Az Erdős Pál Fiatal Kutatói Ösztöndíj nyertese lett Zölei-Szénási Dániel, amit multimodális képalkotó rendszerrel kapcsolatos kutatásokkal nyert el. Eszközével a szegedi orvosok és biológusok tanulmányozhatják az agyi vérátáramlást. Az eszköz különböző bőrbetegségek, bőrrák, égési sérülések fájdalommentes, pontos vizsgálatát is lehetővé teszi.

 – Közel 2000 órányi munkám van benne eddig, de még mindig nem mondhatom, hogy teljesen elkészült – kezdte a beszélgetést Zölei-Szénási Dániel egyetemi tanársegéd, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet kutatója.

A Kísérletes Agyi Képalkotás Laboratóriumban agyi vérátáramlás kutatása folyik. – Ez hétköznapi nyelven annyit jelent, hogy például egy stroke-os beteg patkány vagy egér esetében meg tudjuk majd vizsgálni a sérülés pontos helyét, méretét, illetve megelőzhetővé válhatnak a stroke-ot követő másodlagos károsító folyamatok - magyarázta a fejlesztő. - A multimodális képalkotó rendszernek köszönhetően egyszerre több paramétert is vizsgálhatunk. Mérhetjük a vérellátást, vérvolument (térfogatot), a vérben az oxigén megkötéséért felelős hemoglobinmolekula oxidáltságát és az idegsejtek különféle mutatóit a sérülések után.

Dániel elmondta, Farkas Eszter laborvezető hozta magával az elvet Nagy-Britanniából, ahol csaknem azonos, de korlátozottabb tudású rendszeren dolgozott (a megvilágítás egy része, valamint a kamerák, a mikroszkóp, a tárgyasztal, a befogók ugyanez volt). Céljuk a működési elv megtartása mellett az volt, hogy a kutatókat ne szorítsa keretek közé az alkalmazott technika és szabad kezet kapjanak a munkában. 
A rendszert végül TÁMOP projektek keretében sikerült megvalósítani. A fejlesztőmérnök elmondta, Bari Ferenc intézetvezető professzornak köszönhetően 2014 júliusa óta foglalkozik a képalkotó fejlesztésével, csiszolgatásával, tökéletesítésével. Mint korábban említette, igazán sose lesz kész, hiszen ahogy az orvostudomány, úgy a technika és technológia is rohamtempóban fejlődik, ennek a kettőnek pedig egymással is lépést kell tartania. 

Erőt próbáló kezdetek

Bár folyamatosak az élőállatos kísérletek (egéren, patkányon), a kezdetek korántsem voltak zökkenőmentesek. - A rendszer lelke a külső vezérlő, amivel nagyon óvatosan kell bánni. A kezdetekkor komoly nehézséget okozott a számítógépes szoftver, a kamerák és a lézeres rendszer szinkronizálása. Többször előfordult az a problémába, hogy a rendszer véletlenszerűen lefagyott, illetve a kutatás szempontjából fontos aspektusok kimaradtak. A mikrovezérlőn alapuló egységet olyan algoritmusok hajtják, amelyek a gyors vezérlésért felelősek, egyik áramkörének meghibásodása miatt viszont épp a kommunikáció lassult. Sok idő elment azzal, hogy ezt a kommunikációt felgyorsítsam úgy, hogy közben nem csökken a biztonság.

A kezdeti nehézségek itt még nem értek véget, ugyanis két gyártó terméke nem volt kompatibilis, vagy egy alkatrészt garanciális javításra vissza kellett küldeni az Egyesült Államokba, ahol formálisan ugyan, de a vámolási procedúrát újra végig kellett várni. A baj végül elhárult, Dániel azóta folyamatosan foglalkoztatja találmányát, ugyanakkor elismeri, van még mit javítani: - A 4 fényforrással jelenleg másodpercenként 4 képet tudunk készíteni. Ezt szeretném majd legalább 6-ranövelni.
Rögtönzött kísérletében kakaón mutatta meg a rendszer működését: - A tej fehérségét zsírmolekulák adják, amelyek megtörik a fényt, a kakaó szemcséi viszont elnyelik azt. Ez egy tökéletes pótlék arra, hogy éles kísérlet előtt beállítsam a lézereket és a programot – magyarázta a szegedi fiatalember, miközben Petri csészében áramoltatott folyadék képét elemezte a monitoron. Bár hozzá kell tenni, hogy a színes vonalakkal és grafikonokkal tarkított programon alig tudtunk kiigazodni.

Ez a jövő?

Az orvostudományban optikai koherencia tomográfiás, holografikus, spektrumanalizálós, Doppler-, MR-, illetve CT-rendszereket használnak. Tömeges elterjedésük viszont számos akadályba ütközik. Amikor arról kérdeztük, miben tekinthető előnyösebbnek, jobbnak a lézeres képalkotó rendszer a már használt eljárásmódokkal szemben, Dániel rámutatott: elsősorban az a nagy előnye, hogy sokféle paramétert tud egyszerre mérni, aminek nincs fájdalmas vagy káros hatása. A CT és az MR iszonyatosan drága, ráadásul előbbi káros sugárzást bocsát ki, míg az MR készülék nagyon erős mágneses teret állít elő, és óriási helyet igényel. A Doppler-rendszerekkel kapcsolatos probléma a fejlesztő szerint az, hogy ugyan nagyon pontosan mérnek, de mindössze egy köbmilliméter térfogatban, egy pontban. Emiatt az eredmény nem reprezentatív. Az optikai koherencia tomográf körülményes és drága. Egy ilyen típusú gyors eszköz valóban elfoglalná a labor felét, de létezik már körülbelül öklömnyi méretű is (igaz, ez meglehetősen lassú)– mutatott körbe otthonos laborján Zölei-Szénási Dániel.

Az orvostudomány napi szinten jóval egyszerűbb rendszereket használ, a szegedi tudósok berendezése ehhez képest meglehetősen komplex. - Világszerte kevés ilyen laboratórium van, azok is saját maguknak építenek hasonló rendszereket. Az ilyen eszközök elterjedése ugyanis komoly egészség- és minőségbiztosítási akadályokba ütközik. A fejlesztők inkább a saját orvosaikat és biológusaikat segítik helyben – összegzett a fiatal a szakember.

