Közös sajtóközleményt küldött a delmDélmagyarország szerkesztőségébe a négy hazai orvosképző intézmény rektora. Ebben reagálnak a közelmúltban napvilágot látott, az orvosegyetemek átalakításával kapcsolatos sajtóértesülésekre.

Mint ismert, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lakossági fórumon az orvosegyetemek önállóságának kívánatos voltáról beszélt, Zombor Gábor egészségügyi államtitkár egyetlen nagy orvosegyetem létrehozásáról. Akkor az újságírók megkérdezték Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát, mit tud a tervezett változtatásokról, és hogyan érintik ezek a szegedi orvostudományi kart.
Néhány napos várakozás után a négy orvosképző vezetőjének közös válasza érkezett meg: 
„A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem rektora hangsúlyozza, hogy a hazai orvosképző intézmények nemzetközi reputációja a négy orvosképző hely együttes eredménye. A rektorok elkötelezettek minden olyan megoldás mellett, amellyel az orvosképzés minősége a jelenleginél is jobb szintet érhet el. Az érintett egyetemek vezetése figyelemmel kíséri a terület átalakításáról szóló híreket, ám intézményi véleményt csak a pontos részletek ismeretével tudnak kialakítani.˝ ... „a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek, illetve orvoskarok hagyományos értékeitől, szakmai kultúrájától és stratégiai terveitől jelentősen eltér az orvosképző karok kimetszésének gondolata és legfőképpen azon abszurd megközelítés, hogy ezek a nagy múltú intézmények provinciális képzőhelyként tervezzék jövőjüket egy összeerőszakolt intézményi konstrukcióban˝ – írják az egyetemvezetők, majd sorolják azokat a kérdéseket, amelyeket az esetleges átalakítás felvet, de nincs rájuk válasz.

Végül kijelentik: „Természetesen, bármilyen javaslat szülessen is, az csak a következmények alapos végiggondolása és megfelelő hatástanulmányok alapján képzelhető el. Ezen elemzések elvégzéshez az intézmények bármely kérdésben szívesen állnak a Felsőoktatási Államtitkárság segítségére. Az intézmények vezetői veszélyesnek tartanák azt, ha a szakmai mérlegelés helyét a sajtópolémia venné át, így a fentiek szellemében az eddig megjelent híreket a kormányzattal várható egyeztetések előtt nem kívánjuk kommentálni˝ – zárul a közlemény.

Korábban a Pécsi Tudományegyetem rektora, Bódis József beszélt arról, hogy az orvoskar leválása nehéz helyzetbe sodorná az egyetemet.

(Délmagyar.hu)

Ahogy néhány napja a bama.hu is megírta, komoly felzúdulást váltott ki az egyetemi rektorok körében az a hír, amely szerint az orvosi karokat le kellene választani a nagy tudományegyetemekről. Ezúttal a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János beszélt erről egy lapinterjúban. Lázár így fogalmazott: „A világszínvonalú hazai orvosképzés vonzza a külföldi hallgatókat, ebben hatalmas gazdasági lehetőségek is rejlenek, az intézmények önállósága pedig fontos lenne a kórházak szakember-utánpótlása szempontjából”.

– Az mindenképpen üdvözlendő, hogy ilyen magas szinten is jó a megítélése a hazai, így a pécsi orvosképzésnek is. Erre a támogatásra szüksége is lesz az egyetemeknek ahhoz, hogy fenntartsuk, esetleg még fejleszteni is tudjuk a jelenlegi, világszerte elismert színvonalat. Az jó, hogy ötletek merülnek fel, és elindulnak a fejlesztést, előrelépést megcélzó gondolkodások – mondta el lapunknak Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora. – Ugyanakkor fontos, hogy óvatosan, minden szempontot figyelembe véve közelítsük meg a témát. Vegyük például az uniós támogatások kérdéskörét! A PTE az elmúlt időszakban körülbelül huszonhatmilliárd forintos uniós támogatást nyert el, ebből készültek el, vagy éppen vannak folyamatban a nagyberuházások, mint például a 400 ágyas klinikai tömb rekonstrukciója. Ha leválna az orvoskar, akkor könnyen lehet, hogy ezt elbuknánk, sőt, akár vissza is fizettetnék velünk – hiszen a PTE pályázott, a PTE nyert, a beruházás haszonélvezője viszont nem a PTE lenne, hanem egy jövőbeli orvoskar. És ez csak egy példa volt a felmerülő kérdések közül.

