A készülő egészségügyi reform több ponton is torzulást okozhat az ellátásban. A lakosságarányos, megyei szintű finanszírozási rendszereben nem látszik a betegek mozgatásának a lehetősége, a komplikált esetek nem jutnak el a magasabb szintű centrumokba.

 Óriási aránytalanságok alakulhatnak ki az egy betegere jutó finanszírozásban. Az adósság újratermelésének megállítása az ellátási színvonal fenntartása mellett pedig nem valósítható meg az alapdíjak emelése nélkül - figyelmeztetnek a szakértők.

Több ponton is finomításra szorul az egészségügyi reformot megalapozó koncepció, éppen azért folynak az egyeztetések, hogy a szükséges finomhangolások megtörténhessenek - válaszolta lapunk kérdésére a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György cáfolta, hogy az új modell a Semmelweis terv halálát jelentené, véleménye szerint annak a logikája mentén halad az átalakítás, bár jelentős hangsúly-eltolódásokkal.

Ugyanakkor kiemelte, a mostani reformban megfogalmazódó, közigazgatási régiókban gondolkodó ellátásszervezés nem életszerű, ellentétben a Semmelweis tervben megfogalmazott egészségügyi térségi modellel. A lakosságarányos, megyei szintű finanszírozási rendszerben nem látszik a betegek mozgatásának a lehetősége, ami azzal járhat, hogy az A és B kategóriába sorolt, tehát a leggyakoribb betegellátási formák komplikáltabb, szövődményes esetei nem juthatnak el a progresszivitás magasabb szintjén álló centrumokba, mert azok finanszírozás hiányában nem tudják fogadni ezeket a betegeket. Így őket alacsonyabb szinten, megfelelő szakmai, technikai háttér nélkül kellene majd ellátni. Velkey szerint az átszervezésnél nem lehet mellőzni a különböző progresszivitási szintek eltérő feladatait. Minden szakmában figyelembe kell venni, hogy más feladatot lát el egy városi kórház, mint egy országos centrum, és ezt a különbséget meg kell jeleníteni a finanszírozásban.

Veszélyes fokozni a szorítást

Az adósságmentesítésről szólva a Kórházszövetség elnöke úgy vélte, nincs annyi hatékonysági tartalék az intézményeknél, hogy a jelenlegi szakmai színvonal és szakembergárda megtartásával ezt megvalósítsák. Veszélyesnek nevezte, ha az adósságmentesítésre törekvés közepette a munkatársak mind erősebb szorításba kerülnek - mind szakmai mind mobilitási szempontból - , amit a kifeszített helyzetben nem fognak tolerálni, azaz emiatt is lehetnek veszteségek.

Másfelől, a minden áron való adósságcsökkentés torz irányba viheti el az ellátást - fejtegette Velkey. A HBCS karbantartása (homogén betegségcsoportok, adott ellátásokért járó finanszírozás) régóta elmaradt, így a veszteséges, de sokakat érintő ellátások hátrányba kerülhetnek a nyereségesen végezhető, de keveseket érintőekkel szemben, ráadásul az alapdíjak sem követték az inflációt, 8 éve változatlanok, így mind kevesebb a forrás a kórházakban a dologi kiadásokra, a legtöbb pénz az alacsonyan rögzült bérekre megy, annak ellenére, hogy a béremelés végigvitele is elakadt.

A kórházi menedzsment most hármas szorításban vergődik, a fenntartó adósságcsökkentést vár, a szakmai, technológiai fejlődés és a hippokratészi eskü a minőség megtartására ösztönöz, a betegek pedig a legalább az eddigi színvonalú gyógyítást remélik, s mindegyik oldalról nagyon erős a nyomás - hangsúlyozza Velkey, aki szerint fontos lenne az igazságtalanságok kiküszöbölése és a reformmal járó problémák érzékeny kezelése. Velkey elmondta, a szövetség, és a kórházi vezetők folyamatosan tárgyalnak a szakállamtitkársággal, a GyEMSZI-vel, az Országos Egészségügyi Pénztárral (OEP) és a megyei bizottságokkal, s bízik benne, hogy ezek a megbeszélések eredményre vezethetnek.

