Bár a lélekszám mindenütt csökkent, a patikák száma néhol nem, a rangsor viszont megváltozott – ezt tapasztalták az újságírók, amikor öt év után megint felmérték, milyen a megye városaiban a gyógyszertár-sűrűség. Több gyógyszerellátó hely sehol sem lett az elmúlt fél évtizedben.

Csongrádon jut a legtöbb, Szentesen a legkevesebb gyógyszertár egy főre a nagyobb városok közül a megyében – erre az eredményre jutottunk, amikor 5 év után újra összehasonlítottuk a legnagyobb városokban a lélekszámhoz viszonyított gyógyszertárszámot. Az összehasonlítás alapjául a 2014-es népességi adatokat, illetve a tisztiorvosi szolgálat ugyancsak legfrissebb, ez év februári nyilvántartását vettük. Az ÁNTSZ regionális irodáján egyébként már 5 évvel ezelőtt felhívták a figyelmünket arra, hogy nincs előírás, ami szabályozná, minimum hány patikának kell lennie, vagy maximum mennyi lehet egy-egy településen. A kisebb városokat, illetve falvakat az összevethetőség érdekében most sem vizsgáltuk.

Ami a rangsort illeti: az első helyezett Csongrádon 16 ezer 665 ember rendelkezésére 5 orvosságot kínáló hely áll – érdekes, hogy itt ugyanannyi gyógyszertár van, mint 5 éve –, azaz a statisztika szerint mindegyik 3333 lakost lát el. Mögötte Hódmezővásárhely áll; 43 ezer 207 polgárát 12 gyógyszertár szolgálja ki, tehát 3600 főre jut egy. A harmadik helyen Szeged áll 161 ezer 921 lakosával és 44 patikájával (3680 emberre jut egy), míg Makón 23 ezer 100-an élnek, 6 gyógyszertár működik, azaz egy patika 3850 embert lát el. A sor végén Szentest találjuk. Itt 28 ezer 910-en laknak, 7 patika üzemel (itt sem csökkent a gyógyszertárszám), tehát – legalábbis elvben – 4130 embernek biztosít orvosságot mindegyik.

Érdekes tanulság: bár a lélekszám mindenütt fogyott, volt két olyan város (Csongrád és Szentes), ahol a gyógyszertárak száma 5 év alatt nem csökkent, arra viszont nem találtunk példát, hogy ezek száma gyarapodott volna valahol.

Mi változott fél évtized alatt? 

Az elmúlt öt évben nemcsak a lélekszám és a gyógyszertárak száma változott a legtöbb helyen, de a rangsor is módosult. Múltkori felmérésünk idején a mostani utolsó előtti Makó állhatott a képzeletbeli dobogó legfelső fokára, mert itt 24 ezren éltek, 8 gyógyszertár működött, így ezek egyenként 3050 embert szolgáltak ki. A második helyen Szeged állt 169 ezres lélekszámmal, illetve 48 patikával, így jött ki, hogy 3520 emberre jutott egy, s mögötte szorosan, majdnem holtversenyben Csongrád következett, ahol 17 ezer 700 ember 5 gyógyszerellátó hely közül választhatott, azaz 3540 lakosra jutott egy belőlük. Hódmezővásárhely 47 ezer 200 polgárát 5 esztendeje 13 gyógyszertár szolgálta ki, tehát 3630 főre jutott egy-egy. A sereghajtó fél évtizede is Szentes volt: ekkoriban 29 ezer 100 lakosa volt, és 7 patika üzemelt itt, azaz egyenként 4157 embert láttak el.

(Szabó Imre, Délmagyarország Napilap)

Meglepő törvénymódosítási javaslatról számolt be a pozsonyi Új Szó. Eszerint az egészségügyi minisztérium kezdeményezi a háziorvosnak fizetendő díjak szabályozását. Április 1-el megszűnne az előjegyzés, vagyis a megbeszélt időpontban soron kívüli betegfogadásért nem kérhetnek úgy mint most 5-15 eurót.

Nem kérhet pénzt az orvos a recept vagy az igazolások kiállításáért, viszont a gépjárművezető-engedélyhez szükséges orvosi igazolás akár 100 euróba is kerülhet.

