A Magyar Rezidens Szövetségnek nincs hiteles információja arról, hogy a kórházi átalakítások során több ezer ember elbocsátására kellene számítani.

Dénes Tamás, a szövetség elnöke a Hír TV Magyarország élőben című keddi műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg szakemberhiány van az ágazatban, így szerinte „nonszensz” lenne olyan szakértői anyag, amelyben tömeges elbocsátásokat valószínűsítenének.

„Ez nem lenne járható út” - tette hozzá.

A rezidensszövetség elnöke szerint azzal alapvetően nincs baj, ha a kórházi struktúrán változtatni szeretne a kormány, hiszen a sokat emlegetett problémák huszonöt éve fennállnak.

Dénes Tamás meglátása szerint az átalakítás mindenképpen feszültséget idéz majd elő, hiszen elképzelhető, hogy kisebb kórházak funkciót váltanak, vagy megszűnnek egyes ellátási formák. Az elnök azt is elképzelhetőnek tartaná, ha bezárnának egészségügyi intézményeket, bár „ezt a politika nem fogja felvállalni”.

Dénes Tamás véleménye szerint a társadalommal is könnyebben el lehetne fogadtatni egy-egy intézmény bezárását, ha az adott kórház teljesítménymutatóit nyilvánosságra hoznák.

A rezidensszövetség elnöke kiemelte ugyanakkor, hogy minden ágazati átalakítást a bérrendezéssel kell kezdeni, hiszen ha a kormányzat jól megfizetett egészségügyi gárdával vágna neki a reformnak, kevesebb ellenállásba ütközne.

(galamus.hu/Hírtv)

Novemberhez képest majd 10 milliárddal forinttal csökkent az év végére az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány, amely így december 31-én 98,2 milliárd forint volt, ebből 91,1 milliárd a szállítók-szolgáltatók felé áll fenn - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapjáról. A tartozásállomány 80 százaléka, mintegy 80 milliárd forint az emberi erőforrás tárcánál halmozódik.

Az Emmi mintegy 80 milliárdos lejárt adósságállományért alapvetően négy, a gyógyító-megelőző ellátásban is résztvevő egyetem - Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem -, valamint mintegy 90 egészségügyi intézmény felelős. A kórházak kicsit több mint negyede ugyan novemberről decemberre kismértékben csökkentette adósságait, (szakértők szerint külön pénz híjján erre az ellátás visszafogása nyújthatott fedezetet), túlnyomórészük azonban jellemzően egy havi finanszírozásnyival duzzasztotta a szállítók felé fennálló kötelezettségét. A Debreceni Egyetemen félmilliárddal nőtt az adósság, s a takarékoskodásra leginkább odafigyelő Gyemszi maga is 372 milliós kifizetetlen számlát tolt maga előtt az év végén, szemben a novemberi 345 millióval.

Ugyan 2014 végén, a szokásos kasszasöprésnél nem jutott címzett forrás az intézményi számlák csökkentésére, a legnagyobb adósok közé tartozó Pécsi Tudományegyetem mégis csaknem kétmiliárddal, 2,68 milliárdra, a SOTE pedig mintegy 1,2 milliárddal, 2,66 milliárdra faragta lejárt tartozásait. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézetben majd hárommilliárdról kétmilliárd alá, a Kaposvári Egyetemen 736 millióról 226 millióra apadt a kifizetetlen számlák értéke.

Ugyanakkor a kórházi tartozásokkal leginkább sújtott orvostechnikai beszállítók, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint mindebből egyáltalán nem részesültek, mint Rásky László lapunknak kifejtette, az év vége felé teljesen leállt a szállítók kifizetése, s tapasztalataik szerint az intézményvezetők már nem is izgatják emiatt magukat. Cikkünk megjelenéséig a SOTE-től és a Pécsi Tudományegyetemtől sem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy az adósságaik milliárdon felüli csökkentése során mennyi fordítottak a szállítói számlák kifizetésére.

