvos látja el, továbbá háziorvos-választás elősegítésére a települési önkormányzat jegyzőjének közzé kell tennie a háziorvosi körzetek területi elhelyezkedését, valamint a körzetek lakosságának orvosi alapellátását végző háziorvosok nevét és képesítési adatait.

A több rendeletet módosító dokumentum rögzíti az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) feladatát a különböző rendezvények egészségügyi biztosításával kapcsolatban.

Eszerint az OMSZ látja el az állami rendezvények, az európai vagy nemzetközi sportrendezvények, az autómotor-, illetve lovassport-rendezvények, az egyidejűleg több helyszínen megvalósuló szabadtéri rendezvények, a kiemelt védelemben részesülő diplomáciai személyek vagy csoportok belföldi látogatását kísérő rendezvények, az előre láthatóan 10 000 ember egyidejű részvételét meghaladó szabadtéri fesztiválok, a mentőhelikopter készenlétét követelő rendezvények, a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről szóló kormányhatározat szerinti rendezvények egészségügyi biztosítását.

Ezen rendezvények egészségügyi biztosításáért – kivéve a nemzeti ünnepeket - az OMSZ által meghatározott térítési díjat kell fizetni, mely a mentőszolgálat bevétele lesz. A rendelettervezet továbbá meghatározza azokat a tarifákat is, amiket a mentési tervek elkészítésében való – ugyancsak kötelező – OMSZ-részvételért fizetniük kell a szervezőknek.

Április elsejétől alapjaiban alakul át az egészségügyi rendszer. Megyénként egy vezető kórház maradna, míg Budapesten hat intézmény látná el a betegeket, és adna 0-24 órás ügyeletet. Csakhogy a fővárosban nincs hat olyan kórház, amely egységes, komplex ellátást tudna nyújtani valamennyi betegségterületen. Innentől kezdve pedig csupa olyan kérdés tehető fel, melyeket nem lehet a megadott határidőn belül megválaszolni. Még akkor sem, ha az átalakítás alapgondolata egyébként nem rossz.

Február végéig kell a kórházigazgatóknak újrastrukturálni az egészségügyi ellátó rendszert. Az alapkoncepció szerint megyénként egy vezető kórház lesz, míg a fővárosban hat intézmény biztosítja majd az ellátást. Az átalakítás részletei egyelőre nem ismertek, így nem tudni, változik-e a finanszírozási rendszer, mi lesz az országos hatókörű intézményekkel, milyen szerepet kapnak majd a nem vezető kis kórházak, és hogy az esetlegesen megszűnő ellátásokat hogyan akarják majd pótolni. Mellesleg az sem világos, hogy létezik-e olyan szakmai koncepció, amely foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A szakemberek szerint az „átalakításra” – főleg a fővárosi ellátás újraszervezésére – szánt idő nagyon kevés arra, hogy valóban hatékony rendszert lehessen kiépíteni.

Eddig a kórházakra volt lebontva az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzügyi kerete, ezt most megyénként osztják fel. Azt tudni kell, hogy Magyarországon a kórházakat teljesítmény alapon finanszírozzák. Minden egyes ellátástípusnak van egy pontértéke, ami forintosítva van, az elvégzett ellátásokat az intézmények havonta összesítve elküldik az OEP-nek, az pedig ez alapján fizet. A rendszert kicsit bonyolítja, hogy a társadalombiztosító korlátozza az elvégezhető ellátások számát – ezt még 2006-ban vezették be – vagyis minden évben meghatározza, hogy egy adott intézmény összesen mekkora keretből működhet. (Ez az ún. teljesítményvolumen-korlát, TVK). A kórház feladata volt, hogy ezt a keretet szétossza az általa működtetett szakmák között, tehát ha például kapott 1 milliárd forintnyi keretet, azt neki kellett szétosztania például a sebészeti, a belgyógyászati és az urológiai osztályok között).

Ki lesz a flottaparancsnok?

Az új rendszer szerint mostantól az OEP nem kórházakra, hanem megyékre lebontva határozza meg a keretet. Most az egyes megyék kórházigazgatóinak ez alapján kell majd megegyezniük arról, hogy ezt a pénzt hogyan osszák fel az intézmények között. „Ez a megyei felosztás és a megyénkénti vezető kórház kijelölése egyáltalán nem ördögtől való, és még jól is elsülhet. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy megyénként felállítanak egy-egy flottát – mondta a hvg.hu-nak Poller Imre egészségügyi szakértő. Az új rendszer hatékonysága szerinte nagyban múlhat azon, hogy a pénzt ki osztja fel. „Ha a flottaparancsnok nem ugyanaz lesz, mint a zászlóshajó – a megyei „fő” kórház – parancsnoka, akkor van a legnagyobb esély arra, hogy az elosztás a racionális igények és szükségletek alapján történik. Ám ha a flottaparancsnok és a zászlóshajó parancsnoka ugyanaz, akkor könnyen megtörténhet, hogy az elosztásban a vezető kórház érdekei lesznek az elsők, és előfordulhat, hogy a rosszul finanszírozott szakmákat kiszervezik a kisebb kórházakra, így azoknak viszont esélyük sem lesz gazdaságosan működni.”

