Egy új rendelettervezet értelmében a jövőben változhat a jogosítványhoz szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat életkorra vonatkozó szabálya, kötelezővé tennék az újszülöttkori hallásvizsgálatot, valamint részletesen szabályok olvashatók a háziorvos-választással kapcsolatban, és változik a rendezvények egészségügyi biztosítása is.

Az amerikai védelmi minisztérium egyik titkos, belső kutatócsoportja évekre visszamenően megvizsgálta a Vlagyimir Putyin nyilvános szerepléseiről készült videofelvételeket, és ennek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy az orosz elnök Asperger-szindrómában szenved.

 A megállapítás egy 2008-as Pentagon-jelentésben szerepel, amelyet a CBS News nemzetbiztonsági tudósítója szerzett meg.

Az elemzők 2000-től kezdve nézték végig a felvételeket, és bevallottan nem rendelkeztek semmiféle információval Putyin orvosi adatairól.

Az Asperger-szindróma neurobiológiai pervazív fejlődési zavar; az autizmus egy enyhébb formája, amely a jelentés szerint befolyásolja Putyin döntéshozatalát. A jelentés szerint „Putyin neurológiai fejlődése jelentős mértékben megszakadt gyermekkorában”.

Az elemzők feltételezése szerint az orosz elnök még magzatként agyi „sérülést” szerzett, és lehetséges, hogy az édesanyja agyvérzést kapott a terhesség alatt. A csoport úgy véli, ez hatással lehetett Putyin gondolkodására, és arra is, ahogyan a testének jobb felét mozgatja.

„A rendellenességet elsősorban szélsőséges kontrollal kompenzálja, és ez megmutatkozik a döntési stílusában és abban is, ahogyan kormányoz” – olvasható a jelentésben.

(origo.hu)

2011-ben négymillióan kattantak rá arra a videóra, amiben a Guy Ritchie-filmek kihagyhatatlan keményfiúja, Vinnie Jones magyarázza el az újraélesztés legfontosabb szabályait a Bee Gees Stayin' Alive-jának ritmusára.

A videót készítő British Heart Foundation most engedélyt adott az Országos Mentőszolgálat Alapítványnak arra, hogy a receptjüket felhasználva elkészíthessék a magyar változatot. Amiben a Valami Amerika 2 gengszterfőnöke, Csuja Imre alakítja a Bee Gees-rajongó maffiózót, és Pindroch Csabán mutatja be a nézőnek a helyes szívmasszázs és mellkasnyomás technikáját. Íme:

(Index.hu)

Hazánkban mindkét nem esetében a tüdőrák a vezető halálok. Míg a férfiaknál csökkenés, a nőknél emelkedő halálozás látszik. Van jó hír is: a nemdohányzók védelmében hozott szabályozásnak kézzelfogható, pozitív eredményei is vannak.  Interjú Kovács Gáborral, a Korányi főigazgatójával.

Magyarországon mindkét nem esetén a tüdőrák a vezető halálok. Mik azok a speciális faktorok, amelyek ezt a szomorú helyzetet előidézték?

– Mintegy másfél millió tüdőrákos beteget fedeznek fel évente világszerte, ezek közül 1,3 millióan sajnos meg is halnak. Ez azt mutatja, hogy a tüdőrák a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganattípus, ezen belül is az egyik legkevésbé gyógyítható. Az emlőrák vagy a hererák vonatkozásában már sikerült elérni azt, hogy hosszú időn keresztül lehet kordában tartani a betegséget akkor is, ha nincs lehetőség a gyógyulás reményét jelentő operációra, gyógyszeres kezelések mellett hosszú időn keresztül van lehetőség a betegség féken tartására. Sajnos ez a tüdőrák esetében nincsen így: ha nem lehet megoperálni a beteget és radikálisan eltávolítani a daganatot, akkor ma a jelenleg ismert gyógyszeres lehetőségeink birtokában egy-, másfél év a statisztikailag várható élettartam, amit a betegeknek a sorsuk ad. Tekintettel arra, hogy világszerte, így Magyarországon is csak minden ötödik tüdőrákos beteget lehet megoperálni – hiszen amikor felfedezik a betegséget, akkor már olyannyira előrehaladott állapotban van, hogy nem lehet eltávolítani a daganatot, illetve az áttéteit – ezért az mondhatjuk, hogy ezek a betegek döntően szűkebb életkilátásokkal rendelkeznek. A férfiak körében elsők, a nők között a harmadikok vagyunk a halálozás terén világszerte, ennek az oka részben a korábbi évtizedek dohányzási szokásaiban rejlik.

