A hagyományos kínai oroslás gyógynövénykincse az elmúlt évtizedben globális szinten megkerülhetetlen tényezővé vált, amit jól érzékeltet gazdaságának folyamatosan közel két számjegyű bővülési mutatója.

Ez a hatalmas gazdasági potenciál törvényszerűen expanzív politikai és gazdasági viselkedést generál és támogat. Bár bizonyos szempontból a kínai már ma is világnyelv, sajátos paradoxon, hogy éppen a nyelvi barrier nehezíti talán leginkább a kínai tudományos és kutatási eredmények nemzetközi meg- és elismerését.

Ugyanakkor Kína nem csupán regionális szinten igyekszik befolyását folyamatosan erősíteni, hanem globális léptékben is. Befolyása erősítésére nem csupán a diplomáciai utakat használja fel, hanem a gazdasági kapcsolatokban rejlő potenciált is.

Igaz ez az orvoslás-gyógyítás területére is, ugyanakkor a nyugati szakemberek számára Kína gyógyítási rendszerei még ma is nagyrészt ismeretlenek, nehezen érthetőek. Napjainkban Kínában együtt, egymás mellett él kétféle gyógyászati rendszer: az intézményesített, szakszerű, közép- és felsőfokú képzésben elsajátítható és gyakorolt tradicionális, valamint a nyugati, allopátiás, bizonyítékokon alapuló medicina úgy, hogy ezek egyike sem követeli magának a kizárólagosságot. Ideális esetben kombinálják őket: akut betegségek és állapotok (pl. csonttörések, vakbélgyulladás) kezelésére általában a konvencionális, nyugati orvoslási módszereket alkalmazzák, míg krónikus állapotok esetén és megelőzésre gyakran saját, tradicionális orvoslási rendszerüket használják.

E módszerek közül a modern, nyugati orvoslásba talán a kínai gyógynövényes orvoslás integrálható legjobban. Az átvételi folyamat kezdetén jelentős nyugati elutasításba ütköző, mára azonban már egyértelműen a komplementer gyógymódok közé befogadott akupunktúra mindig is meg fogja őrizni egyértelmű kínai arculatát, még akkor is, ha a mértékadó nemzetközi fórumokon már e módszer high-tech szintű (a tűkkel végzett akupont-stimulálást különböző lézerfényekkel felváltó) fejlesztéséről folyik a diszkusszió.

A egyes adatok szerint az Egyesült Államok gyógynövényimportjának közel 80%-a Kínából, és kisebb mértékben Indiából származik. Valószínűsíthető, hogy a tendencia Európában is hasonló. Ebben a szélsőségesen globalizált folyamatban a teljes termékpálya jól működő szabályozása és ellenőrzése a fogyasztó biztonságának garantálása szempontjából alapvető. Lévén, hogy jelenleg mind a szektor hatósági szabályozása, mind az ezzel szorosan összefüggő ellenőrzés követő (és nem megelőző) jellegű, így nem csoda, hogy több, a fogyasztói bizalom meggyengüléséhez vezető „baleset”-re, pesszimistább megfogalmazás szerint „visszaélés”-re is példákat szolgáltattak az utóbbi évek. Ennek kivédésére mindenképpen példaértékű az Egyesült Államok és Kína között 2008-ban megkötött kétoldalú megállapodás, amelynek keretében egy kínai-amerikai gyógynövény- és termékminőséget ellenőrző centrum jön létre Sanghajban.

A kínai gyógynövénykincs forrástól függően 600-6000 közötti növényszámmal jellemezhető A hatalmas számból (is) következik, hogy a nyugati orvoslásban mindig voltak, most is vannak, és egyre többen lesznek értékes kínai gyógynövények és drogok.

Az évszázadokkal ezelőtt átvett kínai gyógynövények között találjuk például az orvosi rebarbarát (Rheum officinale), a teát (Camellia sinensis), de ide sorolható az ópium forrásául szolgáló mák (Papaver somniferum), vagy az egykor az efedrint szolgáltató Ephedra fajok és a kámfort adó Cinnamomum camphora, azaz a kámforfa is.