Sürgősségi betegellátás a Szent Imre Kórházban (fotó: Túry Gergely)

 Egyelőre csak az ismert, hogy a keret kialakítása a megye lakosságszáma alapján történik, az azonban nem tudható, hogy más mutatókat – például népegészségügyi adatok, a lakosság szociális helyzete, korösszetétele – figyelembe vesznek-e. Nem tudni azt sem, hogy változik-e majd ezt követően a finanszírozási rendszer, eltörlik-e a TVK-t vagy emelkedik-e az egyes ellátásokért járó összeg, ami lassan nyolc éve stagnál.

Az idei költségvetést elnézve egy biztos: az állam nem akar a tavalyinál több pénzt költeni az egészségügyre. Egyedül a háziorvosi ellátórendszer számíthat pluszforrásra. A praxisok ugyan nem kapnak több pénzt, rájuk idén is 97 milliárd forintot tervez költeni az állam, de 10 milliárd forint van a háziorvosi ellátórendszer megújításának első ütemére. Ugyanakkor az összevont szakellátásra – ez tulajdonképpen a járó- és fekvőbeteg ellátás jelenti – az előirányzat 628,8 milliárd forint, ami 9 milliárd forinttal kevesebb a 2014-es tényleges költésnél.

Poller szerint, ha valódi átalakítások történnek, akkor a rendszeren belül jelentős összegek szabadulhatnak fel, amelyeket átcsoportosíthatnak más területekre, viszont strukturális átalakítás nélkül önmagában még a több pénz sem lenne megoldás. Ugyanakkor az sokat mond, hogy az állam évek óta nem hajlandó forrásbővítésre, ennek ígérete pedig még úgy sincs „belengetve”, hogy ha sikerül egy új, hatékonyabb és gazdaságosabb struktúrát létrehozni.

Átrendezés sokadszor

Az átstrukturálás célja, hogy a kapacitásokat gazdaságosan és a szükségletek alapján osszák el, megszűnjenek a párhuzamosságok, csökkenjen a kihasználatlan ágyak száma. A kapacitások racionalizálása nem új a magyar egészségügyben, Molnár Lajos idejében – igaz, részben a korábbi miniszter, Rácz Jenő által kidolgozott koncepció alapján – régiós alapon történt az átstrukturálás, ekkor nevezték meg az ún. súlyponti kórházakat.

A változással drasztikus ágyszámcsökkentés is járt, nagyjából 16 ezerrel csökkent az aktív ágyak száma, igaz, hogy ennek feléből krónikus osztályos ágyat „csinálhattak”. Az átalakítással kapcsolatos döntéseket akkor a főként kórházigazgatókból álló Regionális Egészségügyi Tanácsoknak kellett volna meghozniuk, de azok erre nem voltak hajlandóak, így végül központilag döntöttek a kórházak sorsáról.

Később ezt a döntést több kórház bíróságon támadta, arra hivatkozva, hogy a kapacitás csökkenésről és a profilváltásról csak a fenntartó önkormányzat dönthetett volna. Bár bizonyos visszarendezés történt, a súlyponti kórházak megmaradtak. (Ekkor történt több főleg fővárosi kórház, például a Szent István és Szent László, a Péterfy és a Baleseti Központ összevonása.)

Néhány megyében már elindult

Három éve az új járási rendszer bevezetésével Szócska Miklós akkori egészségügyért felelős államtitkár térségi alapon akarta újraszervezni az egészségügyet. A Semmelweis-tervben nyolc nagytérségi kórház létrehozásáról volt szó, de az is elakadt. Most pedig itt az új koncepció, amely a megyénként szervezné újra az ellátást. A szakemberek szerint ez alapvetően nem rossz ötlet, sőt, az sem, hogy az OEP a megyékre osztja le a finanszírozást. A Kórházszövetség már 2013-ban is ezt a javaslatot fogalmazta meg, akkor még úgy, hogy a térségi ellátáshoz kell igazítani a forráselosztást.

Ráadásul az elmúlt években a korábbi átalakítások miatt több megyében is az új tervhez hasonló rendszer alakult ki – főleg ott, ahol nincs orvosi egyetem. Poller Imre szerint ilyen példaértékű modell jöhet létre Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar vagy Zala megyében is. Ez olyan rendszert jelenthet, melyben a megyei vezető kórházakhoz ún. mátrix rendszerben hozzáillesztik a perifériás kisebb kórházakat.

