Anyagi okokból még hónapokig nem tudja használni a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ a nem rég megépített helikopter leszállópályát.

Ez pedig súlyos fennakadásokat okoz a sürgősségi betegellátásban, írja a Délmagyar.

"Október 28-a óta érvényes az az új jogszabály, amely a korábbinál jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz a klinikai helikopterleszállókkal kapcsolatosan. Mi még a régi rend alapján kezdtük meg az építkezést, az új jogi környezet azonban jelentős anyagi terhet rótt ránk" – mondta Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági-műszaki főigazgatója a lapnak.

Az új előírások között egészen abszurdak is vannak, mint például az, hogy a repülőtérnek minősülő klinikai leszállóhelyen a biztonsági őröket speciális vágóeszközzel és tűzoltó védőfelszereléssel kell ellátni, sőt egy 40 órás tabfolyamot is el kell végezniük. Majó szerint ez azért furcsa, mert amikor a mentőhelikopter egy autópályán vagy egy tanyán száll le, hogy felvegye a súlyos beteget, akkor sem ilyen felszereléssel várják. "Ha minden előírásnak meg akarunk felelni, az nagyjából 10 millió forintos pluszkiadást jelent, amely nem volt betervezve a költségvetésbe" – mondta el Majó.

Mivel a kilinikát üzemeltető egyetemnek nincs pénze ezekre az extra fejlesztésekre, tárgyalásokat kezdeményeztek az Emberi Erőforrás Minisztériummal, hogy tisztázzák, kit terhelnek ezek a költségek. Ha sikerül egyezségre jutni a minisztériummal, akkor beadják a működési engedély kérelmet, amelynek az elbírálási ideje 3 hónap.

Ameddig nem üzemel a klinika leszállója, a helikopterek a városszéli repülőtérre érkeznek, amely negyed óra autóútra van a kórháztól. Bizonyos páciensek esetében veszélyesen sok lehet ez az utazással elpazarolt idő. Az ilyen, úgynevezett időkritikus betegekből Szegedre évente ötvenet hoz a mentőhelikopter, írja a Délmagyar.

(index.hu)

Azt ígérik, a műtétek kétharmadát év végéig elvégzik

Tavaszra felszámolhatják a kórházak adósságát, év végéig jelentősen csökkennek a várólisták, és a kormány a szakorvosjelöltek esetében kiterjeszti az ösztöndíjrendszert – erről beszélt Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár. Változás várható több egészségügyi háttérintézmény esetében is.

 Év végéig a várólistás műtétek kétharmadát végezhetik el a kórházakban a kormány intézkedései nyomán – hangzott el az egészségügyért felelős államtitkárság háttérbeszélgetésén. Ismeretes, tavaly év végén a szaktárca egymilliárd forintot különített el csípő- és térdprotézis-operációkra, amely összegből a legrégebben várakozó 1500 beteget operálják meg. Az idén további ötmilliárd forint érkezik e célra – mondta el tegnap Zombor Gábor szakállamtitkár.

A műtétek minél gyorsabb elvégzése érdekében hamarosan létrejön egy testület a szaktárca, s az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által delegált szakemberekből, akik valamennyi kórháznál felülvizsgálják a várólistákat és felkeresik az érintett betegeket. Jelenleg van olyan kórház, ahol nincs várólista, máshol viszont akár két-három évet is kell várni egy adott operációra. A beavatkozásokhoz szükséges eszközöket – például a protéziseket – egyébként központilag fogja beszerezni az OEP, amelynek fontos szerepe lesz a betegirányításban is.

Néhány héten belül elkészülhet az a jogszabály, amely a szakorvosképzéssel kapcsolatos változásokat tartalmazza, így egyebek mellett azt, hogy a kormány kiterjeszti a szakorvosjelöltek számára indított ösztöndíjrendszert. Ezenkívül a törvényben lefektetik, hogy a program lejárta után a végzett szakorvos fizetésének szintje nem lehet kevesebb annál, mint amennyit ösztöndíjasként kapott. Márciusra elkészülhet az alapellátásról szóló törvény is, amely alapján többek között bővítik a szűrési feladatokat.

 A szaktárca tervei közt szerepel az onkológiai ellátás felülvizsgálata is, céljuk többek között, hogy a kezeléseket csak az erre megfelelő centrumokban lehessen végezni. Erre azért is szükség van, mert bár az onkológiai ellátásra egyre több pénz jut – tíz év alatt megháromszorozódott az erre fordított összeg –, a gyógyulási arányok évek óta nem mozdulnak el a harminc százalékról.