Az orvos nem kérhet pénzt olyan beavatkozásért, amelyet az egészségbiztosítás fedez, azt azonban eldöntheti, hogy egyéb szolgáltatásokért kér-e díjat, és mennyit. Az árlistát csak láttamoztatnia kell a megyével, és amit abba beleírt, azt kell betartania. A minisztérium szerint az új rendszer előnyösebb a betegek számára, mert az orvos csak adminisztratív feladatokért kérhet pénzt, mint például a jogosítványhoz vagy a fegyvertartási engedélyhez szükséges igazolás kiállítása.

Az ellenzék szerint azonban csak a káosz lesz egyre nagyobb. A Híd parlamenti képviselője, Bastrnák Tibor rámutatott, hogy az egyes díjak orvosonként eltérők lehetnek, nincs felső határ, nincs engedélyeztetés, előfordulhat, hogy két szomszéd rendelőben rendelő orvos más összeget kér majd például a jogosítványhoz szükséges igazolásért. Úgy véli, igazságosabb lett volna egységes vizitdíj bevezetése, amin kívül az orvosok semmiért sem kérhettek volna pénzt.

(napi.hu)

Még ezen a héten dűlőre kell jutniuk a kórházigazgatóknak a kórházi struktúra átalakításáról, ha nem akarják, hogy felülről döntsenek helyettük. A Kórházszövetség elnöke szerint az átszervezés nem hoz majd akkora megtakarítást, mint azt a kormány reméli, viszont tovább növelheti az elvándorlást.

Nincs akkora tartalék a kórházi rendszerben, amivel a tervezett tabula rasát követően meg lehetne akadályozni az intézmények újbóli eladósodását – állítja a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György azt mondja, a rendszerváltás óta igen jelentős átalakítások voltak, az elmúlt évtizedben 30 százalékkal csökkent az aktív kórházi ágyak száma, csak a 2012-es átalakításnál 14 kórházban szűnt meg számos szakmában az aktív ellátás, és jelentősen átalakult a struktúra. Ebben jóval kisebb a tartalék, mint amiről szó van, és a menedzsment intézményi szinten is csaknem teljes egészében kiaknázta már a megtakarítási lehetőségeket, hiszen erre évek óta rákényszeríti az alulfinanszírozottság.

Racionalizálni persze mindig lehet, és a kórházigazgatók többsége még a fővárosban is meg fogja hozni az ehhez szükséges kompromisszumokat. Ez, amennyiben indokolt, akár osztálybezárásokat, áthelyezéseket is jelenthet, mondja Velkey György, aki szerint azonban félő, hogy a menedzsmenteken levő nyomás miatt a szakmai szempontokat felülírhatják az anyagiak, és így le kell mondaniuk szakmailag szükséges, de veszteséges ellátásokról.

 Ennél is aggályosabb, hogy nem alakult ki Magyarországon a központi támogató egészségügyi emberi erőforrás menedzsment gyakorlat a teamek áthelyezésére. Pedig itt, ahol a belső migrációnál lényegesen erősebb a külső, egy ilyen szintű rendszer-átalakítás során akár még fokozódhat is az elvándorlás.

A Kórházszövetség első embere úgy látja, az intézmények közötti esetleges munkaerő-átcsoportosítás mellett elképzelhető, hogy egy-egy intézményben néhány ember munkája megszűnhet, ám a korábban megjelent sajtóhírekkel szemben rendszerszinten nemhogy 8-10 ezer, de egyetlen ember leépítését sem tartja reálisnak, mert „Magyarországon egészségügyi dolgozóból nincs felesleg, sőt sok részterületen hiány van”.

Mint emlékezetes, február végére kell konkrét javaslatot letenni a kormány asztalára a kórházi rendszer átalakításáról. Ahol a kórházigazgatók nem tudnak megegyezni, ott csak egy intézmény maradhat. Bár azt Zombor Gábor egészségügyi államtitkár is több helyen elmondta, hogy az átalakítás nem jelent majd kórházbezárásokat, a kisebb kórházakban a jövőben nagy valószínűséggel nem lesz majd aktív betegellátás (sebészet, nőgyógyászat stb.), ehelyett ápolási és szociális feladatokat fognak majd ellátni a „profilváltás” után.

A január óta zajló megyei egyeztetésekkel párhuzamosan, tehát még egy minden szempontból mozgásban lévő ellátórendszerre kell megtervezni az intézményeknek saját idei költségvetésüket, amelyeknek információink szerint már február 20-ra készen kell lenniük.

