Idén januártól módosult a gyógyszertörvény. Főként annak érdekében, hogy eredményesebben lehessen fellépni az illegális, hamis termékekkel és árusítóikkal szemben.

Legtöbben a neten szerzik be a hamis, illegális gyógyszereket. Egyre több ilyen készítmény fogy, ezért a Gyógyszertörvény szigorítására volt szükség. Idén januártól speciális jogokat és kötelezettségeket kapott a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet - Országos Gyógyszerészeti Intézet (GYEMSZI OGY). 

Ezentúl ha nem engedélyezett terméket talál bármilyen honlapon, elintézheti, hogy ne legyen többé elérhető az adott tartalom, azaz senki ne tudjon onnan a továbbiakban rendelni. Emellett fel is jelentheti a tartalomszolgáltatót, azaz annak a honlapnak a szerkesztőjét, ahol az adott termék megjelent. Kiegészítésképp pedig közzé kell tennie kötelezően ezeket az adatokat, a saját honlapján ismertetnie kell a kérdéses weboldal nevét és címét.

Sokan a közösségi média felületein, vagy webáruházakban reklámozzák, értékesítik termékeiket. Jellemzően azokra a vevőkre utaznak ezek a kereskedők, akik spórolási céllal vásárolnának a neten, illetve akik nem akarnak orvoshoz fordulni a problémájukkal. Itt viszonylag alacsony költséggel és kockázattal adhatnak el hamis gyógyszereket. Emellett pedig a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) információi szerint például a brit gyógyszertermékeket szabályozó ügynökség már Youtube fiókokat is ellenőriz, és csak tavaly több mint 18 ezer olyan videót távolítottak el, amely a látogatót hamis gyógyszereket kínáló netes oldalakra irányította.

Tavaly májusban a Pangea fedőnevű akció is bebizonyította, hogy a magyarok a legtöbb hamis vagy illegális gyógyszert az interneten keresztül rendelik. De nem csak a törvényszegés kockázata áll fenn abban az esetben, ha hamis termék birtokába kerülünk. Egészségünkre is károsak lehetnek ezek a termékek. 
Óriási hasznot hoznak az illegális gyógyszerek, 2010-ben a Vámügyi Világszervezet becslése szerint például a hamis gyógyszerek globális piaca elérte a 200 milliárd dollárt is. Azok a bűnszervezetek, melyek hamis gyógyszerek eladásával foglalkoznak, minden befektetett euró után 200-500 euró hasznot csinálnak - tájékoztat a HENT. Azaz mostani árfolyamon számítva 320 forint körüli befektetéssel 64-160 ezer forint körüli bevételük lesz. 

A hamis termékek behozatala is tilos. A kábítószert, pszichotróp anyagot vagy új pszichoaktív anyagot tartalmazó gyógyszerek és készítmények, például a nyugtatók, az élénkítők, vagy hallucinogén termékek Magyarországra hozatalát külön engedélyeztetni kell - tájékoztatta a Pénzcentrumot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Azaz netes rendelés során ezt is figyelembe kell venni, ha el akarjuk kerülni a büntetést.

(Pénzcentrum)

Évi százmilliárd forintos többletre lenne szükség az egészségügyben ahhoz, hogy ne termelődjön újra a kórházi adósságállomány - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Velkey György hozzátette: az integrált központok létrehozása fontos lépés lehet, de szoros a határidő.

Kevés a forrás a magyar egészségügyben, így törvényszerűen termelődik újra az adósság - mondta a szakember hozzátéve: Magyarország GDP-arányosan is keveset áldoz az egészségügyre a környező országokhoz képest, de az egyes műtétek állami finanszírozása is nagyságrendekkel kisebb például a lengyel térítés mértékénél.

"Egy kolonoszkópiáért egy magyar kórház körülbelül 50 eurót kap, egy lengyel 110-et, egy angol 400-at, egy csípőprotézisért egy magyar 1100 eurót, egy lengyel 2000-et, egy angol pedig 5600-at, tehát nagyságrendi különbségek vannak" - jelezte a kórházszövetség elnöke. Velkey György hozzátette: a lejárt összegű adósságállomány - a szervezet adatai szerint - november végén 68,9 milliárd forint volt. A Beteshda Gyermekkórház főigazgatója hangsúlyozta: évi 100 milliárd forintos többletre volna szükség az egészségügyben ahhoz, hogy ne keletkezzen többé ilyen mértékű adósság.