- A videó egy patkány agyát mutatja 50-szeres gyorsítás mellett, miközben mesterségesen stroke-ot állítottak elő nála. Amikor lézerrel világítjuk meg a mintát, az pöttyös lesz. A jelenség neve lézeres szórási interferencia. Ha a minta mozgó elemeket tartalmaz (például vörösvértesteket), a pöttyök is mozognak, és így többé-kevésbé elmosódik a kép. Az elmosódásból egy kis matematika segítségével határozzuk meg a szövet vérellátására utaló mutatókat. A videón fekete és türkiz jelöli a lassan mozgó, zöld és sárga a közepes sebességgel mozgó, narancs pedig a gyorsan mozgó részeket (mellékeltem a színskálát). A vérvolument és a hemoglobin oxigenáltságát úgy mérjük, hogy a zöld és a piros LED fényénél készült képeket különféle módszerekkel összehasonlítjuk egymással.

(Kis Réka, delmagyar)

Az óvszer hiánya nem tartja vissza az embereket a szextől, csak a biztonságos szextől – írja a Business Insider.

 Venezuela gazdasága csak az idei évben hét százalékot zuhant, pedig még csak február van. Ez nagymértékben az olajár-csökkenésnek köszönhető, de alapvetően az okozta a rossz helyzetet, hogy az állam belefolyt a gazdaságba, számos terméket hatósági árassá tett, gyárakat, üzemeket államosított. Az ország fizetőeszköze rohamléptekben inflálódott, az ország a csőd szélén táncol.

A devizahiány miatt az importőrök nem tudnak behozni óvszert, legfeljebb a feketepiacon lehet hozzáférni aranyárban. Egy háromdarabos csomag 17 ezer forintba kerül, a 36 darabosért pedig 200 ezer forintnál is többet kérnek azon az árverési oldalon, ahol a venezuelaiak a hiánytermékekre licitálhatnak. Akiknek van devizájuk, azok jobban járnak, a feketepiacon 25 dollárért is megvehető a 36-os csomag.

Mindez különösen azért okoz nagy gondot, mert Dél-Amerikában Venezuelában a legnagyobb a nemi úton terjedő betegségek és a tinédzserkori terhesség aránya. Az országban tiltott az abortusz, így az is félő, hogy védekezés híján több halálos áldozata lesz az illegális klinikákon végrehajtott terhesség-megszakításoknak, az ország gazdaságára nézve pedig hosszú távú következménye lehet, hogy szülés miatt sok fiatal lány kiesik az oktatásból.

(hir24.hu)

Elsöprő fölénnyel ismét a hollandok kerültek az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexen élére, az elemzők szerint főként azért, mert az operatív döntések a betegszervezetekkel együttműködve, a finanszírozókat, politikusokat távol tartva születnek. Magyarország három helyet előrelépve a 25. helyen áll a 36-ból, 601 ponttal a maximális 1000-ből. A javulás jelei ellenére az index készítői szerint ennél sokkal többet kell tenni a magyar egészségügyért.

Hollandia stabilan vezeti a 2014-es Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexet (EHCI) 898 ponttal az elérhető 1000-ből. További toplistások Svájc, Norvégia, Finnország és Dánia, a Skóciával együtt 36 országot az egészségügyet fogyasztói szempontjából górcső alá vevő, immár nyolcadszorra kiadott felmérésben. A kelet-európai országok némelyikében kifejezetten jól működik az egészségügy, különösen Csehországban és Észtországban, főként ha figyelembe vesszük a vásárlóerő-paritáson számított alacsonyabb fejenkénti költést. Az index történetében legnagyobb előrelépést - 27- helyről a 16-ra - Macedónia produkálta, nagy mértékben a valós idejű elektronikus foglalási rendszerrel megszüntetett várólisták következtében.

A válság generálta megszorító intézkedések és az egészségügyi büdzsék megszorítása ellenére sok országban továbbra is javul az egészségügyi összteljesítmény. Az index első kiadásában, 2006-ban, csak egy ország szerzett az 1000-ből több mint 800 pontot. 2014-ben kilenc ilyen nagy teljesítményű egészségügyi rendszer működik.

Általában véve javult a betegjogok érvényesítése és növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyekben a jogi szabályozás kifejezetten betegjogokon és a saját egészségügyi adatokhoz való hozzáférésen alapul. Míg a kórházak, egészségügyi ellátók minőségi rangsorolása évekig két-három országra korlátozódott, 2014-ben már kilenc ország mutatja reményteljes jeleit annak, hogy történik valami ezen a területen.

Nem kéne már erre hivatkozni

A válság hatására enyhén, de észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyi szolgáltatásokban Európa szerte, s szintén jellemző, hogy késik, vagy korlátozott az új gyógyszerek bevezetése. Mindazonáltal az index készítői kiemelik, be kellene már fejezni a válságra való hivatkozást, hiszen meglehetősen homályos az összefüggés a pénzügyi források és a magas színvonalú ellátás között. A minőséghez ugyanis olyan alapvető tényezők is szükségesek, mint a nyitottság és felelősségvállalás kultúrája, a társadalmi igazságosság és számonkérhetőség, a korrupció hiánya, a meggyőződés, hogy a betegek maguk is sokat tehetnek. Mindezt az is bizonyítja, hogy az EHC rangsorában a költésükért legtöbb értéket létrehozók között meglepően sok a közepes és alacsony jövedelmű ország.

A holland titok

Az EHCI hat alrovatából négyben a hollandok győztek, ráadásul hatalmas előnnyel, úgy tűnik, nincs is igazán gyenge pontja a holland rendszernek, kivéve néhány területen a várakozási időt, amiben viszont a kelet-európai országok kitűnőek - állapítják meg. A siker magyarázataként a több-biztosítós, egymással versengő, az egészségügyi ellátórendszertől elkülönült modell mellett azt emelik ki, hogy talán itt a legszervezettebb a betegszervezetek bevonása az egészségügyi döntésekbe és a politikacsinálásba. Az operatív döntések a betegek és az egészségügyi szakemberek szokatlanul magas szintű együttműködésével születnek meg, miközben a finanszírozókat, a bürokratákat és a politikusokat, más európai országokhoz képest, a lehető legtávolabb tartják ettől a folyamattól. Önmagában ez lehet a fő oka lehet Hollandia 2014-es, földcsuszamlásszerű győzelmének - írják az elemzést készítők.

Arra is rámutatnak, hogy a szakorvosi várólista paradox módon leginkább azokban az országokban jellemző, amelyekben a háziorvos kapuőrként működik, és a szakorvosok csak háziorvosi beutalóval vehetők igénybe. A holland rendszer sarokköve a kapuőr háziorvos, s noha e modellt eddig széles körben költségcsökkentő hatásúnak vélték, az elemzés szerint erre nincs bizonyíték.

