Az idegennyelv-tanulás megnöveli az agyunk méretét – ez derült ki svéd kutatók vizsgálatából, akik agyi felvételeket készítettek idegennyelvet tanuló kísérleti alanyaikról. Ez az új vizsgálat része egy vizsgálatsorozatnak, amelyben agyi képalkotó eljárások segítségével vizsgálják azt, hogy mi történik az agyunkkal nyelvtanulás közben. A kísérletek eredményeiről nemrégiben a The Guardian készített összefoglalót; mi most az első kísérlet eredményeit közöljük.

A svéd kutatók azt találták, hogy a nyelvtanulás látható nyomot hagy az agyunkon. Jó nyelvérzékkel rendelkező fiatal felnőtt katonákkal folytatták le a kísérletüket: arab, orosz vagy dari nyelven kellett intenzíven tanulniuk. Míg a kontrollcsoportba tartozók pedig kognitív tudományt, illetve orvostudomány tanultak szintén intenzíven.

Szintén érdekes eredmény, hogy azoknak a tanulóknak, akiknek a hippokampusza és a nyelvtanulással összefüggésben álló kérgi területei megnövekedtek, jobb nyelvi képességgel rendelkeztek, mint azok, akiknél inkább a motoros kéreg területei fejlődtek. Az tehát, hogy a résztvevők mennyire tartották könnyűnek vagy nehéznek a nyelvtanulást, összefüggésben állt azzal, hogy melyik agyterületük fejlődött. És az agyterületek fejlődésétől függően változott a tanulók teljesítménye is.

Annak ellenére, hogy azt egyelőre nem értik a kutatók, hogy pontosan mi is változik nyelvtanuláskor az agyban, az agy növekedése mindenképpen bíztató jelnek tűnik. 
A kísérlet azt is megmutatta, hogy az agy fejlődése szempontjából nem mindegy, hogy mit tanulunk: a nyelvtanulás eltérően hat az agyunkra, mint más tudományok tanulása.

(nyest)

Nagy szimpátiával és együttérzéssel gondolok az Orvosi Kamarára, hiszen néhány éven át - a megyei- és az országos Szakmai Bizottság vezetőjeként, tagjaként magam is részese voltam a törekvései megvalósításáért vívott küzdelemnek. A Miskolci Akadémiai Bizottság Orvosi és Egészségtudományi Szakbizottságának elnökeként mondhatom, hogy együttműködésünk ma is kiváló, sok rendezvényt szervezünk közösen, tudományszervező tevékenységünkhöz jelentős segítséget kapunk a MOK B.-A.-Z. Megyei Szervezetétől.

A MOK országos vezetőit - kiemelten pedig a szervezet elnökét - igen nagyra becsülöm, kesergéseiket megértem, törekvéseikkel mélyen egyetértek. Hogy nem jutnak egyről a kettőre, a hiba nem bennük, nem az Orvosi Kamarában van.

A mi országunk a „rendszerváltás" során „háborús pusztításokat" szenvedett el: a nép közvagyonát a nemzetközi tőke lerabolta, iparát és mezőgazdaságát tönkretették, a közvagyon maradékát a tűzhöz közel álló hazai ügyeskedők saját zsebre privatizálták, az országot (benne a magyar egészségügyet) eladósították és elszegényítették. Ez tragédia, de az élet ment tovább, és az egészségpolitika egymást váltó vezetőinek fel kellett volna már ismerniük, hogy az egészségügyből messze nem csak a pénz hiányzik. 25 év - úgy tűnik - kevés volt ahhoz, hogy kidolgozzák és meghirdessék az egykori szocialista egészségügy kapitalista társadalmi környezethez adaptált átalakításának koncepcióját. Hogy felvázolják azt a vonzó jövőképet, amelynek elérését célként és feladatként tűzik ki maguk, a hazai orvostársadalom és az ország lakossága elé. Amely itthon tartaná a fiatal orvosokat. És amely programot adna az Orvosi Kamarának is.

