Növekszik a cukorbeteg gyermekek száma világszerte és Magyarországon egyaránt. Idehaza a 18 éven aluli betegek számát 3000-3500-ra becsülik – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Az okokat kutatják, az azonban bizonyos, hogy gyakoribb a betegség az északi országokban, a mediterrán térségben pedig viszonylag ritka.

Az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség esetében közös a magas vércukorszint. Az 1-es típusú, fiatalkorinak is nevezett diabétesz esetében az inzulintermelő sejtek egy immunológiai folyamat miatt elpusztulnak, a szervezet idegenként ismeri fel őket, ebből adódóan az inzulin hiányát inzulinnal lehet pótolni – magyarázta az adásban Tóth-Heyn Péter egyetemi adjunktus, a Semmelweis Egyetem főorvosa.

Hallgassa meg a műsort!

A 2-es típusú diabétesz elsősorban a felnőttek, a túlsúlyos, kövér emberek betegsége, melynek során az inzulin nem tudja kifejteni a hatását, inzulinérzéketlenség lép fel. Az érzékenységet gyógyszeresen lehet fokozni - folytatta a szakember kiemelve: az elhízás gyakoriságának növekedésével már a 2-es típusú cukorbetegség is egyre gyakrabban megjelenik gyermekkorban is.

Általános azonban az 1-es típusú cukorbetegség egyre fiatalabb korban való megjelenése, már óvodásokat, illetve még kisebbeket is érint. Tóth-Heyn Péter ezzel kapcsolatban rámutatott: míg egy 14-15 éves iskolás esetében „a kornál és a súlynál fogva a diéta könnyebben beállítható”, addig ez egy óvodásnál már komoly gond. Meg kell találni az alkalmakat, ahol képezni lehet az óvónőket arra, hogy ne féljenek a cukorbeteg gyerekek ellátásától. Sok múlik ezen a téren a szakembereken, a civil kezdeményezéseken – tette hozzá.

Az óvónőképzés során az elméletet nagyon jól megtanítják, lényeges azonban mindezt a gyakorlatban megtapasztalni – mondta el műsorunkban Nágel Anna óvónő, aki saját intézményről szólva kijelentette: az ő esetükben nagyon jó az együttműködés a pedagóguskar és a szülők között, az étkezés és az inzulinellátás megoldott, és a folyamatos vércukorszint-mérés sem okoz problémát.

Egy diabéteszes gyermek étkezése heti 15 ezer forintba kerül – erről már Zatykó Szilvia, a Tündérország Alapítvány vezetője beszélt a Napközben adásában. Az alapítvány olyan családi napközit üzemeltet, amelyben cukorbeteg, táplálékallergiás és egészséges gyermekeket is fogadnak az integrált nevelés céljával. Általánosságban szólva hangoztatta: nagyon sok függ az étkezéstől, ezért főként a zöldségalapú étrendet ajánlják, az alapítványnál ezt fel is vállalják.

(Hirado.hu)

Vastagbél-daganatos betegek gyorsabb kivizsgálására és terápiájára adna pénzt az egészségügyi kormányzat. Információnk szerint a szakállamtitkárság által javasolt 150 millió forintból mintegy 2000 beteg juthatna egy hét alatt az „életmentő” diagnózishoz. Most legalább fél évet kell várni erre.

 Az, hogy ezen a területen valami elindult, hatalmas előrelépés, ám nem elég nagy – kommentálta a lapunkhoz eljuttatott adatokat Weltner János sebész főorvos. Évente nyolc és félezer embernél diagnosztizálják ezt a betegséget, és 5084 ember hal meg vastagbélrákban, miközben szervezett szűrővizsgálattal és a kiszűrt esetek azonnali gondozásba vételével a halálozások 80 százaléka megelőzhető lenne.

A sebész gyors kalkulációja szerint az új esetek harmadának kivizsgálására lehet elég a pénz. Mint mondja: jelenleg ha valakinél fölmerül a vastagbélrák gyanúja, akkor a teljes diagnózisig akár félévet is eltölthet szakorvosi vizsgálatokra várva. Laborra, CT-, és MR-vizsgálatra is szükség lehet. Weltner János állítja: a kivizsgálásra elegendő lenne egy hét is, de miután nincs rá pénz, a betegek előjegyzési listákra kerülnek. A vastagbélrákot eredményesen csak az időben elvégzett műtéttel lehet gyógyítani, akik viszont csak a diagnózisra várnak fél évet, gyakran már operálhatatlan állapotba kerülnek, írja a nol.hu.