Az utóbbi ötven évben (újra)felfedezett kínai eredetű gyógynövények is vezető helyen állnak az európai fitoterápiás gyakorlatban. Így a ginzeng (Panax ginseng) és a páfrányfenyő (Ginkgo bdoba), vagy a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvbe is felvett szibériai gin-zeng (Eleutherococcus senticosus).

A terápia számára jelentős kínai gyógynövénykincs európai orvoslásba történő integrációjához a nyugati tudományosság szerinti racionális és objektív értékelésen keresztül vezet az út. Az utóbbi évtizedben az Európai Gyógyszerkönyv cikkelyei által a hivatalos orvoslás eszköztárába emelt gyógynövények száma nagyságrendbeli ugrást mutat: míg az Európai Gyógyszerkönyv 1997-es 3.0 kiadásában 37 gyógynövény és 5 gyógynövény-alapkészítmény cikkelye volt hivatalos, úgy a 2009-es 6.0 kiadásban már 135 gyógynövény és 38 gyógynövény-alapkészítmény cikkelyét fogadta el az Európai Gyógyszerkönyvi Bizottság.

Az előbbi gyógynövényszám önmagában is mutatja, hogy a Bizottság milyen fontosságúnak és perspektivikusnak ismeri el a hagyományos kínai növényi gyógyszereket.

(Eredeti írás: Dr. Borcsa Botond Lajos - Farmakognóziai Intézet, Szeged)

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tavaly a patikákban beváltott vények mintegy 13 százaléka közgyógyellátásra történt, közülük mintegy 50 ezer ember a helyhatóságoktól kapta méltányossági okból ezt a jogosultságot.

Nem csak a rászorulókat, de a polgármestereket is sikerült a kormánynak megijesztenie azzal a törvénymódosítással, amely megszünteti a méltányossági közgyógyellátások fedezetét. 
 
Ebben a formában azokat részesítették támogatásban az önkormányzatok, akik a közgyógyellátás feltételeinek nem feleltek meg, de túl szegények voltak ahhoz, hogy hozzájussanak a szükséges gyógyszerekhez, egészségügyi ellátáshoz. (Az alanyi jogú és a normatív közgyógyellátás szabályai nem változnak.)

Idáig kereken ötvenezer ember életben maradását támogatta így a költségvetés. Jövő év márciusától ők csak akkor kaphatnak segítséget (vagyis egy bizonyos mértékig ingyen gyógyszert és más ellátásokat), ha az önkormányzat saját forrásból, jellemzően valamilyen újabb adó kivetésével megteremti ennek fedezetét. Különösen a kis települések vannak bajban, ott nincs mire adót kivetni.
  
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tavaly a patikákban beváltott vények mintegy 13 százaléka közgyógyellátásra történt, közülük mintegy 50 ezer ember a helyhatóságoktól kapta méltányossági okból ezt a jogosultságot.

– Van település ahol nincs semmi gond az új szabállyal – mondja némi éllel a hangjában egy kistelepülés polgármestere. A faluban három évvel ezelőtt szűnt meg a méltányossági közgyógyellátás, már akkorra kiürült minden ilyen jellegű kassza. Mint mondja: fogalma sincs, hogy mi lesz jövőre.

Adót nincs nagyon kire kivetnie, hacsak nem él a képviselő-testület azzal a lehetőséggel, hogy helyi gazdálkodók földjeit, illetve mezőgazdasági haszonjárműveit „sarcolja". Ha ez sikerülne is, annak a bevételnek már van helye: az államtól kapott feladatokra – benne az óvoda fenntartására, szociális étkeztetésre – 4,5 milliós kötelezettsége van a falunak.

Kik a jogosultak?