A teljesség igénye nélkül sorolom a koncepcióba illő, átgondolásra, sok esetben átalakításra, rendezésre váró legfontosabb témaköröket:

• az egészségügyi intézmények optimális tulajdonviszonyai, privatizáció mélysége, ill. megengedhető aránya a magyar egészségügyben és az állami intézményekben;
• bérezés, működtetés, finanszírozás, az egészségügy GDP-részesedése;
• biztosítási rendszer;
• prioritások kiemelése, szakmai irányítás rendszere;
• az intézmények szakmai és gazdasági vezetése egyensúlyának kialakítása;
• a gyakorlati orvosképzés hiányosságainak kiküszöbölése, az orvos továbbképzés színvonalának javítása;
• - az Orvosi Kamara helye és szerepe, szakmai és munkavállalói érdekvédelem színvonala;
• - orvosok elvándorlásának megelőzése és lefékezése
• - a hálapénzrendszer felszámolásának feltételei, programja; - a magyar nép egészségügyi állapotának országos és megyénkénti, pontos feltérképezése, az ellátás struktúrájának valós szükségletekhez igazítása.
• - a statisztikai adatszolgáltatás fegyelme, országosan szervezett egységes szakmai minőségkontroll bevezetése;
• - centralizáció, vagy decentralizáció kérdésköre, melynek során nem csak a gazdaságossági, hanem a szakmai szempontokat is mérlegelik;
• - alapellátás, szakorvosi és kórházi ellátás feladatkörének átgondolása, átrendezése, progresszív ellátás, beteg utak kérdése;
• - orvos jogok és betegjogok kiegyensúlyozása; orvostudomány és a túlburjánzott paramedicina viszonya,
• - tanrendbe épített iskolai egészségnevelés megoldása, stb.

Születtek részletkérdéseket szabályozó rendeletek, de a legvonzóbb, legsikeresebb külföldi tapasztalatok felkutatására, koncepciózus jövőkép megtervezésére és bemutatására ez ideig senki sem vállalkozott. Márpedig: koncepció és a megvalósítás ütemezése nélkül csakis toldozgatás és foltozgatás lehetséges, amely nem visz előre, nem javítja az egészségügyi dolgozók leromlott hangulatát, de legfőképpen: nem fogja javítani a magyar nép egészségi állapotát. Itt tarunk ma, negyedszázaddal a rendszerváltás után. Ez bizony, … siralmas.

De van egy másik nagy hiba is. Magyarországon, a megyékben, városokban, de még az egészségügyi intézményekben sem alakult ki a döntéshozatal előkészítésének kultúrája. Annak biztosítása, hogy a döntéshozók, a legfajsúlyosabb szakmapolitikai döntések előtt igényeljék, kérjék ki, és vegyék is figyelembe a döntésre váró kérdések legnagyobb tárgyi tudással bíró szakértőinek, szakértő testületeknek a véleményét. Hogy ne csupán bot, vagy párt csinálta szakpolitikusok véleményezhessenek és döntsenek nagy tapasztalatot és hozzáértést igénylő kérdésekben. 21 éven át voltam Miskolcon osztályvezető, 16 éven át megyei szakfelügyelő főorvos. Kórházi stratégiai fontosságú kérdésekben, városi, vagy megyei, fontos, főleg hosszabb távra szóló egészségpolitikai kérdésekben, a korábban a Kamara felügyelete alatt álló, szakmánként (akkor még) választott (!) szakmai kollégiumoktól, országos szintű, nagysúlyú kérdésekben egyszer sem kérték, egyszer sem mondhattam véleményt. És tudom jól, hogy nem csak én, hanem a kollégáim sem. Pedig szívesen tettük volna, bármelyik kormány, miniszter, önkormányzati vezető, vagy polgármester igényelte volna a közreműködésünket. Ha döntéshozatalnak lenne kialakult kultúrája, akkor ez nem így lenne. Akkor igényelnék a vezető szakemberek, az orvostársadalom véleményét és javaslatait is közvetítő Orvosi Kamara részvételét a döntés előkészítések során, akkor sokkal nagyobb súlya és tekintélye lenne a Kamarának, de ami ennél is fontosabb: akkor jobb döntések születnének, jó irányban és gyorsabb ütemben haladhatnánk a jövő egészségügyének kialakítása, a lakosság egészségi állapota javításának útján. És ez egy fillérbe sem kerülne... 