Feltehetően a vidéki egyetemi központokat sem rendíti meg nagyon a változás, ugyanis az elmúlt években a legtöbb helyen történtek racionalizálások, ráadásul az egyetemi központok jelentős fejlesztésekre költhető pluszforrásokat tudtak a térségbe vonzani.

Budapest viszont össze is omolhat

A nagy kérdőjel azonban a főváros. Budapesten a tervek szerint hat vezető kórház működne: a Honvédkórház, a Semmelweis Egyetem, a Szent István, a Péterfy-, az Uzsoki-, valamint a Szent János vagy a Szent Imre kórház. Megszűnne a váltott ügyelet, és mind a hat kórház folyamatos 24 órás szolgálatot teljesítene. Ugyanakkor ezek a kórházak sem szakmai profiljukban, sem infrastruktúrájukat tekintve nem egységesek.

Ráadásul a főváros nem csak Budapestet és Pest megyét látja el, de jelentős számban érkeznek betegek Komárom, Nógrád, Heves, és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből is. Ráadásul a közép-magyarországi régió számos uniós beruházásból kimaradt, így itt jóval kevesebb összeg jutott fejlesztésre az elmúlt években, mint vidéken. Poller rámutatott, hogy történt ez annak ellenére, hogy Pest megyében is van is számos hátrányos helyzetű, borsodi mélyszegénységű település.

Uzsoki Utcai Kórház (fotó: Stiller Ákos)

„Budapesten nincs egységes szakmai mátrix. Az Uzsoki ugyan az egyik legjobban felszerelt intézmény, de méreteit tekintve egy kiskórháznak felel meg, hiszen ez korábban egy kerületi intézmény volt. Ezzel szemben a SOTE Klinikái viszonylag nagy létszámmal és ágyszámmal működnek az ellátott feladatokhoz képest. Aztán van olyan intézmény, amelynek van XXI. századi igényeket kielégítő részlege, de olyan is, melynek az adottságai a XIX . századot idézik” – mondja Poller, aki állítja, Budapestnek egyszerűen nincs egy jól felszerelt, minden szempontból komplex, XXI. századi léptékű kórháza.

Állandó ügyelet

Poller szerint aggályos, hogyan oldják meg a hat kórház nonstop ügyeletét, amikor nincs minden osztályból mind a hat kórházban. Előfordulhat, hogy valakit bevisznek a körzetileg ügyeletes urológiára, de az illetőnek olyan problémája van, amihez kellene egy nőgyógyász és egy érsebész is, de ez éppen abban a kórházban nincsen. Mivel úgy tűnik, pluszpénz nem kerül a rendszerbe, arra kicsi az esély, hogy a hat kórházat ilyen módon egymáshoz fejlesztik. Ebbe segíthet bele a többi fővárosi kórház betagozódása.

A Bajcsy- vagy a Dél-Pesti Kórházak eddig vegyes profilú kerületi intézményekként működtek, igaz mind kettőben van kiemelt szakmai profil (a Dél-Pestiben a pszichiátria, a Bajcsyban a kardiológia és a genetikai centrum), ezek elvben majd működhetnek segédkórházakként. Ha így lesz, az a betegszállítások számának jelentős növekedésével járhat. Emiatt még egy új profilt – a kórházak által felügyelt betegszállítást – is meg kell szervezni, mivel úgy fogják egyik kerületből a másikba hurcolni a betegeket, hogy közben ezek a tagintézmények ugyanahhoz a kórházhoz tartoznak.

A folyamatos ügyelet további problémákat okozhat az orvosi hiányszakmákban, miközben már eddig is gondot okozott az orvosok magas túlmunkája, amit ezidáig épp az ügyelet nélküli napokkal próbáltak féken tartani. Nem lehet azt sem tudni, hogy a fővárosi újraelosztásban milyen szerepet kapnak az országos hatókörű intézmények. Ezek egy része ugyanis nem csak a kiemelt ellátásában vesz részt, hanem területi ellátási kötelezettsége is van. Poller szerint, ha rosszul szervezik meg az átalakítást, az a fővárosi speciális intézményi helyzet és az ellátott betegek nagy száma miatt akár az ellátás összeomlását is eredményezheti.

Zombor Gábor nyíltan beszélt arról is, hogy az intézményvezetők nemcsak szélesebb körű jogosítványokat kapnak, de nagyobb felelősséget is, hogy ne legyen lejárt tartozásuk. Ugyanakkor a fővárosi intézmények közül többnek a veszteségessége nem a rossz gazdálkodás miatt alakult ki, hanem mert olyan ellátást végez, ami alul van finanszírozva.