(Haiman Éva, Világgazdaság)

A megítélt összegből 400-400 ezer euró illeti meg az elcserélt lányokat, 300 ezer euró jár fejenként három szülőnek és 60-60 ezer euró három testvérnek. A családoknak az orvosok ellen benyújtott kártérítési kérelmét a bíróság ugyanakkor elutasította.

Gilbert Collard, az egyik család ügyvédje “komoly és példás büntetést remélt” az ítélethirdetés előtt, azért, hogy “a biztosító társaságok és a szülészetek féljenek”.

“Én mindig mondtam, hogy a benyújtott kártérítési kérelem hatalmas, és hogy azért jelöltünk meg ekkora összeget, hogy szimbolikusan jelezzük a kár jelentőségét. Teljesen meg vagyunk elégedve a döntéssel és nem fellebbezünk ellene” – mondta az ügyvéd az ítélethirdetést követően.

Az ügy – amilyenhez hasonló 1950 óta nem fordult elő Franciaországban – több mint húsz évre nyúlik vissza.

Sophie Serrano 1994 júliusában szülte meg kislányát, Manont, egy cannes-i klinikán. Sárgaság miatt az újszülött fénykezelést kapott, de helyhiány miatt egy inkubátorba helyezték egy másnap született, szintén sárgaság miatt kezelésre szoruló másik újszülöttel, Mélanie-val. A lányokat a kezelés végén az egyik ápolónő elcserélte, és figyelmetlenségből nem a biológiai szüleiknek adta át.

Mindkét kismama azonnal jelezte, kétségei vannak afelől, hogy a saját gyermekét kapta vissza. Sophie például csodálkozott, hogy a hófehér bőrrel született Manon bőre sötétebb lett, és sűrű haja is nőtt, de a kórház mindezt a fényterápia következményének tudta be.

Tíz évvel később Manon apja apasági tesztet kért, mert úgy gondolta, hogy a kreol bőrű lány egyáltalán nem hasonlít a szüleire. A kislányt a faluban a “postás lányának” csúfolták. Nem sokkal azután, hogy kiderült, Manon nem az ő lánya, Sophie-ról is megállapították, hogy nem ő a lány biológiai anyja.

A család feljelentést tett és nyomozni kezdett a másik család megtalálása érdekekében. Megtudták, hogy Manon születésekor egy fiúnál és két lánynál jelent meg sárgaság a cannes-i szülészeten, de a klinikán csak két fényterápiás inkubátor volt, ezért a két lányt ugyanabba az inkubátorba helyezték.

A két család először akkor találkozott egymással, amikor a lányok tízévesek voltak, de egyik szülő sem kérte a gyermekek kicserélését, miután az elválás gondolata mindkét esetben megerősítette a lányok kapcsolatát azzal az anyával, aki nevelte őket. Ráadásul néhány találkozás után teljesen megszakadt a kapcsolat az egyébként egymástól alig harminc kilométerre, de teljesen különböző szociális és kulturális körülmények között élő családok között.

(dehir.hu)

Mértékkel – ez lehetne a szlogenje az USA Élelmiszer- és Gyógyszer-felügyeleti Hatósága (FDA) legújabb figyelmeztetésének, amely óva int az ultrahang egészségügyön kívüli használatától. Veszélyes lenne az elterjedt módszer? A Magyar nemzet online szakértőt kérdezett ez ügyben.

Óva int az USA Élelmiszer- és Gyógyszer-felügyeleti Hatósága (FDA) az ultrahang egészségügyön kívüli használatától. A The Lancetben megjelent figyelmeztetés elsőre meglepően hangzik, mivel az ultrahangot már évtizedek óta használják a magzat megfigyelésére, kiváló biztonsági minősítéssel. Az FDA az ultrahangos képi megjelenítés egyre növekvő, egészségügyi célokon kívüli alkalmazása miatt aggódik: már lassan egy egész iparág szakosodott arra, hogy a magzatról ultrahanggal videót készítsen a szülőknek.

