A közel tízmilliós lakosság 70%-a vesz igénybe rendszeresen járóbeteg-ellátást, ami évente 65-70 millió orvos-beteg találkozást jelent, a legfrissebb adatok szerint pedig az OEP által kezelt központi várólistán több mint 80 ezer beteg található.

Kicsit régebbi statisztika, de szintén elképesztő számokról van szó: 2012-ben 842 000 CT, valamint 338 000 MRI vizsgálatot végeztek Magyarországon. A helyzet pedig a jelek szerint csak egyre rosszabb lesz, szóval jó, ha elkezd spórolni, mert persze ezt is csak saját zsebből (azaz az adók és a tébé-fizetés után megmaradt) jövedelméből finanszírozva tudja megoldani.

Ki mire vár?

Több mint 25 ezren várnak szürkehályog-műtétre, ők átlagosan 263 napot. A szombathelyiek járnak a legrosszabbul: ott kereken 600 nap múlva végzik el a beavatkozást. Csípőprotézisre átlagosan 489 napot, térdprotézis műtétre pedig 766 napot kénytelenek várni a betegek. A három beavatkozásra összesen több mint 43 ezren készülnek.

Az egészségpénztár adatbázisában ugyan nem rögzítik a különböző képalkotó diagnosztikai vizsgálatok várakozási idejét, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a finanszírozott ellátásban CT-re 2-10 hetet, MR-vizsgálatra 2-6 hónapot, ultrahangra pedig akár 4 hónapot is várhat a beteg. 2007-től a PET CT vizsgálatok várólistáját az Országos Vérellátó Szolgálat Központja irányítja. Ebből az adatbázisból kiderült: egy 2014. október 13-án jelentkezett beteg 2015. január közepére kapott időpontot. A legtávolabbi időpont 2015. március 6. Egy tavaly novemberben bejelentkezett páciensnek így négy hónapot kell várnia a PET CT vizsgálatra.

Mi van, ha valaki nem tud várni?

A fekvőbetegek és a sürgős esetek szerencsére még megkapják az azonnali ellátást, a járóbeteg-ellátás keretében azonban heteket, hónapokat várhat a páciens, amire megkapja a vizsgálatok eredményeit vagy sor kerül a szükséges orvosi beavatkozásra. Így nem csoda, ha a felmérések szerint a 35 év alatti felnőttek 82 százaléka már vett igénybe magánorvosi szolgáltatást. Ez a döntés azonban szoros összefüggésben áll a jövedelmi helyzettel, hiszen ezek a szolgáltatások többnyire nem olcsók. Így elsősorban a magasabb jövedelemmel rendelkező és felsőfokú végzettségű megkérdezettek veszik igénybe az ilyen magánfinanszírozású, ám cserébe egy-két napon belül elérhető orvos-beteg találkozókat.

Egyre népszerűbb megoldást jelentenek a magán egészségbiztosítások, hiszen a váratlan, nagyobb összegű kiadások ellen jó megoldást nyújthatnak a diagnosztikai és számos terápiás beavatkozást is fedező, várólista nélkül igénybe vehető magánbiztosítások. Előnyösek, mert nincs beutaló, nincs várólista, előjegyzés alapján, 1-3 napon belül elvégzik a szükséges vizsgálatokat, sőt, minimális a rendelőben történő várakozás is, illetve kiiktatható a hálapénz intézménye. A biztosítási díjak az egyéni igények alapján állíthatóak össze a különböző biztosítóknál, de pl. egy orvosi konzultációt, szűrővizsgálatokat, laborvizsgálatot, szakorvosi vizsgálatot és ambuláns műtéteket korlátlanul biztosító csomag már havi 5-10 ezer forinttól is elérhető.

(divany.hu)

Az Angliai Közegészségügyi Hivatal felmérése szerint az idén aktuális influenza-vakcina alig 3 százalékos hatékonysággal védi meg a beoltottakat a betegség ellen. A hivatalos vélemény szerint ennek az az oka, hogy idén az oltásban lévő három komponensből az egyik nem véd az idén terjedő vírusváltozat ellen.

