Ugyancsak ismertek adatok arra nézve, hogy exacerbatióban emelkedik a vér és köpet eosinophil-sejtszáma. Az eosinophiliát mutató betegek jobban reagáltak szteroidkezelésre. Mindebből kiindulva a szerzők az ECLIPSE vizsgálat anyagából megnézték az eosinophil gyulladás prevalenciáját és klinikai jellemzőit.
A betegek életkora 40-75 év volt, az anamnézisben dohányzás szerepelt, és postbronchodilatator FEV1/FVC értékük 0,7 alatti. Anamnézisükben asthmára utaló adatok nem voltak. Vér- és köpetmintát a kinduláskor, valamint egy, két és három év után vettek. Regisztrálták az exacerbatiókat, spirometriát, hatperces járástesztet, szérumbiomarkereket, CT-vel az emphysemát. A vér eosinophilszám-határértéke 2% volt.
A 1483 beteg 37,4%-ánál a vérben eosinophilia állt fenn mindegyik kontrollálásnál. A betegek 13,6%-ánál normális volt az eosinophilszám mindegyik ellenőrzésnél, 49%-uknál pedig változónak bizonyult. A perzisztálóan eosinophiliás betegek idősebbek, több volt köztük a férfi, kevesebb a vizsgálat alatt is dohányos. Magasabb volt a FEV1-értékük, a zsírmentes testtömegük, jobb volt az életminőség- és dyspnoe-pontértékük, alacsonyabb a BODE-index. Szérumukban magasabb volt a kemokinligand és a Clara-sejt-protein 16, valamint alacsonyabb a CXCL8. Az emphysemának a megfigyelési idő alatti progresziója viszont nagyobb. Ha az eosinophileknél százalék helyett az abszolút számot vették figyelembe, akkor az eredmény hasonló.
A köpet-eosinophilszám vizsgálatánál gondot jelentett, hogy csak 138 beteg volt képes mindegyik kontrollnál köpetmintát adni. A vér- és köpet-eosinophilszám gyengén,de korrelált egymással.
A kivonatot készítette: Dr. Nagy László Béla