"Ha egy kormányzati ciklusban növekedne a keret évi 100 milliárd forinttal, az már talán a növekedő gazdasági lehetőségek és a különböző gazdasági mutatók javításával lehetséges pénz lenne és biztos, hogy meghozná - a jóérzésen túl - azt az egészség nyereséget, ami például a gazdaságélénkítésben is jelentős lehetne a munkaerő regenerálásával, illetve az egészségügyi szolgáltatásoknak mint a piacon megjeleníthető szolgáltatások erősödésével" - mondta Velkey György.

A Magyar Kórházszövetség elnöke úgy véli: jó irányba mutat az integrált megyei központok létrehozásának terve, azonban a nyugati példák azt mutatják: érdemes egy-másfél milliós lefedettségű körzetekben gondolkodni. Így ez Magyarországon nem is megyei, hanem inkább egészségügyi térségek szerinti centrumokat jelenthet.

Velkey György megjegyezte: egyelőre nem tudni, mi alapján osztják majd ki a kvótákat, és mely intézmények milyen ellátási területen juthatnak kiemelt szerephez. A határidő szerint áprilisig ki kell alakítani ezeket a központokat - a néhány hónap azonban nem biztos, hogy elegendő lesz ehhez - jegyezte meg. Az elmúlt évben nem volt béremelés, és idén sem várható, pedig az orvosok, szakdolgozók megbecsülésének növelése elengedhetetlen az itthon tartásukhoz - fogalmazott a Magyar Kórházszövetség elnöke.

"Talán kevésbé ismert, hogy a százezer főre jutó szakdolgozók száma a fejlett egészségügyi kultúrájú országokban 2-2,5-szerese a Magyarországon lévőknek, de nemcsak sokkal több pénzt kapnak, hanem sokkal nyugodtabb és nagyobb szakértelmet lekötő, elmélyültebb munkát tudnak ezek az emberek végezni" - jelezte.

Velkey György megjegyezte: a szakorvosképzésbe sokat invesztált a kormány az elmúlt években, s ez érezhető volt a 2013-as orvoselvándorlási statisztikákon is, az adatok valamelyest javultak. A kórházszövetség elnöke kiemelte: a szakorvosi minimálbér bevezetése esetén elengedhetetlen, hogy a többi szakorvos is részesüljön a plusz juttatásban.

"A szakorvosképzésbe nagyon sokat invesztált az elmúlt időszakban a kormány. Nagyon helyes út is volt ez. Az ösztöndíjrendszerek és a különböző nagyjából természetbeni juttatások - az például, hogy a képzés során a tanfolyamok ingyenessé váltak - javítottak a rendszerünkön és több fiatalt itthon is tartott. Az utolsó, 2013-as adatokból látszik, hogy emiatt csökkent a migráció, a tavalyi számokat még nem ismerjük. Igaz, hogy a rendszerben dolgozó szakorvosok várták és várják, hogy ők is megkapják a kiemelt szerepet és elismerést a bérükben is"  - mutatott rá.

A szakorvosi minimálbér bevezetésekor nem lehet különbséget tenni a most végzett és a már praktizáló szakorvosok között - hangsúlyozta a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György beszélt az elvándorlásról is. Úgy fogalmazott: katasztrofális helyzet állhat elő, ha ugyanannyi orvos megy külföldre, mint ahány végez az egyetemen.

