Azt mondja, eddig 25 ezer gyermek fogant náluk, egy várost be tudnának népesíteni. Kaáli Nagy Géza – vagy ahogy az USA-ban nevezik, Steven G. Kaáli – 45 évig élt az Egyesült Államokban, ahol szülész-nőgyógyászként és sokat érő orvosi szabadalmaival jelentős vagyont szerzett, több egyetemen is tanított, tanít ma is.

1992-ben a magyar lombikbébiprogram megteremtőjeként létrehozta az első Kaáli Intézetet, ma már nyolc működik az országban. Az Origónak adott interjújában arról beszélgettem vele, hogy az OEP által támogatott, elvileg ingyenes lombikbébiprogram miért kerül néha mégis százezrekbe? Miért hosszú a várólista? Milyen sikerességgel dolgoznak, miért van olyan sok meddő pár, és szerinte mikor kezdődik egy élet?

Az interjú röviden:

• Évente 10 000 gyerekkel több születhetett volna Magyarországon 2011 óta.
• Az OEP 360 ezer forintot fizet egy lombikkezelésért, a Kaáli Intézet 800 millió forint támogatást kap az államtól.
• Igazságtalan lehet a közpénzzel szemben, ha egy nő 42 év felett lombikbébiprogrammal próbálkozik.
• Kaáli Nagy Géza 45 évig élt az USA-ban, 11 világszabadalma van, ezek is segítették a meggazdagodásban.

Az elmúlt hetekben többször is nyilvánosan megfogalmazta, hogy el kell törölni az OEP által támogatott lombikbébiprogramban részt vevők várólistáját. Miért pont most? Eddig is hónapokat, fél évet is kellett várniuk a meddő pároknak az első konzultációig.

Nem azt szorgalmaztam, hogy csak a várólistát töröljék el, hanem azt, hogy ne legyen úgynevezett teljesítmény-volumenkorlát a meddőségi kezelések tekintetében. Tehát mindenki, aki szeretne gyereket, és a tudomány mai állása szerint lehet neki, annak szülessen gyermeke. Úgy néz ki, hogy az állami támogatásból évente körülbelül 6500 taj-kártyával rendelkező paciens kezelésére van lehetőség. Az igény viszont ennek a duplája. Az OEP már 2011-ben készített egy javaslatot a támogatás bővítésére. Ha akkor azt megfogadták volna, akkor az én számításaim szerint ma 10 ezerrel több gyerek lenne Magyarországon. Ebbe a számba nemcsak a lombikprogram, hanem más orvosi beavatkozások segítségével születő gyerekeket is beleszámoltam.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár az ön legutóbbi tévés nyilatkozata után sietett leszögezni, hogy valóban emelni akarják, akár a kétszeresére is, az évi 2 milliárd forintos OEP-támogatást. Úgy tűnik, önnek elég jó az érdekérvényesítő képessége. Ha jól tudom, annak idején azt is ön lobbizta ki, hogy Magyarországon egy meddő pár összesen öt térítésmentes lombikprogramban vehessen részt. Nagy-Britanniában és Franciaországban egyet, Németországban hármat támogat az állam.

Személy szerint én mindig a gyermektelen meddő párok érdekeit próbálom érvényesíteni. Nekem is sok-sok évembe került, hogy egyáltalán idáig eljutottunk. Amikor előjöttem a számokkal, akkor úgy érezték, egyre nagyobb a presszió, amire most már valamit válaszolni kell. De minden pénz kérdése. Nagy-Britanniában többet költ arra az egy kezelésre az állam, mint Magyarországon erre az ötre. Az Egyesült Államokban egy komplikált beavatkozás akár 15 ezer dollárba is kerülhet. Ezzel szemben Magyarországon maximum 1500 dollárnak megfelelő forintot költ egy kezelésre az állam.

Miért olcsóbb a magyar gyerek?

Nem a gyerek az olcsóbb, hanem a magyar egészségügyben dolgozók bére sokkal alacsonyabb itthon. A rezsi, az ingatlan is sokkal drágább Nyugat-Európában vagy az USA-ban.

