Dr. Szabadka Hajnalka fül-orr-gégész szakorvos olyan információkat oszt meg velünk – rövid, de annál fontosabb elméleti adatok ismertetése után – az antihisztaminokról, melyek valódi segítséget nyújtanak betegeinknek, a napi munkából kiesni nem akaró, meggyötörten dolgozó embereknek is.
Milyen szerepe van az antihisztaminoknak a légúti gyulladások kezelésében?
A gyulladásos kaszkád létrehozásában számos mediátor szerepel. Ezek megtalálhatók különböző szövetekben, természetes inaktiváló mechanizmusuk van, hatásuk inhibitorokkal gátolható.
Az akut gyulladást kiváltó inger (mikróba, allergén, égés, trauma stb.) hatására a leggyorsabban vazoaktív anyagok szabadulnak fel, amelyek egyik legjelentősebb képviselője a hisztamin.
A hisztamin biogén amin (szöveti hormon); a gyulladás akut fázisában játszik központi szerepet. Jelentősége messze túlmutat az allergiás jelenségeken.
|
A 35 éves gépészmérnök februárban jelentkezett. Október óta 3. alkalommal kapott antibiotikumot elhúzódó felső légúti gyulladás tünetei miatt. Minden alkalommal – két napig tartó fejfájást és garatfájdalmat követően – bőséges orrváladékozás, száraz, improduktív, rohamokban jelentkező köhögés lépett fel, mely több mint tíz napig tartott. Jelen panaszai egy napja állnak fenn: bár láztalan, de rossz közérzet és intenzív orrváladékozás zavarja munkájában. Ép hallójáratot, ép szintben álló, transzparens fénylő dobhártyákat találtunk normál dobüregi légtartalommal. Kp. tág, szabad orrbemenet, vaskos, erezett orrnyálkahártya, enyhén jobbra hajló orrsövény mellett bő serosus váladék, a középső és alsó orrkagyló duzzanata látható. Erezett garatképletek, kp. kötött tonsillák, kp. tág szabad epipharynx, erezett gégenyálkahártya mellett a trachea belátható szakaszának nyálkahártyája vérbő, nyákkal fedett. A vérkép kóros elváltozást nem mutat; CRP: 11,7. A panaszok, tünetek, vizsgálatok alapján felmerül, hogy az ismételt fertőzéseket vírus okozza. Ezért azt javasoljuk, hogy a tünetek kezdetekor, így jelen esetben is 2. generációs antihisztamint (desloratadint) szedjen napi egy alkalommal három napig. Egy hét múlva kontrollvizsgálaton tünetmentes; antibiotikum alkalmazására nem volt szükség.
|
A hisztamin minden szövetben előfordul; leggazdagabb forrása a hízósejt, de jelen van a kötőszövetben, az erek szomszédságában, a vér basophil sejtjeiben és a vérlemezkékben is.
Hisztaminfelszabadulást idézhet elő: IgE-komplex kötődése a membránhoz, komplementaktivációs faktorok, citokinek, hormonok, mikróbiális termékek.
Tekintettel arra, hogy a mikróbákkal szembeni küzdelemben a leghatékonyabb védelmi vonalat jelentő antitestek és leukocyták a keringésben találhatók, nem meglepő, hogy a gyulladásban a vascularis események játszanak döntő szerepet.
A hisztamin által a H1-receptoron keresztül kifejtett legfontosabb vascularis hatások a következők:
– A terminális arteriolák dilatatióját okozza. Ez a hatás már közvetlen a szöveti sérülés, behatás után elkezdődik. A vazodilatatiohatására nő az intravasalis hidrosztatikai nyomás, ami további kapillárisok megnyílásához vezet, elősegítve ezzel a szöveti oedema kialakulását.
– Az endothelsejtek kontrakcióját idézi elő, aminek következtében megnyílnak az intercelluláris junkciók, azaz intercelluláris rések keletkeznek. Létrejön az úgynevezett „szöveti szivárgás” aminek kiváltásában számos mediátor vesz részt; közülük legfontosabb a bradikinin és a hisztamin szerepe.
– A posztkapilláris kis vénák permeabilitásának fokozása révén, a dilatált erekben a sejtes elemek koncentrálódása jön létre.
– A két utóbbi két mechanizmus előfeltétele a szöveti sérülés helyén létrejövő leukocytamigrációnak.
– Fájdalomérzetet kelt.
A hisztamin ezen kívül – a lymphocytákon és makrofágokon található hisztaminreceptorokon keresztül – a komplementfaktorok bioszintézisének regulációjában és az immunrendszer összehangolt működésében lát el fontos feladatokat.
A terápiának elsődlegesen a tünetek csökkentését, a gyulladásos szövődmények megelőzését, a mikrobiális felülfertőzés lehetőség szerinti elkerülését, az életminőség javítását kell megcéloznia.
A tüneti kezelésben az antihisztaminok – a váladék eltávolítása, vasoconstrictor orrcseppek időszakos használata, nem szteroid gyulladáscsökkentők, analgetikumok alkalmazása mellett – ma már pótolhatatlan szerepet játszanak a fül-orr- gégészeti gyakorlatban.
Mivel a tüneteket a szervezet noxára adott nem specifikus válasza, az akut gyulladás vascularis fázisa határozza meg – ez elsődlegesen H1-receptoron keresztüli hisztaminhatás –, az antihisztaminok kedvező hatása megkérdőjelezhetetlen.