(Prof. Dr. Berkő Péter, MOK Szakmai Bizottság elnök)

Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint az egészséges életmódnak, a dohányzásról való leszokásnak, valamint a védőoltásoknak és a megelőzésre használt gyógyszereknek köszönhetően egyre jobb egészségnek örvendenek a brit nyugdíjasok.

Gyakran halljuk, hogy az idős emberek kezelése súlyos terhet jelent a kórházak számára. Szerencsére azonban ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy minden évben egy kicsit egészségesebbek az adott korú páciensek, mint ugyanaz a korosztály korábban: egy mai 70 éves jobb állapotban van, mint egy 70 éves 5 évvel ezelőtt – vélekedik Barry McCormick, a kutatás egyik vezetője.

Hiába egyre egészségesebbek azonban az időseink, a demográfiai helyzet miatt a 65 év feletti sürgősségi ellátást igénylő betegek száma 1999 és 2000 között 1,51 millió volt, 2011 és 2012 között pedig 2,13 millióra nőtt. Ennek az oka egyszerű: egyre több az idős ember, ráadásul a kötelező szűrések miatt gyakrabban kérnek orvosi segítséget a páciensek. Emellett az is tény, hogy ha egy páciens mégis kórházba kerül, egyre rövidebb időt tölt az intézményben – írja a MediPress.

A szakemberek szerint azért egyre egészségesebbek a 65 év felettiek, mert a tudatos táplálkozás egyre több otthonban a mindennapok része, a dohányzás elleni kampány hatékony, a védőoltások és a preventív gyógyszerek pedig segítenek a betegségek megelőzésében.

(otvenentul.hu)

Tizenöt milliárd forint kell az asszisztencia béremeléséhez

Az alulfinanszírozottságot, az elöregedést, az eltérő szakmai minőséget, az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeitől függő körülményeket, valamint a hozzáférés területi egyenlőtlenségeit nevezi meg a szaktárca az alapellátás legfőbb gyengeségeinek a terület átalakításáról készülő előterjesztésben.

A Világgazdaság birtokába jutott jogszabálytervezetet csak márciusban kell a kormány elé terjeszteni, így abban még nem is szerepelnek konkrét változtatási tervek, csak irányok.

Az előterjesztés szerint például az említett gyengeségek felszámolásához növelni kell az alapellátás kompetenciáját, finanszírozási helyzetét, ami azután segít az emberi erőforrás hiány enyhítésében. A legfontosabb elérendő cél az alapellátás (és a benne dolgozók) többletforráshoz juttatása oly módon, hogy ezek a kiadások ne terheljék a praxisok társadalombiztosítási finanszírozásból származó bevételeit. Erre, mint arról már korábban írtunk, márciustól lesz lehetőség, amikor a háziorvosi praxisok megkapják azt az átlagosan mintegy 130 ezer forint többletpénzt, amennyivel januártól emelkedik a finanszírozásuk (a finanszírozás mindig két hónap csúszással követi a teljesítményt). Idén a költségvetés erre 10 milliárd forintot biztosít, de a szaktárca számításai szerint a következő években már csak évi 9 milliárd forintot kell adni. Ebből a pénzből növelhetik saját fizetésüket az orvosok. Az asszisztencia béremelése viszont csak egy következő körben, előreláthatólag 2016-tól esedékes, és a kalkulációk szerint 15 milliárd forint a többletforrásigénye.

A törvényjavaslat információink szerint megerősíti: ha az önkormányzat nem képes biztosítani a szakdolgozók fizetésemeléséhez és az rendelő fenntartásához szükséges költségeket, az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodásban átvállalja ezeket a kötelezettségeket. Ebben az esetben viszont a háziorvosi ellátás biztosítását szolgáló önkormányzati vagyon a kötelezettség átvállalásának időtartamára az állam ingyenes használatába kerül.