 

Az USA-ban tízszer annyiba kerül egy lombikbébi-kezelés, mint Magyarországon

Fotó: Bielik István - Origo

Egy biztos, a kormány családpolitikájával igencsak egybeesik a javaslata. Évek óta kongatják a vészharangokat, hogy fogy a magyar, és ön jól időzítette a felszólalását.

Én erre csak azt tudom mondani, nincs szomorúbb látvány annál, amikor bejön hozzánk egy házaspár, esdekel azért, hogy gyerekük legyen, és azt kell mondani nekik, hogy bocsi, most nem tudjuk megcsinálni. Jöjjenek vissza három hónap vagy fél év múlva, hiszen erre nincs államilag támogatott kapacitásunk. Sokan kicsúsznak az időből, és nem lehet gyerekük.

Mennyibe kerül egy OEP által támogatott lombikkezelés?

Az OEP 360 ezer forintot fizet egy lombikkezelésért. Ha abból indulok ki, hogy minden harmadik program sikeres, vagyis minden harmadik nő megy gyermekkel a karjában haza, akkor körülbelül egymillió forintjába kerül az államnak egy gyerek. Ha tetszik, az állam egymillió forintból vásárolhat egy gyereket. Lombikbébi- és egyéb meddőségi kezeléssel mindössze 3-5 ezerrel több gyermek születhetne évente, ami nem oldja meg, csak enyhíti az aggasztó demográfiai helyzetet.

Csakhogy egy gyereket fel is kell nevelni. Sokan talán azért tolják el a gyermekvállalás időpontját, mert úgy érzik, nem tudnak megfelelő körülményeket teremteni neki. Az egészségügyben is rettenetesen nehéz felállítani a fontossági sorrendet, hogy a már megszületettek gyógyítására, legyen az gyerek vagy idős, vagy a még meg nem születettekre fordítson az állam több pénzt. Kiknek a kezelése élvezhet prioritást?

Igen, ez egy nehéz kérdés, de szerintem mindig a jövő a legfontosabb, hogy minél több gyerek szülessen. Én ezt persze nem fogom megoldani. A világon 6-7, maximum 9 százalék azoknak a gyerekeknek a száma, akik orvosi segítséggel fogantak. Vannak olyan országok, ahol erre többet költenek.

Ezekben az országokban minden másra is több pénz van, nem?

Ez igaz. Egyébként az OEP-javaslat tartalmaz olyan tételeket is, hogy életkoronként különböző finanszírozást kellene alkalmazni. Például 35 év alatt akár hatszor is lehessen próbálkozni. 40 év körül pedig csak kétszer. Negyvenkét év felett pedig szűnjön meg az OEP-támogatás.

De ez igazságtalan, diszkriminatív.

Nem hiszem, mert nem tudjuk őket teherbe ejteni. Ez a közpénzzel szemben igazságtalan, mert 42 év felett nehezen működik az eljárás.

Ez azt jelenti, hogy aki sok év próbálkozás után elérte a 42 éves korhatárt az – ahogy én szoktam mondani – vegyen egy „ásd el magad szettet”? Ez kegyetlenül hangzik.

Nem, aki sok éve próbálkozik, az jöhessen már holnap, ne kelljen várnia. Aki pedig 40 év felett dönt úgy, hogy gyereket szeretne, az ne közpénzből próbálkozzon.

Ön nálam jobban tudja, hogy magyar családok ezrei akár tíz évig is próbálkoznak, de nem jön össze a baba, mert az orvosok nem jönnek rá, hogy mi a probléma. Közben pedig lelkileg teljesen tönkremennek a párok.

Igen, ez nagy baj, pedig a meddőségnek nincs olyan oka, amit 10-12 évig kellene kezelni. Ha valaki nem esik teherbe egy év alatt, akkor mozdulni kell. Az az orvos, aki több mint tíz évig kezel eredménytelenül egy párt a magánrendelőjében, az nem tesz jót a betegnek.