Kérdőjelek

Az átalakítás kapcsán az eddig felsoroltakon kívül is számos kérdés maradt még nyitva. Nem tudni, milyen létszámváltozásokkal jár majd az átalakítás, hiszen főleg az adminisztráció és a vezetők szintjén számos pozíció megszűnhet.

Bár szó van arról, hogy számos szakmai feladatot az alapellátásba és a járóbeteg-ellátásba kellene delegálni, nem tudni, hogy akár a háziorvosok, akár a szakrendelők milyen segítséget kapnának a többletfeladatokhoz. Több kórházigazgatói és orvos vezetői állás megszűnik, emiatt borítékolhatóak a belső hatalmi harcok.

De ami a legfontosabb: nem látni, hogyan változnak a betegutak, mennyire sérülnek a már kialakult orvos-beteg kapcsolatok. Lehetetlen megbecsülni, hogy többet kell-e utazni egy ellátásért, csökkennek vagy nőnek-e a várólisták, megszűnnek vagy erősödnek-e a területi egyenlőtlenségek. Egyszóval: javul-e az ellátás vagy csak a problémákat helyezik át máshová?

(Molnár Barbara,hvg.hu)

Több mint féléves mosolyszünet Mezőkövesden a Fidesz-KDNP fraciószövetség szezonnyitó ülése előtt Orbán Viktor interjút adott a Simicska-médiabirodalomhoz tartozó Hír Tv-nek.

A miniszterelnök a politikai szezonnyitó napirendjéről azt mondta tanácskozáson az egészségügy és az oktatás rendszerének átalakításával kapcsolatosan "rendeléseket szeretne felvenni", szeretné világosan hallani, mik az elvárások, a célok. „Erős javaslat, régóta van napirenden, Pokorni Zoltán képviseli, én nem kötelezném el magam e megoldás mellett" – mondta arról, a Rogán Antal által ma nyilvánosságra hozott elképzelésről, hogy általános iskolai nyolc osztály helyett a jövőben kilenc osztályos legyen a képzés.

Az egészségügy átalakításával kapcsolatos kérdésekre nagyfokú türelmetlenséggel reagált, mondván, hatalmas összeget, 500 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre és az intézményi átalakításokra, a „hardver megvan, a szoftvert szeretné most már látni", az eredményt, hogy kevesebben halnak és betegszenek meg. Azt kell megmondani az egészségügyi államtitkárnak és a tárcát vezető miniszternek, hogy ez a rengeteg pénz hogyan igazolódik vissza, hogyan valósul meg a cél, hogy ne betegedjenek meg az emberek! - tette hozzá.

A Putyin-látogatásról a miniszterelnök annyit árult el, hogy rugalmas, akár időben is meghosszabbítható gázszállítási szerződést kell kötni Oroszországgal, és a lehető legkorrektebb, legkiegyensúlyozottabb, fair kapcsolat kell legyen és maradjon fenn, mert a rezsicsökkentés csak így folytatható. Az amerikaiakról Orbán Viktor azt a véleményt fogalmazta meg a közép európai térséget illetően, hogy „az amerikaiak fontosak, a befolyásérvényesítő képességük erős, de hogy mikor, milyen súllyal vannak jelen egy térségben az annak a függvénye, hogy mikor mi az amerikai belpolitikai érdek. Amerikával számolni kell, de nem tudunk tartósan külpolitikai stratégiát az amerikai jelenlétre építeni - magyarázta.

„Mindent tudok támogatni" – mondta a reklámadó tervezett mérsékléséről arra, hogy öt százalékos lesz-e, megerősítve, meg kell előzni az EU-s elmarasztaló eljárást, és meg kell őrizni a költségvetési bevételi tervet.

A miniszterelnök az interjúban beszélt a civil szervezetek finanszírozásának az átláthatóságáról is. Meggyőződése szerint, ha a politikai életben szerepet vállal valaki, vagy egy civil szervezet, illetve annak vezetője esetén az állampolgároknak joga van tudni, hogy ki finanszírozza, kik állnak a háttérben. A veszprémi időközi választás kapcsán pedig a kétharmad jelentőségét bagatellizálta azzal, hogy nem nagyon lát már olyan feladatot, amelyhez a kétharmados parlamenti támogatásra szükség lenne. A politika bizalom-kérdés, ezért szeretnék megőrizni a mandátumot, és az ott élők bizalmát – mondta végül.

Angela Merkel német kancellár budapesti látogatásáról szóló kérdésre úgy nyilatkozott, „példátlanul sikeres" a magyar–német gazdasági kapcsolatokat, s jelezte, mindketten elkötelezettek az együttműködés ilyen magas szintje, sőt, további növelése mellett. Ez konkrét dolgokat is jelent, de ez már nem a kettejük közötti megbeszélés témája, hanem befektetői, szakértői megbeszélések kérdése – tette hozzá.