Ebben a keretben nem megoldható

Sarkosabban fogalmaz a nol.hu-n megjelent jegyzetében Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki röviden és tömören úgy ítéli meg: nem megoldható, hogy a betegek is - az esélyegyelőséget szem előtt tartva - megkapják az ellátást, és a kórházak se termeljenek újabb adósságot. Megerősíti azt a szakmában egyöntetűen elfogadott álláspontot, mely szerint a hiány mindaddig újratermelődik, ameddig az alapdíjon nem emelnek. Sinkó hangsúlyozza, hogy azok, akik az egészségügy teljesítését pazarlónak minősítik, nincsenek tudatában annak, hogy az OEP 6-7 éve ugyanazt a 150 ezer forintot fizeti egy átlagos kórházi esetért, egy kifejezetten technológia igényes ágazatban. A kórházak bevételeinek reálértékben azonosított vesztesége ehhez mérten 25-30 százalékos mértékű. A tulajdonos állam a kórházi amortizációs költségeket sem fedezi, ez további hiányt eredményez - sorolja Sinkó az adósságkeletkezés okait.

Ugyanakkor kiemeli azt is, hogy az egészségpolitikának nem csak az adósság növekedésének kell gátat szabni, hanem a racionalizálással megszűnő egységekben kezelt betegekről is gondoskodni kell, miközben sem a háziorvosi ellátás, sem a mentőszolgálat nem áll a helyzet magaslatán. A források megyei szintű elosztása kapcsán Sinkó Eszter is aggodalmának ad hangot a következményeket illetően, amikor a szakemberellátottság törékenységére, és a betegek röghöz kötésére hívja fel a figyelmet. A szakértő mindenekelőtt egy átfogó jövőképpel bíró egészségügyi kormányprogramot szorgalmaz, mert mint megállapítja, az uniós fejlesztési elképzelések mentén megfogalmazott "Az egészséges Magyarország 2014-2020, Egészségügyi Ágazati Stratégia" erre nem alkalmas.

Ezt sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni

A felnőtt lakosság arányában újraosztani a finanszírozást más szakértők szerint is már önmagában komoly problémához vezet. Vegyük például a szülészeti ellátást, és a klinikai onkológiai ellátást, mindkét szakma része a jelenleg folyó megyei egyeztető tárgyalásoknak. A szülészeti ellátás maga például TVK (teljesítmény volumen korlát) mentes, azonban ha a szülészeti ágyakat lakosságarányosan osztják szét, anélkül, hogy a szülések gyakoriságát figyelembe vennék, lesz olyan megye, ahol egyszerűen nem lesz elég ágy a kismamáknak.

Anomáliák a klinikai onkológiai ellátásnál is gyorsan kialakulnak. Az OEP 2013-as adatai szerint egy évben mintegy 40 milliárd forint a kemoterápiás ellátás közvetlen fekvő-beteg finanszírozása, azaz egy 18 éven felüli lakosra 4697 forintnyi klinikai onkológiai finanszírozás jut. Így Budapest lakosság-arányosan 7 milliárd forintot, Borsod-Abaúj-Zemplén két és fél milliárd forintot, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye két milliárd forintot kap.Tételezzük fel, hogy egy évben 67 ezer új daganatos megbetegedés nyer bizonyítást Magyarországon. Ha minden betegnek szüksége volna és kapna is kemoterápiát, akkor az egy betegre jutó kezelési finanszírozás értéke: közelítően 600 ezer forint betegenként. A daganatos megbetegedések azonban egészen eltérő arányban és összetételben fordulnak elő a különböző megyékben. Ha például az ESKI által megadott 10 éves területi átlag-gyakoriságot vesszük figyelembe, akkor a következőket látjuk, mint egy betegre jutó onkológia finanszírozást:

Azaz a valós életben ennyire igazságos egy tisztán csak a felnőtt lakosságszámmal arányos finanszírozási rendszer, amelynek alapján éppen most tervezik a hazai kórházi kapacitások és kórházi finanszírozások teljes átalakítását.