A tizenöt évvel ezelőtti integrációt az első pillanattól kezdve sok kritika érte. Ezen hangok akkor erősödtek fel, amikor egyértelművé vált, hogy a külföldi diákok rengeteg pénzt hagynak az orvoskaron – amely azonban az egyetemi költségvetésbe kerül.

– A nagy intézmények mindenhol így működnek. Azt azért kimondhatjuk, hogy a 2000-es integrációt nem előzte meg komoly hatástanulmány, évek kellettek ahhoz, hogy minden a helyére rázódjon – tette hozzá Bódis József. – Ezért fontos, hogy az esetleges struktúraváltásokat alaposan körüljárva közelítsük meg. Ugyanakkor azt gondolom, jelen pillanatban nem adott minden feltétel az esetleges leválasztáshoz.

Budapest uralkodna?

Lázár János is arra hivatkozik, hogy a külföldi hallgatókban hatalmas gazdasági lehetőségek vannak, s ezt egy önálló orvoskar tudná a legjobban kihasználni. Azonban ha keresztülviszik ezt a tervet, akkor sem biztos, hogy tartós lesz az önállóság. Úgy tudjuk, hogy létezik egy olyan forgatókönyv is, amely szerint az orvoskarok néhány évig valóban önállóak lennének – azután azonban beolvadnának egy központba, s minden orvosegyetem valójában csak a budapesti centrum egyfajta kihelyezett tagozata lenne.

(bama.hu)

A 112 millió forintos, európai uniós beruházással épült bátaszéki mentőállomást Burány Béla, az OMSZ főigazgatója, Buda Péter régióigazgató és Bozsolik Róbert, a város független polgármestere avatta fel.

Burány Béla az átadáson kiemelte: az OMSZ négymilliárd forintos projekt keretében korszerűsíti a mentésirányítás rendszerét, és mintegy 12 milliárd forintért zajlik a mentőállomás-hálózat korszerűsítése.

Az OMSZ 22 új mentőállomás mellett 60 állomás korszerűsítését, „dinamizálását” is elvégzi. Húsz mentőállomás a nyár folyamán elkészül, a Zalalövőn tervezett létesítmény átadása régészeti feltárás miatt szeptemberben, októberben várható – mondta a főigazgató. A 60 felújítandó mentőállomás különböző stádiumban van, de a projekt befejezési határidejéig, 2015. november 30-ig a korszerűsítések is lezárulnak – tette hozzá.

Elmondta: az elsődleges cél, hogy a mentők kiérkezéséig eltelő idő rövidebb legyen, illetve csökkenjen az épületek fenntartási költsége. Ezért a garázskapukat automatizálják, nyílászárókat cserélnek, és napkollektorokat helyeznek el az épületeken.

Tizenöt éve a mentőszolgálat az esetek 73-78 százalékában ér 15 percen belül a helyszínre, a cél az, hogy ez az arány a 90 százalékot meghaladja – jegyezte meg, hozzátéve: ennek érdekében 178 új mentőautót állítottak szolgálatba, és 22 mentőorvosi kocsi is érkezik az OMSZ-hez, amelyekből minden megyére jut egy.

Ismertetése szerint a korszerűsített mentésirányítási rendszer jelenleg nyolc megyében működik, az egész országban pedig március végéig lesz üzemképes. Arra is kitért, hogy a bátaszéki mentőállomás vonzáskörzetében 15 ezer ember él, számukra ezt követően közelebbről tudják indítani a mentőgépkocsikat, és akár percekkel korábban a helyszínre érhetnek. Az új állomáson két mentőgépjármű, hét mentőápoló és hét gépkocsivezető teljesít szolgálatot.