Bár pontos hazai adataink nincsenek, az biztos, hogy nálunk is alacsonyabb lesz a megszokottnál a fertőzés elleni védelem” – mondta el dr. Dánielisz Ágnes, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője. „Fontos azonban, hogy a külföldi vizsgálatok csak a terjedés megakadályozásának képességét vizsgálták, vagyis azt, hogy hány beoltott lett mégis beteg.” A szakember szerint legalább ilyen fontos, de jóval nehezebben mérhető az, hogy a megbetegedett beoltottak mennyivel viselték könnyebben a betegséget, mennyivel kevesebb szövődmény alakult ki náluk.

Dánielisz szerint nem véletlen, hogy az influenzavírus elleni oltás eleve több komponensből áll össze, és ritkán ugyan, de előfordul, hogy az aktuális vírus ellen hatástalan a korábbi évek tapasztalatai alapján összeállított szérum. A virológusok próbálják a legvalószínűbb és a legveszélyesebb vírustörzseket használni az oltás összeállításánál, például ezért is szerepel évek óta folyamatosan a H1N1 elleni törzs. Dánielisz elmondta: a vírus könnyen mutálódik, és a kisebb mértékű változás is elég lehet az oltás hatásainak komoly csökkenéséhez. Most például ugyan szerepel a H3N2-es törzs az oltásban, de nem az az alváltozat, mint ami a legtöbb fertőzést okozza.

A pontos adatokkal azonban még várni kell, a szakember szerint a külföldi lapokban emlegetett 3 százalék sem teljesen biztos, sok függ az alkalmazott vizsgálat típusától. Itthon a szezon lecsengése után lesz csak pontos adat arról, mennyire volt hatékony az oltás, és Dánielisz szerint a 2016-os oltás összeállítói is csak ekkor döntenek majd arról, hogy melyik törzseket használják.

A virológusok arra figyelmeztetnek, hogy bár az eddigi eredmények szerint az idei szezonban a betegekből kimutatott influenza A(H3N2) vírusok többségének antigénszerkezete eltér az oltóanyagban található vírustörzsekétől, de az úgynevezett keresztvédelem révén az influenza A(H3N2) vírustörzsek okozta fertőzések esetén is nyújt bizonyos védettséget a védőoltás, jelentősen csökkentve a súlyos szövődmények és az influenza okozta halálozás veszélyét. Az ÁNTSZ januári közleményében azt is kiemelte, hogy Európában a betegekből azonosított influenza A(H1N1) és az influenza B vírustörzsek megfelelnek az oltóanyagban található törzseknek, így a vakcina ezen két komponense megfelelő védettséget biztosít az oltottak számára.

Időközben folyamatos a munka egy olyan oltóanyag elkészítésén is, ami nem a vírus egy-egy törzse ellen véd, hanem a teljes betegség ellen. Ehhez azonban még hiányzik az, hogy a vírus legfontosabb részeit, illetve az ezek ellen bevethető megoldásokat azonosítsák.

(index)

Kéttucatnyi katonát kezelnek a Beregszászi Megyei Pszichiátriai Kórházban. A 128. sz. Munkácsi Hegyivadász Dandár kéttucatnyi katonáját kezelik a Beregszászi Megyei Pszichiátriai Kórházban, jelentette az egyik helyi önkéntes segélyszervezet.

A kelet-ukrajnai hadszíntér első vonalaiból kivont katonák két hete érkeznek folyamatosan a beregszászi intézménybe, írja a Beregovo.today hírportál. Közülük jelenleg tizenötöt kezelnek a kórház központi részlegében, míg tucatnyit a szomszédos, csikós-gorondi kirendeltségen.

A katonákat meglátogató önkéntes segítők szerint többségük poszttraumás stressz szindróma jeleit mutatja, de vannak köztük olyanok is, akik idegösszeomlás után lábadoznak. A beregszászi kórházba került katonák eredményes rehabilitációjához minden gyógyszer és gyógyászati eszköz rendelkezésre áll.

