Nincs két egyforma napjuk, ahogy két egyforma riasztás sincs. A munkájuk szinte már életforma. Segíteni egyenruhában, a piros kabátban és civilben is. Felemelik a beteget az utca kövéről, újraélesztenek, kezükben tartják a sérült egyre gyengébben lüktető szívét a kórházig, s akit csak tudnak, kihúznak a halál torkából.

Ők az életmentők. Három napon át kísértük minden útjukon a veszprémi mentőállomás dolgozóit.Két vonulás, felemelő és drámai pillanatok között meséltek a munkájukról: sikerekről, kudarcokról, életről, halálról.A filmben látható jelenetek nem megrendezettek, forgatókönyvüket, ahogy a mentők mindennapjait, az élet írta.

 Műfaj: doku-reality, Hossza: 49 perc Pannon Média Produkció

Közben az a veszély is fennáll, hogy lesznek szegény kórházak, és jómódúaknak kiemelkedő színvonalú kórházak - mondja a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

A sajtóban megjelent értesülések szerint intézmények megszüntetésével és elbocsátásokkal spórolna a kormány az egészségügyben. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke úgy tudja: a létszámleépítések során elsősorban a háttérintézményekben dolgozó, vezető beosztású alkalmazottaktól válnának meg. Ugyanakkor ha regionális vagy megyei központokkal működne tovább az egészségügy, az a követelmény, hogy ne legyenek egymás szomszédságában azonos profilú kórházak, létszámmozgatással is járhat. Kérdés azonban, lesz-e kiket mozgatni.

Az egészségügyi rendszerből ugyanis 6-8 ezer orvos és 12-18 ezer nővér hiányzik. A szakszervezet szerint nincs a kormányzat részéről megnyugtató válasz arra, hogyan teszik vonzóvá a pályát, honnan lesz utánpótlás. A beígért bérintézkedések az egészségügyben dolgozók azon csoportjai körében sem állítja meg az elvándorlást, akiket érintenek. Az egészségügyi életpályamodell nem létezik, évek óta vár a szakma a bevezetésére, de a mostani lépések bérfeszültséget, elkeseredést generálnak. Példaként említette Kiss László, hogy a szakorvosok körében attól fog függni, hogy ki kapja meg a szakmai minimum bért, hogy a Markusovszky-ösztöndíjat - amely havonta nettó 100 ezer forinttal egészíti ki a rezidensek bérét - igénybe vették-e, és ha igen, mikor. Aki korábban vette igénybe, annak a mostani elképzelések szerint egyelőre nem fog járni a szakmai minimum bér. Ugyancsak probléma, hogy az egészségügyben a gazdasági, műszaki háttérmunkát végzők az eddigi összes bérrendezésből kimaradtak.

A kormány döntése értelmében teljesen el kell különíteni az állami és magánszolgáltatói tevékenységet az egészségügyben, és a jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) magánellátást nem fog finanszírozni. Kiss László szerint valóban szükség volt arra, hogy szabályozzák ezeket a kérdéseket, mert akadtak visszásságok, amikor az állami intézményben magánellátást nyújtottak. Ha valaki a saját pénzéből jobb ellátást akar, azt tehesse meg egy külön rendszerben - érvel a szakszervezeti elnök. Az a veszély azonban szerinte fennáll, hogy lesznek szegény kórházak és a fizetőképeseknek, jómódúaknak kiemelkedő színvonalú kórházak. Ezt a helyzetet csak azzal lehet elkerülni, ha megfelelő alapcsomagot köt a közellátáshoz a kormányzat, és ezt tudja garantálni.

Azzal, hogy erősödnek a magántulajdonú egészségügyi ellátó intézmények, a kormányzat pedig érdekelt abban, hogy a fizetős ellátás felé terelje a betegeket, Kiss László szerint érdekes utat jár be az egészségügy. Emlékeztet: 2012-ben állami fenntartásba vettek gazdasági társasági formában működő kórházakat. Ezeknek a privatizált kórházaknak a visszaállamosítását nyögi ma is a kormány.

Az intézmények hátralékainak, adósságainak rendezése akadályozza, hogy jusson forrás bérrendezésre, utánpótlás-nevelésre. "Az egészségügyi rendszer az összedőlés szélén van, nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ez bármikor boruljon" - teszi hozzá. A FESZ elnöke attól tart, a jó szakorvosokat és szakdolgozókat elvonja a magánrendszer, és ez elsősorban majd a vidéki városi kórházaknál okoz humán erőforrás gondokat, amelyek akár a kórházak bezárásához is vezethet.