Akiket itt-ott, akár az ön intézeteiben, sok évig vizsgálnak, és mégsem fogan meg a baba, azokat félrekezelik?

Mondjuk, adva van egy 35 éves nő. Nem jön össze a gyerek, tehát inszemináljuk (inszemináció = mesterséges spermafelhelyezés – a szerk.). Nem sikerül. Újra inszemináljuk, aztán újra meg újra, és utána jön a lombik. Őt nem félrekezeljük, hanem eredménytelenül kezeljük.

Most, februárban a nyolc Kaáli Intézetben mikorra lehet először időpontot kapni OEP-támogatott kezelésre?

Októberre.

Nagyon csúnyán hangzik. Ez azt jelenti, hogy elhasználják az állami támogatás nagy részét az első néhány hónapban?

Igen, pontosan ezt jelenti. Évente 800 millió forintot kapunk az OEP-től.

Ez majdnem a teljes állami támogatás fele. Vagyis más meddőségi centrumokkal szemben a Kaáli Intézetek előnyt élveznek.

Eredetileg az állami támogatást az akkor működő intézetek kapacitásának arányában osztották szét. Azokat az intézeteket, amelyekben a betegek a legtöbb reményt látták – és mellesleg hálapénz nélkül működtek –, nagyobb számban keresték fel. 1992 óta több mint 25 ezer gyerek fogant nálunk. Egy várost be tudnánk népesíteni.

A LifeNetwork csatornán egy dokumentumsorozatot forgatok. Már majdnem egy éve követem 20 család, 20 várandós nő hónapjait, a szülést, és utána a gyermekágyas időszakot is. Tőlük tudom, annak ellenére, hogy az állam támogatja a lombikprogramot, vannak, akik mégis minimum 200 ezer forintot, és vannak olyanok is, akik esetenként félmilliót is fizetnek a kezelésekért. Attól függetlenül, hogy végül megfogan a baba, vagy sem. A hormongyógyszerek is támogatottak, de mégis nagyon sok pénzt kell elkölteniük a vizsgálatokra, gyógyszerekre. A Kaáli Intézetek honlapján 5000 forinttól 65 ezerig találok számtalan, a sikeres beavatkozás érdekében nélkülözhetetlen vizsgálatot. Ezeket a betegeknek mind ki kell fizetniük?

A gyógyszerek ára valóban megközelítheti a 100 ezer forintos önköltséget, de intézményrendszerünkben a kivizsgálások ára 30 és 50 ezer forint között mozog, ezt nálunk térítés mellett, vagy bármelyik állami intézményben térítésmentesen kaphatják meg.

Csak az első konzultáció önöknél 15 ezer forintba kerül, és a vizsgálatok sem olcsók.

A beteg választhat, hogy az állami szektorban vagy nálunk végezteti el a szükséges kivizsgálásokat.

Ha végigállják a sorokat az állami intézetekben, előfordulhat, hogy hónapok múlva lesz eredmény. Sokan inkább a Kaáli Intézetek vizsgálatait veszik igénybe pénzért. OEP-támogatás mellett tehát ön mégiscsak ebből keres, ami egyáltalán nem baj, csak ne mondjuk azt, hogy ingyenes a lombikprogram.

Nem minden párnál kell az összes vizsgálatot megcsinálni. De persze komplikált egészségi problémák esetén több vizsgálatot is el kell végezni a nőn és a férfin is. Sokan a drága vizsgálatokat nem nálunk, hanem az állami intézményekben végeztetik. Higgye el, hozzánk, főleg a vidéki intézményeinkbe, a szegény emberek járnak. Vannak olyan lombikos beavatkozásokat végző klinikák, amelyek nálunk sokkal több pénzt elkérnek a betegektől.

Ha már a konkurenciánál tartunk, a szakmában azt beszélik, ön kemény versenytárs. Provokatívabban megfogalmazva: azért erős a verseny, mert a bababiznisz jó üzlet azoknak, akik csinálják?

