A diabeteses páciensek 90-95%-a 2-es típusú cukorbetegségben szenved. Habár a kezelések széles skálája érhető el, sok beteg mégsem éri el a glikémiás célértékeket.

A Fidesz vezérkara azt reméli, hogy rövid időn belül tárgyalni kezdhetnek egymással a magyar kormány és az RTL Klub tulajdonosának képviselői az utóbbi hónapokban elmérgesedett viszony rendezéséről – erről beszélt a közelmúltban több Fidesz-vezető szűk körű beszélgetéseken.

Orbán Viktor környezetében azt sem tartják kizártnak, hogy Angela Merkel budapesti látogatásának idejére már érzékelhető enyhülés következhet be a kormány és a csatornát tulajdonló Bertelsmann csoport viszonyában.

A megegyezésre való fideszes szándékokról és annak RTL-es elutasításáról a Népszabadság írt december utolsó napjaiban; ám a jelek azt mutatják, hogy a kormánypárt vezérkarában nem tettek le a békülési szándékból.

Változott a hangnem

Rövid időn belül két magas rangú kormánypárti politikussal is tudtunk beszélni a RTL-ügyről a közelgő Merkel-látogatás apropóján. Arra voltunk kíváncsiak, befolyásolhatja-e a magyar kormány és a német tulajdonú cég reklámadó miatt megromlott kapcsolatát.

Mindkét Fidesz-vezető arról beszélt, hogy azt remélik: rendeződhet a Fidesz és a csatorna (tulajdonosa) közötti viszony, és a beszélgetések során az is kiderült: a Fidesz vezetői elkezdtek máshogy beszélni az RTL-lel kialakult konfliktusról, mint korábban.

Az új narratíva szerint a reklámadónak nem is az RTL Klub volt az elsődleges célpontja, a cél az volt, hogy a Fidesz és a kormány döntéshozó centrumából „kivontassák” Simicska Lajost, Orbán Viktor korábbi szövetségesét.

Az RTL elleni roham oka eszerint pusztán az volt, hogy a csatorna menedzsmentje és Simicska Lajos között a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban kitűnő kapcsolat alakult ki, amit Orbán azért sérelmezett, mert szerinte fontos médiapolitikai kérdésekben a háta mögött születettek döntések.

„Nehéz dosszié”, „komoly ellenfél”

Egy másik, a kormányzásban jelentős szerepet betöltő politikus azt elismerte, hogy az RTL Klub tulajdonosa nagyon komoly „ellenfél”, olyan szintű piaci szereplő, akinek a német kancellárián felveszik a telefont.

Európa legnagyobb TV-, rádió és filmvállalatának, az RTL Groupnak (amelynek része a Magyar RTL) tulajdonosa a Bertelsmann médiakonszern. A Bertelsmann felfutatása és világcéggé válása a 2009-ben elhunyt, a céget 60 éven át vezető Reinhard Mohn nevéhez köthető, akinek özvegye, Liz Mohn közismerten jó kapcsolatot ápol Angela Merkellel.

„Nem műsorpolitikai kérdés”

Kormányzati kulcsszereplő forrásunk szerint „a Bertelsmann dosszié nagyon nehéz dosszié”, tehát nagyon nehezen megoldható ügy, és akár Merkel budapesti útja során is téma lehet, ha nem is személyesen a kancellár, hanem delegációja részéről. Ezzel együtt a politikus meglepetésünkre azt magyarázta, hogy az RTL-ügy „nem műsorpolitikai kérdés”, a kormánynak „elvi okokból” fontos a reklámadó fenntartása.

Forrásunk magyarázata szerint a különadók rendszere jelenti a magyar kormány számára a gazdasági mozgásteret, hogy nem kell visszatérni az IMF által szorgalmazott klasszikus, külföldiek által állandóan javasolt, megszorító jellegű gazdaságpolitikához. Ez abból a szempontból érdekes, hogy korábban több fideszes politikus nyilvánosan beszélt arról, hogy az RTL a műsorai miatt kapott különadót.