Önkritikát gyakorolt a az Országos Mentőszolgálat a december közepén a fővárosi Jászai Mari téri parkban halni hagyott hajléktalan ügyében.

A szervezet belső vizsgálata szerint a mentőszolgálat túlságosan leterhelt volt a kérdéses időpontban, s elismerték, hogy a diszpécser hibázott. Az illető néhány hete már nem az OMSZ munkatársa.

Keszthelyi András a Dinamo blogon tette közzé történetét arról, miként botlott a magatehetetlen, elesett férfiba a város közepén, és hogyan próbált segítséget szerezni a bajbajutottnak, akit nem sikerült megmenteni. Hívta a mentőket, a vonal másik végén lévő segítőnek viszont az volt az első kérdése, hogyan van felöltözve a beteg.

 

Ám a hívó hiába szépített a helyzeten, s mondta azt, jól öltözött, középkorú férfi vár segítségre, a mentő csak nem érkezett meg.

Ekkor újra hívta a 112-t, amelynek diszpécsere a sürgetésre egyszerűen bontotta a vonalat. A történetben volt „orvos járókelő" is, aki csak azt követően volt hajlandó megvizsgálni a földön fekvőt, hogy gumikesztyűt szereztek neki a közeli patikából. Ő már csak azt tudta megállapítani, hogy nincs pulzusa a férfinak. Harminc perc múlva ismét tárcsázták a 112-es számot, akkor vonal másik végén ülő azt javaslatot tette: a telefonáló ne zaklassa annyiszor a mentőket, és ezzel letette a telefont, anélkül, hogy tovább kapcsolt volna. ( A szabályok szerint a 112 végén ülőnek tovább kell kapcsolnia a segélyhívót a mentőszolgálathoz.)

„Megállapítást nyert ugyanakkor az is, hogy a hívást fogadó mentésirányító nem járt el kellő alapossággal, a segélyhívás kezelése nem volt megfelelő. Az érintett dolgozó munkaviszonya 2014 decemberében megszűnt."- irja a nol.hu.

Egy európai kutatásból az derült ki, hogy a politikai szélsőségeket képviselők heti átlag 40 perccel mozognak többet, mint a politikai középen elhelyezkedők – függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldaliak. Szélsőségesnek lenni tehát egészségesebb?

Ezekben a politikailag igencsak megosztott időkben azért megnyugtató, hogy vannak olyan tulajdonságok, amelyekben bal- és jobboldali emberek megegyeznek. Még akkor is öröm ezt tudni, ha a dolognak a világon semmi köze sincs a politikához. Egy új kutatás szerint, amelyről a The Week magazinban olvashatunk, a határozottan jobb- vagy határozottan baloldali elkötelezettségű emberek fizikailag aktívabbak, mint a politikai közép képviselői.

„Úgy tűnik, hogy az elfoglalt embereknek – legyenek akár jobb-, akár baloldaliak – nincs idejük a tétlenségre” – mondja a kutatás egyik vezetője, Adrian Bauman, a sydney-i egyetem közegészségügyi intézetének munkatársa. „A centristák pedig inkább ülnek és várakoznak: nemcsak átvitt, de szó szerinti értelemben is.” A kutatásban az Európai Bizottság Eurobarométer felmérésének adatait használták fel; az eredményeket pedig a BMJ-ben publikálták.

A vizsgálatban 32 európai nemzethez tartozó, átlagosan 46 éves emberek politikai hovatartozását mérték fel: a résztvevőknek egy 1-től 10-ig tartó skálán kellett elhelyezniük magukat; az 1-es a szélső balos nézeteket, a 10-es pedig a szélsőjobbos nézeteket jelentette. A kutatók e szerint három csoportra osztották a résztvevőket: aki 1-est vagy 2-est írt, az tartozott a szélső balos csoportba; aki 9-est vagy 10-est írt, a szélsőjobbos csoportba tartozott; a harmadik csoportot pedig a többiek alkották, akik 3-astól 8-asig értékelték magukat. A szélsőségesek összesen mintegy 1900-an voltak, míg a tágan értett középre körülbelül 17000-en sorolták magukat.