(Szepesi Anita, Napi.hu)

A Fészekhagyó Programban húsz értelmi sérült fiatal vesz részt, négy önkéntes és két gyógypedagógus szakember támogatásával. A program során tréning alkalmakon sajátítják el a teljesen önálló élethez nélkülözhetetlen mindennapi tevékenységeket. A képzéseken a résztvevők kommunikációt, rendezvényszervezést valamint a jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tudnivalókat is tanulnak.

Az értelmi sérült fiatalok önállósulása érdekében a szülők támogatására is nagy hangsúlyt helyez a program. Ezért sor kerül egy húszórás, zárt csoportos szülőtréningre is, ezzel segítve, hogy a szülők könnyebben el tudják engedni gyermekeiket és megfelelően tudják támogatni önállósulásukat.

A Fészekhagyók fejlesztése és saját életük kialakítása érdekében a szervezők elindítottak egy Facebook oldalt is (https://www.facebook.com/feszekhagyok), ahol a projekttel kapcsolatos aktuális bejegyzések mellett – kis videók formájában – otthon megoldandó feladatokat is kapnak a résztvevők. Ez a vidéki tagok programba kapcsolását és az otthoni gyakorlást is támogatja, illetve az értelmi sérült fiatalok közti kommunikációt és az interaktivitást is segíti.

A Fészekhagyó Programnak fontos részét képezi a rendezvényszervezés. A fiatalok 2014. október óta már több konferencia lebonyolításában is részt vettek, de a projekt első saját rendezvényére is sor került idén január 3-án. Az újévi buli szervezésében jelentős részt vállaltak a Fészekhagyók: kiválasztották a helyszínt, összeállították a meghívottak listáját, elkészítették a meghívókat, a dekorációt és a hidegtálakat, megtervezték a programot, kiválasztották a zenéket, fogadták a vendégeket. A rendezvény nagy sikert aratott, az újévi buli példáján keresztül pedig a Fészekhagyók közelebb kerülhettek a rendezvényszervezés megismeréséhez.

Azzal, hogy maguk is kivették a részüket a rendezvényszervezésből, a buli teljes mértékben az ő igényeiket és érdeklődésüket tükrözte. Az értelmi sérült fiatalok – kilépve a mindennapi konvenciók gyakran egyhangú, unalmas világából – új, nem mindennapi ötleteket adtak. Sokat tanulhatunk tőlük, módszereik színesebbé és meglepetésekkel telivé tehetik a néha egyhangú mindennapjainkat. A program sok tanulsággal, lelkesedéssel folytatódik tovább, és bizonyára újabb tapasztalatokat szolgáltat majd az értelmi sérült fiatalok igényeiről.

A Magyar Williams Szindróma Társaságot 1999 elején érintett szülők alapították. Célja az országban nagyrészt ellátatlan Williams-szindrómás gyermekek, fiatalok és családjaik teljes körű megsegítése, érdekeik képviselete, védelme, és szolgálata, társadalomba történő integrációjának elősegítése. A társaság szeretné, hogy e krónikus betegek a számukra potenciálisan legmagasabb elérhető szinten élhessenek, hogy társadalmilag elfogadottá és önálló életvitelre képessé váljanak és így beilleszkedhessenek a társadalomba. A társaság tevékenysége az egész ország, sőt, a környező országok magyar lakta területeire is kiterjed. A társaság a RIROSZ és az Európai WS Szövetség alapító tagja.

Bővebb információ: www.williams.org.hu , https://www.facebook.com/mwszt

(sajtóközlemény)

Feleannyi ápoló dolgozik itthon, mint a nyugat-európai országokban, és a fizetésekben már a szomszédos országoktól is leszakadt Magyarország - ezt mondta az RTL híradónak a Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint az átlagéletkor magas, az utánpótlás pedig kevés, ezért is kellene a mostaninál jóval több pénzt fordítani az egészségügyre. Az emberi erőforrások minisztere szerint sehol nem tökéletes az egészségügy, és ösztöndíjakkal próbálják majd itthon tartani az ápolókat.