- Milyen szokások jellemzők a magyar társadalomra?

- Magyarország sajnos a dohányzásban vezető országok közé tartozott a hetvenes, nyolcvanas, illetve kilencvenes években.  A dohányzás pedig a tüdőrák legfontosabb ismert kockázati tényezője. Ez azonban önmagában még kevés lenne, hiszen vannak a kelet-közép-európai országok között olyanok, ahol hasonlóak a dohányzási szokások, de mégsem olyan magas a tüdőrák halálozás aránya, mint Magyarországon. Számos egyéb kockázati tényező is megjelenik, mint például a stressz, illetve táplálkozási szokások. Ugyanakkor van egy olyan körülmény is – amit tudományosan még nem sikerült bizonyítani, de valószínűleg ennek is oka van a magas halálozásban –, ami bizonyos genetikai sajátosságokra vezethető a magyar lakosság körében. Feltételezzük, hogy ennek szerepe kell, hogy legyen, mert egészen sajátos, hogy úgy a tüdő-, de más daganatos betegséges esetében is rosszabbak az epidemiológiai adatok a hasonló körülményekkel bíró környező országokhoz képest.

- Az 1995–2013 közti adatokat nézve, a férfiak körében a korábbi közel hatezres halálozási szám minimális csökkenést mutat. Ugyanakkor a nők esetében ellenező tendencia mutatkozik.

- Ennek az oka egyértelműen a dohányzási szokásokban rejlik.  Magyarországon – mint egyébként általában az európai országokban – az ötvenes, hatvanas években a dohányzás döntően a férfiak körében terjedt el. A férfiak körében ez jelentősen meghaladta a jelenlegi értéket, a magyar férfilakosság 50-60 százaléka dohányzott a hatvanas években. Ugyanakkor a nők esetében a dohányzás nem volt gyakori jelenség, ennek pedig kulturális-történeti okai voltak. A dohányzás mértéke a nők körében nem haladta meg a 10-15%-ot a hatvanas években. Az elkövetkező évtizedekben, „hála” a reklámkampányoknak, elindult egy olyan folyamat, ami az úgynevezett light, női cigarettákat próbálta előtérbe helyezni, megcélozva ezzel a fiatal és középkorú női lakosságot. A hetvenes években szép színész- és sportoló nők ízlésesen csomagolt cigarettás dobozokon, reklámokon hirdették a dohányzás „előnyeit”. Speciálisan csak tíz darab cigarettavolt a dobozban, ami hosszabb, vékonyabb, nőiesebb volt.

- Vagyis a marketing minden eszközével igyekeztek feltámasztani az igényt a dohányzásra.

- Igen, minden eszközzel próbálták a nők körben növelni a fogyasztást, hiszen a férfiak körében már nem lehetett emelni a dohányosok egyébként is magas arányát. Persze a nők 15 százalékos aránya még emelhető volt, ami sikerrel is járt, hiszen a nyolcvanas-kilencvenes évekre 20 százalék fölé emelkedett a dohányzó nők aránya – a legmagasabb időszakban a magyar nők 28 százaléka dohányzott. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a hatvanas-hetvenes években, ahogy az orvosi kutatások egyértelműen bizonyítani kezdték a dohányzás káros hatásait – elsősorban Amerikában, majd a nyugat-európai országokban is –, megindultak a dohányzás visszaszorítása érdekében tett egészségügyi és kormányzati intézkedések. De a médiumok is a kezdeményezések mögé álltak. Meghozták azokat a törvényeket, amelyek értelmében tiltani kezdték a dohányzást bizonyos helyeken. Ennek következtében az akkor még magas férfidohányzási arány kezdett csökkenni, de a nők körében a kampány hatására a dohányzók aránya megközelítette a férfiakét. Ezt követően a kilencvenes években kezdett felfutni a tüdődaganatos megbetegedések aránya a nők körében, hiszen a tüdőrák kifejlődése a rendszeres dohányzás mellett is csak több év, esetleg évtized elteltével jelenik meg. A férfiak esetében pedig a csökkenő dohányzás a tüdőrák kialakulásának mérséklődését hozta magával.