 Az államtitkárság mielőbb rendezni kívánja a kórházak helyzetét is: a tervek szerint március végére vehetik át az intézmények adósságállományát, s a cél, hogy ezt követően olyan működési rendszer alakuljon ki, hogy a tartozások ne termelődhessenek újra. Ezért az átalakításokról a jövő héten egyeztetések indulnak országszerte.

 Nemcsak a kórházak, de az egészségügyi háttérintézmények is jelentős változásokra, feladataik megváltozására számíthatnak idén. A tárca álláspontja szerint az új rendszer az átalakítással egyszerűsödik és átláthatóbb lesz. A legutóbbi egészségügyi salátatörvény már rendelkezett arról, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) jogutódja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, amely a kórházak működtetéséért felel. Változás, hogy a korábban GYEMSZI-hez tartozó gyógyszerhatóság önálló intézet lesz: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a jövőben a gyógyszerekkel, táplálékkiegészítőkkel kapcsolatos teendőkkel foglalkozik, továbbá ide kerülnek át az Országos Tisztiorvosi Hivataltól a patikákkal kapcsolatos feladatok. Ezenkívül létrejön egy önálló népegészségügyi intézet is.

(Magyar Nemzet Online)

Mint kiderült, a középkorú férfit néhány napja műtötték, daganatos beteg volt. Hétfő reggelig semmilyen jelét nem adta annak, hogy lelki krízisbe is került, a családja éppúgy megrendülten áll a történtek előtt.

Nem lehet kétséges ugyanakkor, hogy óriási elszánás volt benne. Reggel ugyanis a szokásos napi rutinellátást követően az ágyából felkelt, odament az ablakhoz, felállt a székre, s a betegtársak kiáltása ellenére azonnal a kórházi erkélyre lépett, a korlátról átlépve pedig ugrott. Nem tudták megmenteni az életét.

Ilyenkor mindig felvetődik, hogy a betegek biztonságára kinek kell ügyelnie. Kikezdhetetlen tény, hogy a páciensek döntő része gyógyulni érkezik a kórházba, nagyon ritkán, de előfordul ilyen eset.

A kórház nem börtön, az ablakokon nincs rács. Ebben az esetben is a szobában lévő erkélyajtó zárva volt, az ablakokat azonban nyitják, hisz szellőztetni kell. Nincs olyan, hogy egy beteg mellett mindig ott áll egy nővér. A pszichiáter segítségét pedig akkor kérik, ha látják a betegen a lelki krízis jelét.

Oláh professzor arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, amely a jog és az orvosetika között feszül. A törvény betűje szerint mindenről azonnal tájékoztatni kell a beteget, de az orvos pontosan tudja, hogy a reményt senkitől sem lehet elvenni.

(Kisalföld.hu)

Mégis lehetnek magánbiztosítók az egészségügyben, noha korábban a kormánypárt kelt ki a legélesebben ez ellen.

A VS.hu felidézi, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár múlt heti nyilatkozatában arról beszélt, hogy elképzelhetőnek tartja az egészségügyben a magánbiztosítók megjelenését. Mint mondta, az állam fenntartja a társadalombiztosítást az OEP-en keresztül, de emellett kialakulhat egy olyan rendszer, amiben egyéni felelősségvállalás alapján lehet jobb szolgáltatáshoz jutni.

2007-ben a Fidesz elnöksége még azzal érvelt a több-biztosítós rendszer ellen, hogy az kettészakítaná az országot, Mikola István szerint ép ésszel felvállalhatatlan, nemzeti tragédia lenne ennek a bevezetése. A KDNP a Fidesz nevében is közölte: kormányon visszavonnák az átalakítást. A Fidesz 1998-as választási programjában viszont még szerepelt a több-biztosítós rendszer. Erre Orbán azt mondta: egy kormányülés után jutottak arra, hogy egy ilyen modell a társadalom számára elviselhetetlen következményekkel járna, az emberek tekintélyes része kiesne a rendszerből és óriási különbség alakulna ki a szegények és gazdagok gyógyulási lehetőségei közt.

Az ellenzék és egyes szakértők szerint a Fidesz már 2011-re megvalósította a kétpilléres egészségbiztosítást – az szja-törvény módosításával lehetővé vált, hogy a munkáltató betegségbiztosítást is adómentesen fizethessen a dolgozóinak, ami a magánpraxis felé tolhatja az érintetteket.