(Rtl.hu)

Akár pihenni, akár gyógyulni szeretne valaki, érdemes felkeresni a termálfürdőket, hiszen a gyógyvíz nem csak a testi bajokat gyógyítja, lelki feltöltődést is jelent.

Azt azonban kevesen tudják, hogy milyen betegséggel melyik fürdőbe menjenek. Dr. Bender Tamás professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház fizioterápiás osztályvezető főorvosa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: Magyarország főleg a gyógyvizek orvosi felhasználásában tartozik a világ élvonalába, hiszen gyógyvizek más országokban is vannak, csak máshol nem használják orvosi célokra. Ha a feltörő víz eléri a 20 fokot, vagy ha mesterséges fúrással kerül a felszínre, a 30 fokot, akkor nevezhető termálvíznek. Ezt követően az ÁNTSZ minősíti ásványvízzé, majd orvosi tanulmányt kell elvégezni. Amennyiben az is bizonyító erejű, akkor lesz az ásványvízből gyógyvíz, magyarázta a professzor.

Dr. Bender Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a 10-15 kúrából álló balneoterápia során alkalmanként 20-40 percnél többet ne tartózkodjunk a gyógyvízben, és a kúra előtt menjünk el orvosi vizsgálatra is, hiszen például szívelégtelenség, nem fixált vérnyomás, lázas állapotok, fertőző betegségek esetén nem javasolt a kezelés.

Dr. Fluck István, a Magyar Fürdőszövetség orvosi szakbizottságának elnöke arról beszélt a műsorban, hogy ellentétben számos országgal, ahol monoterápiaként alkalmazzák a gyógyvizeket vagy az iszapot, nálunk komplex terápia van, azaz a beteg állapotának, megbetegedésének, életkorának megfelelően állítják össze a kezelési programot.

Budapesten például kalcium- és magnéziumtartalmú, hidrogén-karbonátos vizek vannak, Hajdúszoboszlón, Debrecenben konyhasós vizek, Hévízen erősebben, a Rudas és a Gellért fürdőben mérsékelten radioaktív víz van. Szénsavas fürdők Balatonfüreden találhatók, Harkány, Hajdúszoboszló és Hévíz a kénes-szulfidos vizéről ismert, ivókúrára pedig a keserűvizek ajánlottak, magyarázta Dr. Fluck István. Hangsúlyozta: egy három napos wellness hétvége nagyon kellemes, de komoly gyógyítási eredményhez két-három hetes komplex kúrára van szükség. A gyógyfürdőket ugyanakkor nem csak a betegeknek érdemes felkeresniük, a termálvizeknek a prevencióban, az egészség megőrzésében is óriási szerepük van.

Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára elmondta: Magyarországon közel kétszáz fürdő található, ebből 86 a minősített gyógyfürdő, amelyek jogosultak a gyógykúrák elvégzésére. 2014-ben 4,3 milliárd forintot fordított a hazai egészségügy a gyógyfürdő ellátásokra, s ez közel 6,8 millió kezelést jelentett.

A határ-menti fürdőkben, illetve a budapesti Rudasban, Gellértben, Széchenyiben magasabb arányt képviselnek a külföldi turisták, a hazai fürdőket azonban döntően magyar vendégek keresik fel. Az elmúlt években a látogatószám stagnált, a forgalom meghaladta a harminc milliót, tájékoztatott a Magyar Fürdőszövetség főtitkára.

Juhász Szabolcs arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyfürdőkben történő kezelésekre a háziorvosok, reumatológiai szakorvosok jogosultak beutalót kiállítani. A társadalombiztosítás a kezelések jelentős részét támogatja, a költségek közel harmada az önrész.

(hirado.hu)

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar ünnepségén az eskütételt követően 24 hallgató vehette át egészségügyi szervező szakos diplomáját a Nagyvárad téri Elméleti Tömb dísztermében. A most végzett szakemberek jártasak az egészség-, az orvos- és az informatikai tudományokban egyaránt.