- Ezek szerint egy, a nőket jellemző viselkedésváltozás, majd az ebből fakadó megváltozott dohányzási szokások okozzák a jelenlegi rossz eredményeket.

- Ez így van. Ezt megfigyelték a fejlettebb nyugati országokban is, ahol nálunk jóval korábban megtörtént a férfiak esetében a határozott csökkenés. Ezen országokban már a kilencvenes évek óta megfigyelhető a tüdőrák csökkenése is. A nőknél hatottak a reklámok. Mindennek van egy 10-15 éves átfutási ideje. Éppen ezért Magyarországon most a legmeredekebb a nők körében a tüdőrákos megbetegedések emelkedésének az aránya, hiszen a hatások most kumulálódnak. A férfiak körében nálunk is egyértelmű a csökkenés.

- Magyarországon sikerült törvényt hozni a nemdohányzók érdekében. Elképzelhető, hogy néhány év múlva a rendelkezések pozitív hozadékával szembesüljünk?

- Mindenképpen, hiszen már most látni a kedvező hatásait ezeknek a jogszabályoknak. Egyébként azt tudni kell, hogy hazánkban 1999-ben hozzák az első, lényegében dohányzást visszaszorító jogszabályt. Sajnos annak a jogszabálynak éppen a szankcionálási része volt gyenge, s ezért nem tudta elérni a hatását, hiszen minimális és nehezen behajtható pénzbüntetéseket tartalmazott. Bár más országokban az ezredforduló idejében meghozták azokat a szigorúbb jogszabályokat – például a zárt téri dohányzás totális tiltását, ár- és adópolitikai intézkedéseket – mi valójában 2011 óta beszélhetünk hatékony dohányzást visszaszorító intézkedésekről.  

E jogszabályoknak következtében – kisebb, ezer-, illetve háromezer fős felmérések állnak rendelkezésünkre – az lehet tapasztalni, hogy a dohányzás először elsősorban az úgynevezett alkalmi dohányosok körében csökkent. Ők azok, akik hetente egy alkalommal gyújtanak rá hétvégén, vagy bármilyen összejövetel alkalmával. A baráti társaság dohányzó tagjai megkínálják őket, így az a kockázat áll fenn, hogy belőlük lesznek a rendszeres dohányosok. Amíg korábban lehetett dohányozni az étterem bizonyos helyiségeiben, addig a társaság – ahol mondjuk volt két dohányos, de öt nem dohányzó –, dohányzó részben ült le, így passzív dohányosakká váltak a nemdohányzók, másrészt alkalmi dohányosként még rá is gyújtottak. Ma már nincsen kijelölt helyszín, így aki nem bír ki két órát cigaretta nélkül, az kimegy az utcára, de az alkalmi dohányosok már nem mennek velük. Kézzelfogható eredmény:  az alkalmi dohányosok korábbi 3-3,5 százalékos aránya lecsökkent 1 százalékra. Az összes dohányzási gyakoriságot tekintve azt figyeltük meg, hogy a férfiak esetében a dohányzók körében a dohányzás jobban csökkent a három év alatt. Náluk 34 százalékos az arány, a nőknél még stagnál az arányszám. Még mindig olyan erős – főleg a fiatal korosztályban – a dohányzás mértéke, hogy nekünk most az a feladatunk, hogy rájuk koncentráljunk a dohányzás visszaszorítása érdekében.