 
Majdnem 30 ezer dolgozót érint

Az alapellátás körébe jelenleg több mint 13 ezer szolgáltató tartozik, ezek csaknem 12 és fél ezer orvost és majdnem 16 ezer szakdolgozót foglalkoztatnak. A legtöbb szolgáltató (6355), valamint a legtöbb orvos (6425) és szakdolgozó (8010) a háziorvosi szolgálatoknál dolgozik. Mint emlékezetes, 2012 óta az egészségügyi szolgáltatások közül csak az egészségügyi alapellátás maradt kötelezően a helyi önkormányzatok által ellátandó feladat, miután a kórházak szinte mindegyikét és a szakrendelők egy részét államosították.

(H.É. , Világgazdaság)

Az elmúlt négy évben mintegy 20 milliárd forint állami és uniós forrást fordíthatott az Országos Mentőszolgálat a mentőautópark megújítására, új mentőautók és esetkocsik vásárlására - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága.

Mint írták, 2008 és 2010 között nem rendeltek új mentőautót, és érdemi előkészület sem történt a beszerzésre. A gépkocsipark elöregedett, a gépjárművek nagy része is gyakran javításra szorult életkora, illetve a futott kilométerek száma miatt. A javításra váró kocsik miatt nehezebbé vált a biztonságos működtetéshez szükséges feltételek teljesítése. Előzőleg a Népszabadság írt arról, hogy Zombor Gábor államtitkár azt mondta semmi nem indokolja a mentők cseréjét, mivel megfelelő karbantartás mellett még sokáig futhatnak.

Az államtitkárság emlékeztetett: a kormányváltás után a szaktárca 2010 végén 849 millió forintos támogatást adott a mentőszolgálatnak, hogy új mentőautókat szerezhessen be, ebből az összegből 37 eset- és rohamkocsit állítottak szolgálatba. A 2011. évi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a mentőgépkocsipark, valamint az eszközállomány további felújítására 750 millió forintos forrást biztosítottak, amelyből 574,5 millió forintot fordíthattak gépkocsik beszerzésére.

A kormány 2012-ben újabb, 1,45 milliárd forintos forrást adott a mentőszolgálatnak, ebből az összegből 60 mentőautó megvásárlására nyílt lehetőség, ezen járművek mindegyike szolgálatba állt. Összességében - olvasható az államtitkárság közleményében - az uniós fejlesztési program megkezdéséig 120 új mentőjárműt állítottak rendszerbe, kiváltva a legelhasználtabb gépkocsikat. Közölték továbbá, hogy a sürgősségi ellátás fejlesztése, a mentés, légi mentés uniós projekt keretében 178 mentőgépjármű átadása eredményesen lezárult. A 4,1 milliárd forint értékű beruházás során beszerzett új mentőkocsik is szolgálatba álltak. További 22 mentőorvosi kocsi beszerzése folyamatban van - áll a közleményben.

Mint írták, újabb kormányzati forrásból 2015 elején csaknem 500 millió forintból 21 mentőautót szereztek be, ezek a közeli napokban szolgálatba állnak, április végéig pedig újabb 32 mentőautót vásárolnak, 770 millió forint értékben. Mindezek mellett négy új koraszülött-mentőautót is vásároltak, kiosztásuk jelenleg folyamatban van. A mentőautók beszerzésén túl uniós forrásból megújul a mentésirányítás országos rendszere, 22 új mentőállomás épül, 60 régi mentőállomást korszerűsít a mentőszolgálat, amelyekből jelenleg 13 állomás felújítása befejeződött, a többi állomás felújítása pedig folyamatban van.