Én különösebb konkurenciaharcról nem tudok. Azt viszont állíthatom, hogy azokban az intézetekben, ahol a kezelések eredményeként a legtöbb gyermek születik, a lehető legkevesebb önköltséggel, ott jelentkezik a legtöbb meddő pár. Nem véletlen, hogy a Kaáli Intézet az országos igény 70 százalékát látja el.

Ön 45 évig élt az Egyesült Államokban. Több nemzetközi siker után, már az ottani viszonylatok között is igencsak jómódban élt, amikor hazatelepült. Miért jött haza? Itt jobb volt befektetni?

Ez nálam a korral járt. Azt éreztem, hogy igen, magyar vagyok, itt születtem. Visszajöttem oda, ahonnan elindultam. Manhattanben azért bérelek egy lakást, szeretek hajózni. Évente két-három hónapot vízen vagyok.

Jól tudom, hogy a vagyonát abból szerezte, hogy az USA-ban mint szülész-nőgyógyász rengeteg szülést levezetett, sokat operált, és a bevételeiből telkeket vásárolt, házakat épített rájuk, majd eladta őket?

Valóban, rengeteg operáció és szülésvezetés van mögöttem, amelyek eredményeként tizenegy világszabadalom is született. Az orvosi szabadalmaimat értékesítettem, az egyiket például a Johnson and Johnson vette meg. Ezzel párhuzamosan építészmérnök öcsémmel építőipari beruházásokba is befektettünk.

Kire fogja hagyni a birodalmát?

Mind a nyolc intézményem önjáró. Az igazgatók működtetik. Nem kell, hogy én mindig, mindenhol ott legyek. Hetvenéves elmúltam, ha a természet kegyes lesz hozzám, és én vigyázok is magamra, akkor még van bennem 20 év. Utána az egyik gyerekem, aki egészségügyi menedzser, viheti tovább.

[origo]

Számos ráktípusnál váltak elérhetővé a célzottan ható készítmények. A személyre szabott, célzott daganatellenes kezeléshez a daganatgének elemzésén alapuló gyógyszerhatékonysági vizsgálatok szükségesek. 

Videointerjú dr. Schwab Richárddal, az ATV Start Plusz műsorában.

További információ: www.molekularis-diagnosztika.hu/

(atv, youtube)

A szellemi leépüléssel járó betegségben szenvedők és családtagjaik havonta találkozhatnak Tatabányán, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, tanácsot kérjenek szakemberektől. Itt jön létre a második magyarországi Alzheimer-kávézó. Az összejöveteleken diákok segítenek.

Világszerte elterjedt az Alzheimer-kávézók gyakorlata, számos településen szerveznek összejöveteleket a szellemi leépüléssel járó kórban szenvedők rokonainak. Ugyanis tapasztalataikkal segíthetik egymást, beszélhetnek gondjaikról. 
Hazánkban tavaly alakult meg az első Alzheimer Café Győrben, a napokban már a hatodik találkozójukat tartották meg s minden alkalommal mintegy száz érdeklődő gyűlt össze az önkéntesek által szervezett, nyitott rendezvényen. Tatabányán február 10-én, kedden délután 5 órára a Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola tanéttermébe (Kós Károly utca 17.) várják az érdeklődőket. Tatai Tamás kezdeményezte az Alzheimer Café Tatabánya létrehozását. Édesanyjánál hat éve diagnosztizálták a kórt. Akkoriban Nagy-Britanniában élt, ott ismerkedett meg az Alzheimer-kávézókkal. Két éve hazaköltözött s már akkor elhatározta, Komárom-Esztergom megyében is létrehoz egy ilyen klubfoglalkozás-sorozatot. Több alkalommal is részt vett a győri találkozókon, azokon kapott ötleteket, tanácsokat, segítséget ahhoz, hogy Tatabányán megalakulhasson a második magyarországi Alzheimer Café. Tatai Tamás szerint is fontos felismerni annak szükségességét, hogy az alzheimeres kezeléséhez nemcsak az orvosok kellenek, hanem családtagok, szociális munkások, önkéntesek is, a diagnózis megállapítása után a betegnek jó barátokra van szüksége. Ezért tartja jó példának a széles körű összefogást Győr-Moson-Sopron megyében, ahol az orvosi szakma is elismeri a kezdeményezés létjogosultságát.

