| A magyar orvosi szakirodalom független szemlézését vállaló rovat megjelenését az ExtractumPharma zrt. támogatja. |  |
A szerzők egy esetismertetésen keresztül szemléltették a ritka, ám növekvő incidenciájú betegség okozta differenciáldiagnosztikai problémát.
Az 59 éves nőbeteg kórelőzményében jobb oldali malignus emlőfolyamat (invazív ductalis carcinoma) miatt quadrantectomia és blockdissectio, illetve onkológiai kezelés szerepelt. Rendszeres kontrollvizsgálatok során a jobb emlőben lévő hegesedés mellett recidívát nem láttak; bal mellében a felső negyedek határán, a mamilla közelében egy 9x7x4 mm-es echodús, lipomának véleményezett képlet miatt évek óta obszerválták.
A beteg azért jelent meg a sebészeti szakrendelésen, mert a bal mellében kb 2 cm-es, mobilis elváltozást észlelt, felette a bőr reakciómentes volt. Jelenkezése előtt fél évvel a kontrollvizsgálatokon novum még nem ábrázolódott. Ultrahang- (UH-) vizsgálat során az emlő belső-felső negyedében, felszínesen elhelyezkedő 9x9x17 mm-es echodús, de ezen belül 3 mm-es echoszegény cystosus területet tartalmazó képlet ábrázolódott. A korábban leírt lipoma változatlanul megfigyelhető volt. A frissen felfedezett képletből UH-vezérelten vett bioptátum szövettani vizsgálata malignitást nem igazolt, reaktív elváltozás jeleit írták le.
A jól tapintható eltérést műtéti eltávolításra került, majd a beteget panaszmentesen emittálták.
A kiműtött képlet szövettani lelete megérkezésekor nagy meglepetést okozott az orvosoknak, ugyanis több gócban féregátmetszeteket láttak, amelyeket gyulladás övezett. A Szent László Kórház Patológiai Osztályával történt konzultációt követően azonosították a kórokozó nőstény dirofilariát.
Infektológust vontak be az esetbe. Az anamnézis kiegészítése során kiderült, hogy a beteg folyó közelében él, háziállatként macskát tart, munkájából adódóan sokat járt főként a Közel- és Távol-Keleten; kb. 3 évvel ezelőtt bal mellét megharapta egy kutya. A beteg elmondja, hogy fél évvel ezelőtt a mell bőrén allergiás reakciót észlelt, ekkor eosinophiliát mutattak ki nála, ez az antiallergén kezelésre jól reagált. Az elvégzett szerológiai vizsgálatok átvészelt Toxoplasma-, Toxocara-, Trichinella-fertőzést igazoltak, Echinococcus-IgG Western Blot vizsgálata negatív lett.
A Szent László Kórház Trópusi betegségek Ambulanciáján a leleteket áttekintve Dirofilaria repens infekció diagnózisát állították fel, a korábban észlelt allergiás reakciót is ezzel hozták összefüggésbe, mely valószínűleg a féreg vándorlását jelezhette. Ez esetben a szúnyogcsípés következtében alakult ki a fertőzés, a kutyaharapás oki tényezőként nem valószínűsíthető. A betegség kezelése műtéti, a granuloma kimetszése gyógyulást eredményez, nincs szükség antihelminthicus kezelésre.
A Dirofilaria repens indirekt fejlődésű parazita, a kutyákban, macskákban és vadon élő ragadozókban válik ivaréretté a féreg. A megtermékenyített nőstény féreg a fertőzött állat véráramába mikrofilariákat rak le, melyek akár 2 évig is perzisztálhatnak az állatban. A köztigazda a szúnyog, amely a vérszívás alkalmával a fertőzött állat véréből felszívja a mikrofiláriát, amely két hét alatt fertőzőképessé válik, majd egy újabb vérszívás alkalmával az új gazdába juttatja.
A subcutan szövetekben és intermuscularis résekben a lárva tovább fejlődik, az idővel kifejlett féreg pedig szabadon vándorolhat a szövetekben, tartózkodási helyén granuloma vagy akár tályog keletkezhet. Leggyakrabban szúnyogcsípés közelében alakul ki bőrelváltozás.
Irodalmi adatok szerint bőrelváltozások a fertőzés esetén főként a fejen (45%), szemben és annak környékén (31%) jelenhetnek meg, de előfordulhatnak arcon és nyakon (18%) és a mellkason is. Ritka esetekben észlelhető bőrelváltozás a melleken, az alhason és genitáliákon, esetleg a tüdőben.
A Dirofilaria repens elleni védekezés fontos, a szúnyogszezon alatt érdemes a veszélyeztetett kutyákat és macskákat kezelni.
Hazánkban 1999-ben Szekszárd környékén 101 kutyát vizsgáltak, ennek 8,9%-a bizonyult pozitívnak.
A fertőzés incidenciája egyre növekvő tendenciát mutat, 2000-ig összesen 782 esetről számoltak be. A növekvő incidencia miatt egyre több hasonló betegre számíthatunk praxisunk során.
dr. Tasnádi Tünde, dr. Kardos Klára (Réthy Pál Kórház, Radiológia Osztály, Békéscsaba), dr. Mosonyi Éva (Réthy Pál Kórház, Infekció Kontroll Osztály, Békéscsaba), dr. Bodor Anita (Réthy Pál Kórház, Patológia Osztály, Békéscsaba). Subcutan dirofilariasis kimutatása ultrahangvizsgálat segítségével.
Magyar Radiologia online, 2013. 4. évfolyam, 1. szám
A kivonatot készítette: Dr. Veres Agneta