- Hogyan lehetne emelni a fiatalok egészségtudatossági szintjét? Tudunk-e beszélni ezzel a korosztállyal, megvannak-e erre az eszközeink?

- Ez egy nagyon fontos kérdés. Sajnos világszerte éppen a tinédzser-korosztály a legkevésbé elérhető az egészséges magatartást hirdető oktatással. A kérdés arra vonatkozik: hogyan előzzük meg a dohányzás kialakulását, vagyis ne is kezdjenek el dohányozni.  Ez egy kiemelt célkitűzés.

- Hogyan nézne ki a gyakorlatban egy ilyen oktatási mechanizmus?

- Azt jelenti, hogy tizenéves korban – minél korábban – már 10 éves kortól kell beszélni a dohányzás káros hatásairól, mert 13 évesen kezdenek el dohányozni a fiatalok.  15-16 éves korban már közelítenek a felnőtt dohányzási szokásokhoz. Ebben az életkorban a kortársminta, vagyis az 1-2 évvel idősebb barátok mintái hatnak a legjobban, a dohányzó barát sokkal erősebb motiváció, mint a nemdohányzó környezet. Az olyan otthon, ahol dohányoznak, az is egyfajta katalizátora a rászokásnak. Az oktatás szereplőivel közösen olyan oktatási programot kell kialakítani, ami az iskolások különböző korosztályainak körében az adott korosztály aktuális környezetismereti-, biológiai tudásának megfelelő szinten minden esetben érinti a dohányzással együtt járó ártalmasságot. Egy 10 évesnek sokkal egyszerűbben kell megfogalmazni a dohányzással kapcsolatos káros következményeket, mint egy 14-16 évesnek. Megint másképpen kell foglalkozni egy fiúval s egy lánnyal is. Utóbbi 15-16 évesen már túl van a nemi érés szakaszán, így nyilvánvalóan már rá lehet hatni olyan érvekkel, amik a későbbi gyermekvállalást, gyermekegészséget helyezik a középpontba. A dohányzás megelőzés nemzetközileg is egy súlyos probléma, komoly kihívás. De ezzel foglalkozni kell.

- Mi áll annak hátterében, hogy a dohányzás ilyen masszív szokássá, függőséggé válik, s hogy ilyen hihetetlenül nehéz felvenni mindezzel a küzdelmet?

- Sajnos azt kell mondjam, hogy bizonyos értelemben véve a dohányzás egyfajta drogfüggőséghez vezethet. A nikotin egyértelműen tudatmódosító szer, ez tetszik vagy sem, így van. Természetesen a nikotin a dohányzási szokások függvényében okozza a függőséget is. Viszont ha kialakult a nikotin-függőség, az gyakorlatilag a kábítószerekkel egyenértékű függőséget jelent. Egy valóban függő dohányos ugyanúgy nehezen tud megszabadulni a dohányzástól, mint egy kábítószerfüggő a drogtól. Speciális kezelésre van szüksége. Az a mondás, hogy csak akaraterő kell a leszokáshoz, egyszerűen nem igaz, hiszen függőségi betegségről van szó.

 - Több ismerősöm is van, aki úgymond letette a cigarettát. Ön kezelést említ a függőség megszüntetésére. Tehát, ha valaki leteszi a cigarettát, nem gyújt rá évekig, vagy talán már soha, ő élete végig függő marad?