Normatív alapon juthat közgyógyellátáshoz az, akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége több, mint az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének tíz százaléka. Idén ez az összeg 2850 forint. A juttatás másik feltétele, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, azaz a 28500 forintot. Egyedül élőknél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százaléka a jogosultsági határ, azaz jelenleg 42750 forint.

Méltányossági alapon a jogosultságot a települési önkormányzat állapíthatja meg a saját rendeletében meghatározott feltételek mellett. A méltányossági alapon kiállított igazolvány után azonban a települési önkormányzatnak a betegnek megállapított egyéni és eseti gyógyszerkeret éves összegének 30 százalékát be kell fizetnie az Egészségbiztosítási Alap javára. Az egyéni keret jelenleg minimum havi 1000 és maximum havi 12 000 forint lehet. A gyógyszerköltség meghatározásánál mindig a legolcsóbb gyógyszereket veszik figyelembe.

Az MSZP szociálpolitikusai szerint nagy a baj. Szerintük már most látszik, hogy az eltérő anyagi helyzetben lévő települések eltérő szociális rendszereket fognak működtetni. A rosszabb helyzetben lévő falvakból pedig megindulnak majd az emberek oda, ahol még vannak segélyek.

„A tehetősebb városok – melyek a továbbiakban egyáltalán nem kapnak állami támogatást a szociális feladatok ellátásához – kénytelenek lesznek a migrációs hatás ellensúlyozása érdekében csökkenteni szociális kiadásaikat, hogy ne legyenek a belső vándorlás célpontjai, így a városokból is elindulhat az elvándorlás. A felkerekedő tömegek, miután sehol sem nyernek befogadást – főleg nem az életképesebb vidéki kistelepüléseken –, nagy valószínűséggel a városok körül fognak megtelepedni, ahol a létben maradás kényszere megemeli majd a bűncselekmények számát, s kedvezőtlenül fogja érinteni az egzisztenciálisan jobb helyzetben élőket is.

A folyamatot nem lehet majd rendvédelmi eszközökkel kordában tartani. Szakmai szempontból tudomásul kell venni – még a döntéshozóknak is –, hogy a mélyszegénység öröklődik, egymás utáni nemzedékek születnek bele, és segítség nélkül nem tudják elsajátítani az ebből a helyzetből történő kilábalás technikáit. Ez az élethelyzet melegágya a különféle devianciáknak.

Éppen ezért a törvény módosítása tovább gyarapíthatja a szegények számát, növelheti a szegénység mélységét, felerősítheti a belső migrációt, a devianciák és a bűncselekmények számosságát, miközben a fiatal nemzedéktől elzárhatja a felzárkózás lehetőségét. A megoldás csak is a lakóhelyen történő megmaradásban, és az önrendelkezésre, önellátásra való készség fokozatos kialakításában lelhető meg" – fogalmazott az egyik országyűlési képviselőnk.

(Kocsis László, Népszabadság)

A szaktárca rendelete egyik fő bevételi forrásuktól, a sportrendezvények egészségügyi biztosításától fosztaná meg a magán mentőszolgálatokat. Több sportszövetség is tiltakozik, a privát cégekben jobban bíznak.

A köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, az emberi erőforrások miniszterének és az egészségügyi államtitkárnak is levelet ír az öt legnagyobb magánmentőt tömörítő szövetség. A mentésről szóló rendelet tervezett módosításával ugyanis a szaktárca jelentősen kibővítené azoknak a rendezvényeknek a körét, amelyeken kizárólag az Országos Mentőszolgálat nyújthat egészségügyi biztosítást, az egyik fő bevételi forrásuktól fosztva meg a magán mentőszolgálatokat.

A SAS-csoport (Sport Ambulance Service) tagjai – az Oxyteam Országos Sportmentőszolgálat, a Főnix-Med, a pécsi Galenus, a győri Misszió, és a Hungary Ambulance és a Vizimentők Magyarországi Szakszolgálata – álláspontja szerint a hatályos rendelkezések kielégítően szabályozzák az egészségügyi szolgáltatók, így az Országos Mentőszolgálat viszonyát, egyben garantálják mind a versenyzők, mind a nézők maximális biztonságos ellátását. Ezért a mentőrendelet semmi nemű módosítását nem támogatják, ami az Országos Mentőszolgálat preferálásával nemcsak nem garantálja a minőségi szolgáltatást, de annak irreális drágulását is előrevetíti.