"Kiélezett helyzetnek érzem azt, hogy a szakorvosjelöltek elérik a szakorvoskort és az ösztöndíjnak megfelelő szakorvosi minimálbért meg kell, hogy kapják majd, mert különben tarthatatlan bércsökkenés következik be. Itt nem szabad differenciálni, a szakorvosi minimálbért, ha ilyen módon bevezetik, akkor nagyon lényeges, hogy a mellette dolgozó, valamivel idősebb szakorvos is ugyanazt megkapja. A rendszer azt már nem tolerálja, ha itt kettéválasztunk embereket. Azt még elviselte, hogy a szakorvosjelölt a képzéséhez több pénzt kapjon. Az idei költségvetésben, ez egy nagy plusz, 950 millió forint van a szakorvosok képzésbe integrálására. Erre megvan a koncepció, központi szakorvosképzés, hogy legyen mindenkinek státusza - ez egy jó út és ezen kell továbbhaladni. A vészharangok kongatása nélkül muszáj megjegyezni, ha ugyanannyi orvos vándorol ki - mi azt tudjuk csak, hogy hányan kérnek engedélyt a külföldi tájékozódásra -, mint amennyien végeznek az országban, az katasztrófahelyzetet vetít elő. Radikális változásra van szükség, ami a prioritási sorrendben való előrehelyezését jelenti, amivel nem szabad tétovázni" - húzta alá a főigazgató.

Velkey György hangsúlyozta: a három évvel ezelőtti béremelésből kimaradtak bizonyos munkaköri csoportok, az ő rendkívül alacsony bérüket feltétlenül rendezni kellene.

(Inforádió)

Életének nyolcvannegyedik évében elhunyt kedden Naszlady Attila kardiológusprofesszor, a Százak Tanácsának tagja.

Naszlady Attila 1931. november 4-én született Budapesten. 1958-ban szerezte meg orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetemen. 1958-59-ben az esztergomi városi kórház orvosa, 1972-től Országos Korányi Tüdőgyógyászati Intézet vezető főorvosa, majd 1992-től négy éven át főigazgató főorvosa volt. 1996 és 2007 között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi szakszolgálatának önkéntes országos vezetőjeként, 1996-tól 2006-ig a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgató főorvosaként dolgozott. 1980-ban megszerezte az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.

1992-től 1993-ig egészségügyi miniszteri biztos, a Professzorok Batthyány Köre etikai bizottságának póttagja. 2002-től az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségi tagja, a Százak Tanácsának tagja.

Naszlady Attila több hazai és külföldi informatikai, kardiológiai, pulmonológiai tudományos társaság tisztségviselő tagja volt. 1998-ban Gábor Dénes-díjas lett, 1999-ben megkapta a Máltai Szuverén Lovagrend Aranykereszt érdemérmet, 2000-től a Jeruzsálemi Szent Sír lovagrend parancsnoka, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

A Százak Tanácsa honlapján a következő szavakkal búcsúzik: "nagy tudású orvost, szeretetreméltó embert, a közösségért élő és dolgozó igaz barátot veszítettünk el."

(MTI)

Hihetnénk, hogy az egészségügy siralmas állapotában, az egyre égetőbbé váló ápolónőhiány közepette legalább annak nem kell féltenie a munkahelyét, aki a betegek ápolását választotta hivatásul.

A Mezőkövesden élő, és tavaly decemberig az ottani reumakórházban dolgozó Kulcsár Mária esete azt bizonyítja: könnyedén megválnak egy olyan munkatárstól, aki nem hagyja magát súlyos fogyatékossággal élő férjére hivatkozva megalázni.

A negyvenes éveiben járó asszony Pesten találkozott későbbi férjével, a vak Nagy Zoltánnal, akitől egy kisfia is született. Rokoni segítséggel Tatabányán kaptak kölcsönlakást, itt érte őket egy ajánlat hajdani barátjuktól, hogy a mezőkövesdi reumakórházban ápolónőt keresnek. Tavaly februárban állt munkába, igaz, hogy egy gyesen lévő kolléganőt kellett helyettesítenie, de így is két évre biztosnak tűnt az állás.

– Júliusban, vagyis öt hónapi munka után behívatott a főnővér, s azt mondta: visszajön dolgozni az egyik korábbi munkatársuk, igaz, hogy nem az én státuszomra, hanem egy másikra, de mivel én vagyok itt a legújabb dolgozó, nekem kellene felállnom a helyemről. Meghűlt bennem a vér, és nem is értettem, hogyan lehet így sakkozni a státuszokkal, embereket ide-oda tologatni a rendszeren belül – mondja Kulcsár Mária. Kétségbeesése csak fokozódott, amikor a főnővér azzal „vigasztalta”, hogy munkanélküliként legalább többet lehet a kisfiával, meg a vak férjével.