Kolosi nem tud közeledésről, de nem is kell tudnia róla

„Nem tudok semmilyen kapcsolatfelvételről, de nem is kell tudnom róla” – mondta az atv.hu kérdésére Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. Kolosi arra utalt, hogy a reklámadó bevezetése miatt európai szintűvé vált konfliktus kirobbanása óta nem a magyar RTL kompetenciája a kormánnyal történő kapcsolattartás.

(atv.hu)

Ezen a héten megkezdik munkájukat a megyei egészségügyi egyeztető bizottságok annak érdekében, hogy áttekintsék az adott megye/térség egészségügyi ellátásának struktúráját, a kapacitásokat és megtalálják a lehető legoptimálisabb működési kereteit - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága.

Minderre azért van szükség, hogy a biztonságos betegellátás mellett sikerüljön az intézmények adósságállományának növekedését megállítani, a jelenlegi tendenciát megfordítani. Elsőként Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyeztető bizottságai alakulnak meg.

Az egyeztetéseken az államtitkárság, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a megyei kormányhivatalok, valamint a kórházak vezetői, képviselői vesznek részt - olvasható a közleményben.

A tárca kiemelt célja a minőségi, magas színvonalú betegellátást nyújtása, valamint az, hogy rendelkezésre álljanak azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek biztosítják mindezt - fogalmaztak. Az egészségügyért felelős államtitkárság emlékeztet arra is, hogy a kórházak pénzügyi problémáinak kezelésére a céltartalékok között 60 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet a tartozásállománnyal összefüggő gazdálkodási nehézségek rendezésére használhatnak fel.

(MTI)

Felújították a Mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézet rehabilitációs osztályát és sürgősségi betegellátót hoztak létre; a 635 millió forintos fejlesztés új távlatokat nyit az intézmény számára - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára.

Zombor Gábor kifejtette: az országban 160 egészségügyi intézményben 400 milliárd forint értékben zajlanak fejlesztések. A következő évben pedig az lesz a feladat, hogy regionális szinten határozzák meg a vezetők azokat az együttműködési területeket és feladatokat, amelyek révén hosszú távon tudnak magas színvonalon működni – tette hozzá az államtitkár. Ehhez kiváló alapot jelentenek a mosonmagyaróvári kórházban az elmúlt években mintegy kétmilliárd forint értékben megvalósult fejlesztések - tette hozzá.

Nagy István a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy a folyamatosan fejlődő intézmény "az itt élők biztonságát szolgálja".

Bertalan István, a kórház főigazgató főorvosa elmondta, hogy a sürgősségi osztályt négyszázmillió forintból alakították ki. A cél az volt, hogy eleget tegyenek az egészségügyi reform keretében meghatározott, úgynevezett egyenletes területi lefedettségnek, vagyis 15 percen belül kiérkezzen a beteghez a mentő, a kórházba érve pedig megfelelő színvonalú ellátást kapjon. Ennek része az is, hogy ha kell, akkor 15-30 percen belül CT-vizsgálatot tudjanak végezni, amihez egy korszerű berendezést is beszereztek.

A betegellátás színvonalát növeli, hogy kiépítették az egykapus sürgősségi belépési rendszert, akadálymentesítették az épületet és korszerűsítették az informatikai hálózatot.

Az MTI kérdésére a főigazgató főorvos elmondta, hogy tavaly mintegy 25 ezer beteg fordult meg a szakambulanciákon, amelyek sürgősségi fogadóhelyekként is működtek. Az új osztályon naponta negyven-ötven betegre számítanak, akiket három szakorvos fog ellátni.

A rehabilitációs osztályt 235 millió forintból korszerűsítették: nyolcról tizennégyre nőtt a kórtermek száma, amelyekben egyidejűleg 54 mozgásszervi betegségben szenvedőt tudnak gyógyítani, és új eszközöket, egyebek mellett végtagmozgató berendezéseket szereztek be.