A főtitkár elmondta, a folyamatosan halmozódó nemfizetések miatt a beszállítók már hitelből finanszírozzák a havonta fizetendő járulékokat, és adókat, ami a kisebb vállalkozásokat egyre gyorsabban az ellehetetlenülés felé sodorja. Van olyan vállalat, amelynek többmilliárddal tartozik az állam, s ugyan a multinacionális hátterű cégek létét ez közvetlenül nem fenyegeti, akár az éves forgalom negyedét kitevő tartós lejárt követelések finanszírozását előbb-utóbb megunják az anyacégek. Az pedig különösen a speciális termékek beszállítóinál vezethet ellátási gondokhoz, ha a türelem elfogytával olyan fékeket léptetnek életbe, mint a készpénzes szállítás, a jogi útra terelt behajtás, vagy a szállítások leállítása - mondta Rásky László.

(Napi.hu)

A Jobbik kórházrombolásnak tartja az egészségügyi struktúraváltást és ellenzi a létszámleépítést az ágazatban. Lukács László György, a párt országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján bírálta, hogy helyi, városi kórházi vezetők ,,osztozkodnak" az ellátásokon, s a hírek szerint egy fő kórház maradhat minden megyében, a többi pedig pozíciót veszít. Az ellenzéki politikus a Gyurcsány-érát idéző rombolásnak minősítette ezt.

Szavai szerint biztosnak tűnik, hogy a Fidesz eltökélt az intézmények, telephelyek bezárása mellett, s eddig megbecsült intézmények is telephelyekké alakulhatnak, csökkentett szolgáltatással. Lukács László György jelezte: a becslések alapján 8-10 ezer ember állása szűnhet meg, ami orvosok, ápolók mellett az adminisztráció területén dolgozókat, fizikai munkásokat is érinti.

Felidézte: a Jobbik a költségvetésben több módosítást kért a párhuzamosságok megszüntetésére, de "nem így esnének neki a rendszernek". A képviselő úgy fogalmazott: a Fidesz "a megfontolt munkához baltát vett elő, pedig szikére lenne szükség a pontos bemetszésekhez". Hozzátette, hogy a finanszírozási díj emelését is javasolták.

A politikus a Jobbik céljaként jelölte meg az intézmények megtartását, megjegyezve: a parlamenti munka mellett az emberekkel együtt az utcán is követelné a kórházak megmaradását.

(hirado.hu)

Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyeztető bizottságai már megalakultak.

Múlt héten kezdték meg munkájukat a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok (MEEB). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkársága, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a megyei kormányhivatalok, valamint a kórházak vezetői, képviselői vesznek részt az egyeztetésben.  Elsőként a Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyeztető bizottságai alakultak meg – áll az Egészségügyért Felelős Államtitkárság közleményében.

Az EMMI szakállamtitkárságának kiemelt célja, hogy minőségi, magas színvonalú betegellátást nyújtson a hazai fekvőbeteg ellátó rendszer. A betegek érdeke pedig az, hogy amikor kórházba kerülnek, rendelkezésre álljanak azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek biztosítják mindezt.

Mint ismeretes, a központi költségvetési szervek pénzügyi problémáinak kezelésére a céltartalékok között 60 milliárd forint áll rendelkezésre, amely a Kormány döntését követően használható fel, a tartozásállománnyal összefüggő gazdálkodási nehézségek rendezésére.

Megalakulásuk után a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok feladata az lesz, hogy a következő hetekben áttekintsék az adott megye/térség egészségügyi ellátásának struktúráját, a kapacitásokat és megtalálják a lehető legoptimálisabb működési kereteket annak érdekében, hogy a biztonságos betegellátás mellett sikerüljön az intézmények adósságállományának növekedését megállítani és a jelenlegi tendenciát megfordítani.

(kormany.hu)

Az utóbbi hat évben komoly számban hagyták el Magyarországot az egészségügyi dolgozók, a magyar doktorokat toborzóirodák is segítik a kijutásban. A tízszeres bérek igen vonzóak, a kinn lévő orvosok kétharmada nem is tervez hazajönni. Ennek egyik oka pedig minden bizonnyal a korrupció: a megkérdezett orvosok negyede nevezte meg a hálapénzt fő oknak a hazatérés ellenében.