Orbán valószínűleg azért is tartotta fontosnak, hogy még a matyóföldi zárt frakcióülése előtt interjút adjon a Hír TV-nek, hogy ha - a hermetikus elzártság ellenére is - kiszivárognának az újságírókhoz az este elmondott politikai helyzetértékelő beszédének a részletei, a hírekben már az általa korábban, a Hír TV-nek elmondott tételmondatok szerepeljenek.

(NOL)

Az első Orbán-kormány felsőoktatási integrációját fordítaná vissza a harmadik, amennyiben megtörténne a vidéki orvosi karok leválasztása a 15 évvel ezelőtt létrehozott nagy tudományegyetemekről. Az osztrák mintára történő átalakításnak több egészségügyi vezető szerint lenne értelme, a Zombor Gábor egészségügyi államtitkár által vizionált egyetlen orvosi gigaegyetemet viszont badarságnak tartják.

 Több mint pikáns, hogy Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszterségének főtermékét, a nagy egyetemintegrációt épp annak a Lázár Jánosnak a vezetésével törölnék el, aki az elmúlt időszakban többször is beszólt a "leveteránozott” oktatáspolitikusnak, XII. kerületi polgármesternek.

Fotó: Túry Gergely

 A nagy dezintegráció egészségügyi forrásaink szerint azonban nem erről a konfliktusról szól, még ha ennek az olvasatnak lenne is értelme – más kérdés, hogy mit okoz a szétválasztás a felsőoktatási szféra egészére nézve.

Bár a téma Lázár János január végi hódmezővásárhelyi lakossági fórumán került napvilágra, ahol a miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy önálló orvostudományi egyetemekre lenne szükség, egy akadémiai forrásunk szerint mindez nem érhette nagy meglepetésként az egyetemi vezetőket, ugyanis a Magyar Tudományos Akadémián már decemberben téma volt mindez. Az erről szóló vitán részt vevő forrásunk szerint az inspirációt Ausztria szolgáltatja, ahol a 2002-ben hozott egyetemi törvény nyomán kiváltak az orvoskarok a nagy tudományegyetemekből, és három orvostudományi egyetemet hoztak belőlük létre. Néhány száz kilométerrel keletebbre, Magyarországon eközben épp befejeződött a nagy felsőoktatási integráció, amely részeként az addig önállóan létező három vidéki orvosegyetemet (a debrecenit, pécsit és szegedit) a nagy tudományegyetemekbe olvasztották a felsőoktatási integráció részeként.

 Egy nehéz házasság

 „Nagy sérelem ért akkor minket” – fogalmazott kérdésünkre egy pécsi orvosprofesszor, aki klinikai vezetőként élte át az integrációt, és ez a feszültség a mai napig érezhető az egyetemi közéletben. Mindez persze annak a fényében nem meglepő, hogy radikálisan más profilú intézmények kerültek egy kalap alá, és hogy a viszonyt kezdetektől pénzügyi ellentétek feszítették.

  A kétezres évek második felétől kezdve a folyamatos forráskivonások még inkább megterhelték a kapcsolatokat, az egyetemi klinikákon keletkező veszteségek ugyanis direkt módon érintették az egyetemi költségvetést. Pécsett például 2008-ban csak drasztikus költségcsökkentéssel sikerült (időlegesen) stabilizálni az egész Dél-Dunántúlt ellátó egyetemi klinikahálózat helyzetét, ez ellen tiltakozva távozott a Szívcentrum éléről az impresszív szakmai háttere mellett sajátos politikai nézeteiről ismert Papp Lajos szívsebész.

 A helyzet a 2010-es kórházintegráció miatt tovább romlott. A Klinikai Központ a megyei kórházzal bútorozott össze: a költséghatékonyság jegyében végrehajtott összevonás végeredménye éves szinten újabb 700 milliós veszteség lett, hála a teljességgel kiszámíthatatlan egészségügyi finanszírozásnak és a több szempontból is elbaltázott integrációnak. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), ahol 2007-ben történt meg a városi kórház összevonása a Klinikai Centrummal, hasonló a helyzet: 2013 elején, amikor az egyetemnek a közüzemi számlák befizetésére sem futotta, Majó Zoltán gazdasági főigazgató úgy becsülte, hogy az intézménynek 6 év alatt kilencmilliárd forintjába került az integráció az elégtelen egészségügyi finanszírozás miatt.

 A krónikus gazdálkodási nehézségek erősen megterhelték az egyetemi szolidaritást, de még ezt is lehetett tovább rontani: az oktatási források csökkenése a második Orbán-kormány alatt, amely elsősorban a jogi és közgazdasági karokat érintette, szintén óriási feszültségeket váltott ki. Nem lenne meglepő, ha a meglebegtetett válás most szintén a pénzről szólna.