A sürgősségi osztály kialakítását és a rehabilitációs osztály korszerűsítését az Új Széchenyi Terv támogatta. A Mosonmagyaróvári Karolina Kórház-Rendelőintézet 26 település mintegy 76 ezer lakosát látja el.

(MTI)

Durván megemelte a házi segítségnyújtásra való jogosultság rászorultsági küszöbét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

A kihirdetett változás azt jelenti,(lent beillesztve) hogy a jövőben nagyon sokan eleshetnek attól a lehetőségtől, hogy az otthonukba kijárjon valaki, aki segít a mindennapokban boldogulni, például gyógyszert adagolni, bevásárolni, vagy mosakodni.

Oldja meg a család! A már megítélt gondozást nem veszik el, a szigorítás az új igénylőkre fog vonatkozni.
A Magyar Közlönyben megjelent egy szociális témájú salátarendelet az emberierőforrás-minisztertől, Balog Zoltántól. Többek között azt a jogszabályt írta át, és szigorította jelentősen, amelyik a gondozásra szorultság vizsgálatáról szól. Ennek alapján dől el, ki jogosult a házi segítségnyújtásnak nevezett szociális ellátásra, és ki nem.

A házi segítségnyújtás lényege, hogy a rászoruló ember továbbra is önállóan, a saját otthonában élhessen, és ott kapjon segítséget mindennapi dolgokban, például bevásárlásban, csekkfeladásban, takarításban, mosakodásban vagy főzésben.

A legszegényebbek ingyen is kaphatták

A házi segítségnyújtás legfeljebb napi 4 órás lehet, és a helyi önkormányzat köteles biztosítani a rászorulóknak, amihez kap normatívát az államtól. Önkormányzata válogatja, hogy a rászoruló embernek fizetnie kell-e a segítségért, és ha igen, mennyit. Van, ahol ingyenes, van, ahol egységesen pár száz forint a térítési díj óránként, van, ahol sávosan határozzák meg a rászoruló jövedelmétől függően, és a nagyon szegényeknek, nyugdíjminimum alatt élőknek egyáltalán nem kell fizetnie. A térítési díjat és az állami normatívát az önkormányzat pótolja ki, hogy kijöjjön a gondozás önköltsége.

Győrben például úgy számoltak 2014-re, hogy egy gondozási óra becsült önköltsége 2008 forint, egy gondozási óra normatívája 508 forint, a térítési díj 460 forint, az egy gondozási órára jutó önkormányzati támogatás 1040 forint.

Azt, hogy ki számít házi segítségnyújtásra szorulónak, egy miniszteri rendelet szabályozza. Ennek a rendeletnek a lelke egy nagy táblázat, amely végigveszi, mennyi segítségre van szüksége a vizsgált embernek az élet különböző területein. A szükséges segítség mennyiségéhez a táblázat területenként pontszámokat rendel egy ötfokú skálán. Például az öltözködésnél 0 pontot számolnak, ha az érintettnek ezzel nincs gondja, 1 pontot jelent, ha minimális segítségre szorul, 4-et pedig, ha az öltözés jelentős segítséget vagy felügyeletet igényel.

Az összpontszám alapján dől el, napi óraszámban kifejezve mekkora az érintett ember gondozási szükséglete: napi 1, 2, 3 vagy 4 óra, ennél is több, vagy egyáltalán semmi. Minél több pontja van valakinek, annál több óra gondozásra szorul naponta.

Duplájára emelték a rászorultsági küszöböt

Ezeket a ponthatárokat emeli meg jelentősen a megjelent Emmi-rendelet. Eddig 21 pont fölött már napi  2 óra gondozás járt, most 26-ra emelték a 2 órás gondozás ponthatárát. Vagyis a 11-es és 19-es pontszám közötti emberek, akik a régi rendszerben napi 1 óra gondozást kaphattak, most nem kapnak semennyit. Azok pedig, akiknek 21-25 pontjuk van, az eddig 2 óra helyett csak napi 1 óra segítséget vehetnek igénybe. 