Ezen felül minden résztvevőnek fölmérték a testmozgási szokásait: mennyi időt töltenek aktív mozgással, mennyit kényelmes mozgással, mennyit gyalogolnak. Ezek alapján állapították meg az egyénekre jellemző átlagos aktivitási szintet. Ettől függetlenül pedig azt is megkérdezték tőlük, hogy átlagosan naponta mennyi időt töltenek ülve.

Az így megszerzett adatok alapján az derült ki, hogy mind a politikai bal, mint pedig a jobb szélen elhelyezkedők fizikailag aktívabbak, mint azok, akik a tágan értett politikai közepet képviselik. Számszerűen: a szélsőségesek, legyenek akár jobb-, akár baloldaliak, hetente átlagosan egy órával mozognak többet. Kifejezetten komoly aktivitással, edzéssel is több időt töltenek a szélsőségesek: heti átlagosan fél órával edzik többet a testüket, mint a centristák. Az is kiderült, hogy azok a legkevésbé aktívak, akik nem jelöltek meg politikai elköteleződést. Ők heti átlag 40 perccel kevesebb időt töltenek testmozgással, mint a politikai középen elhelyezkedők.

Az üléssel eltöltött napi időben nem voltak ekkora különbségek: a baloldaliak és a centristák nagyjából átlagosan ugyanannyit ülnek, míg a jobboldali szélsőségesek napi 13 perccel kevesebbet. Az eredmények nagyjából azonosak voltak nemtől, kortól, iskolázottságtól és országtól függetlenül.

Az eredmények alapján akár az a következtetés is levonható, hogy politikai szélsőségesnek lenni egészségesebb, hosszabb életet biztosít, mint centristának lenni. Kutatók azt is felteszik az eredmények alapján, hogy a tömeges méreteket öltő elhízás összefügghet a politikai apátiával. Azt azonban mégsem javasolnánk, hogy azért váljék valaki szélsőségessé, hogy megőrizze egészségét...

 (theweek.com, nyest.hu)

Marilyn Tavenner, aki egyben az idősek, illetve a szegények egészségügyi ellátását biztosító Medicare és Medicaid programokért felelős központ (CMS) igazgatója is volt, február végén távozik hivatalából.

A Barack Obama elnök nevéhez fűződő, egyes elemeiben 2010-ben elfogadott reform az amerikai társadalombiztosítási rendszer legjelentősebb átalakítása az elmúlt fél évszázad során, amely az eddig nem biztosított amerikaiak millióira terjesztette ki a megfizethető egészségügyi ellátást. A bevezetés során azonban műszaki hibák sorozata történt, a legsúlyosabb problémát az okozta, hogy az új biztosításokat fogadó HealthCare.gov honlap 2013 októberében összeomlott, és heteken át nem volt elérhető.

 Ezért elsőként Kathleen Sebelius egészségügyi miniszter vállalta a felelősséget, aki tavaly áprilisban mondott le. Tavenner, aki a reformcsomag megvalósításának vezéralakja volt, előzetesen arról biztosította a kongresszust, hogy a Healthcare.gov működni fog, amiért republikánus képviselők félrevezetéssel vádolták meg.

(MTI)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) közös influenzajelentése szerint főleg Európa nyugati és északi részén fokozódott az influenza aktivitása az elmúlt héten. Emellett az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek légúti mintáiból is egyre nagyobb arányban igazolták a laboratóriumi vizsgálatok az influenzavírus jelenlétét a kontinensen – írja az ÁNTSZ Facebook oldalán.

Finnország, Svédország, Anglia, Hollandia, Portugália és Olaszország is földrajzilag kiterjedt influenzajárványról számolt be. Magyarországon az Országos Epidemiológiai Központ legutóbbi összegzése szerint a második héten 11 700 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Így Magyarországon még nincs járvány, de a megbetegedések száma várhatóan néhány héten belül eléri a járványküszöböt - tették hozzá.