- Nem. Gyakorlatilag az elszívott cigaretták számán, a dohányzással eltöltött éveken túl genetikai sajátosságok határozzák meg azt, hogy ki milyen mértékben válik nikotinfüggővé. Én magam, amikor kollégiumba kerültem az egyetem első évében, gondolom, mint sok más társam, rágyújtottam. De semmi örömet nem találtam benne, minden tudatosság nélkül elhagytam, nem is tartott tovább egy évnél az egész. Valószínűleg ebből a szempontból egy szerencsés genetikai habitusom van, nem alakult ki még csak örömérzet sem, nemhogy függőség. Más kolléga dohányzóvá vált, s a leszokás is nehezen ment. Az egyes emberek különféleképpen reagálnak a dohányzásra. Akinél erős függőség alakul ki, nem tudja csak akaraterővel abbahagyni – vagy ha igen, akkor annak nagyon súlyos külső okai lehetnek; például akár saját, akár közvetlen hozzátartozóknál föllépő betegségek. A megvonási tünetek súlyos kellemetlenségeket okoznak hónapokon keresztül. Viszont ha valaki eljut odáig, hogy a tünetek lecsengenek – ez két-három hónap – akkor már nyert ügye van. Sajnos ha dohányzó környezetbe kerül az illető, könnyen visszaszokhat.

-  Úgy tűnik, mintha a társadalom nem minden esetben támogatná ezt a magatartást, ahogy az alkoholfogyasztás esetében sem. Szinte az a ciki, ha valaki egy adott társaságban nem dohányzik, vagy nem iszik alkoholt az elvárt mértékben.

- Ez valóban így van.

- Visszatérve a budapesti, a nőket érintő adatokhoz. A jelenlegi adatsorok szerint néhány éven belül trendforduló következhet be, vagyis több nő halhat meg tüdőrákban Budapesten, mint férfi. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez a folyamat a lehető leghamarabb megtörjön? Ön hogyan látja: fordulat következik?

- A lehető leghamarabb is években számolandó. Ha most letenné a cigit minden hölgy – ez persze egy teljesen illuzórikus elképzelés – a trendek akkor sem változnának hosszú éveken keresztül. Öt év nemdohányzás után csökken körülbelül a felére a tüdőrák kialakulásának a kockázata, s 10-15 év szükséges ahhoz, hogy ez megközelítse a nemdohányzók kockázati szintjét. S ebből származik a feladatunk is, előre kell gondolkodnunk.

Mindent meg kell tennünk a fiatal és középkorú nők dohányzásának visszaszorításáért célzott programokkal, felvilágosítással, illetve a médiumok bevonásával. A másik feladat, hogy a lehető legjobb felvilágosítással fel kell hívnunk a figyelmet a tüdőrák kezdeti tüneteire. Az a cél, hogy a nagyobb arányban fedezzük fel korai stádiumban a betegséget, hogy a máig valójában hatásos műtéti megoldásokkal kezelhető legyen a beteg. Ebben a tekintetben a háziorvosoknak, illetve a felvilágosításnak kell hatékonyabbnak lennie.

(egeszseg.hu)

Magyar rákellenes chartát írt alá öt, a daganatos betegeket képviselő szervezet  a rákellenes világnapon. 

Céljuk, hogy a hatékonyabb érdekérvényesítésért "egyesítve szakmai hitelességüket, komplex tudásbázisukat, emberi erőforrásaikat" felhívják az egészségpolitikáért felelős parlamenti és államigazgatási szervek, valamint a társadalom figyelmét a Magyarországon "minden 14. percben egy emberéletet követelő" rák elleni küzdelem napirenden tartására - olvasható a közleményben.

A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány, a Magyar Rákellenes Liga, a Rákbetegek Országos Szövetsége, az Egészség Hídja Összefogás Egyesület és a Magyar Hospice Alapítvány a rákbetegek érdekében minden szakmai befolyását latba veti azért, hogy releváns civil betegszervezetekként vonják be őket a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos egészségpolitikai döntések előkészítésébe és a meghozott jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésébe - írták.

Hozzátették: mivel a rákbetegség megfelelő kezelése nem csak pénz, hanem szemlélet kérdése is, kezdeményezik az integratív szemléletű, széles körű onkológiai oktatás és ellátás elterjesztését azért, hogy a betegek és családtagjaik méltó bánásmódot kapjanak az egészségügyben, amelyhez egészségpolitikai, szakmai és társadalmi elköteleződésre és konszenzusra van szükség.