Vegyünk példának egy idős asszonyt, aki

• egyedül él, de eseti segítséget kap a családjától (3 pont)
• nagyjából tud egyedül öltözködni, de kisebb segítségre szorul az időjárásnak megfelelő ruházat kiválasztásában (2 pont)
• mozgásában segítséget igényel, bottal jár (3 pont)
• a gyógyszereit szedi, de az orvosi utasításokra figyelmeztetni kell (1 pont)
• az ételkészítéshez időnként segítséget igényel, a bevásárláshoz rendszeres segítségre van szüksége (2 pont)

Ez összesen 11 pont. Ezért az eddig rendszerben járt ennek az asszonynak napi 1 óra segítség az otthonában. A 11 pont az új rendszerben viszont még nagyon messze van a csaknem kétszeresére, 20 pontosra emelt határtól.

Ugyanez az asszony tehát nem kap segítőt, amíg nem romlik jelentősen tovább a helyzete. 

A KSH adatai szerint 2012-ben összesen 125 281, 2013-ban 131 791 ember részesült Magyarországon házi segítségnyújtásban. 2012-ben a 65 évesnél idősebb korosztály 9,7 százaléka volt érintett.

Akinek már jár, attól nem veszik el

A tegnap megjelent Emmi-rendelet azokat a rászorulókat nem érinti, akikről már korábban döntés született, akiknek már jár a házi segítségnyújtás. A rendelet rögzíti, hogy a ponthatárváltozást csak azokra az emberekre kell alkalmazni, akik ezután, vagyis a rendelet hatályba lépése után igényelnek házi segítségnyújtást. A rendelet a kihirdetése utáni harmadik napon lép hatályba, január 17-én.

Kérdésünkre a minisztérium sajtóosztálya is megerősítette, hogy a módosítás kizárólag azokat érinti, akik a változás hatályba lépése után igénylik majd a házi segítségnyújtást, a már ellátásban részesülőket nem, tehát az ő esetükben felülvizsgálat nem lesz.

Oldja meg a család!

Az Emmi sajtóosztályát arról is megkérdeztük, miért emelték meg a ponthatárokat. A válasz lényege az, hogy szerintük így jobb célokra mehet majd a közpénz.

A módosítás célja a legrászorultabb idősek ellátáshoz való hozzájutásának segítése a jogosultsági feltételek módosításával, ezáltal a célzottság növelése a közpénzek jobb felhasználása érdekében – írták. A minisztérium érvelése szerint azoknak kell állami segítséget kapniuk, akik számára elengedhetetlen a szakképzett és hivatásos szociális gondozó munkája. Úgy fogalmaztak: "A változásból jól látható, hogy az állami szerepvállalás azokra az esetekre koncentrál, amelyekben a család, a helyi közösség nem tud részt vállalni és külső, szakszerű segítségre van szükség, hogy az idős embert önálló életvitelében támogassa."

 (Janecskó Kata, index.hu)

HIRDETMÉNY!

2/2015. (I. 14.) EMMI rendelet egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

2/2015. (I. 14.) EMMI rendelet egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h)pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet módosítása

1. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 2/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha alapszolgáltatást jogszabályban meghatározott, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen nyújtanak, az alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény székhelyének, telephelyének, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeinek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak nem kell az alapszolgáltatás ellátási területén lennie.”

2. § Az Ir. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést

a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és támogató szolgáltatás esetén, a szociálisan nem rászorult személyeknek nyújtott szolgáltatás kivételével,

b) házi segítségnyújtás, idősek, fogyatékosok és demens személyek nappali ellátása esetén, és

c) bentlakásos intézmény esetén, az éjjeli menedékhely kivételével.”

3. § Az Ir. 2/D. § (2) bekezdésében a „lennie” szövegrész helyébe a „lennie, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet” szöveg lép.

4. § Hatályát veszti az Ir. 18. §-a.