A rendezvények egészségügyi biztosítása ma évi 100-200 millió forint bevételt jelent a magánmentőknek, egy rendezvény egészségügyi biztosítása átlagosan 10 ezer forintba kerül óránként. A kifejezetten sportrendezvények biztosítására alakult Oxyteam - reklámszerződéseinek köszönhetően, közel 250 millió forint értékű térítésmentesen nyújtja szolgáltatásait a nagy sportszövetségeknek az elmúlt 15 évben.

Nem véletlen, hogy az Országos Mentőszolgálat az utóbbi években szinte teljesen kiszorult erről a piacról, aminek azonban nem csak az az oka, hogy a magánmentőknél drágábban vállalja a rendezvénybiztosítást, de az is, hogy a magánmentők olyan mentőerőt biztosítanak, amellyel azonnal kórházba tudják szállítani a sérülteket – mondja Nagy Tibor, az Oxyteam ügyvezető igazgatója.

A mentőgépjárművek felszereltsége és a mentőszemélyzet képzettsége is fontos szempont, különösen a sportrendezvények esetében, ahol akár a sérült sportoló karrierje múlhat azon, mennyire szakszerű, illetve magas színvonalú az orvosi segítség. A sportszövetségek közül ezért több is kiáll a mellett, hogy a sportrendezvények egészségügyi biztosítását a jövőben is a magánszolgáltatók láthassák el. Erről a napokban nyilatkozatot írtak alá az úszó, a kajak-kenu, a birkózó, az ökölvívó, a röplabda és a golf szövetség vezetői.

Gyárfás Tamás , a Magyar Úszó Szövetség elnöke többek között kiemeli: a szövetségnek egy 2014-es szerződés alapján hosszú távú partnere a Sport Ambulance Service, és nem csak a szövetség, de például a 2021-es világbajnokságra készülő magyar úszósport érdekeit is az szolgálja, „hogy a számára mind szakmailag, mind anyagilag optimális, kipróbált partnerét megtarthassa”.

(vg.hu)

A P+ Tv vendégeként arról is beszélt a politikus, hogy nem aggasztja a Jobbik erősödése, és megvédik, sőt folytatják a rezsicsökkentést.

A kihelyezett frakcióülésen volt-e szó arról, hogy a lassan befogja a Fideszt a Jobbik?

Ezzel nem foglalkoztunk, nem a múltról szólt a frakcióülés, hanem a jövőről. Meghatároztuk azokat az irányokat, amelyekkel foglalkozni fogunk. A bérből és fizetésből élők anyagi helyzetének megerősítése, tehát a keményen dolgozó emberekért szeretnénk a munkát folytatni. A következő intézkedések is erre vonatkoznak.

Vidéken egyre több polgármesteri választást nyer a Jobbik. Nem félnek?

Nem nevezném hatalmas áttörésnek, de természetesen oda kell figyelni minden jelenségre a társadalomban. Nem választási kampányban vagyunk, ahol be kell mutatkozni. A következő időszaknak a cselekedeteinkről kell szólnia, az emberekért kell dolgoznunk és természetesen be kell mutatni az eddig elvégzett munkálatokat. Sok kritika érte a forintosítást, amikor bevezettük, de ma már mindenki dicséri, most már nemzetközi érdeklődés is van iránta.

Attól nem félnek, hogy a fiatalok körében népszerű a Jobbik?