Zombor a magánbiztosítókra vonatkozó elképzelést azzal árnyalta, hogy a kormány az állami- és magánellátást úgy választaná szét, hogy a jövőben ne lehessen állami kórházban magánszolgáltatást nyújtani, az OEP által finanszírozott intézményekben pénzért ne járjon gyorsabb, jobb minőségű ellátás.

Most a kórházak pénzt kérhetnek a külföldi, valamint a nem biztosított betegek után. A CT- vagy MR-vizsgálatokat és a művesekezelést az intézmények többségében magánszolgáltatók biztosítják. Ha ezek a lehetőségek megszűnnek, akkor még több pénztől esik el a közellátás és több szakember távozhat külföldre.

(hir24/vs.hu)

A jelenlegi kilenc helyett négy nagy intézmény lesz

Teljesen elkülönülnek egymástól az egészségügyi háttérintézmények, a folyamat részeként pedig erősödik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerepe – mondta  Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy szakpolitikai háttérbeszélgetésen.

 Kifejtette, az átalakítás elemeként a jelenlegi összesen kilenc helyett az alábbi négy intézmény alakul meg: elsősorban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal mint középirányító szerv, amelynek háttérintézményeként megkezdi működését az Országos Közegészségügyi Központ. Továbbra is fennmarad az Országos Epidemiológiai Központ, és létrejön a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, amely főként módszertani és egészségfejlesztési feladatokat lát majd el.

Az államtitkár beszámolója szerint átalakul a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) is, így több szervezeti egység kiválásával és önállósításával kizárólag fenntartói feladatokra és az állam tulajdonosi jogköreinek gyakorlására „összpontosít” mint Állami Egészségügyi Ellátó Központ.

Emellett többletfeladatokat kap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a jövőben ellátásszervezéssel és finanszírozási teendőkkel foglalkozik majd. Több más, például a GYEMSZI-ből kivált szervezet összeolvadásával megalakul az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, illetve – szintén több intézmény integrációjával – az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ is.

 Mellettük az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megmarad független szervezetként, ám újabb kompetenciákkal bővül: minőségértékelési és -fejlesztési feladatokat is elláthat.

(Magyar Hírlap)

Lassan elfogynak az orvosok, és az egészségügy szakképzett egészségügyi személyzet... A fiatalok is inkább odakintről törlesztik a diákhitelt. Kivándorlásról azonban nincs szó – mint kiderült.

 Az októberi KSH adatok szerint – amely még a 2013 év eleji információkra épült – 350 ezerre volt tehető a hivatalosan kivándoloroltak száma. A valójában már akkor is lényegesen többen távoztak az országból, különösen akkor, ha a dolozni járókat is hozzáadjuk. Bár sokan közülük már megtapasztalták, hogy a kerítés a határokon túl sem feltétlenül készül kolbászból – a hazájukat elhagyók száma azóta sem csökkent, sőt!

– Az EU-s tagállamokon belül szabadon lehet mozogni turistaként, vagy munkavállalóként, így az Európai Unióhoz tartozó országokon belül nem beszélhetünk sem bevándorlásról, sem kivándorlásról, hiszen egy, közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozgunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos, Kossuth Rádió Vasárnapi újság című músorában elhangzó riportjában.

Orbán Viktor annak kapcsán fejtette ki álláspontját, hogy még mindig bírálják Európa-szerte a néhány nappal ezelőtti kijelentését, mely szerint a megélhetési bevándorlók nem kívánatosak az országban.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra is, hogy bevándorlásnak azt nevezik, amikor az unión kívüli országokból érkeznek emberek az EU-ba.

– Az uniós szabályozás alapján ha valaki engedély nélkül lép be Magyarországra, és az őt igazoltatónak papírt mutat fel és azt mondja, politikai menekült és menedékjogot kér, akkor őt többé nem lehet úgy kezelni – ami egyébként a valóságnak megfelelne –, hogy ő egy megélhetési bevándorló – jelentette ki a miniszterelnök.

Forrás: Kossuth Rádió

Hallottuk a házból, ahogy szirénázva megérkezik az Újlaki utcához a mentőautó, megkönnyebbültünk, hogy már nincs messze a segítség, de a sofőr kénytelen volt megfordulni, és egy hatalmas kerülőt tenni. Akkor pedig már késő volt, az édesanyám meghalt, és hiába próbálták 50 percig újraéleszteni, nem tehettek csodát – mondta a Blikknek megtörten Boda János.