További toplistások

Svájc az ezüstérem tulajdonosa 855 ponttal, s az ellátáshoz való hozzáférhetőségben például egyedül Svájc és Belgium került a 36 ország közül a legjobbnak minősített zöld zónába. A harmadik helyen áll Norvégia 851 ponttal, s ugyan a norvég betegek hagyományosan panaszkodnak a várakozási időkre, de ez jelentősen lecsökkent, ugyanakkor néha meglepő restrikciót tapasztalni a gyógyszerinnováció terén.

Finnország a negyedik 846 ponttal, amit viszont viszonylag alacsony költés mellett ért el, a költséghatékony ellátásban vezető szerepet betöltve. Néhány területen a várakozási idő még mindig hosszú, és a nem életmentő beavatkozásoknál, közte a zöldhályog műtét, vagy a fogászati ellátás, korlátozott is a hozzáférhetőség, emellett jelentősen többet kell fizetni a vényköteles gyógyszerekért, mint az északi szomszédoknál. Dánia 2008-ban ugrott előre az e-health alcsoport indexbe való bevezetésével. A megelőzés mérésének 2013-as beiktatása azonban nem kedvezett a dánok helyezésének, de az így is nagyon meggyőző 836 pont a 2014-es EHCI ötödik helyére volt elég.

A hatodik helyre sorolt belga rendszer talán a legnagyvonalúbb, ugyanakkor meglepő, hogy éppúgy, mint 2012-ben, Belgiumban a legrosszabb az akut szívinfarktus túlélése a kórházakban. Izland a hetedik 818 ponttal, az államcsőd, a válság alapvetően nem rontott az ellátáson. A nyolcadik Luxemburg, mint a leggazdagabb EU tagállam, átfogó saját egészségügyi rendszert működtet. A 9. helyen álló, 812 pontot produkáló Németországot és német egészségügyet az EHCI úgy jellemez, mint a legtöbb korlátozás nélküli és fogyasztó-orientált egészségügyi rendszer Európában, amelyben a betegek szinte bármilyen típusú ellátást kívánhatnak. Gyengesége a sok, meglehetősen kisméretű, általános kórház, viszont az alapellátásban a várakozási időt percekben mérik. Az első tízes lista utolsó helyezettje Ausztria 780 ponttal, a szomszédoknál az abortusz indikátor húzza le a az eredményt.

Magyarország így teljesít

A betegjogok területén Magyarország 96 pontot szerzett az elérhető 150-ből. A kategória győztese 146 ponttal Hollandia. Piros mezőbe kerül a betegszervezetek bevonása a döntéselőkészítésbe, a műhiba-biztosítás, a külföldi kezelések finanszírozása, az ellátók minőségi besorolása, és az e-recept.

A hozzáférhetőség, illetve várakozási idő minősítésében az elérhető 225 pontból - elsők Belgium és Svájc -, Magyarország 163-at ért el. Egyedül a CT-re való várakozás idejét minősítették rossznak.

Az egészségügyi eredményeknél felsorolt 8 mutatónál viszont 5-tel a piros mezőbe kerültünk anélkül, hogy egyetlen jó minősítést szereztünk volna. A maximum 250 pontból - győztesek Hollandia, Norvégia - 115-öt gyűjtöttünk. Szívhalálozásban, ráktúlélésben, megelőzhető korai halálozásban, kórházi fertőzésekben és az abortusz rátában kaptunk pirosat.

A nyújtott egészségügyi szolgáltatások 150 pontos maximumából - éllovasok Hollandia, Svédország - Magyarország 88 pontot szerzett. Itt az egészségügyi rendszer méltányossága - mennyit finanszíroz az állam a teljes költésből- , a vesetranszplantációk száma, a hálapénz és a császármetszések magas száma érdemelt pirosat.

A megelőzés elérhető 125 pontjából - az élen Izland, Norvégia, Spanyolország és Svédország - 83-at szereztünk. Piros jelzés a magas vérnyomás, a dohányzás és az alkoholizmus megelőzésének.

A gyógyszeriparnál 57 pontot könyvelhettünk el a 100-ból - elsők: Finnország, Németország, Írország, Hollandia, UK, és Skócia -, az összforgalomból az államilag finanszírozott részesedést, az új rákgyógyszerek bevezetését, az új gyógyszerekhez való hozzáférést, az artritisz gyógyszerek élérhetőséget pontozták pirossal, azaz kaptak nem jó minősítést.

(Napi.hu)

7/2015. (II. 2.) EMMI rendelet egyes egészségbiztosítási, egészségügyi és szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (4) bekezdés k), l)és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím és a 7. melléklet tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3-5. alcím, valamint a 8-17. melléklet tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (6) bekezdés a) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. alcím, valamint a 18. és 19. melléklet tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 7. alcím és a 20. melléklet tekintetében a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 8. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

EGYES EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI TÁRGYÚ MINISZTERI RENDELETEK MÓDOSÍTÁSA

1. Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosítása

1. § Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet (a továbbiakban: R1.) a következő 17. §-sal egészül ki:

„17. § Az egyes egészségbiztosítási, egészségügyi és szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 2.) EMMI rendelettel megállapított 1., 1/A., 2., 3., 4. és 17. számú mellékletben foglaltakat a 2015. január havi teljesítésektől kell alkalmazni.”

2. § (1) Az R1. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R1. 1/A. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R1. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(4) Az R1. 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(5) Az R1. 4. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(6) Az R1. 17. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

2. A finanszírozási eljárásrendekről szóló 31/2010. (V. 13.) EüM rendelet módosítása

3. § A finanszírozási eljárásrendekről szóló 31/2010. (V. 13.) EüM rendelet 12. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

3. Az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosítása

4. § Az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R2.) a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § Az egyes egészségbiztosítási, egészségügyi és szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 2.) EMMI rendelettel megállapított 2. és 3. mellékletben foglaltakat a 2015. január havi teljesítésektől kell alkalmazni.”

5. § (1) Az R2. 2. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

(2) Az R2. 3. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

4. A gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól szóló 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosítása

6. § A gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól szóló 10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R3.) a következő 24. §-sal egészül ki:

„24. § Az egyes egészségbiztosítási, egészségügyi és szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 2.) EMMI rendelettel megállapított 1., 2., 3., 4. és 8. mellékletben foglaltakat a 2015. január havi teljesítésektől kell alkalmazni.”

7. § (1) Az R3. 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

(2) Az R3. 2. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

(3) Az R3. 3. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

(4) Az R3. 4. melléklete a 13. melléklet szerint módosul.

(5) Az R3. 8. melléklete a 14. melléklet szerint módosul.