Az elmúlt hat évben naponta három orvos és két nővér távozott külföldre Magyarországról Bélteczki János a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke szerint – írja a Guardian. A lapnak nyilatkozó Bélteczki szerint mindig is beszéltek erről a problémáról, ugyanis a norvég, brit, német fizetések tízszer magasabbak a magyar jövedelmeknél a szektorban. A MOSZ elnöke szerint már az komoly előrehaladást jelente, ha megtripláznák a magyarországi béreket 1500 euróra.

A magyar orvosok külföldre jutását mindeközben már toborzóirodák is segítik. A budapesti Operaház mellett található A-Team Health Recruitment cég szerint először nehéz volt meggyőzni a brit NHS-t (az ottani állami egészségügyi szolgáltató) arról, hogy bár van egy jutalékuk, még mindig olcsóbb velük dolgozni, mintha helyettesítő orvosokat választanának.

A Szinapszis közvélemény-kutató cég szerint a már az Egyesült Királyságban dolgozó magyar orvosok kétharmada egyáltalán nem tervez hazatérni. Ebben minden bizonnyal nagy szerepe van annak, hogy a megkérdezett orvosok negyede a mélyreható korrupciót nevezte meg, mint olyan okot, mely visszatartja őket a hazaköltözéstől. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár szerint is a hálapénz eltörlése az első lépés abban, hogy rendbe tegyék az egészségügyet.

(hvg.hu)

Felülmúlta a piaci várakozásokat az amerikai Pfizer gyógyszergyártó 2014 utolsó negyedévében: bár a cég nyeresége 2,57 milliárd dollárról 1,23 milliárd dollárra esett, és az egyszeri tételektől megtisztított részvényenkénti nyereség is 56 centről 54 centre csökkent, ez még így is több, mint a piaci elemzők által várt 53 centes részvényenkénti profit.

A Pfizernek meg kellett birkóznia azzal, hogy több gyógyszertermékének lejárt a szabadalma, amely csökkentette a bevételeket. A gyártó bevétele 3,3 százalékos éves visszaesés után 13,12 milliárd dollár lett 2014 negyedik negyedévében, kissé jobb, mint az elemzők által várt 12,9 milliárd.

A cégnek vakcinák gyártásával foglalkozó üzletágánál 18 százalékkal ugrott meg a bevétel, és 3 százalékkal nőtt az újonnan forgalomba került termékeket gyártó üzletág bevétele is. Csökkent viszont, 11 százalékkal a bevétel a már régebbi, komolyabb ismertséggel rendelkező termékeket gyártó üzletágnál, amely a legnagyobb részleg a vállalaton belül.

A Pfizer erőfeszítéseket tesz, hogy újabb, potenciálisan nagy növekedési lehetőségeket rejtő piacokon is megvesse lábát. A kutatásra és fejlesztésre költött források 14 százalékkal emelkedtek, elérték a 2,04 milliárd dollárt a tavalyi utolsó negyedévben.

(Napi Gazdaság)

A Magyar Pszichiátriai Társaság idei, XIX. Vándorgyűlését január 28-31. között Szegeden rendezik meg. A Társaság és a szakma legnagyobb magyarországi rendezvényének főbb témái az öngyilkosság és megelőzése, a depresszió, a skizofrénia, és az interdiszciplinaritás lesznek. Mindezek mellett a Vándorgyűlésen szó esik majd a magyar pszichiátriai ellátás aktuális kérdéseiről és kihívásairól is.

A január 28-31. között Szegeden megrendezésre kerülő XIX. Vándorgyűlés mottója a "szinapszistól a szintézisig". A mottó a modern gyógyítás holisztikus szemléletét és a szakma mindennapi folyamatát jelképezi, melynek során a „tiszta tudomány” perspektívájából (biológiai megközelítéstől), szimbolikusan járják be a szakemberek az utat a szintézisig.