Sok vizsgálat bizonyította, hogy az ultrahangnak semmiféle veszélye nincs. Valóban érdemes viszont a fölösleges vizsgálatoktól óvakodni, mert nem tudjuk, hogy a későbbiekben kiderül-e valami, ami igazolni fogja, hogy esetlegesen káros hatása is van az ultrahangnak – mondta az MNO-nak dr. Hetényi Gábor. Mint az Egyesített Szent István és Szent László Kórház ultrahanglabor vezető főorvosa kifejtette: a 80-as évek elején, amikor az ultrahang elterjedni látszott az orvostudományban, csodát vártak ettől a technikától. A csodavárást követte a kritika: egyebek között az 1997-es Buenos Aires-i ultrahangos világkongresszus több előadás keretében foglalkozott az ultrahang esetleges ártalmas hatásával. Ezeknek az előadásoknak az volt a konklúziójuk, hogy bár az ultrahang nem jár ártalommal, a magzati ultrahangoknál a 12–13. hét előtt célszerű kerülni, hogy a vizsgálat során hang formájában jelenítsék meg a baba szívműködését. Azt tartották, hogy ebben az esetben olyan ultrahangnyalábok érik a magzatot, amelyeknél az „energia” olyan nagy mértékű, hogy esetlegesen halláskárosodást eredményezhet, de ezt sem bizonyították – hangsúlyozta a szakértő.

„Az azóta végzett vizsgálatok sem bizonyítottak semmiféle ultrahangból adódó magzati ártalmat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem fog ott tartani a tudomány, hogy évek, évtizedek múlva esetlegesen rájönnek valamire, ezért kell tartózkodni a fölösleges vizsgálatok elvégzésétől” – emelte ki dr. Hetényi Gábor. „Semmi szükség arra, hogy képet, CD-t, DVD-t készítsünk a magzatról, pusztán azért, hogy a családban mutogassuk ezeket a felvételeket, azon versengve, hogy kire fog hasonlítani a baba. Ezekben az esetekben valóban egyórás ultrahangvizsgálatról van szó. Egy nagyon korrekt 12-13 hetes vizsgálat is hosszú ideig tart, amikor az ultrahanggal diagnosztizálható fejlődési rendellenességet kiszűrik, de ez a vizsgálat elengedhetetlen” – tette hozzá,

Nyomás okozta rezgéseket kelt az ultrahang

Mint az ultrahanglabor vezető főorvosa kifejtette: az ultrahang nyomás okozta rezgéseket kelt, előfordulhat, hogy ezek a rezgések egészen apró, mikroszkopikus gázbuborékokat hoznak létre a testfolyadékban és a szövetekben, de a szervezet ezt el tudja takarítani. „Bizonyos ultrahangvizsgálatokban mi magunk juttatunk be buborékokat tartalmazó folyadékot az adott szervbe, hogy a visszaverődő hangnyalábokból megítéljük, hogy az a bizonyos szerv (például petevezeték) átjárható-e vagy sem. Ezzel kapcsolatosan sincs semmi ok az aggodalomra. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy semmiféle egészségkárosodással, személyiségfejlődéssel nem hozható összefüggésbe az ultrahangvizsgálat” – hangsúlyozta.

A főorvos szerint azokkal az ultrahangvizsgálatokkal van a probléma, aminek semmiféle célja nincs, mint például a „babamozi”. Nem egy ilyen esetben nem megfelelő a szakmai háttér, és a vizsgálat sem arra irányul, hogy valamilyen fejlődési rendellenességet szűrjön ki.

Riadalmat okoz a hamis pozitív lelet

Gyakran sajnos hamis pozitív leleteket eredményezhet az ultrahang, nem kis riadalmat keltve ezzel a szülőben, gyakran fölösleges vizsgálatoknak kitéve a várandós anyát. Ennek kapcsán dr. Hetényi Gábor azt mondta: amíg nem láttunk bele a méhüregbe, addig a tudatlanság nyugalmával viselte a kismama a várandóságot, és nemegyszer a baba világrahozatalakor derült ki, hogy valamiféle fejlődési rendellenesség van, ez azért nagyon nem volt jó így. A Magyar Szülészeti, Nőgyógyászati Ultrahangtársaság által elfogadott vizsgálati protokoll elvégzéséből adódó előny sokkal több, mint a hátrány. „Kétségtelen, hogy hátránya is van, mert egy vastagabb nyaki redő hátterében nagyon sok esetben, csaknem 50 százalékban semmilyen fejlődési rendellenesség nem áll, mégis további vizsgálatokra küldik az anyát. Most már törekszünk arra, hogy ezek ne legyenek invazív vizsgálatok, amelyek bármiféle magzati kockázattal vagy további vizsgálatokkal, plusz anyagi ráfordítással, felesleges izgulással járnak, de sajnálatos módon ez benne van a pakliban” – emelte ki.