A férfi anyja, Bodáné Zsuzsa (†64) január 2-án lett rosszul. 12 éves unokájával játszott az Aba utcai házban, amikor váratlanul elgyengült. Éppen hívtam a kislányomat, mert úgy terveztük, hogy délután fürdőbe megyünk, amikor kétségbeesve mondta, hogy hatalmas baj van. Azonnal hívtuk a mentőket, és rohantam a bátyámmal a házhoz. Még akkor is a mentőkkel beszéltem, amikor az édesanyám elvesztette az eszméletét – emlékezett vissza a megrázó percekre János.

December 8-án helyezték ki a virágágyásokat a Nagykőrösi út–Újlaki utca sarkára: ez a kereszteződés a Wekerle-telep egyetlen összeköttetését jelentette délen az úthálózattal. A férfi a tragédia óta elszántan kutatja, hogy miért kerültek oda a faládák.

– Azt mondták a polgármesteri hivatalban, hogy zajvédelmi fal meghosszabbításaként helyezték oda azokat a nyeszlett fákat az utca végébe. Kerestem a polgármestert, de nem fogadott. Kérdeztem a katasztrófavédőket, hogy tudnak-e róla; azt válaszolták, hogy kiküldenek egy stábot, és írásban tájékoztatnak, ha megvizsgálták a helyzetet. Azóta sem történt semmi – mondta keserűen.

A Blikk is kereste a polgármesteri hivatalt, ahol napokon át választ ígértek kérdéseinkre, ám ez lapzártánkig nem történt meg. Kérdeztük a mentőket és a katasztrófavédőket is a kialakult helyzetről, de ők sem válaszoltak a Blikk kérdéseire.

Nem ez az első eset, ami azért ért tragikus véget, mert a mentő nem tudott időben a beteghez jutni. Mint azt a lap korábban megírta, tavaly októberben egy 61 éves férfi a teniszpályán halt meg, mert nem tudtak bemenni érte a mentők. Ahogy a Blikk kiderítette, a közeli lakópark működtetői vágták el az utakat, hogy ellehetetlenítsék a sportklub működését. Miután lapunkban megjelent az ügy, az útzárat csendben felszámolták.

(Blikk.hu)

Csúcsot döntöttek a Magyarországra hazalátogató és a rövid itt tartózkodás alatt magánorvosi szolgáltatást kereső és foglaló páciensek száma, a Foglaljorvost.hu online magánorvosi időpontfoglaló oldal tapasztalatai alapján. A december csúcsszezon lett azoknál az orvosoknál, akik nyitva tartottak a hónap közepe után is.

Már novemberben megszaporodtak az egy napra 2-3 szolgáltatást elintézni szándékozók megkeresései, ám december közepén tetőzött azoknak a foglalásoknak a száma, akik a kiszemelt pár napra szerették volna időzíteni aktuális orvosi vizsgálataikat. Elsősorban aktuális megelőző, rákszűrő vizsgálatok és kontrollokra foglaltak időpontot, de gyakoriak voltak az aznapra időzített kisebb beavatkozások anyajegylevétel, lézeres kezelések foglalása is.

Sokszor felnőtt- és gyermekvizsgálatokat is egy időre próbáltak időzíteni a foglalók, mely jelzi, hogy gyermekeik számára is szívesebben foglalnak időpontot a jól bevált hazai szakemberekhez.

A statisztikák szerint 600000 magyar dolgozik külföldön, ebből a Foglaljorvost.hu tapasztalatai alapján is több tízezerre tehető azok száma, akik hazajárnak elintézni orvosi vizsgálataikat. 

(sajtóközlemény)

Az Európai Bizottság döntése alapján az EU-ban szabad forgalmú szerként megvásárolható lenne a patikákban a sürgősségi fogamzásgátló, de az egészségügyért felelős tárca vénykötelessé tette a szert. Négy másik tagállamban is korlátozták a tablettához való hozzáférést.

Az egészségügyért felelős tárca vénykötelessé tette azt a sürgősségi fogamzásgátló tablettát, amely január elején az Európai Bizottság döntése alapján elvben szabadforgalmú szerként szerte az unióban megvásárolható lenne a patikákban - írta pénteki számában a Népszabadság a Magyar Közlönyben megjelent jogszabály-módosításra hivatkozva.