A segélyszervezet szerint azonban nagy szükségük lenne olyan hétköznapi dolgokra, amit zsebpénz hiányában nem tudnak maguknak beszerezni. Ezért olyan adományozók jelentkezését várják, akiknek módjukban áll tisztálkodó szerekkel, fehérneművel, mobiltelefonos feltöltőkártyákkal, esetleg édességekkel hozzájárulni a sokat szenvedett katonák kórházi hétköznapjainak megkönnyítéséhez. Ilyen „luxuscikkeket” ugyanis a kórház nem képes biztosítani a számukra.

(origo.hu)

Idegrendszeri betegségek (így például az Alzheimer-kór, Parkinson kór, skizofrénia, autizmus), ritka örökletes betegségek, daganatok és agyi áttétek kialakulásának vizsgálata, kutatása válik nagyságrendekkel hatékonyabbá a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új gépével, mely képes a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására.

A készülék teljesítménye százszor nagyobb a térségben eddig elérhetőknél. A diagnosztikához, kutatáshoz és a személyre szabott kezelések fejlesztéséhez szükséges genomikai vizsgálatokat a világon elérhető legmagasabb szinten végzi. Eddig ezekre a szomszédos országok közül csak Bécsben volt lehetőség.

A 250 millió forintos készülék, melynek beszerzése a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával valósulhatott meg, a Semmelweis Egyetem és a Richter Gedeon NyRt. közös kutatási céljait szolgálja – mondta a gép átadása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Dr. Szél Ágoston. 
A rektor emlékeztetett arra, hogy az egyetemnek kötelessége magas szintű kutatómunkát végezni, az oktatási tevékenység megalapozása érdekében is. A csúcstechnológiát képviselő műszer ezt a küldetést támogatja. A gép két nap alatt egy ember teljes génállományát fel tudja térképezni. „Saját laborunkban „olvashatjuk” azt a titkos írást, mellyel a Teremtő megformázta az ember minden egyes porcikáját” – fogalmazott a rektor, aki kitért arra is: egy ipari kapcsolatunkat is erősíteni tudjuk az új műszerrel. „A hazai akadémiai és ipari szféra szoros együttműködése az ország innovációs potenciálját is erősíti” – hangsúlyozta.

A műszer alkalmas az emberi génkészlet teljes feltérképezésére, vagyis annak a 3 milliárd bázispárnak (6 milliárd betűnek) az „elolvasására”, ami az ember genetikai állományát jelenti – mondta a sajtótájékoztatón Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója. Ha könyvekben leírnánk egymás után ezeket a betűket, akkor háromezer darab ötszáz oldalas kötetet töltene meg.

Az új technológia lehetővé teszi, hogy megjósoljuk, az egyes egyénekben milyen rizikója van bizonyos betegségek kialakulásának (pl. onkológiai, szív- érrendszeri betegségek, Parkinson-kór, Alzheimer-kór), kinek milyen gyógyszerek okoznak mellékhatásokat, s melyek hatnak. A szekvenátor emellett segítheti a ritka betegségek diagnosztikáját is. Jelenleg 800 ezer ritka beteget ismerünk, egy részük esetében ma akár 10-20 évet is igénybe vehet a diagnózis felállítása. Azáltal hogy a teljes génkészletet egyszerre tudjuk szekvenálni, az örökletes betegségek diagnosztikája is felgyorsul – mondta a rektorhelyettes. 
Dr. Molnár Mária Judit hangsúlyozta: jelenleg elsősorban kutatási célra használják a műszert, néhány éven belül azonban az egészségügy forradalmi átalakulását fogja szolgálni. Úgy fogalmazott, bízik benne, hogy nemcsak az egyetem kutatói, hanem a gyógyszeripar és más egyetemek, akadémiai kutatóintézetek szakemberei is használni tudják majd a Semmelweis Egyetemen üzemeltetett szekvenátort.