Már mintegy harminc tanuló jelentkezett önkéntesnek, ők többet megtudhatnak erről a betegségről – mondta el Tatai Tamás.

– A betegközpontú gondozás híve vagyok. Látom, mennyire jól érzi magát édesanyám az Alzheimer-kávézóban. Nem kell kirekesztettnek éreznie magát, tudja, hogy támogató légkörre, együttérzésre számíthat, s valaki biztosan válaszol a betegségével összefüggő kérdéseire. A betegápolás mellett pedig nagyon fontosnak tartom az ismeretterjesztést. Nemcsak a betegek, gondozóik, rokonaik tájékoztatása fontos, hanem mindenki másé is, hogy ne idegenkedjenek az alzheimeresektől. Ezért Tatabányán találkozóinkat egy szakközépiskola tanéttermében tartjuk. A kávét (amelyről bizonyították, hogy jótékony hatású az Alzheimer-kórra), a teát és az aprósüteményt az iskola biztosítja, diákok szolgálják fel.

 (kisalfold.hu)

A Richter Gedeon Nyrt. 7-8 százalékos euróban számolt forgalomcsökkenést vár az idén, a nyereségesség javítása érdekében pedig 10 milliárd forint értékű költségcsökkentést hajt végre - jelentette be Bogsch Erik, a társaság vezérigazgatója.

Oroszországban kismértékű árbevétel-növekedéssel számol a gyógyszergyár 2015-ben a januárban végrehajtott áremelés hatására, a bevétele így 15 milliárd rubelt érhet el a tavalyi 13,7 milliárd rubel után. Az ukrán forgalom dollárban számítva 40 százalékkal eshet tovább az idén.

Az unióhoz később csatlakozott tíz országban 7 százalékos euróban számított visszaeséssel számol a cég, míg a nyugat-európai országokban várhatóan 10 százalékkal nő a forgalma az idén. A kínai és latin-amerikai piacon árbevétel-növekedést, míg az Amerikai Egyesült Államokban jelentős, 33 százalékos csökkenést vár a vállalat.

A gyógyszergyár Oroszországban 25 százalékkal emelte a nem vényköteles, illetve hatóságilag nem befagyasztott árú termékeinek árát az idén januártól. Ezek a termékek nagyjából a felét teszik ki az összes oroszországi forgalomnak - magyarázta a vezérigazgató. Hozzátette: azzal számolnak, hogy az áremelés kompenzálja a volumencsökkenést. (Oroszország részesedése 28-ról 24 százalékra csökkent  a forgalomból.)

A vezérigazgató hangsúlyozta: hisznek abban, hogy Oroszországban néhány éven belül ismét növekedést tud majd elérni a vállalat. A gyógyszerfogyasztás várhatóan nőni fog, mivel most alacsony szinten van és az országban politikai stabilitás van. Ukrajnában azonban továbbra is bizonytalan a belpolitikai és a gazdasági helyzet, emiatt folyamatos a vásárlóerő csökkenése és a helyi fizetőeszköz, a hrivnya is tovább gyengült az idén év elején. Ukrajnán és Oroszországon kívül az egyéb FÁK-országokban 6 százalékos, dollárban számított bevételnövekedést vár a Richter.