Az ultrahangvizsgálatra is igaz, hogy az arany középutat kell követni: a kötelező ultrahangvizsgálatokon részt kell venni, de tartózkodni kell a felesleges „babamozitól”.

(Konopás Noémi, mno) 

Az orvosok gyakorlatilag délután 3 óra után az illető kórházba beutalt fizetős betegeikkel foglalkozhatnának, szolgáltatások tarifáit pedig szabadon alakíthatnák ki. Az orvosok magánvállalkozókként - jogi személyekként - kötnének szerződést a kórházzal az ott lévő felszerelések bérbevételéről, ezenfelül a pénztárnál kifizetett szolgáltatások mintegy 15 százalékát a kórház visszatartaná a fogyóeszközök ellenértékekeként.

A portál szerint még vita tárgyát képezi, hogy a fizetős egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő betegek elszámolhatnák-e kiadásaik egy részét az állami egészségbiztosító pénztárnál. A parlamenti szakbizottság tagjai állítólag hajlanak erre a megoldásra, de csak akkor, ha a törvénybe az is bekerül, hogy a közkórházakban munkát vállaló orvosok nem dolgozhatnak a magánszférában.

A román kórházi rendszer krónikus orvoshiánnyal küzd, mivel az országban oklevelet szerzett orvosok jelentős része a hazai alacsony fizetések miatt inkább külföldön vállalt munkát. A parlamenti szakbizottság előtt lévő tervezet arra próbál megoldást találni, hogy a szakképzett orvosok magasabb jövedelemre tehessenek szert a közkórházakban, anélkül, hogy szolgáltatásaik árát magánklinikákon hajtsák be - a magán- és állami szektor között "sétáltatott" - betegeiktől. A szaktárca másfelől a Romániában nagyon elterjedt hálapénz visszaszorulását reméli a törvénytől. 

Az Adevarul című lap internetes oldalán csütörtökön közzétett friss felmérésből az derült ki, hogy a románok több mint fele fizetett hálapénzt az utóbbi évben az állami egészségügyi szektorban - orvosoknak, nővéreknek, laboránsoknak vagy akár kapusoknak. A felmérés szerint a romániai páciensek 37 százaléka adott pénzt vagy ajándékot az őt kezelő orvosoknak legutóbbi kórházi beutalása alkalmával.

Az orvosi kamara adatai szerint az Európai Unióban a romániai kezdő gyakorló orvosok kapják a legkisebb nettó fizetést, átlagosan kétszáz eurót (61 800 forint) havonta. A romániai szakorvosok hivatalos jövedelmének átlaga 435 euró (134 400 forint).

(MTI)

A rektor a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) határozatát ismertette, mely szerint a MOGYE nyáron száz helyre hirdethet felvételit a gyógyszerészeti fakultáson a román tagozatán, és nem hirdethet felvételit a magyar gyógyszerészképzésre.

Leonard Azamfirei rektor úgy vélte, a felelősség azokat a magyar oktatókat terheli, akik nem állították össze az akkreditációs iratcsomagot. Szilágyi Tibor, a rektorhelyettesi tisztségéből lemondott magyar oktató viszont éppen a rektort tette felelőssé, aki szerinte diszkriminálni próbálja a magyar gyógyszerészképzést.

(magyarhirlap.hu)

A napokban közel 32 ezer nőnek küld méhnyakrák-szűrésre szóló levelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ); a névre szóló meghívót azoknak a 25 és 65 év közöttieknek postázzák, akik jogosultak az ingyenes vizsgálatra, és olyan településen élnek, ahol már elérhető a védőnői méhnyakrák-szűrés.

Az ÁNTSZ szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2013-ban indította el azt a programot, amelynek célja, hogy a védőnők bevonásával minél többen vegyenek részt az ingyenes szűrővizsgálaton. A védőnők egy képzést követően önállóan végezhetnek méhnyakszűrést a védőnői tanácsadókban. A program keretében elsősorban olyan védőnők jelentkezését várták, akik 5 ezer főnél kisebb településen dolgoznak, így azok számára is helyben elérhetővé válik a vizsgálat, akiknek korábban ezért távolabb kellett utazniuk.

Februártól újabb 154 védőnő kapcsolódik be a programba, így országosan már 344 védőnőnél érhető el a szolgáltatás - írták. A kiemelt projekt forrását részben a magyar kormány, részben az Európai Unió biztosítja az Európai Szociális Alapból, ennek révén a védőnői vizsgálat lehetősége mára az ország 534 településén vált elérhetővé, és a következő hónapokban ez a szám még tovább bővül, megközelítve az ezret. A most vizsgálatra hívott nőknek a lakóhely szerint illetékes területi védőnővel kell időpontot egyeztetni. A beavatkozás fájdalommentes, egyszerű vizsgálat.