A pszichiátria legrangosabb magyar szakmai eseménye kapcsán sajnos szót kell ejteni a szakma aktuális problémáiról is. A gyakorlati tapasztalatok, és az összes szakmai felmérés szerint is folyamatosan nő betegszám„miközben a pszichiátriai gondozók száma az ezredfordulótól 2013-ig 139-ről 135-re csökkent, a forgalmuk 1,262 millióról 1,083 millió látogatásra apadt.” (Forrás: 2013-as Egészségügyi Statisztikai Évkönyv). Márpedig ez biztos nem azért következett be mert az ellátást igénybe vevő betegek varázsütésre meggyógyultak…

A pszichiátriai szakmát – mind az orvosok, mind a szakdolgozók szintjén – továbbra is súlyosan érint az elvándorlás, és továbbra is megoldatlan a (még megmaradt) pszichiátriai gondozók finanszírozása. A pszichiátriát ugyan hiányszakmának nyilvánították, de sajnos egyelőre nem növekedett a rezidensek száma sem.

2103-ban, a WHO főigazgatójával történt találkozás után Miniszterelnök úr jelezte, hogy a következő években kiemelt szerepet kap a magyar lakosság mentális állapotának javítása, amelynek megvalósításához a WHO támogatására is számít a kormányzat. 2014. márciusban WHO szakértői csoport látogatott Magyarországra a WHO Főigazgatóság, Regionális Iroda és Országiroda vezető szakértőivel, hogy megvizsgálja és értékelje a mentális egészségügyi szolgáltatásokat és prioritásokra tegyen javaslatokat, figyelembe véve a 2013-ban elfogadott Globális és Európai Lelki Egészség Cselekvési terveket. A jelentésben a szakértők segítő szándékkal, 42 pontban fogalmazták meg javaslataikat a változtatásokra. A javaslat elkészítésében magyar szakértői csoport is részt vett, a konkrét kormányzati cselekvési tervet még nem ismerjük.

Az elmúlt évben történt erőszakos cselekmények kipattant vitákban ismét felmerült a kényszerrel történő gyógykezelések jogi szabályozásának, illetve speciális felszereltséggel és kiképzett személyzettel működő forenzikus és magas biztonságú osztály létrehozásának szükségessége.

A pszichiátriai betegségek kezelésében hatékony gyógyszerek felfedezése és fejlesztése lelassult. Számos gyógyszergyár csökkentette vagy meg is szüntette központi idegrendszeri kutatásait. A pszichiátriai betegségek jelenlegi felosztása nem segíti az alapkutatókat abban, hogy új felfedezések, és ezáltal új gyógyszerek szülessenek. A helyzet megváltoztatása érdekében az Európai Unió 1 milliárd Eurót szán agykutatásra (Human Brain Project) és hazánkban is elindult a 12 milliárd forintos költségvetésű Nemzeti Agykutatási Program (NAP). A magyar program olyan alap- és gyógyszerkutatásokat, klinikai, bioinformatikai és társadalomtudományi kutatásokat végző csoportokat és fiatal kutatókat támogat, melyek számos pszichiátriai betegséget érintenek.

A felmérések szerint minden negyedik európai uniós állampolgár valamilyen pszichés problémával küzd és ezek közül is leggyakoribb a depresszió, amely a második leggyakoribb munkaképesség-csökkentő egészségügyi problémává vált a szív-érrendszeri betegségek után. Ezért a Vándorgyűlésen több előadás is a depresszió kérdéskörét járja majd körbe.

Egy 2010-ben készült kérdőíves felmérés alapján elmondható, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a depresszió kialakulását, mely által gazdasági megtakarítás érhető el. A felmérés szerint a magyar társadalom 77 százaléka inaktív és az emberek 15,3 százaléka küzd depresszióval, ami atáppénzen eltöltött napok felének (48,9 százalékának) az oka.