Az OMSZ ismertetése szerint Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Tolna megyében összesen 17 állomást korszerűsítenek, és négy új állomás létesül: Jánoshalmán, Mezőberényben, Tótkomlóson és Bátaszéken.

A korszerűsítés Tiszakécskén, Orosházán, Hódmezővásárhelyen és Baján már befejeződött, Dunavecsén, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kalocsán, Bácsalmáson, Gyomaendrődön, Békéscsabán, Mezőkovácsházán, Ruzsán, Szentesen, Szekszárdon és Pakson van folyamatban.

(MTI)

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a NANE Egyesület, a Patent Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levélben kérte az Egészségügyért Felelős Szakállamtitkárságot, hogy jelölje meg, mely okok miatt nem látja biztonságosnak, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tablettát vény nélkül hozzáférhetővé tegyék – az EU szerveinek ajánlása ellenére – illetve mit lát szükségesnek ahhoz, hogy ez megvalósulhasson.

Annak ellenére, hogy az Európai Gyógyszerügyi Hivatal ezzel foglalkozó bizottsága (továbbiakban CHMP), valamint az Európai Bizottság is az ellaOne nevű esemény utáni fogamzásgátló tabletta vény nélkül elérhetővé tétele mellett áll ki, Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrég kiadott közleménye szerint a tabletta hazánkban „betegbiztonsági kockázatok” miatt továbbra is vényköteles marad.

Az ellaOne egy esemény után használható tabletta, mely akár 120 órán belül (5 nap) is hatékony lehet, és megelőzheti a nem kívánt terhességet. Fontos azonban kiemelni, hogy a tabletta legbiztonságosabban az első 24 órában fejti ki hatását. Érthető módon így a hatékonyság akkor a legmegfelelőbb, ha a hozzáférést minél könnyebbé és gyorsabbá teszik.

A minisztériumi közleményben hivatkozott betegbiztonsági kockázat az európai engedélyezési eljárásban már tisztázásra került: csak olyan gyógyszer kaphat engedélyt, melynek az előnyei meghaladják a kockázatokat. A tabletta vény nélkül is biztonságosan alkalmazható, az EU-ban 2009-ben engedélyezték, és azóta széles körű információk állnak rendelkezésre az előnyökről és kockázatokról.

Érdemes megfontolni, hogy mi szolgálja jobban a nők egészségét, biztonságát és a későbbi gyermekvállalást: egy idejében alkalmazott sürgősségi tabletta vagy ennek hiányában, illetve a késleltetett hatás esetleges következményeképpen a nem kívánt terhesség művi megszakítása.

A szervezetek végezetül emlékeztetik a magyar kormányt, hogy az ENSZ CEDAW Bizottsága 2013-ban az alábbi ajánlást fogalmazta meg számukra: "Biztosítson megfelelő hozzáférést családtervezési szolgáltatásokhoz és megfizethető fogamzásgátló eszközökhöz, beleértve a sürgősségi fogamzásgátló készítményeket is, minden nő számára (...), és szüntesse meg a sürgősségi fogamzásgátlás vénykötelességét".

„A magyar döntés elfogadhatatlan. Az EU 28 tagállamából huszonkettőben recept nélkül elérhető a tabletta, a bizottsági ajánlást követően még a nagyon szigorú abortuszpolitikát folytató Lengyelország kormánya is bejelentette, hogy feloldja a sürgősségi tabletta vénykötelességét. A magyar ismét szembemegy az európai gyakorlattal, ezzel kockáztatva a magyar nők biztonságát és egészségét" - mondta Bence Rita, a TASZ betegjogi és önrendelkezési programvezetője.