5. Az Egészségbiztosítási Alapból a 959A-L, valamint 9511-9515 homogén betegségcsoportok szerint finanszírozott daganatellenes terápiákról szóló 11/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosítása

8. § Az Egészségbiztosítási Alapból a 959A-L, valamint 9511-9515 homogén betegségcsoportok szerint finanszírozott daganatellenes terápiákról szóló 11/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R4.) a következő 7. §-sal egészül ki:

„7. § Az egyes egészségbiztosítási, egészségügyi és szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 2.) EMMI rendelettel megállapított 1., 2. és 4. mellékletben foglaltakat a 2015. január havi teljesítésektől kell alkalmazni.”

9. § (1) Az R4. 1. melléklete a 15. melléklet szerint módosul.

(2) Az R4. 2. melléklete a 16. melléklet szerint módosul.

(3) Az R4. 4. melléklete a 17. melléklet szerint módosul.

II. FEJEZET

EGYES EGÉSZSÉGÜGYI TÁRGYÚ MINISZTERI RENDELETEK MÓDOSÍTÁSA

6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet módosítása

10. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet (a továbbiakban: R5.) 1/A. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„8. gyűjtés: az a folyamat, amely során a szöveteket és sejteket rendelkezésre bocsátják, azaz amely során a szövetek és sejtek eltávolítása, majd azok elszállítása történik a tárolást végző első szövetbankba;”

11. § Az R5. 1/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/C. § Az emberi szövetek, sejtek adományozása, gyűjtése, vizsgálata, feldolgozása, tárolása és elosztása során - ha személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - biztosítani kell, hogy a donor és a recipiens, valamint családjaik ne ismerjék meg egymás személyét.”

12. § Az R5. 17/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi szolgáltató haladéktalanul értesíti az OTH-t a szövetek vizsgálatához, feldolgozásához, tárolásához és elosztásához kapcsolódó valamennyi lényeges információról és bármely súlyos káros eseményről, ide értve azokat, amelyek befolyásolhatják az emberi felhasználásra szánt szövetek minőségét és biztonságát. Az OTH ezekről értesíti a 14. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatókat és a GYEMSZI-t.”

13. § (1) Az R5. 5. számú melléklete a 18. melléklet szerint módosul.

(2) Az R5. 9. számú melléklete a 19. melléklet szerint módosul.

14. § Az R5. 1. § a) pontjában az „[Eütv. 202. § (1) bekezdés a) és b) pontja]” szövegrész helyébe az „[Eütv. 3/A. § a) és b) pontja]” szöveg lép.

7. A várandósgondozásról szóló 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet módosítása

15. § A várandósgondozásról szóló 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R6.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felelős személy a várandósgondozás során a szakterülete alapján e rendelet szerint elvégzendő feladatokon kívül a következő tevékenységeket végzi:

a) figyelemmel kíséri, hogy

aa) részesül-e a várandós védőnői gondozásban,

ab) a várandós számára kötelező vizsgálatokat elvégezték-e, és

ac) az elvégzett vizsgálatokat a várandósgondozási könyvben jelölték-e;

b) szükség szerint konzultál a várandósgondozásban közreműködő, a 2. § (1) bekezdés a)-d)pontja szerinti szakemberekkel;

c) a várandóst szükség szerint további szakellátásra irányítja; és

d) intézkedéseiről írásban tájékoztatja az 5. § (1) bekezdése szerinti védőnőt.”

16. § (1) Az R6. 5. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az 1. § (2) bekezdése szerinti igazolás kiadását követően a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnő gondozásba veszi. Ennek keretében:]

„f) szükség szerint tájékoztatja a várandóst a dohányzásról, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról történő leszokást támogató programokról és alkalmazza a minimális intervenció szakmai irányelvben foglalt módszerét,

g) tájékozódik a várandós szociális, családi és munkakörülményeiről, valamint”

(2) Az R6. 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az 1. § (2) bekezdése szerinti igazolás kiadását követően a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnő gondozásba veszi. Ennek keretében:]

„h) rögzíti a várandósgondozási könyvben

ha) az 1. § (2) bekezdése szerinti igazolás vagy az annak alapját képező szakorvosi lelet alapján a várandóssági hét meghatározását és a rizikó-besorolást, és

hb) a várandós gondozására területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató nevét, címét.”

17. § Az R6. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A védőnő a várandósság 34. hetéig rögzíti a várandósgondozási könyvben a várandós nyilatkozata alapján a várandós által választott házi gyermekorvos vagy a gyermekellátást végző háziorvos (a továbbiakban együtt: házi gyermekorvos) nevét és elérhetőségét. Ha a várandós a 34. hétig nem választ házi gyermekorvost vagy választásáról nem nyilatkozik, a védőnő az illetékes, területi ellátási kötelezettséget vállalt házi gyermekorvos nevét és elérhetőségét rögzíti a várandósgondozási könyvben.”

18. § Az R6. 1. melléklete helyébe a 20. melléklet lép.

19. § Az R6. 2. § (2) bekezdésében a „szakellátás keretében” szövegrész helyébe a „védőnő és a háziorvos együttműködésével” szöveg lép.

20. § Hatályát veszti az R6.

a) 4. § (1) bekezdésében az „a szakellátás keretében” szövegrész,

b) 5. § (1) bekezdés d) pontjában az „és a szakmai irányelvben foglalt választható” szövegrész,

c) 5. § (2) bekezdésében az „és választható” szövegrész.

III. FEJEZET

SZOCIÁLIS TÁRGYÚ MINISZTERI RENDELET MÓDOSÍTÁSA

8. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása

21. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet „Tájékoztató a jövedelem- és a vagyonnyilatkozat kitöltéséhez” rész „III. Jövedelem típusai” pont 3. alpontjában a „terhességi-gyermekágyi segély” szövegrész helyébe a „terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj” szöveg lép.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15-20. § és a 20. melléklet az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

23. § A 10-13. § az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról szóló, 2004. március 31-i 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára vonatkozó egyes technikai követelmények vonatkozásában történő végrehajtásáról szóló, 2006. február 8-i 2006/17/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Magyar Közlöny 2015/9 (II. 2.)

Az ATV Start vendége Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár.

(ATV)

Ezt az egészségügyért felelős államtitkár jelentette be a baranyai városban. Zombor Gábor annak kapcsán beszélt erről, hogy a térség országgyűlési képviselőjével, Hoppál Péterrel és a város polgármesterével, Polics Józseffel (Fidesz-KDNP) megismerkedett a járó- és fekvőbetegek ellátását végző intézmény működésével, pénzügyi helyzetével.