(168ora.hu)

Csongrád megye - 6 helyett 3 orvosszakértő végzi a rokkant-felülvizsgálatokat a megyében. Alig van megfelelő szakember, hiszen ilyen képzés sincs az egyetemen. Külsősöket próbáltak bevonni – hiába.

Nagyon lelassult a rokkant-felülvizsgálat, amióta nemrég megfeleződött, vagyis 6-ról 3-ra csökkent a felülvizsgáló szakorvosok száma. Akiknek tavaly nyáron kellett volna esedékes soros felülvizsgálatra menniük, azokat most hívják be. Ez azt jelenti, hogy 6-7 hónapos a várakozási idő itt. Ha állapotrosszabbodás miatt küldenek be beteget, az elbírálásra nekik legalább 2-3 hónapot kell várniuk – jelezte két, neve elhallgatását kérő szegedi háziorvos.

Fogy a türelem. Nem elég a rokkant ember baja, még a felülvizsgáló szervezet is ellátásra szorul. Fotó: Karnok Csaba

A hatóság a törvényes határidőn belül teljesíti a feladatát az új betegek és az állapotrosszabbodáshoz kapcsolódó felülvizsgálat esetében. A megyei Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél három orvos végzi a felülvizsgálatokat, vagyis két orvosi bizottság működik. Másodfokon, regionális illetékességgel szintén 3 orvos, vagyis szintén 2 bizottság végzi munkáját. 

Ők a budapesti központú NRSZH alkalmazásában állnak, tehát nem kormányhivatali dolgozók – tájékoztatott Varga Márta, a megyei kormányhivatal kommunikációs vezetője. A 3 orvos erőn felül dolgozik, naponta 36 komplex felülvizsgálatot látnak el, illetve az egyéb szakvélemények elkészítése is feladatuk. Például emelt összegű családi pótlékra, fogyatékossági támogatásra, aktív korúak ellátására való jogosultság véleményezése vagy a közlekedőképesség minősítése, gépjárművezetői engedély elbírálása, hozzátartozói nyugellátás véleményezése is az ő feladatuk. 2014-ben közel 9500 komplex felülvizsgálatot végeztek, illetve ugyanennyi egyéb szakvéleményt készítettek el. Ez azt jelenti, hogy igen magas a megyében az egy orvosra jutó felülvizsgálatok száma, és még jóval több felülvizsgálatra lenne szükség havonta. Ennek egyik legfőbb akadálya, hogy kevés a képzett szakember. Pedig még legalább 3 felülvizsgáló orvosra lenne szükség.

Magas az elvárás

A jelenlegi szabályozás szerint nagyon magas szakmai elvárásnak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki alkalmas legyen felülvizsgáló orvosnak. Klinikai szakvizsgával (például reumatológus, belgyógyász, endokrinológus), illetve 5 év klinikai gyakorlattal kell rendelkeznie a jelentkezőnek. Feltétel az egészségbiztosítási orvostan szakvizsga is, amivel kevés szegedi orvos rendelkezik, hiszen az itteni egyetemen nincs ilyen képzés. A hivatal mindent megtesz a státuszok betöltésére; rendszeresen meghirdeti az állásokat, és levélben tájékoztatják ezekről a megyei egészségügyi intézményeket.

Rengeteg új ügyfél

Az országos statisztikához képest megyénkben igen magas az új rokkantsági felülvizsgálatot kérők aránya. Havonta több mint 250 új ügyfél jelentkezik. Ennek ellenére – a hivatal tájékoztatása szerint – a szakemberhiány csak a soros felülvizsgálatoknál hosszabbította meg az eljárási időt. Havonta hozzávetőleg 300 ilyen ismételt vizsgálatra van kapacitásuk. És bár van lemaradás, az ilyen vizsgálatra jövők már rendelkeznek ellátással, így őket hátrány nem éri. Jelenleg 5 hónapot kell soros felülvizsgálatra várni, míg két évvel ezelőtt, a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv megalakulásakor 7-8 hónapos volt a lemaradás. Az új igényeket pedig mindig a jogszabályban előírt határidőben, azaz 60 napon belül elbírálják. Állapotrosszabbodáskor – a jogszabálynak megfelelően – előreveszik az igénylőt, magyarán nem kell megvárnia a soros felülvizsgálatot.