Dr. Molnár Mária Judit kiemelte: egy nemzeti génadatbázis kialakítására is törekednek, hiszen szükség van viszonyítási alapként arra, hogy milyen az egészséges magyarok genetikai állománya. A technológia populációgenetikai vizsgálatok tömeges elvégzését is lehetővé teszi, így a Semmelweis Egyetem kutatói azt remélik, hogy a közeljövőben K+F források támogatásával lehetőség nyílhat 1000 magyar teljes genom szekvenálására is. Egy nemzeti genomikai adatbázis nemcsak a magyar lakosság egészségének megőrzését, személyre szabott kezelését szolgálná, hanem segítséget nyújthatna a magyarság eredetének kutatásában is.

A Semmelweis Egyetem a molekuláris medicina területén is a csúcstechnológiák alkalmazásával szeretné innovációs potenciálját erősíteni, és ezáltal vezető szerepet betölteni a régióban. Dr. Molnár Mária Judit reméli, hogy Magyarország követi majd az USA és Nagy-Britannia példáját, ahol már látják: a molekuláris genetikai diagnosztika mindennapos rutinná válása a jelenkori egészségügy alapvető szükséglete. Ha ez megvalósul, úgy betegek százezrei remélhetnek gyorsabb diagnózist és személyre szabott terápiát.

A Richter Gedeon Nyrt. orvostudományi igazgatója, Dr. Németh György korábban kifejtette: az új technológia a gyógyszeripari kutatásfejlesztésnek is szélesebb perspektívákat kínál az innovatív, új gyógyszer célpontok azonosításában és az eddig nem gyógyítható betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek fejlesztésében.

(Dobozi Pálma, semmelweis.hu, fotó: Kovács Attila)

A kötelező drogteszt bevezetése kényes, de nem elvetendő gondolat, külföldön akadnak szigorúbb szabályozások is – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Újhelyi Eszter.

 Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Molekuláris Biológiai Laboratóriumának vezetője biztos abban: maga a tudat, hogy valakit bármikor drogteszt alá vethetnek, komoly visszatartó erővel bír.

„Mondok egy példát. Magyarországról sokan járnak ki dolgozni különféle tengerjáró hajókra pultosként, zenészként, személyzetként és így tovább. Ezeket erre specializálódott közvetítő cégek szervezik, akik a leendő alkalmazottal kötelező jelleggel drogtesztet csináltatnak, ennek lebonyolítását mi is végezzük. Akit végül alkalmaznak, pontosan tudja, hogy őt rendszeresen drogvizsgálat alá vethetik. Akiről pedig kiderül, hogy kábítószert fogyasztott, azt a legközelebbi kikötőben kiteszik. De egyre több szakterületen ma már elvárás és kötelező a drogteszt, ami ilyen helyzetekben egyébként teljesen természetes” – fogalmazott.

Szerinte sokszor úgy jut a bulizó fiatalok szervezetébe az anyag, hogy nem is tudnak róla, s a terjesztők szinte szétszórják az iskolások között. A legveszélyeztetettebbek a tizenegy–húsz évesek, közülük többen meghaltak drogos befolyásoltság miatt.

(magyarhirlap.hu)

Nem látszik, mi állíthatja meg az orvosok elvándorlását, a várólisták pedig csak hosszabbodni fognak Bélteczki János szerint. A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke úgy látja: kidolgozott és átgondolt stratégia nem fedezhető fel a kormány egészségügyi reformterve mögött.

Az események után kullogunk – mondta el a 168 Óra Online-nak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. Az Orbán-kormány egészségügyi reformtervéről részben a híradásokból, részben az Őszintén az Egészségügyről szövetség és államtitkárság közötti negyedéves egyeztetések során értesülnek. (Az Őszintén az Egészségügyről szövetség öt, az egészségügy területén működő érdekvédelmi szervezetet fog össze: Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége, Független Egészségügyi Szakszervezet, Magyar Orvosok Szövetsége, Magyar Rezidens Szövetég, Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége.) A kormány tervei szerint az intézményvezetőknek február végéig kell egymás között újraosztaniuk az ellátási területek feladatait. A kórházi eladósodást a kormányzat azzal orvosolná, hogy átszervezi a szolgáltató helyeket és csökkenti a számukat.