(infovilag.hu)

Túlterhelt, ugyanakkor forrás- és szakemberhiánnyal küzd a pszichiátriai ellátórendszer - hívta fel a figyelmet a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a szervezet 19. vándorgyűlése előtt. Molnár Károly azt mondta: több ambuláns ellátóhely az összeomlás szélén van, ezért átfogó reformra van szükség a szakterületen.

Molnár Károly a Klubrádió, Reggeli gyors című műsorában hozzátette, hogy a „Lipót” bezárása után, kapták azt az ígéretet a kormányzattól, hogy a járóbeteg-ellátást fejleszteni fogják. Ma, sokan nem jutnak el szakemberhez és akik el is jutnak, nem kapnak megfelelő kezelést. Egyrészt azért mert az ellátórendszer túlterhelt, másrészt azért mert kevés a szakember. 700 aktív pszichiáter dolgozik jelenleg Magyarországon és komoly gondok vannak az utánpótlással is. Többen külföldön dolgoznak – tette hozzá. Idézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait, aki már 2013 ban azt ígérte, hogy az elkövetkező években a lakosság mentális állapotának javítása, prioritást élvez a kormányzat részéről. Ennek érdekében, egy magas rangú WHO szakértői küldöttség járt hazánkban és átvilágítást végeztek az ellátó rendszerben.

Megfogalmazták 42 pontban, azokat a javaslatokat, amelyekben szükség van a változtatásra. Jelenleg várják hogy egy cselekvési terv készüljön - fogalmazott a szakember.

(Klubrádió)

– A bal alsó 7-esembe közvetlenül indulás előtt építettek egy nyomkövetőt – panaszolta Őfelsége titkosügynöke a fogorvosi széknek kijáró bizonyos fokú megilletődöttséggel, Dr X rendelőjében (az orvos nevét nemzetbiztonsági okból nem közöljük). –Ez a fogam pár napja egyre jobban fáj, meg is dagadt az állam, és hőemelkedésem van.

– Igen – mondta Dr. X –, meleg a homloka, elég duzzadt az álla, kemény a tapintata, nincs fluktuáció. Nyisson nagyra…

– Nagyra nem tudok, csak ennyire. Legyen óvatos, doktor, mellette a 6-os koronája alatt van a ciánkapszulám. Egyikünknek sem tenne jót, ha megrepedne…

– Több,mint 20 éve praktizálok, de még életemben nem láttam ennyi mindent egyetlen szájban. Maga egy fogorvosi ló, ha meg nem sértem…

– Á, heh…

– Nem kell erőlködnie a válasszal, lazítson inkább…. Igen valószínű, hogy a beavatkozás után kialakult szájüregi fertőzésről van szó. Tudta, hogy a szájüreg mikroflóráját több mint 700 féle mikroorganizmus alkotja? Ne fészkelődjön, majd én beszélek. Szóval ezek a mikroorganizmusok a körülmények változásakor elszaporodhatnak, a mélybe jutva fertőzést okozhatnak. A nyomkövető beültetésekor keletkezett mikrosérülések behatolási kaput jelenthettek nekik. A 8-as körül is hyperaemiás az íny. Na, csináljunk egy panorámaröntgent.

Mely baktériumok állandó tagjai a szájüreg mikroflórájának?

A Helyes a válasz, a szájüreg mikroflórájának állandó tagjai a Streptococcusok (Gram-pozitív baktériumok), a Haemophilusok (Gram-negatív baktériumok) és a Fusobactériumok (anaerob baktériumok).

***

- Nos, Mr Bond, a nyomkövető beültetése a 7-es fogba hozzájárulhatott, hogy a mellette lévő bölcsességfog körüli tasakba baktériumok kerültek. A 8-asa ugyanis épp próbál kibújni, a röntgen alapján nem reménytelen, hogy előbb-utóbb sikerül is neki… Mindenesetre itt most gyulladás zajlik, ezt a töltőtollába rejtett mini laborkit-tel végzett vizsgálatok is megerősítik: leukocytosisa van, magas a CRP-értéke. De megnyugodhat, mindkét fog megússza!