A lap emlékeztetett: az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) még novemberben tette közzé honlapján az ajánlást, amellyel az ellaOne sürgősségi fogamzásgátlót minden tagországában kivette a receptköteles készítmények köréből. A hatóság javaslatát az Európai Bizottság jóváhagyta.

A lap szerint ezek a döntések általában minden tagállamra érvényesek, de a közösségi szabályozás lehetővé teszi "a fogamzásgátló, illetve magzatelhajtó szerek értékesítésével, szállításával és felhasználásával" kapcsolatban tiltó vagy korlátozó jogszabályok elfogadását. Magyarországon éltek a lehetőséggel és továbbra is korlátozzák a hozzáférést a tablettához, amely az aktus utáni 72 órán belül megakadályozza a terhességet.

A Népszabadság ismertette: nem csupán Magyarországon nehezítik így a megvásárlását, hanem Horvátországban, Lengyelországban, Németországban és Olaszországban is. Ugyanakkor Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Dániában, Észtországban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Svédországban a vásárló maga veheti le a polcról az esemény utáni tablettát.

(MTI)

A magyar gyermek-egészségügyben dolgozó szakemberek az alulfinanszírozottság ellenére, hivatástudatukból adódóan is elkötelezettek. A K&H gyógyvarázs felmérésében résztvevő 39 gyermek-egészségügyi intézmény válaszaiból az is kiderül, hogy a gyermekgyógyászok szakmailag felkészültek és nyitottak az új eljárások, eszközök befogadására, alkalmazására.

A K&H gyógyvarázs kérdőíves felmérésben 39 gyermek-egészségügyi intézmény vett részt, akik nagyrészt (70%-ban) egyetértenek azzal, hogy bár nagyon sok nehézséggel kell szembenézniük nap mint nap, a hazai gyermekellátásban dolgozók ennek ellenére motiváltak, elkötelezettek, ami elsősorban a hivatástudatból, a gyermekekkel való kapcsolatukból adódik. Ugyanakkor a válaszadók 10%-a szerint ez a motiváltság az utóbbi időben a külső körülmények – alulfinanszírozottság, az orvosok túlterheltsége, anyagi, megélhetési problémák – hatására csökken, de még így is magasabb, mint a felnőtt gyógyászatban dolgozó kollégáik esetében.

A válaszadók a motiváltság növelését az alábbi lehetőségekben látják: az előbb említett problémák megszüntetése mellett oktatás, képzés, életpálya modell és ösztöndíjak, de a legfontosabb talán a társadalmi megbecsülés és elismertség növelése.

A válaszadók 70%-a szerint a hazai gyermekegészségügy szereplői ismerik a legmodernebb eljárásokat, kezeléseket, ami kiemelkedően jó arány, mint ahogy az is, hogy a legtöbbjükben (90%) nagy a nyitottság a különböző szakmai képzések iránt. Ugyanakkor többen felhívták a figyelmet a területi ellátórendszerben dolgozók képzési nehézségeire, illetve a szakmai fejlődés személyfüggőségére (idősebb szakemberek internet használata, konferenciák magas költségei). A gátoló tények között egyértelműen a költségigényesség, illetve a szakemberek túlterheltsége miatti kapacitáshiány állt a vezető helyen.

„Az új eljárások, technológiák ismerete önmagában sajnos nem mindig elég. Azok alkalmazásához szükség van az előzőeknél modernebb készülékekre, amelyek beszerzése jelentős anyagi terhet ró a gyermek-egészségügyi intézményekre. Így az új eszköz sok esetben csak álom marad. Ebben nyújt segítséget a K&H gyógyvarázs programja, amely immár 11 éve támogatja ezen intézményeket a számukra szükséges orvosi eszközökkel, berendezésekkel” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. „Az elmúlt 11 évben összesen 288 intézmény működéséhez járultunk hozzá, több mint 514 millió forint értékű műszertámogatással, ezzel is hozzásegítve az orvosokat, ápolókat a hatékony gyógyításhoz, a kis betegeket pedig a mielőbbi gyógyuláshoz, teljes élethez.”

Egy-egy új eszköz beszerzésének a dolgozókra nézve is pozitív, motiváló hatása van, hiszen a kollégák értékelik a szakmai továbbfejlődési lehetőséget, a legújabb technológiák megjelenését a napi munkában, ami külső megbecsülésük, elismertségük növelése mellett pozitív hatással van az orvos-beteg kapcsolatra is.

(WebDoki)