A fiatalokért amúgy is nagyon sokat kell tenni, de az ő életük és életkilátásaik nem lehetnek csak kampánycélok, egy nemzet szempontjait kell figyelembe venni. De az igaz, hogy amilyen az ifjúságunk, olyan lesz később a jövőnk. Gondolok itt a nemzeti sportra, az oktatásra és így az oktatás kérdése a frakcióban is kiemelt téma volt. Foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy az általános és középiskolai oktatásban nagyon magas a lemorzsolódás. Ezzel kapcsolatban több javaslat is felmerült, példaként a 9 osztályos megoldások.

Simicska Lajos média portfóliójának vezetősége felmondott. Sokan találgattak arról, hogy lesz-e Simicska és Orbán Viktor között háború.

A reklámadó kapcsán merültek fel ezek a kérdések. Fontos a reklámadó kapcsán, hogy most egy sávos rendszer van Magyarországon, ez a jelenleg életben lévő szabály, amellyel kapcsolatban az Európai Unió jelezte, hogy ezt nem feltétlenül fogadja el, sőt, esetleg kötelezettségszegési eljárást fog indítani Magyarországgal szemben. Szeretnénk elébe menni ennek, így egyeztetést folytattunk az EU-val és az érintettekkel is fogunk. Erre kapott felhatalmazást Lázár János. Természetesen, amikor ilyen kérdés merül fel akár jobbról, akár balról, valakinek az érdeke mindig sérül.

Lázár János Simicska Lajossal vagy média portfóliójával is egyeztet?

Ezeket Lázár Jánosnak kell eldönteni, hogy kik azok a szereplők, akikkel egyeztetni fog.

Dugódíj egyelőre nem lesz, viszont 2016 végén, 2017 elején bevezethetik, ha nem akarjuk visszafizetni a 4-es metróhoz kapott uniós 180 milliárd forintos támogatást. Hogy fog ez kinézni?

Hogy ezt hogyan tervezik, az egy fővárosi kérdés, nem kifejezetten a frakcióra tartozik. De Tarlós István mindent megtett azért, hogy méltón lehessen kezelni a témát, hiszen nem ő, hanem elődei kötötték a megállapodást. Sokat dolgozik azért, hogy minél kevesebb lehessen, és minél később vezessék be a dugódíjat. Természetesen mindenkinek érdeke az, hogy kevesebb legyen, és minél többen használják a tömegközlekedést. Egyfajta ösztönző lehet, de ha nem vezetik be, akkor vissza kell fizetni a támogatást.

A 2016 vége, 2017 eleje a kormányzati ciklus közepe. Nem félnek a népszerűségvesztéstől?

A kormányzás nem csak a népszerűségről szól, nem kell minden pillanatban a népszerűség csúcsán lenni. Megfelelő, felelős döntéseket kell hozni minden tekintetben. Akkor kell választást nyerni, amikor választunk, nem pedig a kettő között kell megnyerni, de ha valaki egy választáson felhatalmazást kap, akkor nem arra kap felhatalmazást, hogy azt csinálja, ami népszerűséget hoz, hanem kormányozni kell.

Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő héten Magyarországra érkezik. Lesz szó arról, hogy meghosszabbítják a gázszerződéseket. Önmagában ez indokolná azt, hogy egymaga jöjjön tárgyalni ebben az ügyben?

Ennek a találkozónak a legfontosabb kérdése a gáz. Tudnunk kell, hogy tulajdonképpen Magyarország egy csövön függ, ezen keresztül kapjuk a gázt Oroszországból. Máshonnan még nem tudjuk teljesen kiváltani ezt a függőséget. A magyar háztartások nagy része gázzal fűt, és az erőművek is. Tehát ha holnaptól nem lenne gázunk, akkor nem lenne mivel fűteni. Ez elég fontos ahhoz, hogy egy miniszterelnök és egy államelnök személyesen beszélik meg, hiszen hosszú távú gázszerződés szűnik meg, és ezt a problémát meg is kell oldani. Nekünk hosszú távon is gondoskodni kell arról, hogy megoldott legyen a fűtés és az energiaellátás.