A magyarországi piacon stagnáló forgalommal számol a cég. Tavalyi forgalmával 5,4 százalékos részesedése van a Richternek a magyar gyógyszerpiacon, ezzel a harmadik legnagyobb piaci szereplő. Az elmúlt évet értékelve Bogsch Erik kiemelte, hogy amint azt a december közepén kiadott profit figyelmeztetésében már jelezte a cég, a rubel euróval szembeni jelentős leértékelődése súlyos egyszeri pénzügyi veszteséget okozott. A rubel éves szinten több mint 18 százalékkal gyengült az euróval szemben, de a negyedik negyedévben ennél sokkal nagyobb volt a leértékelődése. A Richter2014. évi nettó pénzügyi vesztesége 12,66 milliárd forint volt. Ezen belül 14,7 milliárd forintot tettek ki a nem realizált tételek, amelyek elsősorban az oroszországi vevőkövetelések és a rubeles pénzeszközök átértékelésén keletkeztek, míg a realizált veszteség 2 milliárd forint volt.

(MTI) 

A Járványügyi Központhoz (ECDC) beérkezett jelentések szerint tizenkilenc országban van földrajzilag kiterjedt influenzajárvány. Ezek: Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Írország, Anglia, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Szlovénia, Csehország, valamint Magyarország - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a Facebook oldalán.

Magyarországon a becslés szerint az elmúlt héten több mint 71 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Az elmúlt 10 évben nem észleltek ilyen magas heti orvoshoz fordulási arányt, és nem emelkedett ilyen meredeken a betegek száma, mint az elmúlt három hétben – hangsúlyozta az ÁNTSZ.

Felhívták a figyelmet, hogy az influenza fertőzés kockázata csökkenthető az általános higiénés szabályok betartásával. Járvány idején lehetőség szerint érdemes elkerülni a zsúfolt helyeket, illetve a liftek használatát. Zárt terekben gondoskodni kell a gyakori alapos szellőztetésről. Az ÁNTSZ kiemelte, hogy aki az influenza tüneteit (magas láz, hidegrázás, köhögés, torokfájás, orrdugulás, nátha, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság) észleli magán, maradjon otthon és tartson távolságot másoktól, ezzel is védve őket a megfertőződéstől.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és az ECDC heti influenzajelentése az egyes országokban működő figyelőszolgálatok adatait összesíti. A figyelőszolgálatok adatai általában háziorvosok jelentésein alapulnak, akiknek ellátási körzetei a népesség legalább egy-öt százalékát lefedik. Az orvosok az influenzaszerű tünetekkel vagy akut légúti fertőzéssel hozzájuk forduló betegek számáról szolgáltatnak információt a nemzeti központoknak. Ezeket az adatokat összesítik az európai rendszerben. Ezen felül a tagországok az intenzitásról, a földrajzi kiterjedésről, az emelkedő vagy csökkenő aktivitásról is jelentést adnak.

(privatbankar.hu)

Kecskemét gazdasági sikereit országszerte jól ismerik, viszont kevesen kötik ezt az eredményt Zombor Gáborhoz, aki jelenleg, mint egészségügyi államtitkár a 2006-os Kecskeméthez képest is nagy fába vágta a fejszéjét azzal, hogy az egészségügyi rendszert gazdaságossá kívánja tenni. Pedig a korábbi sikeres megyei kórházigazgató valószínűleg jelenleg azon kevesek egyike, aki rendbe képes tenni a hazai egészségügyet.

Mit vár pontosan a kórházigazgatóktól?

A kórházi rendszerben átalakításokra van szükség, hiszen a kórházak adósságállománya folyamatosan nő. Ez egy 15, lassan 20 éves probléma, amely idő alatt egyetlenegy intézkedés sem hozta meg a várt eredményt.

A legjobban a kórházvezetők ismerik a saját területüket, a megyében dolgozó kórházvezetők ismerik azokat a lehetőségeket, problémákat, amelyek részben megvannak, részben pedig a működés teljességeit jelentik. Ezért kérjük őket, hogy egy olyan konzultációt tudjunk tartani, mielőtt bármilyen döntés születne az ügyben, nem csak formálisan, hanem szakmai szempontból is, ahol, mint felelősen gazdálkodó állami kórházak igazgatói is mondjanak véleményt. Ezek a megállapítások, javaslatok több körben kerülnek elemzésre és ezek után fogjuk kormányzati szinten értékelni és ezt követően a szükséges intézkedéseket meghozni.