 ***

– Kitisztítottam és átöblítettem a tasakot, beraktam egy gézcsíkot, vigyázzon rá. Fertőtlenítettem a fog környékét. Hogy megállítsuk a gyulladást – ami megállíthatná a titkosügynököt –, antibiotikumot írok fel Önnek.  Olyan antibiotikum kell, ami a kellő koncentrációt ér elcsontban.  A szóba jöhető baktériumok miatt pedig olyan gyógyszerre van szükség, amelynekspektruma kiterjed a Gram-pozitív, Gram-negatív és az anaerob baktériumokra is. Mondja csak, van gyógyszerérzékenysége?

– Tudtommal nincs – válaszolta James.

– Ha lenne, tudna róla. Nagy eséllyel életünk első antibiotikuma gyermekkorunkban penicillin volt… Laktamázgátlóval kombinált penicillint fogok adni.

– Mit írt fel pontosan, doktor úr?

– Mr. Bond, a gyógyszere neve Duo. Aktil Duo. Napi 2x1 tablettát vegyen be belőle egy hétig. Kérjen fájdalom- és lázcsillapítót is a patikában, és igyon sok folyadékot.

– Nem gond, Martinivel alaposan fertőtleníteni fogom az érintett területet. Köszönöm, doktor! 
Kérem, most semmisítse meg a röntgent – és ha valaki érdeklődne, mi nem találkoztunk…

– Nyugodt lehet, egy jó fogorvos hallgatni is tud, nemcsak beszélni. Jobbulást, Mr. Bond!

A következő Bond-dal címe talán Golden Tooth lesz… addig is a jól végzett munka után itt a  Golden Eye.

Weltner János sebész főorvos szerint hiányzik a rendszerből az ösztönzők beépítése, nem kapnak szabad kezet a kórházak, szakrendelők. 

A költséghatékonyság egyik eszközének minősített egynapos sebészet (ES) magán hordozza a hazai egészségügyi rendszert átszövő ellentmondásos szabályozást, állítja dr. Weltner János sebész főorvos. Míg az eljárás megfelelő alkalmazásától megtakarítás várható, addig a szabályok nem ösztönzik, sőt bizonyos értelemben büntetik az ellátókat, így nem csoda, hogy megfelelő jogszabályok, mondhatni, „központi akarat” híján nem igazán népszerű az ES.

Már a statisztikai összevetések is téves következtetésekhez vezethetnek, ugyanis nálunk magával az elnevezéssel is gond van: mást értünk mi és mást tartanak például az ES éllovasának tartott USA-ban egynapos sebészetnek, az amerikaiak ugyanis az ambuláns műtéteket is ebbe a kategóriába sorolják. Az amerikaiak az orvosszakmai tartalom megtartása mellett a hotelköltségek lefaragásával tudtak megtakarítást elérni, ugyanis a betegeket a gyógyulás idején nem a drága kórházi ágyakon fektetik, hanem az ellátók közelében lévő apartmanházakban helyezik el, ahol jóval olcsóbban tudják a beavatkozások utáni ellátásokat nyújtani.

Weltner doktor tömör meghatározása szerint nálunk tulajdonképpen az az ES, ami egy adott listán szerepel, és ennek megfelelően adminisztrálják. Itthon a sebészek finanszírozási kategóriának tekintik elsősorban.

Ha ugyanis szakmailag lehetőség van arra, hogy a beteget hazabocsássák, akkor a sebészeknek erre is kell törekedniük. De a zárójelentés aláírása előtt nem árt, ha tisztában vannak a HBCs-szabályozással: egyes ellátásokban ugyanis csak akkor fizeti ki az OEP a teljes ellátást, ha legalább két napot benn fekszik a páciens a kórházban. Példaként hozza fel a strumaműtétet: ha ES-ben jelentik le a beteget, akkor 24 órán belül hazamehet, ha nem, akkor két napot benn kell fektetni a kórházban, hogy az intézmény megkapja a teljes finanszírozást a beavatkozásért.