Amikor itt járt Angela Merkel német kancellár, akkor Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Oroszországtól energetikai függőségben vagyunk. Ez utalhat arra, hogy ők ketten beszéltek a hosszú távú gázszerződés megkötésének körülményeiről?

Természetesen Németország támogatja azt, hogy Magyarország meg tudja oldani energiafüggőségét. Németországnak az északi áramlaton keresztül ez megoldódott, Magyarországnak nincsen ilyen vezetéke. Németországba nem háborús övezeten keresztül megy a gáz. Magyarországnak háborús övezeten keresztül megy a gázvezeték. Mi a békés megoldásban vagyunk érdekeltek ugyanúgy, ahogy a németek is. Örülünk annak, hogy a német kancellár sokat dolgozik a békés megoldáson.

Gazdasági szakemberek szokták emlegetni, hogy ha valahol az oroszok szerződést kötnek, akkor mást is kérnek, kvázi csomagban állapodnak meg.

A hosszú távú gázszállítás külön kérdés, külön megállapodás szokott lenni. A gázt el kell adni, természetesen építik is a felvevőpiacot az oroszok, erre vonatkozó jelzés, hogy Törökország felé a csövet meg fogják építeni és Törökországba gázt fognak vinni. Természetesen a függőség ott van benne, hogy mi mástól nem nagyon tudjuk megvenni ezt a gázt.

Van arra esély, hogy újabb gazdasági szankciókat vezessenek be, vagy a meglévőket hosszabbítsák meg? Magyarország, hogy áll a kérdéshez?

Nagyon finoman kell kezelni ezeket a kérdéseket. Nyilvánvalóan megengedhetetlen az, hogy egy ország egy másik ország területét elfoglalja, megszállja, vagy, hogy segítsen az olyan csapatoknak, amik egyébként az ország felelős kormánya ellen harcolnak. Ebben a politikában kemények vagyunk és támogatjuk szövetségeseinket. Eszközök tekintetében természetesen nem feltétlenül értünk egyet a szankciók bevezetésével. Itt békés megoldás kell, hogy létre jöjjön. Magyarországnak elsősorban saját érdekeit kell figyelembe venni. Például hogy a szomszédságában béke legyen, valamint azt is hogy meglegyen a hosszú távú energiaellátás. Magyarország kiszolgáltatottsága attól függ természetesen, hogy milyen területekre terjednek ki ezek a szankció. A mezőgazdasági termékek tekintetében ez érint minket. Messziről, az Egyesült Államokból ez egészen máshogy néz ki, mint például Európából. Az európai országok inkább elszenvedői ennek, mint Amerika. Nemrég láttam egy elemzés, amely szerint az Amerikai Egyesült Államok nyert, az európai országok pedig veszítettek ezzel kapcsolatban.

Felmerült az is hogy átalakítják az egészségügyet. Van arra esély, hogy bevezetnek egy átgondolt vizitdíjat?

Semmiképpen. Fel sem merült a vizitdíj. Racionalizálás kell. Ha például egy területen két kórház van egymáshoz közel, akkor az egyiket meg kell erősíteni. Egészen sok pénzt költöttünk az utóbbi időszakban a kórházakra, egészségügyi intézmények felújítására. 500 milliárd forint ment el erre az utóbbi időszakban, ami a 1990-es évek óta példátlan. Budapestnek adósai vagyunk, ezért a frakcióülés hozott egy döntést, amely tekintetében megoldható anyagilag is Budapesten egy új kórházat létrehozni. Egy új ellátó központtal modem körülmények között, megfelelő színvonalon el lehet látni a budapesti betegeket.

Budán, Pesten, északon vagy délen gondolják felépíteni?

Több elképzelés is van erre vonatkozóan. Van olyan elemzés, ami inkább Budára tenné, de ezt a döntést az egészségügyi kormányzatnak kell meghozni.

Van szó arról, hogy aki többet fizet, az jobb szolgáltatást kap, mindezt az állami rendszeren belül?