A Semmelweis Egyetemen tanulni és oktatni is megtiszteltetés, hiszen itt a tudás mindenkitől elvárás. Ezzel járulhatunk ugyanis hozzá az egyetem sikereihez – mondta Dr. Dinya Elek dékánhelyettes, az egészségügyi szervező alapképzési szak vezetője. Mint fogalmazott, a magas szintű képzés sikerét bizonyítja a hatszoros túljelentkezés, valamint hogy a végzős hallgatók kétharmada már most biztos állással rendelkezik.

A végzett szakembereket arra kérte, hogy kilépve az alma máterből folyamatosan képezzék magukat, szerezzenek alkalmazkodóképes tudást, ezzel pedig járuljanak hozzá az egyetem hírnevének öregbítéséhez. Felhívta a figyelmet arra is, hogy aki folyamatosan követi a változásokat, egyúttal piacképessé is válik, így pedig könnyebben meglátja a kínálkozó lehetőségeket.

„Sikeres tanulmányaik és tudásuk elismeréséül önöket egészségügyi szervezővé avatom és felruházom mindazokkal a jogokkal és kötelességekkel, amelyek Magyarország törvényei szerint önöket megilletik” – mondta a jelöltek eskütételét követően Dr. Gaál Péter dékán. A végzettek Dr. Tímár József általános és oktatási rektorhelyettestől, valamint Dr. Gaál Péter dékántól vehették át diplomájukat. A három és fél éves egészségügyi szervező alapszakot hatan summa cum laude, tizennyolcan cum laude eredménnyel végezték el, kimagasló tanulmányi eredménye elismeréseként pedig Tahirák Enikő külön dicséretben részesült.

A végzett hallgatók nevében Gera Dorottya a kis évfolyam előnyeiről beszélt. Elmondása szerint megnyugtató egy olyan összetartó, családias közösséghez tartozni, aminek tagjaihoz bármikor bizalommal fordulhat.

Az ünnepség zárásaként Dr. Tímár József rektorhelyettes megkérte a végzetteket, hogy esküjükhöz híven munkájukkal szolgálják beteg embertársaik gyógyulását, teljesítsék a rájuk váró feladatokat és törekedjenek hivatásuk hibátlan művelésére, ismereteik állandó gyarapítására.

(Mozer Mária, semmelweis.hu, fotó: Kovács Attila)

Az egészségügyi miniszter a parlamentben védte a szaktárca elképzelését, amely szerint az új központi kórházat a közszféra és a magántőke együttműködésében lehet a legolcsóbban felépíteni és üzemeltetni, írja az Új Szó.

Nem lesz privatizáció

„A szaktárca a legjobb megvalósítási formát választotta, a PPP-projektek sikeresek több más országban is – állítja Čislák. – Így épültek kórházak Spanyolországban, Franciaországban, Izraelben és Hollandiában is.” Cáfolta ugyanakkor, hogy a minisztérium egyben privatizálni akarná a kórházat, állítja, hogy az állam marad a 100 százalékos tulajdonos. Ugyanakkor a befektető amellett, hogy felépíti a kórházat, 30 évig üzemelteti is, amiért az állam összesen 6,3 milliárd eurót fog kifizetni, vagyis az éves fenntartás mintegy 210 millió euróba kerül majd.

A kórház építési költségei jelentik a legkisebb tételt, az épület maga mintegy 120 millió euróba kerül majd, az egészségügyi és a kommunikációs felszerelés újabb 45 millió eurót visz majd el.

Kell kórház, de nem így

Az ellenzék nem vonta kétségbe, hogy szükség van a kórházra, ám elfogadhatatlannak tartja, hogy PPP-projekt keretében akarja finanszírozni a kormány. A kabinet azzal érvel, hogy ezt a finanszírozási módszert tartja a legolcsóbbnak a projekt megvalósíthatósági tanulmánya. Daniel Lipšic (Nova) azonban megkérdőjelezi a tanulmány eredményét.