 Egy kivételesen tényleg sikeres sikerágazat

 Miközben Ausztriában a felsőoktatási autonómia növelése érdekében valósult meg a három önálló orvostudományi egyetem létrehozása, addig nálunk a centralizációban utazó Orbán-kormány fő érve a bevételmaximalizáció lehet. Az elmúlt szűk egy évtizedben az addig inkább veszteséges orvosképző helyek az egyre nagyobb számban érkező külföldi diákoknak hála óriási pénzeket kezdtek el termelni, és az idegen nyelvű orvosképzés mára jövedelmező iparággá vált.

 A magyar orvosképző helyek a nyugati elvárásoknak megfelelő minőségű oktatásuk és a Nyugat- és Észak-Európából nézve megdöbbentő olcsóságuk miatt lettek népszerű célpontok a külföldi fiatalok körében, akiknek már csak azért is megéri esetenként több ezer kilométert megtenni az orvosi diplomáért, mert egész Európa orvoshiánnyal küzd. Az elöregedő jóléti társadalmak miatt pedig a kereslet hosszú távon biztosítottnak látszik.

 A négy magyar orvosképző helyen ma már több mint hatezer külföldi hallgató tanul, magyar szemmel nézve igen borsos tandíjért, hiszen annak éves összege a 13 ezer eurót (mostani árfolyamon mintegy 4 millió forint) is elérheti. Emellett ráadásul nem keveset költenek: egy felmérés szerint csak Pécsett négymilliárd forint bevétele származik a városnak és lakóinak az 1400 külföldi hallgatóból, Debrecenben pedig úgy számolnak, hogy a kétezer külföldi diák megduplázza a város idegenforgalmi bevételeit. Az orvosképző helyeken általános azonban az érzés, hogy mindezt feljebb egyáltalán nem becsülik meg.

 Válás vs. házasság

 „Négy külföldi hallgató egy magyar munkahelyet teremt, mivel egy diák havonta 650-700 eurót költ a tandíjon felül, tehát négy hallgató 2600-2800 eurót, azaz közel egymillió forintot. Ez egy munkahelyet jelent járulékaival együtt. Más területeken díjazzák a munkahelyteremtést, nekünk pedig egyre szűkösebb források mellett kell(ene) hallgatói létszámbővítést elérnünk” – fogalmaz mindezzel kapcsolatban Bari Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának (SZTE ÁOK) dékánja, és ezt a frusztrációt más orvoskari vezetők is osztják.

 A pécsi orvoskar (PTE ÁOK) többéves szívfájdalma például, hogy a kart érintő egyre súlyosabb központi egyetemi elvonások miatt nemhogy a bevételek döntő részét adó idegen nyelvű orvosképzések fejlesztésére nincs lehetőség, hanem azok szinten tartására is nehezen futja. Miseta Attila dékán szerint mindez igencsak kontraproduktív hozzáállás, hiszen az elvonások épp a jövőbeni pluszbevételtől fosztják meg az egyetem egészét. A helyzet ráadásul ennél is rosszabb, mondja az egyetemi vezető, hiszen az orvoselvándorlás az egyetemi oktatógárdát is veszélyezteti, így borúlátó jóslata szerint a magyar orvosképzés épp saját jövőjét éli fel.

 Az orvosképző helyek évek óta lobbiznak a kormányzatnál pluszforrásokért. A folyamatos kilincselés egyik eredménye lehet most a Lázár által meglebegtetett önállósodás, igaz, arról az általunk megkérdezett orvoskari vezetők véleménye is megoszlik, hogy ez valójában mennyire lenne jó nekik.

 Aranytojást tojó tyúk vs. klinikák eladósodottsága

 A nagy tudományegyetemek rektorai egyértelműen a szétválasztás ellen vannak, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen ennek következtében intézményeik súlyosan meg lennének csonkítva, ráadásul épp az elmúlt években biztos bevételt termelő oktatási egységeiket vesztenék el. A serpenyő másik oldalán a permanensen veszteséges klinikai hálózatoktól való megszabadulás lenne, ami viszont egyáltalán nem fájna az egyetemi vezetőségnek.

 Zombor Gábor a Pécsi Tudományegyetem sürgősségi betegellátó osztályának átadásán
Fotó: MTI / Sóki Tamás

 A pécsi Miseta Attila szerint szólnak érvek mind az egységes nagy egyetem, mind az újra önállóvá váló Pécsi Orvos Tudományegyetem mellett, ám ő a megoldást valahol középen találná meg, az összegyetemen belüli nagyobb önállóságban. „Semmi értelme annak a mostani gyakorlatnak, hogy az egyetemi szenátusban nekem például bölcsészettudományos kérdésekben kell véleményt formálnom és szavaznom, míg bölcsész professzor társamnak az egészségügyről kell döntenie" – fogalmazza meg sommásan a dékán a szenátusi munkáról alkotott véleményét, amire a megoldás szerinte az lenne, ha a karok, avagy a több karból összeálló centrumok szintjén dőlne el a legtöbb kérdés, és ha a náluk megtermelt nyereség elköltésébe is beleszólhatnának, például az idegen nyelvű képzés továbbfejlesztésére fordítva azt.