A magyar rákellenes charta aláíróinak célja az is, hogy folyamatos médiajelenlétükkel és kampányaikkal felhívják a döntéshozók figyelmét mindazon problémákra, amelyeket a daganatos betegségek egyéni, családi és társadalmi szinten jelentenek.

Az elmúlt években széles összefogás alakult ki a rákbetegségek leküzdésére, megalkották a nemdohányzók védelméről szóló jogszabályt, és több szűrési modellprogram indult el - erről az egészségügyért felelős államtitkár beszélt szerdán a rákellenes világnap alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón. Zombor Gábor elmondta, az idei költségvetésben ötmilliárd forint áll rendelkezésre a megelőzést szolgáló szakmai programokra.

A rákellenes küzdelem világnapját február 4-én ünneplik annak emlékére, hogy az első rákellenes világkongresszus résztvevői Párizsban 2000. február 4-én írták alá a betegség elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot.

Gyógyszeradomány négy szervezetnek

Több mint 25 millió forint értékű gyógyszeradományt kapott négy daganatos betegekért küzdő magyar civilszervezet a rákellenes világnapon.

Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke a Rák ellen az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítványnak, a Rákbetegek Országos Szövetségének, a Magyar Rákellenes Ligának és a Magyar Hospice Alapítványnak adta át szerdán a felajánlásokat a Béres a daganatos betegekért program keretében - olvasható a vállalat közleményében.

Az alapítvány jótékonysági akciója több mint tíz éve nyújt folyamatos segítséget a daganatos betegekkel foglalkozó szervezeteknek, akik február 4-én összefogásukat megerősítve, aláírták a Magyar Rákellenes Chartát is.

(MTI)

Bár az élsportban nem kifejezetten használják, de ez alapján a Béres Csepp és a Béres Csepp Extra is felkerült a legfrissebb tiltólistára.

– Arra kérünk mindenkit, hogy a továbbiakban a Béres Csepp és Béres Csepp Extra termékek fogyasztását mellőzzék. Kobalt tartalmú táplálék kiegészítő vagy gyógyszer szedése esetén tájékozódjanak a hatóanyag pontos formájáról. Akinek a témával kapcsolatban bármilyen kérdése van, keresse a MASZ keretorvosát Dr. Kiss-Polauf Mariannát; vagy Dr. Tiszeker Ágnest, a Magyar Anti-dopping Csoport ügyvezető igazgatóját – írja a szövetség honlapja.

A masz.hu szerit a Válogatott Keretet Ellátó Szolgálat legutóbbi értekezletén hangzott el, hogy a WADA Tiltólista értelmében a KOBALT (kobalt-klorid-hexahidrát) S2csoportos tiltott szernek minősül.

A cég közleményben reagált a történetekre, melynek eleje így szól:

– A World Anti-Doping Agency (WADA) 2015. január 1-jén hatályba lépett, a versenysportolók számára tiltott anyagokat és eljárásokat tartalmazó listáján szerepel a kobalt, mint olyan hatóanyag, amely serkentő hatással lehet a vörösvértest-képzésre, a teljesítőképességre és ezzel előnyhöz juttathatja a versenyzőt. Miután a Béres Csepp gyógyszerek is tartalmaznak kobalt vegyületet, a WADA előírásaiból következően versenysportolók esetében e készítmények fogyasztása mellőzendő.

(estihirlap.hu)

A 29 éves Romeo Doe-t novemberben engedték ki a libériai főváros, Monrovia egyik ebolaközpontjából, és azóta nyomást érez a szemében, ami a látását is befolyásolja. Margaret Nanyonga Sierra Leonéban kezelt ebolás pácienseket, és olyan túlélőkkel is találkozott, akik elveszítették a látásukat. A szakember szerint az általa kezelt túlélők nagyjából fele számolt be hanyatló egészségi állapotról a betegségből való felépülést követően.