Az MSZP szombati közleményében azt követelte, hogy a kormány azonnal állítsa le az új hivatali gépkocsik beszerzését, és az erre szánt csaknem félmilliárd forintot csoportosítsák át a mentőszolgálat problémáinak kezelésére. Lukács Zoltán, a párt alelnöke közleményében botrányosnak nevezte, hogy a jelenlegi 743 mentőautóból csaknem 180 esetkocsi 10 évnél öregebb, és emiatt ezek a járművek lényegesen lassabban érnek egy-egy életmentés helyszínére. Ennek ellenére a kormány nem vásárol új mentőautókat, hanem csak annyit tett, hogy 10-ről 13 évre emelte a még használható járművek korhatárát - tette hozzá a szocialista politikus.

(MTI) 

Csaknem 200 millió forintot nyert első fokon a szakszervezet az egri kórház dolgozóinak. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége azért indított pert, mert a dolgozók a kórház 2013-as újbóli államosítása óta, azaz mintegy két éve nem kapták meg a jogszerűen járó béren kívüli juttatásokat, a cafeteriát.

A 140 egészségügyi dolgozónak évente nagyjából egyhavi bért jelentett az elmaradt cafeteria, amelyet e döntés szerint visszamenőleg kell kifizetni. A szakszervezet szerint az Egri Munkaügyi Bíróság döntése példaértékű lehet az egészségügyben más alkalmazottak számára is, akik az egri kollégáikhoz hasonlóan ugyancsak nem kapták kézhez a béren kívüli juttatásokat.

(szabadfold.hu)

Miközben az év első hónapjaiban a magyarok közül is sokan utaznak el síelni, a néhány napos kiruccanásokra gyakran felejtenek el utasbiztosítást kötni. Pedig a síelés veszélyes sport, és igen sokba is kerülhet: akár egy kisebb baleset egészségügyi és mentési költsége is több száz, akár több ezer euróba kerülhet – figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Bár a január és március közötti időszakban évről évre sokan utaznak ki honfitársaink közül egy-egy hosszú hétvégére síelni valamely szomszédos országba, a téli hónapokban mégsem növekszik az 1-3 napos, jellemzően hétvégi utazásokra kötött utasbiztosítások száma. Ennek alapján feltételezhető, hogy azok közül, akik csak egy hosszú hétvégére ugranak ki síelni, kevesen kötnek biztosítást.

Mindez óriási kockázatot jelenthet számukra, legyen szó a balesetről, egy hirtelen megbetegedésről, a sífelszereléssel kapcsolatos kockázatról vagy az autó meghibásodásáról. „E kockázatok lefedezése utasbiztosítással elhanyagolható tétel egy sí utazás költségvetésében, hiszen jelenleg az utasbiztosítás piaci átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta. Az utóbbi, magasabb árfekvésű biztosítások már gyakorlatilag térítési limit nélkül fedezi az egészségügyi ellátásokat” – mutat rá Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

A legjelentősebb kockázat a baleseti kockázat a síelésnél, ezért arra külön érdemes odafigyelni, hogy egy alap utasbiztosítás milyen fedezeteket és szolgáltatásokat nyújt a téli sportokra. Az egészségügyi ellátás költsége mellett egy speciális – hegyi mentés 20 000 és 200 000 forint közötti összeget tesz ki Ausztriában, Olaszországban vagy Franciaországban, a helikopteres mentés ugyanezekben az országokban 1 és 2 millió forint közötti összeget tesz ki. A mentőautóval történő hazaszállítás Ausztriából 100 ezer és 55 ezer, Franciaországból 300 ezer és 500 ezer, Olaszországból 300 ezer és 800 ezer forint közötti összegbe kerül. A kórházi ellátás napi költsége – a vizsgálatoktól és a szükséges műtétektől függően – 100 ezer és 1 millió forint között szóródik az említett országokban.

„Tapasztalataink szerint a hazai síelők többsége nincs tisztában azzal, hogy mekkora kockázatot is vállal, ha sí biztosítás nélkül indul útnak” – jelentette ki a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.