Az egyik legnagyobb és leghíresebb témába vágó adatsor a Hungarostudy (HS) adatbázisok másodelemzése során megvizsgálták, hogy az elmúlt 25 évben történt-e átrendeződés depressziós tünetegyüttesen belül. (A HS felmérések 1988 óta 7 ill. 3 évente (1995, 2002, 2005/2006, 2013) adnak számot a magyar népesség egészségi állapotának alakulásáról, az 5 lakossági felmérésben 51820 személy vett részt.) A depressziós tünetek gyakorisága 1988 és 2013 között a következőképpen alakult. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az alábbi, Beck kérdőívvel kapott eredmények nagy valószínűséggel, de nem teljes bizonyossággal jelentenek depressziós tüneteket

Épp ezért a munkahelyeken is érdemes hangsúlyt helyezni a depresszió- és a betegség következtében létrejövő munkából történő kiesés megelőzésére. A konferencián részletesen bemutatják a munkahelyi lelki egészség megőrzés európai gyakorlatait is (kormányzati-, regionális-, nagy-, közép- és kisvállalati szinten egyaránt). Az európai prevenciós programokban nagy jelentőséget kap a már említett szervezett, rendszeres, fizikai aktivitás. A nemzetközi gyakorlatot a a Hungarostudy egyéb eredményei is igazolják, melyek szerint a folyamatos munkahelyi stressz jelentős szerepet játszik a mentális zavarok kialakulásában és fennmaradásában is, valamint ugyancsak ez lehet felelős betegség miatt munkahelytől távol töltött napok 50-60 százalékáért. A folyamatos és krónikus munkahelyi stressz jelentős szerepet játszik a mentális zavarok kialakulásában és fennmaradásában.

A tematika kapcsán a Vándorgyűlésen egy, a serdülőkori internethasználat és a depresszió tüneteinek kapcsolatára vonatkozó kutatás is bemutatására kerül. A vizsgálatba olyan budapesti szakiskolás diákokat vontak be, akik átlagéletkora 15 év volt, és 77,7 százalékuk naponta használta az internetet átlagosan 4,23 órában. A vizsgálat során fény derült arra, hogy ezen diákok egyötöde problémás internethasználó, akik közt magasabb a depressziós tünetek előfordulása, mint azon társaiknál, akik optimálisan használják az internetet. Ezért az is nagyon fontos, hogy prevenciós programok irányuljanak a fiatalok internet-használati szokásainak kialakítására.

A depresszióról szóló ismeretek bővítését és a depresszióval küzdők kezelését célozza a PREDI-NU Program is, mely 2012 októbere és 2014 szeptembere közt zajlott. A fő cél egy internet alapú önsegítő eszköz kifejlesztése volt, mely bárki számára hozzáférhető, szakmailag megbízható és kilenc nyelven elérhető. A program és a weboldal optimalizálása lezajlott, így a további cél eme weboldal népszerűsítése a szakmai és nyilvános körökben egyaránt.

A depresszió a befejezett öngyilkosság legfontosabb rizikófaktora, így a szegedi Vándorgyűlés előadásai közt egy jelentős csoportot alkot az öngyilkosságé is. Magyarországon évente kb. 25 000 öngyilkossági kísérlet és 2 200 befejezett öngyilkosság történik. Ezzel hazánk a második az Európai Unióban. A fiatalok körében a korcsoporton belüli halálozást vizsgálva az öngyilkosság a vezető halálok.

Habár az öngyilkosság legfőbb kockázati tényezőjeként a pszichiátriai betegségeket tartják számon, az öngyilkosság multikauzális (pszichiátriai – szociális – kulturális – demográfiai) problémaként ragadható meg leginkább. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kap az öngyilkossági kutatások kapcsán többek között a 2008-óta fennálló gazdasági világválság, a munkanélküliség emelkedése, vagy éppen devizahitel-válság.

Az egyik előadó azt mutatja be, hogy a gazdasági világválság hogyan befolyásolta a befejezett öngyilkosságok számát. A KSH 1990-2012-es adatainak elemzése segítségével látható, hogy habár mind a népesség száma, mind a befejezett öngyilkossági ráta folyamatosan csökken hazánkban, azonban kisebb hullámok figyelhetőek meg például 1996 és 2000 között, illetve 2008-tól kezdődően. A nemek aránya változatlan a korábbi kutatások eredményétől, a befejezett öngyilkosságok elkövetői között háromszor több a férfi, mint a nő, átlag életkoruk 40-50 év között mozog.