Rogán Antal az ülés után azt mondta, néhány változtatásban állapodtak meg, de továbbiakra is számíthatunk, a január végéig tartó próbaüzemből ugyanis van még tíz nap.

Fónagy János, a Fejlesztési Minisztérium államtitkára a következő átalakításokat jelentette be:

A megyematricák a szomszéd megye első csomópontjáig érvényesek.

A ferihegyi reptérre vezető út ingyenes.

A kaposvári elkerülő ingyenes.

A dunaföldvári és szekszárdi hidak ingyenesek.

Mentesülnek a pótdíj alól, akik januárban jogosulatlanul használtak díjköteles szakaszt.

A feleslegesen megvett matricákat vissza lehet váltani.

Az első csomópontig

A fenti változások közül a legfontosabb, hogy a megyematricák nem a megyék közigazgatási határáig, hanem a szomszédo megye első csomópontjáig érvényesek. Ezzel számos probléma megoldódik. Például az M7-es rövidke veszprémi szakaszára nem kell külön veszprémi matricát venni, a szomszéd megyék matricái is érvényesek lesznek. Így például a fővárosból a Balatonra és fordítva három megyematrica is elég lesz, nem kell majd négyet venni.

A változtatás a déli Duna-hidakat, az M8-as és az M9-es szakaszait is érinti. Ezek megyehatáron fekszenek, eddig úgy volt, csak két megyematricával lehet őket használni. De ha a megyematricák a szomszéd megye első csomópontjáig érvényesek, akkor elég lesz rájuk egy. Az is felmerült, hogy ezek a hidak ingyenesek lesznek, erről majd később döntenek, mondta Fónagy János.

(Origo)

Az Orvosok az Emberi Jogokért (PHR) nevű jogvédő szervezet szerint az izraeli hadsereg a tavaly nyári hadműveletben védőpajzsként használt embereket, valamint egészségügyi dolgozókat és intézményeket támadott a Gázai övezetben – írta a Háárec című izraeli újság honlapja.

A PHR új jelentése orvosok és palesztin sebesültek nyolc külföldi orvosszakértő három gázai látogatásán történt kikérdezésén alapul. A dokumentumban rögzített több incidens a július 21-től 25-ig izraeli támadásnak kitett Kúzában történt.

Az egyik palesztin elbeszélése szerint 65 éves édesapját saját házának ajtajában lőtték le közvetlen közelről az izraeli katonák. A vádak szerint később a katonák bekötött szemű palesztinokat állítottak két ablakba és a vállukon keresztül lőttek több ízben, mintegy egy órán át. Bár a jelentésben nem szerepel az eset dokumentálása, a körülmények alapján arra következtetnek, hogy ezt az ügyet már vizsgálja az izraeli katonai rendőrség.

Orvosi létesítményt támadtak?

Egy másik alkalommal az izraeli katonák nem engedték meg több száz, fehér kendőket tartó kúzainak, hogy elhagyják városukat, és a távozók közül harmincegy embert megsebesítettek. A sebesülteket egy közeli rendelőbe vitték, amelyre a hadsereg két rakétát lőtt, noha a palesztinok szerint egyértelmű volt, hogy orvosi létesítményről van szó.

A jelentés számos esetet említ, amikor egészségügyi személyzet vagy létesítmény került tűz alá. A nyári izraeli, Erős Szikla fedőnevű hadművelet idején 23 orvosi dolgozó vesztette életét – közülük tizenhatan munka közben –, nyolcvanhárman pedig megsebesültek, főként mentők sofőrjei.

A megkérdezett 68 palesztin sebesült közül mindössze öten számoltak be arról, hogy az izraeli hadsereg előzetesen figyelmeztette őket, és sokan akkor sem tudtak hová menekülni, ha erre felszólították őket. A külföldi orvosok nagy hatóerejű bombák válogatás nélküli bevetésével vádolják az izraeli hadsereget.

Nem egyeztettek

Az izraeli hadsereg a jelentésre válaszul adott közleményében azt írta, hogy nekik nem mutatták be megjelentetése előtt az elkészített jegyzéket, pedig ha megtették volna, „akkor az azt eredményezte volna, hogy kihagynak belőle sok téves és elfogult információt”.