Az államtitkár kitért arra, hogy a mintegy negyvenezer embert kiszolgáló Komlói Egészségcentrum jövője biztosnak mondható, hiszen az egészségügyi átszervezések során a kormány egyetlen működő kórházat sem kíván bezárni. Ezzel együtt minden intézménynek, így a komlóinak is törekednie kell arra, hogy adóssága a jövőben ne termelődjön újjá komolyabb mértékben, emiatt pedig szükség lehet egyes osztályok működésének átszervezésére - tette hozzá.

Zombor Gábor megjegyezte: a komlói intézménnyel kapcsolatban tárgyalásokat kezdeményezett a főigazgatóval arról, mely profilok erősítésére, átgondolására lenne szükség a hatékonyabb működése érdekében. Hozzátette: a komlói önkormányzattal is erősítenie kell együttműködését a kórháznak, mert olyan szociális ellátásokat is végeznek a létesítményben, amelyeket nem biztos, hogy az intézmény keretei között kell elvégezni.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös költségvetésben 60 milliárd forintnyi összeget különítettek el a kórházak adósságának kezelésére; az állam a következő hónapokban maga rendezi a tartozásokat a beszállítóknak. A komlói kórház többek között a Pécsi Tudományegyetemnek tartozik mintegy százmillió forinttal, de több tízmillió forintos elmaradása van a távhő- és a vízszolgáltató felé is.

Hoppál Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, Komlón és a város környékén élők szempontjából kulcsfontosságú a kórházi betegellátás színvonalának folyamatos emelése, ehhez pedig jelentős mértékben hozzájárul az intézmény hamarosan megvalósuló pénzügyi konszolidációja is. Polics József jelezte: az egészségügyi rendszer küszöbön álló átalakítása kapcsán azt kérte az államtitkártól, hogy a város kórházának struktúrája a jelenlegi formájában megmaradhasson, a főigazgatótól pedig az ehhez szükséges költséghatékony működtetést várja el.

(atv.hu, mti.hu)

Bár sokan szeretnék, nem készíthetnek a szülők a terhességi ultrahangon fotót a magzatról. Az ok egyszerű: az orvosi célú vizsgálat nem a babamozizásról szól. Ráadásul ha ezt mindenkinek megengednék, naponta másfél órával nőne a várakozási idő.

– Miért nem engedik a kismamáknak, hogy az ultrahangvizsgálaton telefonnal fotót készítsenek a monitorról? – vetették fel a kérdést egy webes fórumon. Sokan hozzászóltak a témához, amiből kiderült: lényegében orvos és hangulat kérdése, mire van lehetőség a vizsgálat során. Van, akinek a párja végigvideózta az eseményt, sokak azonban arról számoltak be, hogy nem lehet még egy képet sem készíteni.

Magzatvizsgálat. Sikovanyecz János azt mondja: csak akkor nyomtatnak képet a babáról, ha valami rendellenességet találnak. Fotó: Kuklis István

– Komolyan nem értem, miért nagy baj egy kép. Elvégre mindenki a saját babáját akarná lefényképezni – dühöngött az egyik kismama. Volt, aki pedig azt vetette fel: Pesten 800 forintért lehet megvenni a vizsgálaton készülő képet. Vagyis legalább a választást megadják, kér-e ilyesmit a leendő szülő vagy nem.

– A szülészet az egészségügy sarkalatos része, hiszen bár a várandósság nem betegség, mégis orvos felügyeli – mondta Sikovanyecz János, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. – Ahogyan pedig más orvosnál sem fotózgatnak a hozzátartozók, úgy ezen a területen is az a szabály, hogy ezt nem engedjük.

A szakember elmondta, sok kismama jelzi ezt az igényét, amit az orvosok meg is értenek, hiszen nem mindenkinek van lehetősége több ezer forintot fizetni a babamozis képekért a magánrendeléseken. Csakhogy ez hátráltatná a munkát.

– Naponta 80-90 ilyen vizsgálatot végzünk. Ha mindenki csak 1-2 percre tartaná fel az orvost, amíg a monitort fényképezi, az másfél órával nyújtaná meg a várakozási időt.

Az ultrahanggépek alkalmasak arra is, hogy kinyomtassanak róluk fényképeket. Évekkel ezelőtt még kaptak is emlékbe ilyet a kismamák, manapság azonban már ez sem jellemző.

Azt szoktam mondani a kismamáknak, hogy örüljenek, ha nem adok képet, mert csak akkor nyomtatunk, ha valami rendellenességet találunk – mondta el Sikovanyecz János. – Hatezer forintba kerül egy tekercs, nincs keret arra, hogy sokat tartsunk belőle. A havi 1-2 tekercs, ami rendelkezésre áll, a kérdéses esetek dokumentálására szolgál. – Évekkel ezelőtt szó volt a térítéses fotónyomtatásról Szegeden is, de akkor nyugtát kellene adnunk, ami szintén lassítaná a folyamatot.

Az ultrahangszakember hozzátette: a betegek mentalitásával van baj. A klinikai ellátás ugyanis nem örömszerzésről szól, hanem arról, hogy gyógyítsanak, orvosilag felügyeljenek. Ebbe pedig nem fér bele, hogy akár gesztusértékkel, akár üzleti alapon fényképeket osztogassanak. Arra ott vannak a kifejezetten erre a célra alapított magánszolgáltatók.

(Timár Kriszta - Délmagyarország)

Egy évvel azután, hogy megoperálták, egy budapesti fiatalasszonynak iszonyatosan fájni kezdett a hasa. Visszament abba a kórházba, ahol kezelték. Az orvos megvizsgálta, az ultrahang pedig kimutatta, hogy valami növekszik a hasában. A diagnózis: „valószínűleg tályog”. Előjegyezték egy újabb műtétre.

Hetek teltek el (hosszú a várólista), mire ismét műtőasztalra került. Az operáló orvos és az ápolók legnagyobb döbbenetére a tályogból egy műtéti törlőkendő került elő. És még egy. A beteg szerencséje az volt, hogy a két kendő betokozódott, vagyis bár fájdalmat okozott, nem került tőle közvetlen életveszélybe. „Nagy volt a riadalom a műtőben. És nemcsak azért, mert féltették a beteget, hanem mert egy szempillantás alatt átfutott az agyakon: ebből nagy balhé lehet” – mondja B., a kórház orvosa, aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét.