Tehát, egy picit nehezebb utat választottunk, hiszen nem a korábbiak szerinti technika valósul meg, miszerint kitalálunk valamit és megpróbáljuk ráerőltetni a kórházakra, hanem bizonyos peremfeltételek mellett, aminek az egyik legfontosabb eleme, hogy ez a tendencia forduljon meg és az egészségügyi ágazat tudja azt bizonyítani, hogy felelős gazdálkodásra képes. Azt várom, hogy induljon meg egy olyan folyamat, aminek a vége azt kell, hogy legyen, hogy egyensúlyba kerülhet az ágazat.

2005-ben, mint a kecskeméti megyei kórház igazgatója egy informális háttérbeszélgetés során azon az állásponton volt, hogy a kórházak számát jelentősen csökkenteni kell Magyarországon, vagyis az akkor meglévő 150 nagykórházban 80-100-at át kell alakítani és megmaradó népkórházakban jelentősen javítani kell a körülményeket, a többinek pedig új egészségügyi funkciót kell találni. Megváltozott a véleménye 2015-re?

Azt, hogy a kórházaknak, mint gazdálkodó egységeknek a számát csökkenteni kell, azt akkor is és most is fenntartom. Látszik, hogy nagyobb együttműködések szükségesek a rendszerben. Azt, hogy kórházak milyen funkciót kapjanak a következő időszakban, ott hasonló a véleményem, mint korábban. Akkor is azt mondtam, hogy a betegeket azon a helyen kell ellátni, ahol a legoptimálisabbak a feltételek, és olyan ellátásokat pedig nem kell, drága klinikai vagy megyei központokban végezni, amit egyébként városi kórházakban is meg lehet oldani.

Én úgy gondolom, hogy a gazdálkodó egységek száma csökkenni fog, mint például a Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Kalocsa integrációja során, ami egy jó példa, amit tovább lehet vinni. Természetesen ezt úgy kell végrehajtani, hogy a betegellátás ne sérüljön.

Ha azt a szemléletet tudjuk tartani, hogy az adott beteg ott kerüljön ellátásra ahol az állapotának megfelelően a legoptimálisabbak a feltételek, ahol a tudás a felszerelés és az ehhez szükséges orvosi és szakszemélyzet megvan, akkor szerintem ez a korábbi gondolat konstans.

Mennyire tudatos a magyar beteg?

Egészségtudatosságban elég rosszul állunk még. Ezt a kölcsönös segítségen alapuló ellátórendszer sem segíti feltétlenül, hiszen ez a kockázatközösség azt jelenti, hogy akinek kevesebb van, ő is részesülhessen megfelelő ellátásban, amely szemlélet az egészségtudatosságot, úgymond gyengíti. A különböző ellátások igénybevétele nehezebben szabályozható emiatt a közgondolkodás miatt. Nem cél ennek a megváltoztatása, az viszont cél, hogy az egyén egészségtudatosan, például szűrővizsgálatokon foglalkozzon saját egészségével.

A lényeg az, hogy nem várhatóak drasztikus megoldások ebben az ügyben, természetes, hogy az a lobbi, amely nem érdekelt abban, hogy bármiféle változás legyen, hanem abban érdekelt, hogy minden maradjon a régiben, várhatóan izgalomban van. Egy ilyen rendszerben, ha egy olyan gondolat elhangzik, ami különbözik attól, hogy még több pénz kerüljön a rendszerbe, az érthetően izgalmat, vagy mondjuk jelentős érdeklődést vált ki.

(bacsmegye.hu, Oltyán József)

Éger István: Pontosan meg kell határozni a védőnői, fogászati és iskolaorvosi hálózat, a sürgősség és az ügyelet kompetenciáját.

Legkorábban tavasszal kerülhet a kormány elé az új alapellátási törvény tervezete, amelyhez kapcsolódva a Magyar Orvosi Kamara elnöke lapunknak összegezte a testület vonatkozó javaslatait. Éger István szerint mindenekelőtt pontosan definiálni kellene, milyen ellátások tartoznak az alapellátási körbe, valamint ki kell javítani a 2000. évi praxistörvény hibáit is.