„A jelentés alapja egyoldalú, korlátozott és pontatlan, Izrael ellen a kezdetektől elfogult forrásokból származó információ” – vélekedik a hadsereg nyilatkozata. „A jelentés lendületes következtetései és problematikus módszertana súlyosan árnyékot vet tartalmára és hitelességére” – állítják a tel-avivi főhadiszálláson.

A hadsereg szerint a Hamász élő pajzsnak használt civileket

A háború idején a Hamász (a Gázai övezetet uraló palesztin szervezet) cinikusan és jogellenesen a hadsereg műveletei ellenében emberi pajzsként használta a palesztin civileket. Szándékosan helyeztek fegyverraktárakat, fegyveres terroristákat, alagútbejáratokat, hadműveleti központokat és más katonai létesítményeket civilek épületeibe és kórházakba, rendelőkbe, kitelepített civilek menhelyeire és mentőautókba, s ezzel a terrorista szervezetek a lakosságot veszélynek tették ki” – állítja az izraeli hadsereg.

Az izraeli álláspont szerint a katonák megpróbálták megóvni a civileket, amennyire ez az adott körülmények között lehetséges volt. A katonai nyilatkozat arra is emlékeztetett, hogy egy a nemzetközi jogi elvárásokkal összehangolt rendkívüli vezérkari bizottság vizsgálja ki a háborús visszaéléseket.

(mno.hu)

Dr. Szakács László országgyűlési képviselő és dr. Barbarics Ildikó önkormányzati képviselő a lapunkban pár napja megjelent cikk miatt járt utána a komlói kórház helyzetének. Mint kiderült, az intézménynek évi 54 millióra lenne szüksége ahhoz, hogy a környékbeli háziorvosok által felírt laboratóriumi, és az egyéb közös vizsgálatok árát ki tudja fizetni a PTE-nek. Ezek ugyanis havi 4,5 millió forintba kerülnek, amelyet senki sem finanszíroz meg a Komlói Egészségcentrumnak - írja a Dunántúli Napló - online.

A képviselők rámutattak, ha az országos helyzetből indulnak ki, nem tartják kizártnak, hogy ily módon akarja az állam "kivéreztetni" a kis kórházakat, mint amilyen a komlói is. Így azonban 43 ezer ember ellátása kerülne veszélybe, hiszen jelenleg ennyien tartoznak a komlói intézményhez. Szakács László hozzátette, a kormány az éves költségvetési tervben 60 milliárdot állított be a kórházak adósságának rendezéséhez, holott a szükséges összeg már akkor 102 milliárd forint volt. A komlói kórház egyéb adósságait sem fizette még ki teljesen az állam, hiszen jelenleg 90 millióval tartoznak a fűtőerőműnek, és 9 millióval a vízműnek.

(radiologia.hu)

Minél többet dolgozunk, annál nagyobb az esélye annak, hogy többet iszunk a kelleténél - derül ki a több mint 300 ezer embert bevonó finn tanulmányból.

A Finnish Institute of Occupational Health kutatóinak felmérése szerint azok, akik több mint 48 órát dolgoznak hetente, 13 százalékkal nagyobb eséllyel isznak többet, mint azok, akik 48 óránál kevesebbet dolgoznak. "Hiába alacsony a kockázati tényező, az eredményekből az derül ki, hogy a magasabb munkaórák számát egyes emberek egészségtelen szokásokkal kompenzálják. Jelen esetben az ajánlott alkoholszintet túllépő mennyiséggel" - nyilatkozta Marianna Virtanen a tanulmány szerzője.

A kockázatteljes alkoholfogyasztás nők esetében heti 14, férfiak esetében heti 21 italnál több. Ha ennél többet iszunk meg, kifejezetten megemeljük esélyeinket a májproblémákkal, rákkal, stroke-kal, szív- és érrendszeri problémák kialakulásával kapcsolatban.

Virtanen szerint azok, akik többet fogyasztanak alkoholt, olyan munkahelyi problémákat próbálnak esélyesen orvosolni, mint a stressz, depresszió, kimerültség és az alvászavarok. Ugyanakkor hozzátette, a tanulmány csak összefüggést mutat az estékbe nyúló munkaórák és a kockázatteljes alkoholfogyasztás között. Ez önmagában nem elég az ok-okozati összefüggés között. Ahhoz viszont éppen elég lehet, hogy mind az egészségügyi szakértők, mind a döntéshozók nagyobb figyelmet fordítsanak az elnyújtott munkaidő egészségügyi és társadalmi hatásaira.