 A szegedi orvoskar vezetője szerint is lehet a leválás mellett érveket felsorolni, de a Szegedi Tudományegyetem az integráció óta eltelt 15 évben egy nagy, együtt mozgó monstrummá fejlődött, a 70-75 milliárd forintos költségvetésű intézmény biztonságos hátteret nyújt a karnak. Bari Ferenc azt is hangsúlyozta, hogy bár jellemzően specializálódás figyelhető meg a tudományban, és egyes területek szervezetileg önállósulnak, ám ezek együttműködése, sőt egymásra utaltsága vitathatatlan. „Mindez persze működhetne úgy is, hogy az orvoskar leválik a monstrumról, de bizonyára bonyolultabbá válna minden. A válás mindig kevesebbet hoz a konyhára, mint egy házasság” – összegez a dékán.

 Jön a lex Dux?

 Sajtóértesülések szerint a mostani vita nem is annyira koncepciók küzdelméről, mint káderpolitikáról szól, a volt felsőoktatási helyettes államtitkár, a szegedi orvoskaron tanító Dux László pozícióba helyezéséről. Eme elmélet szerint Duxot egy orvosegyetemi rektori címmel kárpótolnák azért, hogy elvesztette az orvoskari dékánválasztást. Az általunk megkérdezett egyetemi vezetők kevés értelmet látnak ebben a verzióban, ám az tény, hogy a szegedi választás erre a vitára is rányomja a bélyegét.

 A tavalyi dékánválasztáson ugyanis az a sajátos helyzet állt elő, hogy míg a kari tanács Duxot támogatta, az egyetem szenátusa Bari Ferenc jelenlegi dékánt hozta ki győztesként. Minderre a törvény lehetőséget ad, hiszen a kari testületek elvben csupán véleményeznek, ám mindez durva beavatkozás mind a kari autonómiába, mind a szokásjogba, hasonló eljárás, mint amikor Balog Zoltán miniszter az egyetemi szenátusok ellenében nevezett ki rektorokat, óriási felhördülést kiváltva. Információink szerint a furcsa választás mai napig téma Szegeden, személyes vetületet adva az önálló orvosegyetemekről folyó vitának.

 Zombor dezintegrálna, majd integrálna

 Az egyetemi közvéleményeket lázban tartó ügy kapcsán sikerült megszólaltatnunk Zombor Gábor egészségügyi államtitkárt is, aki nemcsak támogatná az orvoskarok kiválását, hanem tovább is menne: véleménye szerint ebben az esetben egy „szuper orvosegyetemet” kellene létrehozni egységes képzéssel és irányítással. A minden bizonnyal budapesti irányítással, debreceni, pécsi és szegedi „fiókkarokkal” működő orvostudományi monstrum ötletétől nem meglepő módon az orvoskari és klinikai vezetők kaptak hidegrázást, igaz, nem is veszik túlságosan komolyan Zombor tervét és befolyását.

 A kari vezetők már csak azért is nyugodtan alszanak egyelőre, mert az elmúlt öt évben beharangozott nagy felsőoktatási átalakítások közül egy sem valósult meg, az azokat megálmodók pedig mára rég eltűntek a kormányzatból. Más kérdés, hogy a csúcsminiszter Lázár Jánosnak lényegesen nagyobb befolyása lehet a felsőoktatásra is, mint Hoffmann Rózsának, Dux Lászlónak és Klinghammer Istvánnak volt annak idején együttvéve. Egyben mindenki egyetért: amennyiben nem történik valami, akkor az egészségügyi ellátórendszert lassan megbénító problémák az orvosképzésbe is továbbgyűrűznek majd.

(Szerző:Stemler Miklós - Szlavkovits Rita, HVG)

Az indokolatlan, helytelen és túlzott antibiotikum használat miatt az elmúlt években az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok jelentek meg. Ez az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázat a világon és ezen belül Európában is, amely ráadásul nem csak a beteg emberek gyógyítását, hanem az állategészségügyet is érinti. Az ellenálló baktériumokról egyedülálló tanulmányt tett közzé az Európai Unió.

Az Európai Betegségmegelőzési- és Járványügyi Központ (ECDC), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) február 2-án hozta nyilvánosságra ezzel kapcsolatos tanulmányát, amely az emberekre, állatokra és élelmiszerekre vonatkozó adatok összevont elemzését tartalmazza, és amelyhez hasonló eddig még nem készült Európában - olvasható az ÁNTSZ közleményében.