2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet módosítása

5. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 5/D. §-a a következő f)ponttal egészül ki:

(A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás fenntartója a szociális ágazati portálon közzéteszi és negyedévente aktualizálja az alábbi adatokat:)

„f) a belépési hozzájárulással betölthető férőhelyek száma és a belépési hozzájárulás összege.”

6. § Az R. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Szt. 63. § (2) bekezdése szerinti, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott támogatásra jogosító gondozási tevékenységeket és résztevékenységeket az 5. számú melléklet tartalmazza.”

7. § (1) Az R. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A házi segítségnyújtásban - az egyszemélyes szolgálat kivételével - tiszteletdíjban részesíthető társadalmi gondozók is alkalmazhatók, számuk azonban nem haladhatja meg a szakképzett gondozók számát. A társadalmi gondozó az 5. számú melléklet II. A házi segítségnyújtás gondozási tevékenységei és résztevékenységei rész 3., 4. és 7. pontja szerinti gondozási tevékenységeket végezheti.”

(2) Az R. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A házigondozó napi gondozási tevékenységéről az 5. számú melléklet szerinti gondozási naplót vezeti, ellátottanként, az 5. számú melléklet szerinti gondozási tevékenységeken belüli résztevékenységek megnevezéseinek feltüntetésével.”

(3) Az R. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A társadalmi gondozó a 2. számú mellékletben meghatározott létszámnormák teljesítése szempontjából nem vehető figyelembe.”

8. § Az R. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A befizetett belépési hozzájárulás időarányos visszafizetésének módját és részletes szabályait a házirend tartalmazza.”

9. § (1) Az R. 110/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés eredménye alapján biztosítható. A komplex szükségletfelmérést az igénybevevőnek a szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén, de legkésőbb az első szükségletfelmérés időpontját követő másfél év múlva, ezt követően pedig legalább háromévente meg kell ismételni.”

(2) Az R. 110/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A komplex szükségletfelmérés költségét a fenntartó viseli.”

10. § Az R. 110/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„110/E. § (1) A támogatott lakhatás kialakítására az a lakás alkalmas, amely használatbavételi engedéllyel rendelkezik, azzal, hogy az Szt. 75. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben egy lakószobában, az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben egy lakásban legfeljebb két személy helyezhető el.

(2) A támogatott lakhatást biztosító ingatlanok esetében az igénybevevő fogyatékossági típusának megfelelő speciális szükségletekhez igazodva kell biztosítani az akadálymentes használatot. Az igénybevevő állapotának változása esetén a változáshoz igazodó akadálymentesítésről is gondoskodni kell.”

11. § Az R. 113. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 2/2015. (I. 14.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőző napon szociális intézményben foglalkoztatott általános ápoló, általános asszisztens, felnőtt szakápoló szakközépiskolai végzettséggel vagy szakiskolai képesítéssel rendelkező személy szakképzettnek tekintendő, azzal, hogy rá a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) Szakképzettnek kell tekinteni azt a személyt, aki a 2010. december 31-én hatályos 3. számú melléklet szerinti felsőfokú végzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szerez, amennyiben tanulmányait 2011. január 1-jét megelőzően kezdte meg.”

12. § (1) Az R. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R. a 3. melléklet szerinti 5. számú melléklettel egészül ki.

(4) Az R. 14. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

13. § Az R.

a) 77. § (1) bekezdés a) pontjában az „időskorúak” szövegrész helyébe az „idősek” szöveg,

b) 110/B. § (2) bekezdésében a „támogatási szükségletfelmérő szakmentor képzettséggel rendelkező” szövegrész helyébe az „az erre irányuló, a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló jogszabály szerinti minősített tanfolyamot sikeresen elvégző” szöveg,

c) 110/C. § (2) bekezdésében a „módszerekkel” szövegrész helyébe a „módszerekkel, felmérő eszközökkel” szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti az R.

a) 39/D. § (2) bekezdése,

b) 100. § (2) bekezdése,

c) 101. § (3) bekezdése.

3. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása

15. § A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 3. számú melléklet szerinti ponthatárok változását csak az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 2/2015. (I. 14.) EMMI rendelet hatálybalépését követően házi segítségnyújtást igénylő személyekre kell alkalmazni.”

16. § A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

4. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 7. § (3) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

1. Hatályát veszti az R. 2. számú melléklet I. rész 3. pontjában a „szociális segítő vagy” szövegrész.

2. Az R. 2. számú melléklet I. rész 3. pontjában a „2 fő” szövegrész helyébe az „1 fő” szöveg lép.

3. Az R. 2. számú melléklet II. rész 1. pont A) alpontjában a „klubja” szövegrész helyébe a „nappali ellátása” szöveg lép.

4. Az R. 2. számú melléklet II. rész 2. pont F) alpontjában a „szociális segítő (50 férőhelyre vetítve)” szövegrész helyébe a „szociális segítő (100 férőhelyre vetítve)” szöveg lép.

5. Az R. 2. számú melléklet „Kiegészítő szabályok” rész 8. pontjában

5.1. a „klubjai” szövegrész helyébe a „nappali ellátása”,

5.2. a „klubja” szövegrész helyébe a „nappali ellátása”

szöveg lép.

6. Az R. 2. számú melléklet „Kiegészítő szabályok” része a következő 13. ponttal egészül ki:

„13. Családsegítés esetében a tanácsadó munkakör munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is betölthető.”

2. melléklet a 2/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

1. Hatályát veszti az R. 3. számú melléklet 6. pont 6.1. alpontjában foglalt táblázat „személyi segítő” megjelölésű munkakörében az „igazgatásszervező”, a „szociális igazgatás szakirányú végzettséggel”, a „viselkedéselemző” és a „25” szövegrész.

2. Az R. 3. számú melléklet 6. pont 6.1. alpontjában foglalt táblázat „személyi segítő” megjelölésű munkakörében a „65” szövegrész helyébe a „100” szöveg lép.

3. melléklet a 2/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

„5. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez

I. Gondozási napló házi segítségnyújtáshoz

Az ellátott neve: ................................................................

II. A házi segítségnyújtás gondozási tevékenységei és résztevékenységei

1. Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében:

1.1. információnyújtás, tanácsadás

1.2. mentális támogatás

1.3. családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése

1.4. az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés

1.5. ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében

1.6. segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában

2. A személyi higiénia megtartásában való közreműködés körében:

2.1. mosdatás

2.2. fürdetés

2.3. öltöztetés

2.4. ágyazás, ágyhúzás

2.5. inkontinens beteg ellátása

2.6. haj, arcszőrzet ápolás

2.7. száj, fog és protézis ápolás

2.8. körömápolás, bőrápolás

3. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében:

3.1. takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben)

3.2. mosás

3.3. vasalás

4. A háztartási tevékenységben való közreműködés körében:

4.1. bevásárlás (személyes szükséglet mértékében)

4.2. segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében

4.3. mosogatás

4.4. ruhajavítás

4.5. közkútról, fúrtkútról vízhordás

4.6. befűtés, tüzelő behordása kályhához

4.7. télen hó eltakarítás és síkosság-mentesítés a lakás bejárata előtt

5. A fizikai támogatás körében:

5.1. etetés, itatás

5.2. mozgatás ágyban

5.3. felfekvéskezelése

5.4. sebellátás

5.5. gyógyszer kiváltása, adagolása, szedésének ellenőrzése

5.6. vérnyomás és vércukor mérése

5.7. hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül

5.8. kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés, használat betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás

6. A háziorvos írásos rendelésén alapuló terápiakövetése

7. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése”

4. melléklet a 2/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

1. Az R. 14. számú mellékletében a

„Támogatott lakhatás igénybevételére jogosult

Felmérést végző szakemberek neve és aláírása:

Támogatott lakhatás igénybevételére nem jogosult”

szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Támogatott lakhatás igénybevételét megalapozó szükséglet fennáll.^[1]

Támogatott lakhatás igénybevételét megalapozó szükséglet nem áll fenn.^[2]”

2. Az R. 14. számú mellékletében a „végző szakemberek” szövegrész helyébe a „végzők” szöveg lép.

5. melléklet a 2/2015. (I. 14.) EMMI rendelethez

1. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3. számú mellékletében

a) a „0-10” szövegrész helyébe a „0-19” szöveg,

b) a „11-20” szövegrész helyébe a „20-25” szöveg,

c) a „21-30” szövegrész helyébe a „26-30” szöveg

lép.

2. Hatályát veszti a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3. számú mellékletében az „- az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 81. §-ának (6) bekezdése szerinti -” szövegrész.

Magyar Közlöny 2015/1 (I. 14.)

Az ausztrál Rákkutatási Tanács adatai szerint az országban három lakos közül kettőnél állapítanak meg bőrrákot 70 éves kora előtt. Kutatások bebizonyították, hogy a szoláriumozás 18 és 39 éves kor között növeli a melanoma kockázatát, amely a fiatal ausztrálok között előforduló bőrrákos megbetegedések 41 százalékát okozza. Fiatalkorúaknak már több európai ország és az USA is megtiltotta a szolárium használatot, mivel a 35 év alatti szoláriumozók körében 75 százalékkal magasabb a bőrrák kialakulásának a veszélye.

Magyarországon évente 400 embert veszítünk el a későn diagnosztizált bőrrák miatt, és csaknem kétezerre tehető az újonnan felismert melanomás betegek száma. Az egy milliméteres tumornál 98, míg a négy milliméteres daganat esetében már csupán 55 százalékos az ötéves túlélési arány. Míg hazánkban minden ötödik bőrrákos beteg meghal, addig Ausztráliában csak minden tízedik számára végzetes a melanoma, ami a napfény elleni védelemre figyelmeztető oktatási programnak köszönhető.

Az egészségkalauz.hu kérdésére tavaly nyolcszázan számoltak be szoláriumozási szokásaikról. Háromnegyedük leginkább télen választja a mesterséges „napozást”. Sokan azért utasítják el a szoláriumozást, mert egészségtelennek tartják.

(szabadfold.hu)

A gyanú szerint M. Szilvia egy doboz potencianövelő zselét árult az online piacon. A csomag több tasakot tartalmazott, melynek darabját ezer forintért értékesítette.

Az illegális gyógyszertermékből többen is vásároltak. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság hamar megtalálta a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható nőt.

Az M. Szilvia ellen egészségügyi termék hamisításának bűntette miatt indított büntetőeljárást a rendőrök a napokban befejezték és az ügy iratait vádemelési javaslattal megküldték a Szegedi Járási Ügyészségnek.

(police.hu)

Az OEK honlapján olvasható összegzés szerint a harmadik héten a fővárosban és 16 megyében emelkedett, Heves és Vas megyében nem változott, Zala megyében csökkent az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az előző hetihez képest.

A betegek száma Fejér és Pest megyében, valamint a fővárosban volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Békés megyében pedig a legalacsonyabb. A közlemény szerint a betegek 19,5 százaléka gyermek, 41,8 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A harmadik héten a megbetegedések száma a 15-24 évesek körében volt a legmagasabb. A laboratóriumi vizsgálatok a legtöbb esetben az influenza A vírusát mutatták ki a beküldött mintákban.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerda délután azt írta a honlapján, hogy három megyében - Fejérben, Nógrádban és Tolnában - rendeltek el látogatási tilalmat. Fejér megyében péntektől kórházi látogatási tilalmat rendeltek el a megye valamennyi fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményének minden osztályán. Nógrád megyében Balassagyarmaton, a Kenessey Albert kórház szintén látogatási tilalmat vezetett be a gyermekgyógyászati, a szülészeti-nőgyógyászati és az infektológiai osztályon, valamint az újszülöttrészlegen.