A teljes cikk a Nol.hu oldalon olvasható.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a lapot arról tájékoztatta, hogy a tervek szerint az idén is kiírják a pályázatot a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra, a szükséges forrás rendelkezésre áll.

A Napi Gazdaság a cikkben emlékeztet arra, hogy tavaly októberben hasonló célú pályázat zárult. Ennek lényege az volt, hogy ösztönözze a 12 hónapja betöltetlen körzetekben az orvosok letelepedését, a pályázók 6-10 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhettek, amennyiben vállalták, hogy legalább négy évig a praxisban dolgoznak. A beadott 46 pályázatból 41 kapott nyertes minősítést, végül 38 háziorvossal kötött támogatási és finanszírozási szerződést az OEP, nekik az 500 millió forintos pályázati keretből 412,8 millió forintot fizetett ki az egészségpénztár - számol be a napilap.

(Napi Gazdaság)

Ismét állami kézbe kell venni a kórházi laboratóriumokat, a CT- és MR készülékeket, a művesekezelést és meg kell akadályozni, hogy állami kórházban magán-egészségügyi szolgáltatást nyújtsanak. Orbán Viktor erre utasította Zombor Gábor egészségügyi államtitkárt. A magyarok közül ugyanis a legtöbben nem akarják igénybe venni a fizetős egészségügyi ellátást.

A magánellátást inkább csak a fővárosban népszerű, ám ott is csak egy szűk réteg körében. Ez tegnap hangzott el egy kormányzati háttérbeszélgetésen. Szó volt arról is, hogy bár sokan érdekeltek a magánszolgáltatásban, az állam a társadalombiztosítási rendszert akarja fenntartani. A kormányzati forrás szerint az egészségügy egyre több pénzt kap, a kórházak épülnek, ezért sem indokolt, hogy muszáj legyen magán szolgáltatást igénybe venni.

Mindez azért érdekes, mert Zombor a múlt héten az Origónak arról beszélt, elképzelhetőnek tartja az egészségügyben a magánbiztosítók megjelenését. A kijelentést úgy árnyalta: azt azért nem akarják, hogy pénzért gyorsabban és jobb minőségű orvosi ellátáshoz lehessen jutni az OEP által finanszírozott kórházakban és rendelőkben, ezért az állami és a magánellátást oly módon akarják szétválasztani, hogy a jövőben ne lehessen majd állami kórházban magán-egészségügyi szolgáltatást nyújtani. A tegnapi háttérbeszélgetésen viszont az derült ki, hogy Orbán inkább államosítani akar.

Az egészségüggyel kapcsolatban szóba került az orvosképzés, amit a kormányzati forrás szerint fejleszteni, bővíteni kellene Magyarországon. Ismét önálló egyetemekre lenne szükség, mert Magyarországon híresen jó a képzés és megfelelő támogatással el lehetne érni, hogy még több fizető hallgató érkezzen akár Pécsre, Debrecenbe, vagy Budapestre.

(Népszava)

Sokan a hosszú, világos nappalok miatt szeretik a nyarat. A tél pedig pont az ellenkezőjével szolgál, és a sötétség sokakra nyomasztóan hat. A pszichológusok évszaktól függő depressziónak nevezik a jelenséget.

Fotó: Pascal Pavani / Europress/AFP

 Egy Forsa-felmérés szerint egyes években akár minden harmadik megkérdezett azt válaszolta, hogy a hosszú téli sötétség megterheli a pszichéjüket.

 A tél miatti rossz hangulat hasonló tünetekkel jelentkezik, mint a depresszió: levertség, nyomott hangulat, nagy alvásigény, gyengébb teljesítmény. Azonban a „rendes” depressziótól eltérően a téli depresszió elmúlik, amint a napok újra világosabbak és hosszabbak lesznek. Addig is, míg ez bekövetkezik, adunk néhány tippet a Focus.de cikke alapján, hogy a lehangoltságból ne legyen téli depresszió.