(MTI)

Nem kaptak választ a tüntetők azokra a kérdésekre, amelyeket két héttel ezelőtt tettek fel a város fideszes vezetőinek - ezért mentek ismét az intézmény elé. Azt szerették volna megtudni, hogy érintik őket a tervezett egészségügyi átalakítások.

„Körülbelül 180 ezer ember ellátásáról beszélünk, tehát azt gondoljuk, hogy méltánytalan ez a fajta eljárás. Még arra sem hajlandóak, hogy egyáltalán tájékoztatást adjanak ki, hogy egyáltalán ténylegesen mi az elképzelés és mi várható ebben a történetben”- hangoztatta Fodor Csaba, az MSZP megyei elnöke.

A tüntetők egyértelműen jelezték, hogy nem akarják engedni, hogy a kórházban végrehajtott milliárdos fejlesztéseket elherdálják. „Nem és nem engedjük elveszni. Ezt tudomásul kell venni mindenkinek. De nem azért, mert most baloldali politikusok szólaltak fel, hanem azért, mert értéke van ennek”- mondta Teleki László szocialista képviselő.

A tüntetők egy petíciót is megfogalmaztak, melyben a város fideszes képviselőjét, polgármesterét, önkormányzatát kérték arra, hogy vessék latba kapcsolataikat azért, hogy a kórház ne csorbuljon.

„Még mindig bízunk abban, hogy a kormányzatnak lesz annyi felelőssége, hogy a megyei jogú városoknál nem rombolja le azt az értéket, amit felépített az elmúlt 10-15 évben több kormány is”- magyarázta Teleki László.

A nagykanizsai Fidesz-csoport már a tüntetés alatt elküldte az MTI-nek a reagálását a tüntetésre, melyben azt írták, hogy nem igaz, hogy munkahelyek és osztályok szűnnek meg a kórházban. A konkrét aláírás nélküli közleményben megemlítették azt is, hogy a "Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején véreztették ki az egészségügyet".

(atv.hu)

Egy hét alatt duplájára nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma a megyében, vért pedig csak egészséges donorok adhatnak. A megyei kórház vérdepójában valamennyi típusú vérkészítményt külön tárolnak, a hűtőkben most kevés egység van. A legtöbb az úgynevezett „irányított vérből” van. Egyre népszerűbb ez a véradási forma, amikor egy családtagnak, barátnak, munkatársnak, de akár egy ismeretlennek, személyre szóló módon – azaz irányítottan – nyújthatunk segítséget.

Borsod megyében heti 600 egység vérre van szükség a zavartalan betegellátáshoz. Véradó minden 18 és 65 év közötti, 50 kilogramm feletti, egészséges ember lehet, aki igazolni tudja magát. Tóth Erika sokszoros véradó, vére 0+, csakúgy, mint a magyarok egyharmadának.

– Szeretek segíteni másokon, és örülök, hogy mások is így gondolják, és mások is segítenek – mondta.

A nagyon súlyos, életveszélyes betegek műtétje természetesen nem marad el – mondta el Ökrös Ilona intézetvezető főorvos, hozzátéve, hogy a megyei kórházban az akkut szükséglet állandó 16 egységnyi vér. A Sürgősségi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet vezetője hozzátette: kétségtelen, hogy bizonyos minimális készletet tartalékolniuk kell ezekre az esetekre. A műtétre váró betegek esetében fordulhat tehát elő, hogy a ritka vércsoportú betegek műtéte tolódik.

A vérhiányhoz általában a járványos és a vírusos megbetegedések emelkedése vezet – ez történik most is. Borsod megyében egy hét alatt duplájára nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma. Bohaty Ilona, az Országos Vérellátó Intézet régiós igazgatója sajnálattal jegyezte meg, hogy olyan mértékben terjed az influenza, hogy ez a véradók hiányához vezetett. Az így kiesett mennyiséget majd pótolniuk kell, fűzte hozzá.

A vérhiányra a véralvadás gyógyszeres támogatása és alternatív műtéti technikák is megoldást jelentenek. Erről tartottak ma továbbképzést a megyei kórház konferenciatermében.

(minap.hu)