Tolnában a dombóvári Szent Lukács kórház kardiológiai rehabilitációs osztályán, valamint Szekszárdon, a megyei Balassa János kórház szülészeti-gyermekágyas osztályán, valamint újszülött részlegén van látogatási tilalom.

(MTI)

A Xerox bejelentette a Police Business Intelligence (PBI) indulását. Ez a szoftveres megoldás alkalmas arra, hogy a kommunikációs hibákat kiküszöbölje a hatóságok, felügyeleti szervek, állami intézmények között, és egyúttal olyan platformot teremtsen, amelyen keresztül a beérkező információk könnyen, gyorsan elemezhetőek és azok alapján a teendők azonnal elrendelhetőek.

A tűzoltók és a mentők számára gyakran a jelenleg felvett adatok ötöde is elég ahhoz, hogy egy riasztást elrendeljenek, ugyanakkor a rendőrségnek néha több körülményt kell mérlegelnie, hogy a megfelelő egységeket helyezze készenlétbe. A PBI-t ennek alapján úgy fejlesztették ki, hogy mindenki annyi információt szűrhessen le belőle, amennyi neki kell. A rendszer egy időben, az összekötött hálózatok kivetítőin képes megjeleníteni a befutott hívás összes részletét, így mindenki ugyanarról értesül egy időben. Nincs időveszteség és információhiány. Ennek a megoldásnak a legnagyobb előnye a gyorsaság mellett az, hogy folyamatosan elemzi, kiértékeli a beérkező adatokat. Kimutatásokat készít és monitorozza a szervezetek teljesítményét, amelynek köszönhetően egyetlen beérkező részlet sem kerüli el az illetékesek figyelmét.

A PBI sikerrel debütált Miamiban, ahol a tavalyi év végén állították munkába. A tervek szerint a jövőben több tengeren túli nagyvárosban is élesben kipróbálják a Xerox új, a közszolgálati szerveket segítő megoldását.

(mmonline.hu)

Életének 82. évében, türelemmel viselt szenvedés után elhunyt prof. dr. Berentey Ernő, a magyar kardiológia és invazív medicina nagysága. Prof. dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága elnöke írt nekrológot.

Berentey Professzor Úr 1957-ben szerzett orvosi diplomát Budapesten. Sebésznek tanult, 1961-ben szerzett sebészetből szakképesítést. Az Orvostovábbképző Intézetben a Sebészeti Klinikán dolgozott, majd úgy döntött, hogy az akkor csírázó szívkatéterezés, angiographia lesz szűkebb szakterülete. 1965-től vezette a Haemodinamikai és Angiographiás Laboratóriumot, miközben radiológussá is átképezte magát. Később a Radiológiai Klinika igazgatója lett. 1975 óta tagja Társaságunknak. Úttörő szerepet játszott hazánkban a szívkatéterezés (1963) és a percutan coronaria angioplastica (1982) meghonosításában. Időközben a Magyar Radiológiai Társaság alelnöke is volt négy éven át. Markusovszky díjas orvos volt, sok más elismerés mellett.

Ernő maga volt a két lábon járó intellektus. Betegdokumentációs és leletező programot írt, melyet sok radiológiai munkahely alkalmazott. Ő vezette be a radiológiai szakvizsgát bevezető sok száz kérdéses számítógépes tesztvizsgát, képzési programokat dolgozott ki radiológiai asszisztenseknek, műtősnőknek. Mindig pozitív, mindig közvetlen stílusa, lénye maga volt a progresszió. Tanítványai, Dr Molnár Ferenc, Dr. Major László és még sokan mások személyiségükben őrzik szellemiségét. Szenvedélyes bridzsversenyző volt visszavonulása után is.

Ernő, nehéz lesz nélküled mostantól nagyon!

Kiss Róbert Gábor

(radiologia.hu)