Milyen kórképekben lehet a gyulladásgátlást kiaknázni?
A felső légúti infekciók 90%-át vírusok okozzák, amelyek 40-50%-át a rhinovírusok teszik ki. Tehát a mindennapi gyakorlatban a rhinovírus okozta felső légúti fertőzésekkel kell számoljunk. A 2. generációs antihisztaminok (például a desloratadin) rhinovírusokra gyakorolt hatása, hogy csökkentik az ICAM-1-receptorok expresszióját a légutak nyálkahártyáján, korlátozva ezáltal a leggyakoribb felső légúti virális kórokozók, a rhinovírusok epithelsejtekhez kötődését.
A rhinovírusok elősegítik a felső légúti fertőzésekben fontos szerepet játszó baktériumok – Haemophilus influenzae, Staphylococcus aureus – invázióját is.
A rhinovírusok felerősítik a légúti epithelsejtek Haemophilus- és S. aureus-receptorainak termelődését, ezáltal a kórokozók adhézióját a sejtekhez (Wang et al. Laryngoscope 2009;119:1406-11).
Amennyiben sikerül a rhinovírusok invázióját blokkolni, egyúttal a bakteriális felülfertőződés esélyét is csökkentjük. Ezért a felső légúti infekciók korai – viralis – stádiumában adott 2. generációs antihisztamin megelőzheti a bakteriális felülfertőzés kialakulását is.
Miért fokozott a hatékonyság a vírusinfekcióban?
Egy 17 éves gimnáziumi tanuló jelentkezett fül-orr-gégészeti vizsgálatra. Három éve a tanév alatt – szeptembertől májusig – szinte egymást követik a felső légúti gyulladások: orrfolyás, orrdugulás, kétoldali rhinosinusitis, köhögés tüneteivel. Több alkalommal járt fül-orr-gégészeten, többször kapott antibiotikumot. A három éve végzett allergiateszt negatív volt. Más intézményben septumreszekciót indkáltak; a műtét részleteinek megbeszélése céljából érkezett intézményünkbe. Fizikális vizsgálattal ép hallójáratot, ép szintben álló, transzparens fénylő dobhártyákat találtunk normál dobüregi légtartalommal. Orrstátus: kp. tág, szabad orrbemenet, vaskos, erezett orrnyálkahártya, enyhén balra hajló orrsövény, megnagyobbodott alsó orrkagyló. Garati váladékozás mellett negatív gégestátust találtunk.
A panaszok, a klinikai tünetek, az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján felmerült, hogy a gyakori rhinosinusitis hátterében 1-2 éve kialakult beltéri allergia szerepelhet. Ezért intranasalis szteroid mellett 2. generációs antihisztamint (desloratadint) javasoltunk. Tíz nap múlva kontrollvizsgálat: az orrtünetek megszűntek. Hat héten belül a felső légúti gyulladások nem tértek vissza, a per os antihisztamin felfüggesztését követően az allergiás bőrpróba házipor-, atkaallergiát igazolt, ezért a téli hónapokra 2. generációs antihisztamint (desloratadint) és intranasalis szteroid alkalmazását javasoltuk. |
A 2. generációs antihisztaminok (például adesloratadin) a szelektív H1-receptor-blokkolás és az antiallergiás effektus mellett antiviralis hatásúak is. Csökkentik az ICAM-1-receptorok expresszióját, korlátozva ezáltal a leggyakoribb felső légúti viralis kórokozók, a rhinovírusok kötődését az epithelsejtekhez (Papi et al. J Allergy Clin Immunol 2001;108: 221-8).
Milyen antihisztamint érdemes választani?
Az 1. generációs antihisztaminok a jó antihisztaminhatás mellett számos kedvezőtlen mellékhatást mutatnak: mivel lipofilek, a vér-agy gáton áthatolnak. Jelentős antikolinerg, antiszerotonin, antidopaminerg hatásuk miatt szedációt, szájszárazságot, testsúlygyarapodást okoznak; a pszichomotoros aktivitást fokozzák; az alkohol potencírozza hatásukat; plazmafelezési idejük gyors ezért a napi egyszeri alkalmazás nem elegendő.
Ezzel szemben a 2. generációs antihisztaminok jóval kedvezőbb tulajdonságúak. Előnyeik:
Perifériás, szelektív H1-receptor-hatásuk van.
Nincs szedatív hatásuk. Általában nincs egyéb centrális mellékhatásuk.
Alkoholfogyasztás, veszélyes munkakör, fokozott koncentrációigény mellett is szedhetők.
Napi egyszeri adagolás elegendő, így jó a compliance.
Antiallergiás hatásuk mellett antiphlogisticus hatásuk is igazolt.
Egyes típusaikat laktózérzékenyek is szedhetik.
Gyors, hatékony és hosszan tartó enyhülést eredményeznek mind az egyedi, mind az össztüneti pontszámok tekintetében, beleértve az orrdugulást is.
Hatásukra javul a nappali aktivitás és az alvás minősége, az életminőség, a munkahelyi/iskolai teljesítmény.
Szíves figyelmébe ajánljuk, hogy hamarosan továbbképzési pontszerző tudáspróba végzésével tesztelheti a fenti cikkben olvasott szakmai ismereteit.
Dr. Szabadka Hajnalka, Budapest