Konkrét változtatási tervek nem, csak irányvonalak szerepelnek abban az előterjesztésben, amely az alapellátás átalakításának fő pontjait foglalná törvénybe. A dokumentumot a Világgazdaság ismertette, mivel az állításuk szerint a birtokukba került. Az erről szóló cikk szerint a terület legfőbb gyengeségeinek az alulfinanszírozottságot, az elöregedést, az eltérő szakmai minőséget, az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeitől függő körülményeket, valamint a hozzáférés területi egyenlőtlenségeit nevezik.A témában lapunk megkereste Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét, aki jelezte, konkrét jogszabálytervezetről egyelőre nem tud, a testület pedig írásban küldte el javaslatait a készülő törvénnyel kapcsolatban, s a szóbeli egyeztetésre még nem került sor.

Az elnök kifejtette, a dokumentumban mindenekelőtt pontosan definiálni kellene, hogy mi tartozik az alapellátási körbe, s a szereplőknek mi a konkrét feladatuk, vagyis mi a kompetenciája a védőnői, fogászati és iskolaorvosi hálózatnak, illetve a sürgősségi és az ügyeleti ellátóknak. Emellett egyértelművé kell tenni és ki kell javítani a 2000. évi praxistörvény hibáit – például megfelelő jogbiztonságot teremteni a körzeteknek, hogy a tulajdonos háziorvost ne lehessen legfeljebb hat-tizenkét hónap alatt úgy kiforgatni a praxisából, ahogyan az jelenleg lehetséges. Éger István szerint a megfelelő finanszírozási struktúrát is rögzíteni kellene a törvényben, vagyis hogy a háziorvos milyen formában kapja a javadalmazását, s miből legyen fedezete a gépkocsihasználatnak, az egységes informatikai háttér kialakításának, a személyzet méltó bérezésének vagy épp az eszközbeszerzésnek.„Ennél a pontnál pedig felmerül a régóta sérelmezett iparűzésiadó-fizetés problémája, ugyanis a közellátást végző háziorvosi vállalkozások hipa- (helyi iparűzési adó – a szerk.) fizetési kötelezettsége nonszensz, ahogyan a kettős kamarai tagságuk is” – jelentette ki az elnök.Úgy vélte, a dokumentumnak rendeznie kellene a területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező praxisok kérdését is, ugyanis ez a probléma folyamatosan fennáll, s amíg nem kezelik, meg is fog maradni.

A testület álláspontja szerint esetükben a jó megoldás a területi ellátásba való integráció lehetne.Ismert, hogy a héten jelentette be Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, hogy ebben a hónapban már – ez évre visszamenőleg – folyósítják a körzeteknek szánt, havi százharmincezer forintos támogatást, ami szabadon felhasználható összeg. Ebből a körből azonban – taglalta az elnök – sajnos a háromezer, fogászati alapellátást végző praxis kimaradt, holott a törvény szerint ők is a területhez tartoznak. Ezt Éger István „koncepcionális hibának” nevezte, mivel a fogászat anyagi támogatásával s annak fejlesztésével számos, például gyomor-, bélrendszeri, daganatos betegség lenne megelőzhető.Beszélt arról is, mindenképpen jó iránynak tartja, hogy a kormány fix tételekkel akar többletforrásokat biztosítani a praxisoknak, hogy a betegek után járó finanszírozást, vagyis az úgynevezett kártyapénzt ne terheljék – így pedig a háziorvos bére is emelkedhet.

Az alapellátási törvény legkorábban márciusban kerülhet javaslat formájában a kormány elé, és rendkívül fontos a megfelelő előkészítése, hiszen majdnem harmincezer dolgozót érint. Az alapellátás körébe jelenleg tízezer orvos és majdnem húszezer szakdolgozó tartozik.

(Jobbágyi Zsófia, Magyar Hírlap)