Fontos lehet a felszerelésre választott fedezet is, hiszen a mai sílécek és kiegészítők szintén több százezer forintba kerülhetnek, amelyek pótlása vagy javíttatása szintén nem olcsó. Érdemes tájékozódni, hogy a választott utasbiztosítás milyen limitekig nyújt fedezet az ilyen típusú károkra.

A gépjárműre kötött assistance kiegészítő biztosítások elhanyagolható tételt jelentenek ahhoz képest, hogy mekkora költséget jelenthet külföldön egy autó elszállítása és javíttatása. Az autós assistance biztosítások tartalmazhatják a helyszíni javítás mellett a szervizbe vontatás, az alkatrész-csere, vagy akár – például ha az azonnali javítás nem megoldható vagy várni kell az alkatrész beszerzésére - a szállás költségét is. Az assistance cég megszervezi a segítségnyújtást, illetve az autós a nap 24 órájában kérhet segítséget és saját anyanyelvén folyamatos kapcsolatot tarthat fenn a segítségnyújtóval.

Ennek ráadásul kiemelt jelentőséget adhat az a tény, hogy a magyarországi gépjárműpark átlag életkora tíz év fölött van, ami sok esetben a rendszeres szervizelés mellett is fokozottabb kockázatot jelent egy hosszabb utazás során. Az országúti meghibásodás nem ritka, ilyen esetekben pedig az autós assistance szolgáltatás jelent segítséget a gépjármű-tulajdonosok számára.

„Azzal, hogy időről időre felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeknek és beláthatatlan pénzügyi nehézségeknek teheti ki magát az, aki utasbiztosítás nélkül utazik külföldre, reményeink szerint fontos hatása van. Különösen fontos ez, ha téli sportokat űzünk külföldön, hiszen ez a program extrém magas baleseti kockázattal is jár.” – hívja fel a figyelmet Horváth Péter.

(nepszava.hu)

Miközben a kormányzati kommunikáció csak arról szól: az idei büdzsé megtámogatta a háziorvosi rendszert, valójában az alapellátásban katasztrofális a helyzet.

 Az OEP tájékoztatása szerint ugyanis - amelyet a Napi Gazdaságnak juttatott el -, jelenleg az országban több mint 200 praxis áll betöltetlenül, amely a tavalyi számokhoz képest már egy kedvezőbb helyzetet jelent. Az elmúlt évben ugyanis a hiány csaknem negyvennel volt több, amit az OEP és az EMMI pályázati úton kívánt "eladni". A 12 hónapja betöltetlen körzetekbe jelentkezők a háziorvosi cím mellett 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak, de vállalniuk kellett, hogy legalább négy évig az elnyert praxisban dolgoznak. Erre a lezárásig összesen 46 pályázat érkezett (125 meghirdetett helyből), amelyből 41 kapott nyertes minősítést. Ez már csak azért is, érthetetlen, mert az Országos Alapellátási Intézet (OALI) adatai szerint 2014. július 1-jén a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma 199 volt, ezek közül pedig 172 több mint egy éve üresen állt.

Magyarán tavaly év végéig vagy lényegesen emelkedett a betöltetlen praxisok száma, amelyeket így sikerült 42-vel csökkenteni, vagy valami nem stimmel a közléssel. Ráadásul e diadalittas jelentés nem sokat számít akkor, amikor a háziorvosok átlagéletkora rendkívül magas, a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása egyre több településen nehézségekbe ütközik.

Az alapellátás ma még aktív doktorainak korfája tragikus jövőt ígér, hiszen a mintegy négy és fél ezer aktív háziorvos közül több mint 1500 már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, átlagéletkoruk tavalyra elérte az 54 évet, sőt, a szakmában dolgozók 70 százaléka 50 év feletti. Eközben a négy hazai orvosegyetemen tavaly mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést, évente pedig körülbelül 40 fiatal áll munkába.

(Népszava)

Tab után Orgovány is megmozdult: 1021 olvasó lájkolta az egyik népszerű közösség portálon „Az év praxisa a Kárpát medencében” pályázat egyik legkedvesebb, legnépszerűbb tabi ajánlását. 