Az ÁNTSZ felhívta a figyelmet, hogy mivel a védőoltás beadatását követően egy-két hét alatt alakul ki a védettség, a következő napokban még érdemes kérnie a vakcinát annak, aki így szeretne védekezni a kellemetlen tüneteket okozó, esetenként súlyos szövődménnyel járó betegség ellen.

Az ECDC és a WHO heti influenzajelentése az egyes országokban működő figyelőszolgálatok adatait összesíti. A figyelőszolgálatok adatai általában háziorvosok jelentésein alapulnak, akiknek az ellátási körzete a népesség legalább egy-öt százalékát lefedi. Az orvosok az influenzaszerű tünetekkel vagy akut légúti fertőzéssel hozzájuk forduló betegek számáról szolgáltatnak információt a nemzeti központoknak. Ezeket az adatokat összesítik az európai rendszerben. Ezen felül a tagországok az intenzitásról, a földrajzi kiterjedésről, az emelkedő vagy csökkenő aktivitásról is jelentést adnak.

(MTI)

Ezek egyelőre még nincsenek termesztésben, de belga kutatók bíznak abban, hogy hamarosan meghódítják a világot. Magyarországon sokan az ördög műveként tekintenek a genetikailag módosított (GM) növényekre.

A világ sok részén azonban kiterjedten termesztik ezeket, és egyelőre semmilyen emberi egészségre káros hatásukat nem sikerült bizonyítani. Egészséges hatásukat viszont annál inkább.

A GM növények egy külön csoportját alkotják az úgynevezett egészségre előnyös hatású transzgénikus növények. Ezek közé tartozik például az A-vitamin előanyagával (béta-karotinnal) dúsított, sárga színe miatt arany rizsnek (Golden Rice) nevezett rizs, valamint a belga Genti Egyetemen kifejlesztett, a terhes anyák számára különösen fontos folátban gazdag rizs.

A mai napig azonban egyetlen ilyen GM növény termesztését nem engedélyezték, ellentétben a valamilyen mezőgazdasági termesztési szempontból előnyös (például kártevőknek ellenálló) GM növényekkel.

Ennek ellenére a Genti Egyetem (UGent) kutatói meg vannak győződve arról, hogy hatalmas lehetőség rejlik az egészségügyileg előnyös GM növények fejlesztésében és majdani termesztésében. Ennek indokait a Nature Biotechnology folyóiratban megjelent cikkükben foglalták össze.

Az UGent kutatói kimutatták, hogy a fogyasztók hajlandók akár 20-70 százalékkal is többet fizetni az egészségügyi előnyökkel bíró GM növényekért. Az is kiderült, hogy ez nem érvényes azokra a GM növényekre, amelyek csak a termesztés szempontjából előnyösek. Az ilyen növényeket csak akkor fogadják el a fogyasztók, ha olcsóbban kínálják őket, mint a nem GM növényeket.

Az egészségügyileg előnyös GM növényeknek különösen ott lehet magas piaci részesedési arányuk, ahol a populáció nagy része szenved tápanyaghiánytól. Ilyen ország például Kína és Brazília, amely fő célállomása lehet ezeknek a táplálkozási szempontból feljavított növényeknek.

Több tanulmány kimutatta már, hogy ezek a GM növények pozitív hatásúak az emberi egészségre. A várakozásoknak megfelelően azok a termények érték el a legjobb eredményt, amelyekben génmódosítással feldúsították több mikrotápanyag mennyiségét. Ez a módszer halmozott egészségügyi előnyökkel jár, ugyanakkor viszonylag kis költséggel megvalósítható. Noha az egészségügyileg előnyös GM növények nem csodaszerek és nem fogják egy csapásra megszüntetni az alultápláltságot, kiegészítő és költséghatékony alternatívát kínálnak olyan helyzetekben, ahol más stratégiák kevésbé sikeresek vagy kivitelezhetők.

(origo.hu)

A gyógyszerkassza 34, a gyógyszerfogyasztók 10 milliárd forintot takarítottak meg az OEP vaklicitjének köszönhetően. A további komoly csökkenésnek már a világpiaci gyógyszerár szab határt.