Az orvosok egyelőre nem tudják, hogy a tünetek - köztük a szemproblémák, az ízületi fájdalom, a haj- és emlékezetvesztés, valamint a szorongásos rohamok - milyen hosszú ideig tartanak. Jelenleg semmilyen tudományos szakirodalom vagy orvosi konszenzus nem született a túlélők körében jelentkező új tünetekről, vagy az érintettek számáról.

A fertőző betegségekre szakosodott Dan Kelly szerint a nem megfelelő egészségügyi nyilvántartások miatt nehéz különbséget tenni az új és a már létező tünetek között. Mint mondta, az Ebola-vírus legyengítheti a túlélők szervezetét és elősegítheti más betegségek kialakulását.

Az utóhatások egy része a jelek szerint magához a fertőzéshez köthető: néhány páciensnél autoimmun betegséghez - amikor az immunrendszer kóros, támadó jellegű immunválaszt indít a szervezet saját szövetei ellen - hasonló szimptómák, másoknál vakságot okozó szemgyulladás tünetei jelentkeztek. Az utóhatásoktól nem szenvedő túlélők szerint tünetmentesen is nehéz visszatérni a normális életbe a vírus hosszú távú hatásaival kapcsolatos megannyi megválaszolatlan kérdés - a menstruáció leállása, az ebolavírus és a mentális rendellenességek közötti kapcsolat - miatt.

Az angliai Readingi Egyetem víruskutatója, Ben Neumann szerint "meglepő lenne, ha egy olyan pusztító dolog, mint az ebolavírus nem okozna hosszú távú következményeket". Mint elmondta, az ebola ritka vírus és a mostanit megelőző járványok során kevés túlélőt hagyott maga után, ezért nincs elegendő információ arról, hogy milyen tünetek jelentkezhetnek a túlélőknél. A mostani helyzet tehát egyedülálló lehetőséget jelent ezen tünetek tanulmányozására.

Az ENSZ szerint a tavaly februárban kezdődött nyugat-afrikai ebolajárvány túlélőinek száma 5-10 ezer között mozog.

(hir24.hu)

A barcelonai kórház kísérletében huszonnégy AIDS beteg vett részt, és 24 hét után a többségükben a vírusszint jelentős csökkenését mutatták ki.

”Némelyikükben a csökkenés rendkívül jelentős mértékű volt, de egyik esetben sem szűnt meg teljesen a vírusteher” - áll a kórház közleményében. ”Ennek ellenére óriási lépésről van szó a korábbi próbálkozásokhoz viszonyítva, melyek során hasonló vakcinával a kezelt páciensek csupán 30 százalékában mutattak ki reakciót. Korábban egyetlen terápiás oltóanyag sem ért el ilyen magas szintű reakciót, mint a mostani kísérletben.”

Az oltóanyagot mindegyik betegnél személyre szabták, mert a páciens saját dendritikus sejtjeiből állították el, abból a speciális sejtből, amely kulcsfontosságú az immunrendszer szabályozásában. Három adagban adták be kéthetes időközönként.

A kutatók azt remélik, olyan AIDS elleni terápiás oltóanyagot tudnak kifejleszteni, amely csökkenti a retrovírus elleni kezelések szükségességét, amelyek meglehetősen drágák, mivel naponta kell alkalmazni. A klinikai kísérlet eredményeit a Journal of Infectious Diseases szaklapban tették közzé.

Jelenleg folyik egy újabb klinikai kísérlet, amely együttesen vizsgálja a vakcinát és a retrovírus elleni gyógyszereket, hogy még tovább javíthassák az eredményeket.

A UNAIDS becslései szerint 33,3 millió HIV fertőzött él világszerte. A járvány az 1980-as években történt felbukkanása óta több mint 60 millióan fertőződtek az AIDS betegséget okozó vírussal, és közel 30 millióan haltak meg a HIV vírussal összefüggő okokból.

(betegszoba.hu)

Február elsejétől hatályos a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló törvény, az érintetteknek június 30-ig kell elkészíteniük a bevallást, majd további 30 napon belül megfizetni az egyszeri hozzájárulást.