A kórházak általában nem érdekeltek az ES-ben, szögezi le Weltner János, majd kifejti miért nem. Az OEP ugyanannyit fizet az ES-ért, mint a hagyományos ellátásért, ugyanakkor a már amúgy is jelentős adminisztrációs teher csak növekszik az ES-tevékenység miatt. Mindezen túl az egynapos ellátásokra is vonatkozik a TVK (teljesítményvolumen-korlát). Az ES népszerűtlenségének sarkalatos pontja, hogy csökken a kórházakban az ágykihasználtság, amit kapacitás-csökkentéssel és a TVK-elvonásával „honorál” az OEP – ahelyett, hogy a felszabaduló kapacitást otthagyná az intézményben, amely szabadon gazdálkodhatna vele.

A helyzeten nem javított az sem, hogy a járóbeteg-ellátásban is engedélyezték az ES beavatkozások egy részét. Sőt! Közel egy évtizede megpróbálták elvonni az egynapos beteganyag egy részét a kórházaktól, és engedélyezték, hogy a járóbeteg-ellátók is végezhessenek ES-tevékenységet. A szakrendelők egy részében sterilizálókat, fektetőket alakítottak ki, majd kiderült, hogy egy-egy szakrendelő populációs háttere alacsony egy kórházhoz képest, nincs akkora betegszám, amely biztosítaná a megfelelő kihasználtságot. Akadt persze néhány rendelő, amely fel tudta futtatni a forgalmat, különösen azok, amelyek például szemlencse-beültetést végeznek. A hagyományos sebészeti területek azonban nem voltak képesek eltartani a szakrendelőket, így a pazarlás kettős volt a felesleges kiadások és a tovább növelt kihasználatlan kapacitások miatt – Weltner doktor szerint. Úgy véli, a megoldás kulcsa az lehetett volna, ha sikerül bezárni azt az ötven kórházat, ahol nincs intenzív osztály, így a maradék kórházak végezhetnék az egynapos ellátásokat is. Akkor talán itt is megjelent volna a finanszírozó érdekeltsége, hogy a beteg a kórház kapuján kívül gyógyuljon, s talán még az OEP-nek is megérte volna egyszerűbb szállásokon tartani a betegeket, mint a minden technológiával felszerelt kórházban, ahol jóval magasabb a rezsiköltség.

Bár a betegek nincsenek tisztában vele, de számításai szerint az ES növeli kiadásaikat például gyógyszerek kiváltása, vagy éppen az utazás miatt. Másrészt növelheti az OEP költségeit is, mivel az otthonra felírt gyógyszer egy részét az OEP fizeti, teszi hozzá. 

(Sándor Judit, Orvosok Lapja)

Az egészségügyben létező pozitív és közérdeklődésre számot tartó információk még mindig leginkább csak szájról szájra terjednek. Egy orvos sikere, egy kórház sajátos és figyelemreméltó újítása, egy valóban pozitív és sikeres egészségmegelőző helyi program, egy fontos és megvitatásra érdemes ötlet vagy megoldás rendkívül nehezen kap média nyilvánosságot. Közhely, hogy a jó hír nem hír..

Biztos, hogy csak az egészségügy politikai szándékainak kommunikációjára (és ellen-kommunikációjára) kell olyan sokat költeni? Sokaknak meggyőződése, hogy nem. Az egészségügy szereplői legalább olyan érdekes színes és sokoldalú személyiségek, mint a médiában főszerepet kapó politikusok, újságírók. A társadalom önbecsüléséhez és általános kulturális színvonalához járulnak hozzá a köztiszteletben álló orvosok, professzorok, de az áldozatos szakdolgozók is.

A médiát meg kell teremteni!