A szervezők örömmel tettek kivételt, amikor sok- sok idős néni, és bácsi postán küldött levelét másolták be, és töltötték fel a portálra az internetes pályázatok közé. 
Idézet a levélből:

„Tisztelt Zsűri!
Kérjük, hogy ezen írásbeli beadványunkat az internetes jelöléssel egyenértékűként szíveskedjenek elbírálni, mivel mi többnyire idős betegek vagyunk, akiknek az internet kezelése, ha egyáltalán van, nem olyan egyszerű. A következőkkel indokoljuk javaslatunkat:
A fiatal  Honos Anasztázia doktornő és testvére 3,5 éve kerültek ide több mint 300 km-es távolságból, Magyarország egyik legnagyobb városából. Nagyon gyorsan beilleszkedtek, mi betegek nagyon hamar megkedveltük őket. Éjt nappallá téve dolgoznak, nem egyszer vásár- és ünnepnapokon is.
Nagyon tetszik nekünk, hogy a doktornő bizony nagyon sokszor feláll a székéből, vérnyomást mér, injekciót ad, infúziót köt be. Hogy mi ebben a szokatlan? Hát az, hogy a többi háziorvos legalábbis itt Tabon nem éppen ebben a szellemben tevékenykedik. Mi betegek imádjuk a doktornőt, szívesen látjuk Önöket Tabon, vagy Kapolyon, vagy Somogymeggyesen. Ismerkedjenek meg a doktornő és testvére munkájával személyesen is. Minket, betegeket kérdezzenek, hiszen a doktornő lelkiismeretes, áldozatos munkáját mi nap, mint nap megéljük, saját bőrünkön tapasztaljuk…….”  A levél végén 160 olvasható és 20 olvashatatlan, reszkető kezű aláírás következik.

Legalább ennyire mozgósították az orgoványi doktornő ajánlói 3000 fős falucskájuk lakosait, hiszen a hírt, hogy Orgovány díszpolgára is a jelöltek között 1800-an lájkolták. Idézet az egyik orgoványi ajánlásból:
„Takács doktornő a mi családorvosunk is, a 8 éves lányomtól a 89 éves nagyanyámig mindannyian az ő páciensei vagyunk. Nagymamámat az elmúlt fél évben két alkalommal élesztette újra, mert leállt a keringése. Míg a mentő megérkezett infúziós kezelésben részesítette, megmentve az életét. A mai napon is járt nálunk, mint ahogyan minden héten jött eddig ellenőrizni a hónapok óta ágyban fekvő mamánkat. Megállapította, hogy tüdőgyulladása lehet, ezért szakmailag javasolta, hogy kórházban kezeljék őt tovább azután, hogy infúzióra kötötte, mert a kiszáradás jelei mutatkoztak rajta magas láza miatt. Elfogadtuk javaslatát, mert bízunk benne. Most várjuk a mentőket. Ő a mi Katikánk, akire mindig, minden körülmények között számíthatunk, legyen az életmentés, vagy közösségi élet. Örülünk, hogy ő a háziorvosunk, és tudjuk, hogy nála jobbat keresve sem találnánk!”

A beérkezett pályázatokat értékelő zsűri elnöke Dr. Balogh Sándor az OALI főigazgatója, tagjai: Becker Ágnes az MTVA szerkesztője, Berszán Lajos atya, gyimesfelsőloki plébános, Csuja Imre színművész, dr. Lenkefi Ida, az Egis belkereskedelmi igazgatója, dr. Molnár Mária háziorvos, a tavalyi pályázat hazai nyertese, továbbá Dr. Bedros J. Róbert, Dr. Farsang Csaba, Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Kásler Miklós, Dr. Kiss Róbert professzorok.

A zsűri az általa legjobbnak ítélt 10-10 történetet javasolja a második körbe. A toplistás történeteket abc sorrendben olvashatják az érdeklődők, és az olvasók szavazatai döntik majd el a sorrendet.

A pályázat hivatalos weboldala: http://www.azevpraxisa.hu .

(sajtóközlemény)