Éger István: Pontosan meg kell határozni a védőnői, fogászati és iskolaorvosi hálózat, a sürgősség és az ügyelet kompetenciáját.

A háziorvosok javadalmazásának kérdésében is vannak bizonytalanságok (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)
Konkrét változtatási tervek nem, csak irányvonalak szerepelnek abban az előterjesztésben, amely az alapellátás átalakításának fő pontjait foglalná törvénybe. A dokumentumot a Világgazdaság ismertette, mivel az állításuk szerint a birtokukba került. Az erről szóló cikk szerint a terület legfőbb gyengeségeinek az alulfinanszírozottságot, az elöregedést, az eltérő szakmai minőséget, az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeitől függő körülményeket, valamint a hozzáférés területi egyenlőtlenségeit nevezik.

A témában lapunk megkereste Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét, aki jelezte, konkrét jogszabálytervezetről egyelőre nem tud, a testület pedig írásban küldte el javaslatait a készülő törvénnyel kapcsolatban, s a szóbeli egyeztetésre még nem került sor.

Az elnök kifejtette, a dokumentumban mindenekelőtt pontosan definiálni kellene, hogy mi tartozik az alapellátási körbe, s a szereplőknek mi a konkrét feladatuk, vagyis mi a kompetenciája a védőnői, fogászati és iskolaorvosi hálózatnak, illetve a sürgősségi és az ügyeleti ellátóknak. Emellett egyértelművé kell tenni és ki kell javítani a 2000. évi praxistörvény hibáit – például megfelelő jogbiztonságot teremteni a körzeteknek, hogy a tulajdonos háziorvost ne lehessen legfeljebb hat-tizenkét hónap alatt úgy kiforgatni a praxisából, ahogyan az jelenleg lehetséges. 

Éger István szerint a megfelelő finanszírozási struktúrát is rögzíteni kellene a törvényben, vagyis hogy a háziorvos milyen formában kapja a javadalmazását, s miből legyen fedezete a gépkocsihasználatnak, az egységes informatikai háttér kialakításának, a személyzet méltó bérezésének vagy épp az eszközbeszerzésnek.

„Ennél a pontnál pedig felmerül a régóta sérelmezett iparűzésiadó-fizetés problémája, ugyanis a közellátást végző háziorvosi vállalkozások hipa- (helyi iparűzési adó – a szerk.) fizetési kötelezettsége nonszensz, ahogyan a kettős kamarai tagságuk is” – jelentette ki az elnök.

Úgy vélte, a dokumentumnak rendeznie kellene a területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező praxisok kérdését is, ugyanis ez a probléma folyamatosan fennáll, s amíg nem kezelik, meg is fog maradni. A testület álláspontja szerint esetükben a jó megoldás a területi ellátásba való integráció lehetne.

Ismert, hogy a héten jelentette be Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, hogy ebben a hónapban már – ez évre visszamenőleg – folyósítják a körzeteknek szánt, havi százharmincezer forintos támogatást, ami szabadon felhasználható összeg. Ebből a körből azonban – taglalta az elnök – sajnos a háromezer, fogászati alapellátást végző praxis kimaradt, holott a törvény szerint ők is a területhez tartoznak. Ezt Éger István „koncepcionális hibának” nevezte, mivel a fogászat anyagi támogatásával s annak fejlesztésével számos, például gyomor-, bélrendszeri, daganatos betegség lenne megelőzhető.

Beszélt arról is, mindenképpen jó iránynak tartja, hogy a kormány fix tételekkel akar többletforrásokat biztosítani a praxisoknak, hogy a betegek után járó finanszírozást, vagyis az úgynevezett kártyapénzt ne terheljék – így pedig a háziorvos bére is emelkedhet.

Az alapellátási törvény legkorábban márciusban kerülhet javaslat formájában a kormány elé, és rendkívül fontos a megfelelő előkészítése, hiszen majdnem harmincezer dolgozót érint. Az alapellátás körébe jelenleg tízezer orvos és majdnem húszezer szakdolgozó tartozik.

Magyar Hírlap