A fényhiány miatt borongunk

A téli melankolikus hangulat oka a fényhiány: emiatt a szervezetben kevesebb szerotonin szabadul fel, ez az anyag felelős az agyban a jókedvért.

 A szakemberek ilyenkor vagy fényterápiával, vagy nagy dózisban adagolt orbáncfűvel próbálják a pszichét újra egyensúlyba hozni. Antidepresszánsokra ritkán van szükség.

 Kedélyjavító módszerek mindennapokra

 Amint a kezelés hatni kezd, vagy legalábbis enyhülnek a tünetek, egyszerű, mindennapi módszereket is segítségül hívhatunk, hogy kimásszunk a téli borongós hangulat mély gödréből.

 A Forsa-kutatás résztvevőinek 84 százaléka szerint a legjobb hangulatjavító, ha eltöltünk egy kellemes estét a saját otthonunkban.

 Következzen most 6 módszer, amivel nemcsak átvészelhetjük a téli depressziót, hanem a jókedvünket sem veszítjük el.

1. Töltődjünk fel fénnyel! Minden nap töltsünk legalább egy negyed órát a szabad levegőn, lehetőség szerint a nappali világosban. Reggel időzítővel borítsuk fénybe a hálószobát: bár nem a nap természetes fénye, de elég világosságot ad ahhoz, hogy véget vessen a téli álom periódusának.

2. Sportoljunk! Jót teszünk vele testnek, léleknek egyaránt. Ilyenkor ugyanis a szervezetünk endorfint termel, ami a szerotonin mellett a szervezetben előállított és a boldogságérzetért felelős anyag. Tulajdonképpen mindegy, hogy egy köredzésen vesz részt valaki, vagy inkább jógázik, csak a saját tapasztalataink a mérvadóak. A legjobb az lenne, ha a szabadban tudnánk sportolni: optimális a fényben és a szabad levegőn.

3. Szervezzünk programokat! Menjünk moziba, színházba, múzeumba, a lényeg, hogy ne veszítsük el a kedvünket.

4. Kényeztessük magunkat! Ha naponta eltöltünk egy-két órát egy fürdőben, vagy egy-egy hétvégét egy wellnesshotelben, elfeledteti velünk, hogy a tél hosszú, sötét és lehangoló.

5. Próbáljunk ki valami újdonságot! Új frizura vagy tánctanfolyam: ezeket férfiak is kipróbálhatják, nem csak nők, és farsang előtt még praktikus is lehet. A hölgyek vegyenek részt divatbemutatón, és akár próbálják is fel a tavaszra ígért újdonságokat.

6. Együk magunkat jókedvűre! A zsír, cukor, szénhidrátok kombinációja gyorsan megemeli a szerotoninszintet, így feltöltődhetünk jókedvvel. A legjobb vigasztaló természetesen a csokoládé, és kis mennyiségben pedig nem is hizlal (annyira). Akik más hangulatjavítót eszegetnének, azoknak a banánt, a tésztaféléket, a lazacot, a csilis ételeket, a kávét, a diót, mogyorót, mandulát vagy pisztáciát ajánljuk.

(forrás: Focus.de, szerző: UDM, MNO)

A kivizsgálástól a gyógyításon át a betegek utánkövetéséig most mindenhez hozzá akar nyúlni az ágazat vezetése.

Az onkológiai betegek diagnózisára és kezelésére fordított kiadások 2013-ban megközelítették a 160 milliárd forintot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint. A kórházak csaknem kétszer annyit, majdnem 70 milliárdot fordítottak onkológiai ellátásra, mint 2001-ben, a gyógyszer-támogatás összege meghaladta az 54 milliárdot, a csak kórházban alkalmazható rákgyógyszerek beszerzésére további 21,3 milliárdot költött az OEP.

Mindez azonban szinte meg sem látszik a magyarok rákhalálozási statisztikáján, ami a növekvő kiadások ellenére szinte jottányit sem javult az elmúlt évtizedekben.

Sőt, az elmúlt ötven évben Magyarországon 48 százalékkal nőtt a rákos megbetegedések miatti halálesetek száma: az Európai Unióban 100 ezer lakosra 166,9 halálozás jutott 2010-ben, Magyarországon 238,8.