Ollók, szikék, kendők, érfogó csipeszek vezetik a „leggyakrabban bent felejtett” tárgyak listáját. „Benne van a pakliban, hogy egy-egy tárgy bent marad, de kettő, az már súlyos mulasztásnak számít” – állítja B. A kérdés az, egyáltalán hogy fordulhat elő, hogy egy orvos bent felejt bármit is a betegben. „Fáradtság, figyelmetlenség. Kevés az orvos, aki meg dolgozik, az is túlhajszolt. Velem sok évvel ezelőtt nemegyszer fordult elő, hogy 36 óráztam, aztán beesett egy műtét. A beteg számára édesmindegy, hogy ha hibázok, akkor azt a műszak elején vagy a sokadik ráhúzott túlórában teszem” – mondja.

(Ma egyébként az Európai Unió előírásai szerint 24 óránál többet orvos nem tölthet ügyeletben, és ezt a kórházak igyekeznek is betartani. Az orvoshiány azonban egyre fájdalmasabb.)

A városi legenda szerint az orvostársadalom nagyon összetartó: ha valaki hibázik, a többiek legtöbbször falaznak neki. Egy ilyen műtét esetében azonban szinte lehetetlen az összezárás: túl sok a tanú. Ilyenkor nincs mit tenni, be kell vallani a betegnek, hogy „idegen testet távolítottak el a szervezetéből”. Ha a kórháznak szerencséje van, a beteg eléggé örül annak, hogy megúszta, és nem perel.

Az orvosi műhiba mint fogalom a múlt század húszas évei óta része a jogszolgáltatásnak. A legtöbb esetet – ahogy akkoriban – ma is a szülészet adja. „Ennek egyszerű oka van: ez az a szakterület, ahol a legrövidebb idő alatt kell egyszerre két ember életét meghatározó döntéseket hozni. Ebből következően itt a legnagyobb a hibalehetőség” – mondja dr. Szűcs Péter. A főleg műhibaperekre szakosodott ügyvéd adatai szerint a szülészetet a traumás sebészet és a különböző fertőzések követik a sorban. A szülészeti esetek többsége pedig – szerinte – nem egyszerűen a figyelmetlenség vagy a fáradtság számlájára írható. Egy rosszul felépített kórházi szervezet is tragikus következményekkel járhat. „Egy kórházban, ahol szülészet is működik, nem elfogadható, hogy a gyermekgyógyász, akinek ott kellene lennie, ha az újszülöttnél komplikáció lép fel, csak telefonon érhető el. Nem egy esetem volt, amikor éppen ez okozta a tragédiát – magyarázza dr. Szűcs. – A másik leggyakoribb ok a hálapénz. Ha a kismamának van fogadott orvosa, akinek már addig is sok pénzt fizetett ki, és aki a szülés után is megkapja a paraszolvenciát, akkor hiába jön el az idő, hiába van ott egy ügyeletes orvos, az osztályon inkább megvárják, amíg ő beér. Akkor is, ha indokolt volna megindítani a szülést.”

De vissza a műtőbe. A hibák jelentős része megelőzhető volna odafigyeléssel vagy a szabályok módosításával. B. doktor nemrég jött vissza Ausztriából. Egy bécsi klinikán dolgozott fél évig. Ott például úgynevezett ellenőrző listával igyekeznek megelőzni a tárgyak bentfelejtését. A csapat vezetője a műtét elején és végén is végigmegy a listán, mint a pilóta a repülőgép felszállásánál. „Ausztriában ez minden kórházban kötelező, nálunk nem – meséli B. – Van, ahol csinálják, de nem része a magyar protokollnak.

Nálunk a műtős feladata összeszámolni a műtét végén a felhasznált eszközöket, de a sietség miatt ez gyakran elmarad.” Pedig az ENSZ Egészségügyi Szervezetének (WHO) 2011-es vizsgálata szerint a „check list”-ek alkalmazása jelentősen csökkenti a hibázás lehetőségét. Több mint 3000 műtéti beavatkozást vizsgáltak meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy ahol nem alkalmazzák a listát, ott a halálozási ráta 1,8 százalék. Ahol viszont igen, ott alig 0,8. Ráadásul így biztosabban elkerülhető a beteg újraoperálása is: az első esetben ez a szám 2,4, a listát használó kórházaknál 1,8 százalék. Ezek az adatok nyilvánosak, nálunk mégsem kötelező kűr az ellenőrző lista. „Amikor néhányan felvetettük, hogy be kéne vezetni nálunk is, az osztályvezető főorvos azt mondta, fölösleges, és amúgy is kevés a papír – meséli B. – Pedig nálunk szinte minden a papírról szól. Hogy védd a segged, bármi áron. Lassan több időt fordítunk papírmunkára, mint a betegre.”

Nem kérnek bocsánatot

Barbara a harmincas évei közepén járó fiatalasszony. 2006-ban csomót talált a bal mellében. Háziorvosa a másik mellében is talált csomókat, úgyhogy beutalta az ország egyik legjobb onkológiai központjába. Ott egy igen elismert, nagy tudású professzor vizsgálta meg, és úgy találta, hogy a csomók jóindulatúak. Barbara kérdezte: nem kellene-e szövettani vizsgálatot is csinálni, de a prof megnyugtatta: nincs semmi baj, aludjon nyugodtan. Fél évig aludt nyugodtan, miközben a bal mellében továbbra is érezte a daganatot. Viszont hullani kezdett a haja, és egyre erősödő fájdalmak jelentkeztek. Vissza az onkológiára. A prof ismét megnyugtatta: ez jóindulatú csomó, de – biztos, ami biztos – ekkor már mintát vett belőle, és elküldte szövettanra. Ahol kiderült: a bal mellében tojás nagyságú, rosszindulatú daganat van, számos nyirokcsomóáttéttel.

„A szövettanos orvos, de senki a klinikán egyetlen rossz szót sem szólt a profra, ugyanakkor éreztem, hogy nagyon meg vannak ijedve – meséli Barbara, kilenc évvel az eset után. – Hogy nagy gáz van, onnan is tudni lehetett, minden vizsgálatot két nap alatt lezavartak, és én egy héttel később már megkaptam az első kemoterápiát.”