Az Európai Bizottság kérésére készült elemzés öt különböző európai adatszolgáltatási hálózat eredményeit foglalja egybe. Az úgynevezett monitorozási hálózatokban az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Norvégia és Svájc vesznek rész. Az ellenálló baktériumok elleni küzdelem egyik kulcsa, hogy a szakemberek és a döntéshozók minél pontosabb képet kapjanak az antibiotikumok felhasználásról. Ezt a célt szolgálja a különböző adatgyűjtési rendszerek (emberi és állatgyógyászati) eredményeinek összefoglalása. A jelentés annak a sorozatnak az első közleménye, amelyeket az EMA, az EFSA és az ECDC a különböző monitorozási hálózatok által gyűjtött adatok alapján tervez nyilvánosságra hozni.

Az emberek többsége természetesnek veszi, hogy az antibiotikumok bármikor rendelkezésre állnak, amikor csak szükség van azokra. Csakhogy ez hamarosan a múlté lehet. Minden egyes helytelenül felhasznált antibiotikum adaggal erősebb lesz az a néhány baktérium, amelyik már ellenállóvá vált az adott szerrel szemben. Az egészségügyi ellátással összefüggésben Európában és ezzel együtt hazánkban is az antibiotikum rezisztencia jelenti az egyik legnagyobb betegbiztonsági kockázatot.

A tanulmány a többi között megállapítja, hogy az antibiotikumok felhasználásában az egyes európai országok között jelentős különbségek vannak. A statisztikai adatok szerint a humán gyógyításban hazánkban az európai átlagnál kevesebb mennyiségű antibiotikumot használnak fel.

Az antibiotikum rezisztencia visszaszorítására az Európai Bizottság 2011-ben akciótervet fogadott el. A most közzé tett kutatás adatai alapján - a tervek szerint - új módszertant dolgoznak ki a probléma kezelésére, továbbá meghatározzák azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyeknek a humán- és az állatgyógyászatban is elsőbbséget kell élvezniük. Így biztosítható, hogy a jövő generációi számára is rendelkezésre álljanak olyan hatásos antibiotikumok, amelyet segíthetnek legyőzni a különböző baktériumok okozta fertőzéseket.

(napi.hu)

Bár a vonatkozó törvény szerint a fogorvoslás az alapellátás szerves része, a körzetekben dolgozó közel 3000 fogorvos ismét rosszul járt, pedig tevékenységük a háziorvosi praxisokéhoz képest gyengébben finanszírozott, miközben lényegesen anyag és eszközigényesebb.

Mégsem részesülnek az emelésből. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a köztestületünk által támogatott, népegészségügyi célokat prioritásként kezelő egészségügyi kormányprogram végrehajtása szempontjából a fogorvosi alapellátás nélkülözhetetlen. Tevékenysége során a fogászati ellátáson messze túl számos más betegség megelőzésében és felderítésében, így például gyomor-bélrendszeri megbetegedések, daganatos betegségek terén játszik jelentős szerepet.

Mégis mellőzöttként kezelik. Érdemi rendezést kérve levéllel fordulunk az egészségügyért felelős államtitkársághoz.

Kiadó: Magyar Orvosi Kamara

(os.mti.hu)

A kormányfő szerint a 2015-ben kifutó gázszállítási megállapodás helyett Magyarország olyan szerződést szeretne kötni, amely figyelembe veszi azt is, hogy nem tudni, hogyan alakul közép- és hosszú távon az olaj és a gáz ára.

Orbán Viktor szerint a rugalmas megállapodás nélkül a rezsicsökkentés nem tartható fenn. Szólt arról is, hogy Magyarországnak hangsúlyt kell arra helyeznie, hogy Oroszországgal a lehető legkorrektebb, legkiegyensúlyozottabb kapcsolat legyen és maradjon fenn. Ezért hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt is Budapestre - mondta.

Egyebek mellett az egészségügy, az oktatás és a gyermekellátás rendszerének átalakításával kapcsolatos szempontokat vár a kormánypárti képviselőktől Orbán Viktor miniszterelnök a mezőkövesdi kihelyezett frakcióülésen. A kormányfő erről is, televíziós nyilatkozatában szól és "erős javaslatnak" minősítette az általános iskolai oktatás kilenc évre bővítését. Hozzátette, hogy a megvalósításhoz idő, sok egyeztetés szükséges, össze kell hangolni az érdekeket, meg kell nyerni a szülőket, gyerekeket, pedagógusokat.

Orbán Viktor az egészségügyről azt mondta - utalva a mintegy 500 milliárd forintos fejlesztésekre és az intézményi átalakításokra -, hogy a "hardver megvan, a szoftvert" szeretné most már látni, olyan népegészségügyi programokat, amelyek eredményt hoznak, s a mindennapokban igazolódnak vissza.

(MTI)