Az egészségügyi államtitkárság szerint a várólista-csökkentés és a kórházi struktúra-átalakítás mellett ez is olyan terület, amelyen konkrét eredményeket kell és lehet is felmutatni. Ehhez azonban – mint Zombor Gábor a napokban újságírók előtt közölte –, központosítani kell az onkológiai ellátást, és el kell érni, hogy csak a megfelelő diagnosztikai és terápiás lehetőségekkel ellátott, akkreditált osztályok, részlegek fogadhassanak daganatos betegeket. Az államtitkár szerint jelenleg 70 ilyen hely van az országban, de 145-ről jelentenek onkológiai ellátást.

Az OEP adatai szerint 2013-ban 94 helyen működött onkológiai szakrendelés, 88-ban onkológiai gondozó, 30 kórházban folyt fekvőbeteg-ellátás és 12-ben sugárterápia. Ám amíg Heves, Nógrád, Veszprém, Pest, Fejér és Tolna megyében az éves onkológiai ágyak kihasználtsága a 40 százalékot sem érte el, Budapesten 60 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében 70 százalék feletti volt az ágykihasználtság.

Zombor Gábor szerint a központosítás a „közeli jövőben” megtörténik. Az onkológiai terápia sikerességét azzal is növelni szeretnék, hogy hatékonyabbá teszik a diagnosztikai ellátást, és biztosítják a betegek európai standardok szerinti nyomon követéét is. (Utóbbi azért nélkülözhetetlen, mert csak így lehet tudni, hogy az adott kemoterápia még használ, vagy inkább már árt egy adott betegnél.) Ezért a CT, MR, illetve PET-CT vizsgálatoknál, valamint a mammográfiánál a jelenleginél sokkal komolyabb betegirányító és kapacitás-elosztó szerepet kap az OEP, amely annak érdekében, hogy ne szenvedjen késedelmet a rákgyanús esetek kivizsgálása, a „felesleges” drága képalkotó vizsgálatokat korlátozni fogja – mondta az államtitkár. Nem elfogadható ugyanis, közölte, hogy míg például a közpénzből finanszírozott mammográfiás kapacitások 50 százalékát nem veszik igénybe a nők, addig a daganatgyanús betegeknek akár fél-egy évet is várniuk kell mammográfiára.

Eddig hiába voltak a protokollok

Az onkológusok már régóta sürgetik a terület átszervezését. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója emlékeztetett: hiába mondják ki egyértelműen a protokollok, hogy ha az adott intézményben nincsenek meg a beteg teljes körű gyógyításához szükséges feltételek, akkor a pácienst el kell küldeni oda, ahol ez rendelkezésre áll, a valóságban nem ez történik. Az egyik kórházban megcsinálják a CT-t, majd elküldik a beteget máshová molekuláris patológiára, egy harmadik helyen elvégzik a PET-CT vizsgálatot, majd megoperálják, egy negyedik helyen pedig besugarazzák. Az összes szükséges vizsgálat elvégzése akkor is időbe telik, ha egy helyen végzik el azokat, így viszont még több időt veszít a beteg. Ezért is fontos az onkológiai ellátás centralizálása, olyan központok kialakítása, amelyekben a beteg egy helyen kaphat diagnózist, azután megoperálják, és ha kell, sugárkezelést vagy kemoterápiát is kap.

(Haiman Éva vg.hu)

Ezt támasztja alá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentése, amely azonnali cselekvésre buzdítja a világ kormányait a krónikus betegségek okozta globális nyomás enyhítése érdekében.

"A globális közösségnek meg van a lehetősége arra, hogy megváltoztassa a nem fertőző betegségek terjedésének ütemét" - hangsúlyozta Margaret Chan, a WHO főigazgatója, a nem fertőző betegségek globális mutatóiról szóló 2014-es jelentés ismertetésekor.

"Évente mindössze fejenkénti 1-3 dollár ráfordítással az országok jelentősen csökkenthetik a nem fertőző betegségek előfordulását és a belőlük eredő halálesetek számát. 2015-ben minden országnak saját célkitűzéseket és költséghatékony lépéseket kell kidolgoznia. Amennyiben nem így lesz, akkor továbbra is több millióan fognak ideje korán meghalni" - fogalmazott Chan.