Barbarának szerencséje volt. Mivel nem nyugodott bele a diagnózisba, és az orvos érezhető elutasítása ellenére visszament a kórházba, megmenekült. Fél évvel, egy kemoterápiával és egy fájdalmas mellműtéttel később úgy döntött, pert indít a kórház ellen. „Nem a bosszú hajtott. Szerettem volna, ha észreveszik magukat, és ezentúl jobban odafigyelnek a betegekre – magyarázza Barbara, aki két év huzavona után körülbelül 7 millió forintot kapott a kórháztól. – Minden szakértő azt mondta, hogy az én daganatom »a tankönyv szerint« jóindulatú kellett hogy legyen. Úgy látszik, a tankönyveknek elfelejtettek szólni, hogy léteznek különleges esetek.” Mindkét szakértő, Barbaráéké és a bíróság által felkért független szakértő is azt mondta, ha a „nagy tudású prof” hajlandó lett volna kilépni saját tudásának bűvöletéből, hamarabb felfedezi a bajt, talán megmenthető lett volna a fiatalasszony melle. „Végül nem volt per, sikerült megegyeznünk. Azt hiszem, szó nélkül elfogadták az ajánlatunkat. Lehet, hogy egy perrel jóval több pénzt kaphattam volna, de addigra már elegem lett az egészből.” Barbara érez némi elégtételt, de a pénz mellett örült volna, ha a kórház vagy a hibázó orvos legalább bocsánatot kér tőle. „Nem volt része az egyezségnek, de azért legalább felhívhattak volna, hogy bocs, tévedtünk.”

Barbara esete szomorú példája az úgynevezett „paternalista” orvos-beteg kapcsolatnak. Amikor a betegnek soha nem lehet igaza, az orvos viszont – lévén ő a szakember – gyakorlatilag azt tesz vele, amit akar. „A paternalista orvosok felett eljárt az idő – mondja B. doktor. – Ma, amikor minden beteg három perc alatt több információt szedhet össze a saját betegségéről a neten, mint amennyit ötven éve az egyetemen fél év alatt tanítottak, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy így viselkedjünk. A betegnek is lehetnek jó ötletei, azokra is oda kell figyelni.”

Az orvosi kommunikáció ma már egyetemi tantárgy. Dr. Pilling János, a Magatartáskutató Intézet kutatója például arra hívja fel a figyelmet, hogy jóval kevesebb a műhibaper azoknál az orvosoknál, akik meghallgatják a betegeiket, és engedik, hogy azok megfogalmazzák az aggodalmaikat. Furcsa adat, de kevesebb a végzetes hiba, ha az orvos együttérző, kommunikatív és bátorítja a pácienseit, hogy azok nyíltan mondják el félelmeiket.

A műhibaperek egy része éppen a rossz orvosi kommunikáció miatt indul. Az úgynevezett kockázat-haszon elvet minden orvos ismeri, de nem minden esetben alkalmazza. Az elv lényege, hogy egy beavatkozást csak akkor szabad elvégezni, ha annak a kockázata nem nagyobb, mintha hozzá sem nyúlnának a beteghez. „A beteget minden esetben úgy kell tájékoztatni, hogy tisztában legyen a kockázatok és a megnyerhető haszon közötti összefüggésekkel” – mondja dr. Szűcs.

Perre fel!

A hiba lehetősége minden szakmában ott van, talán csak kevésbé tragikus következményekkel járhat, mint az orvoslásban. „Ebbe a nagy pörgésbe bele van kódolva, hogy elrontasz valamit” – állítja B. doktor.

Ilyenkor pedig jön a per. A magánklinikákon – ahol mellékállásban B. is dolgozik – minden orvosnak kötelező felelősségbiztosítása van. Méghozzá olyan, hogy amennyiben hibát követ el, a biztosító az esetek túlnyomó többségében jó pénzt fizet az áldozatnak. „A kórházaknak ellenben általában silány minőségű biztosításuk van” – magyarázza dr. Szűcs Péter. 1991 óta minden egészségügyi intézménynek kötelezően rendelkeznie kell felelősségbiztosítással. Enélkül nem kaphat működési engedélyt. „A probléma csak az, hogy a törvény azt nem mondja ki: ennek a biztosításnak milyennek kell lennie. A kondíciók az elmúlt húsz évben alig változtak, miközben az árak az egekbe szöktek” – mondja az ügyvéd. A kórházak biztosítása a perösszegek töredékére sem elég. Még úgy sem, hogy a magyar bíróságok egyáltalán nem ítélnek meg horribilis pénzeket. „Gyalázatosan alacsony összegek szerepelnek a bírói gyakorlatban Magyarországon, és nemhogy nem növekednek, hanem csökkennek. Botrányos, hogy egy hozzátartozó elvesztése esetén a megítélt kompenzáció az elhunyt 3-4 havi fizetése legyen” – mondja keserűen az ügyvéd.

Elismeri ugyanakkor, hogy a bírák sincsenek könnyű helyzetben. „Létezik az úgynevezett ár-érték viszony, amire gyakran és szívesen hivatkoznak a perekben. De hogy ez mekkora összeget takar, arra nagyon eltérő a gyakorlat. Mert mondjuk, milyen összeg lehet megfelelő egy agykárosodott gyermek szülei számára? A jó válasz az volna, hogy semmilyen, de hát a bírónak mégis döntenie kell.”

Barbara például úgy számolt, hogy a neki kialkudott kompenzáció csak kevéssel volt több, mint ami gyógyszerre, étrend-kiegészítőre és az életmódváltással együtt járó kiadásokra ment. „A nem vagyoni kártérítések legmagasabb összege sem elegendő arra, hogy a pernyertes egy 75 négyzetméteres pesti lakást vegyen belőle, vagy élete végéig megfelelő életkörülményeket biztosítson magának vagy beteg hozzátartozójának” – panaszolja dr. Szűcs.

Van azonban egy másik probléma is, ami a kórházakat sokszor lehetetlen helyzetbe hozza. Nemegyszer fordul elő, hogy egy beteg a kezelése után három évvel dönt úgy, pert indít a kórház ellen. Például azért, mert akkor jelentkeznek nála olyan tünetek, amelyek miatt jogi útra tereli az ügyet. A polgári jogban az elévülés öt év, úgyhogy ezt nyugodtan megtehetik. A biztosítók viszont úgy kötnek biztosítást, hogy ha az megszűnik (mert mondjuk a kórház biztosítót vált), a társaság legfeljebb a megszűnést követő 30 napon belül bejelentett igényeket fogadja be. Az ezután keletkezett károkra a kórházaknak nincs fedezetük.

A kórházaknak egyébként sincs fedezetük. „Nem ritka, hogy egy per végén az igazgató könyörög, ne kérjünk végrehajtást, mert ha fizetnek, akkor nem tudnak fizetést adni az orvosoknak” – mondja dr. Szűcs. B. doktor szerint első körben mindenképpen el kellene felejteni a bíróságot, és inkább mediációval, a beteg és a kórház közti egyezséggel kellene rendezni az ilyen ügyeket.