Bélteczki János szerint a jelenleg megismerhető információk alapján kidolgozott és átgondolt stratégia nem fedezhető fel a reformterv mögött. Úgy látja: a rendszerváltás óta eltelt időben átfogó, előremutató lépések nem történtek, minden kormány pénzt akart kivonni az egészségügyből. Az elmúlt 25 év összes mulasztása vezetett a jelenlegi helyzethez, ennek negatív hatásait pedig a társadalom szenvedi el.

Ami az orvosok elvándorlását illeti, a MOSZ elnöke szerint hét éve minden esztendőben körülbelül ezer orvos megy külföldre. 948-an vándoroltak el 2014-ben, 2013-ban 955-en. Bélteczki János szerint nem az a kérdés, hogy 10 vagy 20 orvossal kevesebb megy-e ki, és ezzel 1000 alatt vagy felett mozog-e a számuk. Az érezhető változást az jelentené, ha több orvos jönne vissza, mint amennyien elvándorolnak. A kormány gyakran hangsúlyozza az ösztöndíjaknak a szakembereket itthon tartó hatását, ám ilyen hatás csak részben érvényesül. Az egyetemről kikerülő orvosok túlnyomó része itt szándékozik hagyni a rendszert, legfeljebb előtte megcsinálják a szakvizsgát, és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyeket a tanulmányi szerződésben vállaltak. Ez utóbbi sem feltétlenül szükséges, mert olyan mértékű az orvoshiány, hogy a fiatal szakemberekért az intézmények akár azt is bevállalják, hogy törlesztik az adósságát. Ami a külföldi lehetőségeket illeti, a brit közegészségügyi hivatal, az NSH idén 3000 új orvost és ápolót hívna meg külföldi országokból, de a fizetések Svédországban, Norvégiában, Németországban is sokkal magasabbak, mint Magyarországon – mondta Bélteczki János.

Tavaly év végén az egészségügyért felelős államtitkár azt jelentette be: január 1-jétől 6 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy az európai sztenderdeknek megfelelő várólistaidők legyenek Magyarországon. A MOSZ elnöke szerint ha a városi kórházakban megszűnnek ellátóhelyek, miközben a betegek száma változatlan, nyilvánvaló, hogy egyre hosszabbak lesznek a sorok. Lehet, hogy néhány száz, esetleg ezer embernek, akik a drága és bonyolult csípő-, gerinc-, térműtétekre várnak, segít ez az intézkedés, de a komplex ellátás magába foglalja a diagnosztikát, a járóbeteg ellátást, az utókezelést is. A szolgáltató helyek átszervezésével és számuk csökkentésével Bélteczki János szerint elképzelhető, hogy egyenletesebb és akár biztonságosabb lesz az ellátás, de biztosan hosszabb lesz a várakozás. „Ezt azért illene megbeszélni a lakossággal: egyenletesebb ellátáshoz tetszenek jutni, de hosszabb ideig állnak sorba – vagy többet tetszenek fizetni. Sajnos a közgazdaságtan törvényei érvényesek az egészségügyben is: az egészségtechnológia gyorsan elavul, a befektetés lassan térül meg és nagyon költséges” – mondta Bélteczki János.

Jövő szerdán kerül sor újra egyeztetésre az érdekvédők és az államtitkárság között, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke reméli, újabb konkrétumok derülnek ki.

(168ora.hu)

A jelentős adomány révén a San Francisco General Hospital megkétszerezheti a sürgősségi ellátást szolgáló területét és négyszeresére növelheti az ágyak számát. A pénz egy részét a felszerelés modernizálására fordítják. Az intézmény a jövőben a Priscilla and Mark Zuckerberg San Francisco General Hospital nevet fogja viselni - jelentette be az intézményt alapítványa, amely emlékeztetett arra, hogy a pénzből futja majd a régóta esedékes felújításra.