A jelentés szerint a nem fertőző betegségek okozta korai halálozások többsége megelőzhető. A 2012-ben regisztrált 38 millió ilyen haláleset közül 16 millió - 42 százalék - volt idő előtti és megelőzhető, szemben a 2000-ben regisztrált 14,6 millióval.

A krónikus betegségekből eredő korai halálozások száma jelentősen csökkenthető a dohány- és alkoholtermékek fogyasztásának csökkentését, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód visszaszorítását, valamint az általános egészségügyi ellátás javítását célzó kormányintézkedésekkel - húzta alá a jelentés.

A dokumentum szerint különösen az alacsony-, és közepes jövedelmű országokban van szükség még több erőfeszítésre: ezeken a területeken a nem fertőző betegségekben elhunytak száma meghaladja a fertőző betegségekben maghaltakét. A krónikus betegségekből eredő halálozások majdnem háromnegyede és a 16 millió korai haláleset 82 százaléka ezekben az országokban történik.

A jelentés kitér a WHO 2013-2020-as globális akciótervére, amelynek célja, hogy 2025-ig 25 százalékkal csökkenjen a krónikus betegségek okozta halálesetek száma. Az ebben megfogalmazott kilenc globális célkitűzés között szerepel az olyan rizikófaktorok visszaszorítása, mint a dohányzás, a sófogyasztás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás és a túlzott alkoholfogyasztás.

Sok országban már sikerrel bevezettek bizonyos intézkedéseket. A regionális, illetve országos szintű sikertörténetek között említi a jelentés Törökországot - a dohánytermékek árusítására és reklámozására vonatkozó szigorú korlátozásai -, Magyarországot - az egészségre káros étel- és italösszetevőkre kivetett adó -, és Argentínát, Brazíliát, Chilét, Kanadát, Mexikót és az Egyesült Államokat - a csomagolt ételek és a kenyerek sótartalmának csökkentése - miatt.

Habár néhány ország komoly előrelépéseket tesz a globális célok elérése érdekében, a többség el van maradva. A nem fertőző betegségek hátráltatják a szegénység enyhítését célzó erőfeszítéseket és fenyegetést jelentenek a fejlődésre. Ha az emberek lebetegednek, vagy meghalnak életük teljében, akkor csökken a termelékenység. A betegségek kezelésének költségei pusztítóak lehetnek mind az egyénre, mind az ország egészségügyi rendszerére nézve - olvasható a WHO honlapján.

A becslések szerint 2011 és 2025 között a nem fertőző betegségek 7000 milliárd dollárt fognak felemészteni az alacsony-, és közepes jövedelmű országokban. A WHO becslései szerint a krónikus betegségek okozta globális nyomás enyhítése ugyanakkor 11,2 milliárd dollárba kerülne évente, ami fejenkénti 1-3 dollár ráfordítást jelent.

(inforadio.hu)

A gyerek egyszerűen sosem lakott jól, az ulmi kutatók ezt a telítettségi hormon nem megfelelő működésére vezették vissza. Mióta a gyerek a leptin nevű hormon egy mesterségesen előállított formáját kapja, kevesebbet eszik, és fogyott is – adta hírül Martin Wabitsch kutatócsoportja a New England Journal of Medicine című orvosi szaklapban.

Bár az Ulmi Egyetemi Klinika orvosai „új betegségnek” tartják felfedezésüket, a Német Belgyógyászok Társaságának (DGIM) szakértői erről más véleményen vannak.

„Az ulmi eredmények a tudomány számára igen érdekesek és óriási az értékük, klinikai szempontból azonban a felfedezett mutáció abszolút ritkaság, ezért nagyon valószínűtlen, hogy az alkalmazott gyógymód más túlsúlyosokon is segíthetne” – vélekedett Petra-Maria Schumm-Draeger, a DGIM vezetőségi tagja. A leptin működését már húsz éve ismeri a tudomány. A zsírszövetben képződik, és az agyban gátolja a táplálékfelvételt.

(csaladhalo.hu)