Virtanen és csoportja több mint 333 ezer ember adatait vizsgálta meg 14 országból. A mindezt követő kontrollvizsgálat további, több mint 100 ezer ember bevonásával készült, 9 ország adatait felhasználva. A kontrollvizsgálat eredménye is megerősíti felvetett elméletet, miszerint a hosszabb munkaidő 11 százalékkal emeli az alkoholfogyasztást. Az eredményeket érdekes módon nem módosította a nem, az életkor, a társadalmi helyzet és a lakóhely sem. Azt viszont nem sikerült tisztázni, hogy más tényezők - például bizonyos személyiségjegyek - okozói lehetnek-e a mértéktelen ivásnak.

(hazipatika)

A brazil egészségügyi miniszter szeretné megfékezni a "császármetszés-járványt", amely azért tört ki, mert a nők jobb szexuális életet remélnek tőle.

A brazil kismamák szeretnék elkerülni a hüvelyi szülés miatti változásokat, ezért voksolnak a császármetszésre. Az ottani egészségbiztosító adatai alapján a császármetszések 84 százaléka magánkórházban történik, az állami intézményekben egyébként a szülések kétötöde történik így.

A császármetszés - mint minden műtét - bizonyos kockázatot foglal magában, hiszen a seb elfertőződhet, illetve a babának légzési nehézségei támadhatnak.

A szakértők úgy vélik, hogy gátlástalan orvosok azért támogatják a gyakorlatot, hogy több pénzt tudjanak keresni. "A brazil nők aggódnak a szexuális életük miatt, és félnek, hogy a hüvelyi szülés megváltoztatja a gát anatómiai sajátosságait, ami tévhiten alapszik" - magyarázta Vera Fonseca, a Brazil Nőgyógyászok Szövetségének elnöke. Az Egyesült Államokban például a szülések 32 százaléka történik császármetszéssel, ami szintén jóval a WHO által javasolt ráta fölött van.

Arthur Chioro brazil egészségügyi miniszter "közegészségügyi problémának" titulálta a jelenséget. "A mostani császármetszés-járvány, ami hazánkban tombol, elfogadhatatlan. Nincs más út, mint közegészségügyi problémaként kezelni, hiszen a normális szülés a normális. Nem fogadhatjuk el, hogy a császármetszés alapja az üzleti érdek vagy a kényelem legyen" - fogalmazott a politikus. Az intézkedéscsomagban szerepel, hogy mostantól minden szülész-nőgyógyász elszámolással tartozik a kormánynak a kismamákra vonatkozó információkkal kapcsolatban.

(vital.hu)

Péntektől kórházi látogatási tilalmat rendeltek el Fejér megye valamennyi fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményének minden osztályán, mert az influenzafigyelő szolgálat adatai szerint a 100 ezer lakosra vonatkoztatott megbetegedési arány valamennyi járás területén jelentősen meghaladta a küszöbértéket - közölte a Fejér Megyei Kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve.

Közleményük szerint az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók aránya meghaladta a járvány küszöbértékének háromszorosát. A légúti mintákból hét esetben influenza A vírust mutattak ki.

Az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek 29,8 százaléka 14 év alatti, 40,7 százaléka pedig 15 és 34 év közötti.Öt esetben közösségi halmozódásról is kaptak jelentést: múlt héten a móri járási intézet területén két általános iskolából és egy óvodából, ezen a héten a székesfehérvári járási intézet területén egy általános iskolából, a móri járási intézet területéről pedig egy óvodából. A működés átmeneti felfüggesztésére egyik esetben sem került sor.

(mno.hu)

Másfél perces bemutatkozó videoüzenetet tett közzé a YouTube-on Colleen Bell, újonnan kinevezett amerikai nagykövet, aki szerdán adta át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek.

Bell magyarul kezdte üzenetét, "jó napot kívánok"-kal köszönt a magyaroknak, majd elmondta, hogy főleg a regionális biztonságra, a Balkán stabilitására, az energiafüggetlenségre és a demokrácia elősegítésére kíván fókuszálni nagyköveti munkája során.

Bell a videóban megemlítette, hogy üzletasszony és televíziós producer is volt, tevékenykedett a non-profit szektorban, 4 gyereke van és nagyon hálás Obama elnöknek, hogy megbíztak benne.

(hvg.hu/youtube.com)