Számos kezdeményezés történt és történik ugyan az öngyilkosság megelőzésének területén, de még sincs egységes, szervezett, hatékony megelőzés. Az epidemológiai, statisztikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az öngyilkosságok száma tavasszal és kora nyáron a legmagasabb. A témában eddig született közel negyven tanulmányban rendre legalább egy-egy időjárási faktor statisztikailag jelentős hatását mutatták ki, azonban ezek többször ellentmondásosak és a vizsgálatok módszertani hiányosságai miatt többször nem meggyőzőek. Egy az eseményen ismertetése kerülő vizsgálat 1990-2012 közötti időszakra vonatkozó öngyilkossági és időjárási adatokat értékeli a különböző meterológiai tényezők és a napi öngyilkossági adatok összefüggésének becslése érdekében.

Az előadások több, évek óta vitatott összefüggésre vonatkozó kutatást mutatnak be. Az elmúlt években ugrásszerűen megszaporodtak a dohányzásról való leszokás és az öngyilkossági kockázat növekedésének összefüggéseit vizsgáló tanulmányok, elsősorban azon vizsgálatok eredményei miatt, amelyek a leszokást segítő gyógyszerek szedését követő rövid időszakon belül az öngyilkossági kockázat megemelkedését mutatták ki. A most bemutatott új vizsgálat meglepő eredményt hozott a témában: az öngyilkossági kockázat aránya a leszokást követő kritikus egy éven belül ugyan megugrik, de ezt követően lecsökken, és a leszokás utáni évtől a leszokottak öngyilkossági kockázata már megegyezik a sohasem dohányzókéval. Ez viszonylag váratlan eredmény a korábbi kutatások tükrében tekintve, hogy a dohányosok a szakirodalom szerint a rászokást megelőzően is impulzívabbak a később sem dohányzóknál, így nem várnánk már a leszokást követő egy év múlva ilyen nagymértékű visszaesést az öngyilkossági kockázatukban.

Egy másik nagy áttekintő vizsgálat a magyarországi településeken az ivóvíz arzéntartalma és az öngyilkossági ráta kapcsolatát elemzi. Az előzetes eredmények megerősíteni látszanak a hipotézist, miszerint az ivóvíz arzéntartalma és a szuicid rizikó között pozitív irányú összefüggés áll fent, azonban a vizsgálat kialakítása nem volt alkalmas konkrét ok-okozati összefüggések igazolására.

A már korábban is bemutatott SEYLE (Saving and Empowering Young Lives in Europe) projekt is új, hazai eredményekkel jelentkezett. A jellemzően serdülőkorban induló nem szuicidális önsértés (nonsuicidal self-injury, NSSI) nemzetközileg sokat kutatott, hazánkban azonban alig vizsgált jelenség, így e területen is történt felmérés. A vizsgálat kimutatta, hogy a nem szuicidális önsértés a szakiskolások körében magasabb (gimnazisták 17,1% vs. szakiskolások 29,4%), mint a gimnazisták körében.

Az NSSI-ről beszámoló szakiskolás csoportban szignifikánsan magasabb volt a szorongásos, a depressziós és az öngyilkos magatartáshoz tartozó tünetek száma, így kijelenthető hogy az eredmények okán a szociálisan hátrányosabb helyzetű fiatalokat megcélzó prevencióra és intervencióra van szükség.

Az öngyilkosságok megelőzése mind az Európai Unió, mind a WHO kiemelt egészségcéljai közé tartozik. Bár számos bizonyítékokon alapuló öngyilkosság-megelőző stratégiával rendelkezik a szakma, és bár számos országban az öngyilkosságok csökkenése figyelhető meg, igazi áttörést hosszú távon még nem sikerült a szuicidum prevencióban elérni.

A Közös Akció a Lelki Egészségért program keretében, nyolc uniós tagállamban vizsgálták, mennyire jelenik meg az öngyilkosság-prevenció az adott ország egészségpolitikai céljaiban, illetve azt, hogy milyen bizonyítékokon alapuló jó gyakorlatok valósulnak meg a vizsgált tagállamokban.

