A magyar orvosi szakirodalom független szemlézését vállaló rovat megjelenését az ExtractumPharma zrt. támogatja.

Turányi Csilla Zita dr.¹, Pintér Nóra dr.¹, Dunai Andrea dr.^{1, 2}, Novák Márta dr.^{1, 3}. (¹Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Alvasmedicina Munkacsoport, Budapest; ²Hochschularztliche Einrichtung, RWTH Aachen, Németország;³Department of Psychiatry, University Health Network, University of Toronto, Toronto, Kanada). Az obstruktív alvási apnoe jelentősége nők körében. Orvosi Hetilap 2014;155(52): 2067–73.

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakori légzészavar: alvás közben a felső légutak részlegesen vagy teljesen elzáródnak, fokozódó belégzési effort keletkezik, ennek hatására hypopnoe, illetve apnoe alakul ki.
Az alvási apno három csoportja az apnoe-hypopnoe index (AHI) alapján:
– enyhe apnoe, ha az AHI (óránkénti hypopnoés-apnoés epizódok előfordulása) 5-15 közötti;
– mérsékelten súlyos, ha az AHI 15-30/h;
– súlyos apnoe, ha az AHI >30/h.

A kórkép kialakulásában fontos szerepet játszanak az anatómiai szűkületek és az esetleges eltérések, a pharyngealis izomtónus csökkenése, az elhízás, hormonális tényezők és az alkoholfogyasztás is. A betegség tünetei:
- alvás közben légzéskimaradásssal, hangos horkolással járó epizód,
- fulladással kísért éjszakai felriadás,
- nycturia,
- alvás közben jelentkező nyálfolyás, izzadás, nyugtalan alvás,
- ébredéskor fáradtság, tompultság, fejfájás, napközben figyelemzavar, a koncentrációkészség csökkenése, kommunikációs zavar jelentkezése;
– atíipusos tünetek az anginiform panaszok, éjszakai vérnyomás emelkedés és ritmuszavarok.

A diagnózis komplex folyamat. A részletes anamnézisfelvétel (a hálótárstól is) után a fokozott rizikójú betegek kiszűrésére kérdőívek használata szükséges (négyváltozós kérdőív, STOP és STOP-BANG kérdőívek). A nappali álmosság mérésére az Epworth Álmossági Skála használható. Pontos diagnózist az alvás alatt készült poliszomnográfiás vizsgálat elvégzésével kaphatunk.

Sokáig elterjedt nézet volt, hogy az obstruktív alvási apnoe csak férfiak körében fordulhat elő, ám napjainkban ez a teória megdőlni látszik. Az elmúlt évtizedek vizsgálatai bebizonyították, hogy a nőket is nagy arányban érinti e betegség. A Wisconsin Sleep Cohort Study mérföldkőnek számított. Young és munkatársai rávilágítottak, hogy férfiak körében 24%, míg nők körében 9% volt a poliszomnográfiával diagnosztizált alvással kapcsolatos légzési rendellenesség gyakorisága; a középsúlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoe a férfiak 9%-ánál, a nők 4%-ánál fordult elő.
Az elmúlt 20 évben nőtt az obstruktív alvási apnoe előfordulása: a férfiaknál ez 13%-ra, nőknél 6%-ra becsülhető. A betegség prevalenciája – nemtől függetlenül –  az életkorral egyenesen arányosan emelkedik. A nők körében a kórkép napjainkban is aluldiagnosztizált, ennek legfőbb oka az atípusos tünetek gyakori előfordulása lehet: körükben gyakori a palpitatio, feszültség, reggeli fejfájás, tompultság, depresszióra való hajlam, mely megnehezíti a kórkép felismerését. Young és munkatársai vizsgálata alapján a típusos tünetek nők esetében hasonló arányban jelennek meg, mint a férfiaknál; azonban ugyanez a tanulmány gyakoribbnak vélte az atípusos tünetek jelentkezését a nők körében. 
A vizsgálatok szerint nőknél gyakoribb a túlsúly és az obesitas, mint a férfiak körében, ez is fontos szerepet játszhat a betegség kialakulásában. A hormonális tényezők szintén fontos szerepet kapnak a patogenezisben, bár ezek szerepe a felső légutakra még nem teljesen tisztázott. Bixler és munkatársai azt bizonyították, hogy a premenopauzában lévő nőknél kisebb számban fordult elő obstruktív alvási apnoe, mint a hormonpótló kezelésben részesülő, posztmenopauzában lévő nőknél; azon posztmenopauzában lévő nők esetében, akik nem kaptak hormonpótló kezelést, gyakoribb volt az obstruktív alvási apnoe előfordulása. A polycystás ovarium szindróma, a terhesség, a menopauza szintén fokozzák a betegség kialakulásának rizikóját.

Az obstruktív alvási apnoe klinikai jelentősége nem alábecsülhető, szerepet játszik a hypertonia, a cardiovascularis betegségek, a stroke, a depresszió, a diabetes mellitus kialakulásában és progressziójában. Tanulmányi adatok szerint – kortól, nemtől függetlenül – magasabb mortalitási rizikóval jár; ebben a nők is ugyanúgy érintettek, mint a férfiak. A kezelésben nem részesülő betegek mortalitása átlagosan 3,8-szeres, cardiovascularis mortalitásuk 5,2-szeres.

A kezelés súlyosságfüggő, célja a légutak átjárhatóságának biztosítása alvás közben. Számos terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre: életmódterápia, pozícionális terápia, légsínterápia, szájba és orrba helyezhető eszközök használata, bizonyos esetekben sebészeti kezelés.

A régi tévhit tehát megdőlni látszik, mely szerint az obstruktív alvási apnoe kizárólag a férfiak körében jelentkezhet. A gyakori atípusos tünetek miatt diagnosztikus problémát jelenthet nők körében az obstruktív alvási apnoe; hangulatzavarban, krónikus fáradtságban, hypertoniás, menopauza küszöbén álló nők esetében gondolnunk kell eme kórképre.

A kivonatot készítette: Dr. Veres Agneta