Most, hogy a kórházakat állami tulajdonba veszik, az államnak kellene létrehoznia egy alapot, amelyből a műhibák következményeit kifizetik. Ha rajta múlna, független szakértőkből álló bizottságokat hozna létre, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy eldöntsék: hibázott-e az orvos vagy nem, és ha igen, milyen kompenzáció lenne ésszerű. „Én külföldi szakértőket is bevonnék ebbe a munkába. Egyrészt elfogulatlanok és nincsenek benne a hazai orvosi hierarchiában, másrészt friss szemléletet és gyakorlatot hozhatnának” – teszi hozzá.

Az ügyvéd nem hisz a megállapodásban. Szerinte egyezséget olyan kollégák kötnek, akik elvtelenül hajlandók a beteget rábeszélni olyan összegekre, aminek a többszörösét lehetne megítéltetni egy törvényes eljárással. Mint mondja, csak olyan esetben van értelme az egyezségnek, amikor a megítélhető összeg várhatóan nem magasabb, mint a biztosítási limit. „Ha én tudom, vagy majdnem biztos vagyok benne, hogy ha megnyerjük a pert, kapnánk 100 egységet, de ebből csak ötöt vállal a biztosító, akkor nem vagyok hajlandó 15 egységben megegyezni. Ami – ezt pontosan tudom – még így is megterheli a kórházat, de lényegesen kevesebb, mint amennyit nyerhetnénk. Ez nem szolgálná a betegek érdekeit.”

Magyarországon nincs pontos szám, de az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint évente körülbelül 80-90 ezer beteg hal meg hibás orvosi döntés következtében. A műhibák jelentik a 8. leggyakoribb halálokot. Az áldozatoknak több mint a fele az orvos vagy a személyzet hanyagsága miatt hal meg.

(Kövesdi Péter, Vasárnapi Hírek)

Egy friss, online kutatás szerint a magyarok többsége „új életet kezdett” januárban: minden harmadik fogadkozó egészségesebben él majd, és minden tizedik ember megújítja a szerelmi életét is. Vajon a párkapcsolatokban döntő fontosságú szexuális élet minősége mitől függ? A kutatás erre is rákérdezett.

Minél fiatalabb valaki annál könnyebben fogadkozik

Az évkezdet a változásról és az újrakezdésről szól, annak ellenére, hogy sokan hangoztatják, hogy ők soha nem fogadnak meg semmit. A „Kezedben a döntés!” kampány legfrissebb, online kutatása szerint idén a magyarok 60%-a döntött úgy, hogy megreformálja az életét. Érdekes, hogy minél fiatalabb valaki, annál könnyebben fogadkozik, az idei évet a 18-35 évesek 65%-a indította valamilyen fogadalommal, ugyanez az arány az 55 év felettiek körében csupán 53%. A legtöbben, azaz minden harmadik ember szeretne egészségesebben élni, a válaszadók 27%-a szerint a mindennapi stressz kezelésére és a pihenésre kell jobban odafigyelniük, illetve minden negyedik megkérdezett szeretne több időt tölteni a családjával, szeretteivel. A legkülönösebb azonban az, hogy a káros szenvedélyekre vonatkozó, tipikus újévi fogadalmak idén nem voltak népszerűek, a magyarok csupán 7%-a döntött úgy, hogy felhagy valamelyik korábbi rossz szokásával. A fiatal felnőttek között a legnépszerűbb fogadalomnak az egészségesebb életmódra áttérés számít, ezt követi a pihenéssel, stresszkezeléssel kapcsolatos változtatási igény, és minden negyedik fiatal jobban szeretne koncentrálni a karrierjére vagy a tanulásra csakúgy, mint a szeretteikre és barátokra.

Minden tizedik magyar megújítja idén szerelmi életét

Állítólag a magyarok érzéki népnek számítanak Európa-szerte, így az sem mindegy számunkra, hogy milyen minőségű a szerelmi életünk. Az újévi fogadalmak közül a szerelemhez, párkapcsolathoz és szexhez kötődő ígéretek sem hiányoztak. A kutatásból kiderült, hogy minden tizedik megkérdezett szeretne pozitív változásokat elérni ezen a téren. A szerelmi megújulásra vágyók között egyébként kicsit több a férfi, mint a nő (58-42%), jórészt fiatalok, azaz a 18-35 évesek, és főként a fővárosban élnek, valamint közép-és felsőfokú végzettségűek. Természetesen az is előfordul, hogy valaki több fogadalmat tesz: érdekes, hogy a szerelmi életüket új alapokra helyezők között többen vannak azok, akik a karrierjükre is jobban szeretnének koncentrálni, illetve szeretnék elhagyni valamely káros szokásukat.

A csodás szex a megfelelő partnertől függ

De vajon mitől függ a csodálatos szerelmi/szexuális élet, amivel tényleg elégedettek lehetünk? A válaszadók többsége szerint a megfelelő partnertől (65%) és a társak közötti, jó lelki kapcsolattól (55%). Számosan voksoltak arra is, hogy sok energiát kell fektetni a kapcsolatba, játékosnak és kreatívnak kell lenni, illetve fontos a könnyedség és a biztonságérzet is, például a hatékony fogamzásgátlás. 
A fiatalok egyébként teljesen mást tartanak fontosnak az ágyban, mint az idősebbek, és nincs ez másként a nők-férfiak viszonylatában sem. A könnyed, biztonságos fogamzásgátlásra voksolók 40%-a eléggé fiatal, azaz 18-35 év közötti, ezzel szemben a kreativitásra, játékosságra szavazók nagyobb része inkább 35 év feletti (39%). 
Érdekes, hogy míg a férfiak és nők közel hasonló arányban szavaztak arra, hogy a szexuális életet minősége nagyban függ a megfelelő partnertől és a mély lelki kapcsolattól, addig például a fogamzásgátlás/könnyedség kérdése jóval megosztóbb. Meglepőnek tűnhet, hogy sokkal több férfi gondolja azt, hogy a könnyed/ biztonságos fogamzásgátlási módszer megtalálása lényegesen befolyásolja a szexuális élet minőségét (60% férfi - 40% nő). Hasonlóan magas a férfi válaszadók aránya a kreativitás és fizikai állapot tényezőknél, míg a nők szerint ezek kevésbé érintik a szexuális életet. A 18-35 év közötti hölgyek öntudatosan gondolkodnak arról, hogy mitől válik szerelmi életük még tökéletesebbé. Szerintük a szexuális élet minősége leginkább a megfelelő partner megtalálásától és a vele kialakított lelki kapcsolattól függ, a kreativitásra és a partnerek fizikai állapotára már jóval kevesebben voksoltak közülük.

(Kutatócentrum 2015. január, online villámkutatás, sajtóközlemény)