Az előzetes eredményekből megállapítható, hogy az összes vizsgált tagállamban jelentős diszkrepancia van az öngyilkosság-megelőzéssel kapcsolatban megfogalmazott egészségcélok és a mindennapi gyakorlat között. Megállapítható az is, hogy a rendelkezésre álló, bizonyítottan hatékony öngyilkosság-megelőző stratégiák csak részlegesen kerülnek kihasználásra a vizsgált európai országokban.

E téma kapcsán az egyik előadásban arra mutatnak rá, hogy miért a háziorvosi szolgálat munkatársaira kell támaszkodni elsősorban a hatékony megelőzés érdekében, külön kiemelve a körzeti ápolónő lehetőségeit. Az öngyilkosságok áldozatai valójában nem akarnak meghalni, csak az aktuális életkörülményei között már nem képesek tovább élni. Ha ebben a döntő, kritikus pillanatban valaki képes meghallani a segélykiáltást és reményt tud nyújtani a szenvedőnek, akkor az egyén nem fog öngyilkosságot elkövetni. A háziorvos a depresszió felismerésével és adekvát kezelésével tud legtöbbet tenni az öngyilkosságok csökkentése érdekében.

Más esetben a szerző megállapítja, hogy bár számos kezdeményezés történt és történik az öngyilkosság megelőzés területén, még sincs egységes, szervezett, hatékony megelőzés. Pályázati pénzek felhasználásával történnek próbálkozások, amelyek eredménye nem mindig meggyőző, a hazai öngyilkosság megelőzési stratégia kidolgozása lenne szükséges. A még nem létező Magyarországi Szuicid Prevenciós Stratégia kidolgozásához bemutat egy lehetséges tervezetet, amely kiindulópontja lehet az első, végleges, hatékony stratégia kidolgozásának, amely megvalósítása végre jelentősen csökkenthetné a magyarországi öngyilkosságok számát.

(sajtóközlemény)

A komplex átalakítást több mint húsz éve várja a szakma - mondta az InfoRádiónak az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója arra a sajtóhírre, miszerint már készül az új alapellátási törvény. Az előterjesztés szerint az alulfinanszírozottság, az orvosi kar elöregedése, és az ellátás hozzáférésének egyenlőtlenségei a legfőbb gyengeségek a rendszerben. A főigazgató azt mondta: az egyik legégetőbb kérdés, hogy a háziorvosok 40 százalékát adó, hatvan évnél idősebbeket pótolják-e majd a fiatalok.

A háziorvoslásban valóban jellemzőek az egyenlőtlenségek, de ettől függetlenül is rendkívül komoly gondot jelent a humán erőforrás. Nem is az orvoshiány, hanem a háziorvosoknak a korösszetétele, mert az átlag közelít a hatvanhoz - mondta az InfoRádiónak Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója.

Hozzátette: 1992 óta alapvető változás nem következett be az alapellátásban, tehát ha már csak az időt nézzük, és nem csak a problémákat, akkor is szükséges az egységes áttekintés. Erre lenne szükség, erre lenne jó egy törvény, és a törvény gondolata alapján egy olyan irányvonalat megszabni, amely komplex és minden problémával foglalkozik - mondta.

Balogh Sándor azt mondta: a praxisoknak a 40 százalékában dolgozik 60 év feletti kolléga, ami egy hihetetlenül magas arány. « A 30 év alatt praktizáló orvos kollégák száma az alapellátásban összesen 19 ». A háziorvosok nagy része azért dolgozik, mert szereti, amit csinál, és természetesen szeretne ebből tisztességesen megélni. Hozzátette: nyilvánvalóan a jövőbeni várható finanszírozás-növekmény az idősebb kollégák megélhetését is segíti. De itt nem arra kell törekedni, hogy az idős kollégák meddig csinálják tovább, meddig folytatják a munkát, hanem hogy jönnek-e fiatalok.

Balogh Sándor szerint a háziorvosi pályát nem önmagában a finanszírozás növelése teszi vonzóvá, hanem sokkal inkább a társadalmi-szakmai megbecsülés, és egy megfelelő működési környezet.

(Inforádió)