A magán és állami szolgáltatási rendszert szét kell egymástól választani. Nem szabad összekeverni ezeket. Tehát az állami egészségügyi alapellátásokat mindenképpen meg kell oldani. Aki többet szeretne, az átmehet a magánegészségügybe. Ezzel kapcsolatos, hogy a háziorvosi rendszert megerősítjük. Plusz 10 milliárd forintot kap a háziorvosi rendszer annak érdekében, hogy azon a ponton ahol egyébként a beteg először találkozik az orvosával, ott oldjuk meg a problémát és ne menjünk feleslegesen más intézménybe. 

Béremelése, infrastruktúra-fejlesztésre vagy eszközpark-fejlesztésre kell-e gondolni?

Ott a bérezés máshogy alakul természetesen. Az eszközellátás, és a rendelők minősége emelésére, javítására van esély.

Jelenti ez azt is, hogy az állami tulajdonban lévő kórházak VIP-osztályaiként emlegetett fizetős szolgáltatásokat megszüntetik?

Ne menjünk ennyire előre, egy elvi döntés született, a szakmai részt az egészségügyi kormányzatnak kell kidolgozni.

Hogyan tudják megóvni a rezsicsökkentést?

A rezsicsökkentés az egyik legnagyobb eredménye volt az elmúlt négy évnek, és ezt meg kell óvni. Ez nem csak egy mondás, hanem az Európai Unióban tényleg vannak olyan törekvések, hogy szabályozzák az energiapiacot és uniós hatáskörbe vonják. Ez nekünk nem érdekünk, a magyar rendszer egy jól működő rendszer, ami olcsó rezsit tesz lehetővé a családoknak. Míg korábban régiós szinten is fizetésarányosan a legmagasabb díjat mi fizettük, mostanra ez már nincs így. Fel kell hívni Brüsszel figyelmét erre. A rezsiszolgáltatásban pedig a Főgáz alapján az állam nonprofit alapon gázszolgáltatást fog nyújtani a lakosság számára, ami versenyképes tud lenni a szolgáltatókkal. Egy éven belül az elektromos szolgáltatást is szeretnék bevonni ebbe és hosszú távú terveink között pedig a távhőszolgáltatások vannak.

(origo.hu)

Az RTL Klub Házon Kívül című műsora számolt be a Péterfy Kórházban dolgozó ápolónőről, aki egy felkavaró riportban, sírva sorolta, hogy milyen problémákkal kell szembenéznie naponta a hivatása miatt.

A szakmai kollégium egészséggazdász tagozata kéri Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárt, hogy vonja vissza az egészségbiztosító kórházi átszervezésekhez készített szakmai útmutatóját, és kezdjék újra az egészségügyi szolgáltatások újraosztásának tervezését. A grémium szerint a dokumentum hemzseg a szakmai hibáktól.

Az új kormányzati struktúrában az OEP kapott felhatalmazást a folyamat megtervezésére, irányítására. A hivatal elkészítette a kórházaknak azt az útmutatót, amely keretei között a feladatot végre kell hajtaniuk. Az OEP ebben végtelenségig leegyszerűsítette az ellátásokra költhető összeg elosztását. Kiszámolta mennyi jut átlagosan egy állampolgár ellátására a büdzséből, és ezt megszorozta a megyében élő lakosság számával. Ami kijött, azon osztozkodhatnak a megyében lévő intézmények. A regionálisan vagy országosan szervezett, centrumosított ellátás (nagy értékű beavatkozások, daganatos betegek kezelése) esetében a finanszírozó dönthetné el, hogy kitől vásárolja majd a szolgáltatást.

Az egészséggazdászok állásfoglalása szerint a szimplán lakosságarányos pénzelosztás nem tükrözi a valódi gyógyítási szükségletet. Az útmutatóban leírt módszertan erősen torzító, és ahelyett, hogy csökkentené a területi egyenlőtlenségeket (ez volt az OEP valódi célja), épp az ellenkezője fog bekövetkezni. Leszögezik azt is, hogy az elvárt április elsejei határidő betarthatatlan.