Az egészségügy, a társadalom meghatározó alapműködése, a társadalom közérzetét alapvetően befolyásoló szolgáltatás és a médiában egyszerűen nem kap elegendő és sokoldalú felületet. A kereskedelmi média kizárólagosan fogyasztásösztönző reklámokra épülő üzletpolitikája, a közösségi és közszolgáltató médiumok "szegénysége" túlpolitizáltsága, nem kedvez a kiegyensúlyozott kommunikációnak. Ugyanakkor a szakmai munkát, a széles értelemben vett ismeretterjesztést, de akár a gyógyító tevékenység marketingjét, az egészségügy általános PR-jét is hatásosabban tudná támogatni a média.

A kereskedelmi televíziókon látható "orvosos" sorozatok, a Vészhelyzet, a Dr. House, a Grace Klinika, a Jóban-rosszban, de a réges-régi Kórház a város szélén, a fekete-erdei Klinika hatalmas közönségsikere jelzi, hogy a média és az egészségügy nem csak a politikai háttérbeszélgetések és hírek szintjén kapcsolódhat egymáshoz. Ugyanezt bizonyítja az egészségügyi internetes honlapok kiemelkedő látogatottsága is.

Az internet-használat az egészséggel kapcsolatos ismeretterjesztésben, de a professzionális gyógyító munkában is nélkülözhetetlen. Egy-egy jól megalkotott és jól használható honlap a nagyközönség gyógyuláshoz, egészséghez, egészségügyhöz való viszonyát de a gyógyítók szakmai kommunikációját is meghatározó módon támogatja.

Mintha a hivatalos egészségügyi központi kommunikáció, de maguk az intézmények sem ismernék fel, hogy a médiakommunikáció forradalma már teljes erővel zajlik az egészségügyben is. Egyre gyakrabban akad meg a szemünk kórházi várókban, patikában egy-egy villogó plazmatévé képernyőjén. Létezik már zártláncú televíziós műsorszolgáltatás a kórtermekben. A teleradiológia, a telekonzílium, a műtétek videós kivetítése, a kamerák, médiaeszközök állandó jelenléte mindennapos a gyógyításban. Az országban az egészségügyi szakalkalmazottak tízezrei egy-egy informatikai rendszerbe bejelentkezve kezdik munkanapjukat egy képernyő előtt. A mobiltelefonok folyamatosan rendelkezésre állnak. Az internet globális technológiája valamennyi eszközön lehetővé teszi a kommunikációt. Csak használni kell őket!

Hiányzik a professzionális tartalom

Ezekre az eszközökre most születnek a tartalmakat közvetítő vállalkozások, egy sajátos üzleti modell is kialakulóban van. A reklámok, információk, tartalmak új elvek mentén jutnak el a célközönséghez, de hiányzik a komplex - az egészségügyben érdekelteket a legszélesebb körben elérő - tartalomszolgáltatás. Ennek lényege a hazai egészségkultúra, az egészségtudatosság és az egészséges közérzet fejlesztésének tartalmi koncepciója, ami megfelelően fókuszál az egészségügyben érdekelt piaci szereplők PR- és reklámozási igényeinek széleskörű kielégítésére is.

Az egészségügy valamennyi résztvevőjének a kórházak vezetőitől az egészségügyi szakpolitikusokon át valamennyi betegig, akkor lesznek hasznosak ezek az új médiumok, ha megismerik az ezeken történő kommunikáció egyedi képességeit. Ha felismerik, hogy kiemelkedő minőségű ügyfél-eléréshez, a lehető leghatékonyabb kommunikációs felülethez jutnak. Ehhez kommunikációs stratégiájukba kell illeszteniük ezt a médiát.

Fontos, hogy a szakma igényelje, hogy ezeken a célcsoportot jól elérő felületeken valódi központi és helyi kommunikáció történjen és vesse latba erejét, hogy ez a fajta kommunikáció és egyben üzleti lehetőség, az egészségügy állami és üzleti kommunikátorain túl a versenyhelyzetbe kerülő intézmények látókörébe is kerüljön.

(Eredeti cikk: Asbót Kristóf, Kórház)