A Zuckerbergék által felajánlott összeg minden bizonnyal a legnagyobb magánadomány, amelyet amerikai közkórház valaha kapott. A klinikán évente mintegy 100 ezer beteget kezelnek, a 75 millió dollár az éves költségvetés tizede. Mark Zuckerberg Facebook-bejegyzésében azzal indokolta választásukat, hogy felesége az elmúlt években gyermekorvosként dolgozott a kórházban. A közösségi portál alapítója sokat jótékonykodik, négy évvel ezelőtt például 100 millió dollárt ajánlott fel New Jersey-i iskoláknak. Tavaly ősszel a házaspár 25 millió dollárt ajánlott fel az ebola elleni harcra.

A Facebook multimilliárdossá tette a 30 éves Zuckerberget, akinek vagyonát több mint 30 milliárd dollárra becsülik.

(inforadio.hu)

Új főigazgató és gazdasági igazgató került az egri Markhot Ferenc Kórház élére. Az új vezetők célja: a gyógyintézmény pénzügyi helyzetének stabilizálása, az uniós projekt továbblendítése.

Válságkezelésben kórházi vezetőként szerzett gyakorlat és bátorság jellemzi az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet frissen megbízott főigazgatóját, derült ki dr. Tóth Ildikó bemutatkozó sajtótájékoztatóján pénteken Egerben. A főigazgatóasszony hangsúlyozta: egyrészt a kórház lejárt beszállítói tartozásainak lefaragásával kezdi új feladatát, de a folyamatban lévő uniós beruházás nagyságrendje is nagy feladat elé állítja – írja heol.hu portálja.

- Minden remény megvan arra, hogy továbblendüljön a projekt, ezért fogunk dolgozni – tett ígéretet az új igazgató. Dr. Tóth Ildikó belgyógyász, egészségügyi szakmenedzser, aki így fogalmazta meg céljait: a kicsinek tűnő problémák megoldásakor sokszor az derül ki, hogy egy nagy rendszer működésének gondjaként jelentkeznek, melyek megoldása sok esetben jobbítja a betegellátás minőségét. Szeretem látni, hogy munkámnak van eredménye.

A főigazgató mellett új a Markhot Ferenc Kórház gazdasági igazgatója is. Nagy Mária neve nem ismeretlen Egerben, hiszen 1996–2006 között az APEH Heves Megyei Igazgatóság osztályvezetője volt, majd az Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság három megyéjében főosztályvezetőként dolgozott.

(radiologia.hu)

Beszédes infografikán mutatták be, mekkora eltérés van a különféle élvezeti szerek valós veszélyei és aközött, amit a tényleges ismeretekkel nem rendelkező átlagember gondol róluk. A grafika két brit kutatáson alapul. Míg a szakemberek szerint az alkohol a legveszélyesebb a társadalomra és a szerhasználóra, az interneten szavazók azt tartják a legártalmatlanabbnak.

Beszédes infografikát tettek közzé január végén a BBC Free Speach című műsorának Facebook-oldalán.

A YouGov nevű internetes szavazóoldalon arról kérdezték a briteket, melyik tudatmódosító szert találják a legveszélyesebbnek. Az eredményeket összevetették egy 2010-es felméréssel, amelyben a téma szakértői osztályozták veszélyességük szerint a kábítószereket 16 kritérium alapján. A kutatásban azt is vizsgálták, mennyire veszélyes az adott szer a társadalomra, illetve a szerhasználóra.

Ahogy azt sejteni lehetett, a vélemények erősen eltértek. Az eredmények közti különbséget infografikára vetítették. Kékkel jelezték a közvéleményt, sárgával a tudományos álláspontot jelezték.

Fotó: Facebook / BBC Free Speach

Mint az az ábrán is látszik, a lakosság lebecsüli az alkohol veszélyeit, és felbecsüli azokét a szerekét, amelyekről (a nagy átlagnak) nincsenek valódi ismeretei. A legélesebb különbség az alkohol mellett az LSD, a hallucinogén gomba és az extasy (MDMA) megítélésében volt, amelyeket a társadalom kiemelkedően veszélyesnek tart, miközben a tudományos tények nem ezt igazolják. A heroin és a kokain ártalmassága tekintetében jobban közelítettek a vélemények.

A grafikon hibája, hogy 2010-ben még nem vizsgálták az azóta berobbant dizájnerdrogokat.

(hvg.hu)