A teljes cikk elolvasható a nol.hu-n.

(Danó Anna, nol.hu)

A lap közlése szerint a Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárának ez volt a harmadik válása. A Blikk beszámol róla, hogy a Markó utcai Pesti Központi Kerületi Bíróság folyosójára külön, ügyvédeik társaságában érkezett a politikus és immár volt felesége. A hűvös üdvözlésen kívül nem is váltottak egymással szót. A tárgyalás alig egy óráig tartott, és kimondták a válást. A politikus és az üzletasszony külön hagyták el az épületet.

„Nagy kő esett le a szívemről, de az igazi meccs csak most következik”- közölte a lappal Fülemen Róza.

Mikola István helyett a Külügyminisztérium sajtóirodája válaszolt a lapnak. Közölték: „az államtitkár úr nem kíván a magánéletével kapcsolatban nyilatkozni”.

Ahogy beszámoltunk róla, Mikola István másfél héttel ezelőtt anyagi gondjai miatt szolgáltatott témát a sajtónak. Az államtitkár vagyonnyilatkozatából kiderült: kezességet vállalt nevelt lánya svájcifrank-alapú hiteléért, aki később nem fizette a részleteket, így a végrehajtó lefoglalta Mikola több ingatlanát és két autóját.

2006-ban, a választások előtt Mikolát kormányfő-helyettesnek jelölték a Fideszben, Orbán Viktor akkor azt mondta, az lenne a feladata, hogy "a nemzet orvosa, gyógyítója" legyen.

Mikola hamar felhívta magára a figyelmet. A kampányban igen emlékezetes kijelentést tett, amikor a "szingli hordákról" értekezett Pécsen. "S igenis, a mindenkori irányításnak, menedzsmentnek, hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. A közösség (...) a közjó és az igazságosság szellemében. Mit jelent a másik oldal? Az egyén parttalan szabadságvágyának a kibontakozását kell segíteni, nem kell a közösség, önmegvalósító, mai szingli életforma, az az igazi. Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet a fiúk, a lányok nyakába fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno. Elgondoltam ezt a két képet, két világ. Döntenünk kell a két világ között. Az egyik oldalon az élet kultusza, az egyén, a közösség boldogulásának a segítése, a másik pedig az önpusztító, talán prolongált öngyilkosság-kép is aposztrofálható".

A választást végül nem a Fidesz nyerte.

(atv.hu)

Somogyban elsőként a megyeszékhelyen a Kaposi Mór Oktató Kórházban kezdődött meg a Szívpárna-program.

– A nemzetközi Szívpárna-program majd másfél évtizede, 2001-ben kezdődött az Egyesült Államokban. Öt esztendővel később a dánoknak köszönhetően kezdte meg hódító útját az öreg kontinensen. Ma már Európa 16 országában, közte Magyarországon működik sikeresen a program – mondta Pálca-Juhász Márta megyei tisztiorvos.

A szívpárna – amelyből kezdésként egy híján 30-at kapott a Kaposi Mór Oktató Kórház, s minden hónapban 20 újabb követi – elsősorban lelki segítséget nyújt a betegeknek. Magyarország 2010-ben csatlakozott a nemzetközi Szívpárna-programhoz, amelyeket önkéntesek varrnak, s minden egyes párna egy személyes jókívánságot is rejt. A programot a Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által létrehozott Somogy Megyei Egészségügyi Fórum koordinálja.
– A betegek gyorsan megszeretik a párnát, ragaszkodnak hozzá. Vannak, akik el is viszik magukkal, mások pedig arra kérnek bennünket, hogy tegyük félre nekik a következő kezelésre – mondta Ruzsa Ágnes, a Klinikai Onkológiai Osztály osztályvezető főorvosa.

A megyében elsőként Kaposváron vezették be a programot, de a tervek szerint rövid időn belül a többi somogyi kórházba is eljutnak majd a szívpárnák.

(Fenyő Gábor, sonline.hu)