„Ha a minisztériumnak meggyőződése, hogy a magánszektor olcsóbban tud kórházat építeni, mint az állam, akkor miért épít kórházat a belügyi és a védelmi tárca Pozsony központjában” – utalt az ellenzéki képviselő arra, hogy lassan elkészül a két tárca közös projektje, a Szent Mihály Kórház. Ez ugyan sokkal kisebb, így olcsóbb projekt is, mint az egészségügyi minisztérium által tervezett központi kórház. Lipšic szerint vannak olyan tanulmányok is, amelyek azt bizonyítják, hogy a PPP-projekt a kevésbé előnyös megoldás.

Kórházkötvény

Alternatív finanszírozási módot javasolt Jozef Kollár független képviselő, aki szerint az államnak kórházkötvényeket kellene kibocsátania, amiket csak természetes személyek vásárolhatnának meg, és az így befolyt összegből lehetne fedezni az építés költségeit. Viliam Novotný független képviselő szerint a kórházépítést rosszul készítették elő, homályos a finanszírozása és megköti a következő kormányok kezét. „Úgy vélem, hogy az egész PPP-projektet egy konkrét érdeklődő igényeinek megfelelően készítették elő, amelyik szép, 30 éves járadékhoz jut” – jelentette ki Novotný.

A minisztérium cáfolta, hogy a kórház üzemeltetője évente mintegy 15 százalékos haszonra számíthatna. „Ez a hozam, nem pedig a nyereség, és ez még a versenypárbeszéd témája lesz” – állítja a miniszter. Jelenleg folyik azoknak a befektetőknek a kiválasztása, akik részt vehetnének a versenyben.

A kórházépítés legkorábban 2016 végén kezdődhet, a gyógykezelést 2018 közepén kezdhetnék meg benne az orvosok. Az intézmény 880 ágyas lesz, évente 44 ezer beteg kezelését tervezik. Az új kórház a régi pozsonyi katonai kórház helyén épülne fel.

(kitekinto.hu)

Lassan már 14 hónapja, hogy az F1-es bajnok Michael Schumacher elszenvedte síbalesetét, amelyből azóta sem gyógyult fel teljesen.

A felépülés apró lépésekben halad, de talán még van esély arra, hogy a család a jövőben boldog legyen. Ezúttal nem Schumacher családjától érkezett hivatalos közlemény, hanem egy brit lap, az Express járt utána a dolgoknak a hétszeres világbajnokkal kapcsolatban. És mint azt megszokhattuk az elmúlt bő egy év során, az ilyeneket nem mindig kell készpénznek venni.

Az Express úgy tudja, hogy a néhány hónapja már otthonában ápolt Schumacher mellett 15 orvos és egészségügyi dolgozó segédkezik egy nap leforgása alatt. Az ilyen különleges ellátás persze nem adatik meg mindenkinek, és a lap szerint Schumacher családja a 2013 decemberi baleset óta már több mint 10 millió fontot, azaz több mint 4 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett a műtétekért és az állandó orvosi jelenlétért. A legutóbbi beszámolók szerint azonban a 46 éves német továbbra sem mindent érzékel környezetében, és nem tud járni és beszélni sem.

Schumacher állapotát továbbra is közelről figyeli a rajta korábban sebészeti beavatkozást is végző Jean-Francois Payen, aki az Expressnek nyilatkozva Corinna Schumacher hozzáállását és lélekjelenlétét méltatta.

„Minden szempontból kivételes akaraterőt mutatott. Végig tisztában volt vele, hogy mennyire komoly a helyzet és hogy milyen hosszú út áll előttük. Reálisan látja a dolgokat, és mindent megtesz, ami segíthet a férje állapotának javításában” - nyilatkozta Payen.

Az Express egy sportsérülésekre szakosodott idegsebészt is megszólaltatott Schumacherrel kapcsolatban, aki ugyan nem dolgozott a német mellett, de jó rálátása van arra, hogy hogyan végződhetnek az ilyen traumák. Peter Hamlyn szerint ha teljes felépülésre már nem is szabad számítani, Schumacher állapota még bármilyen mértékben javulhat.

„Ugyanaz kínozza a nyilvánosságot is, mint a családot, mégpedig hogy a javulás folyamata lassú és bizonytalan. Ha egy súlyos fejsérülést szenvedő személy sikeresen felépül, az mindig a következő évek egyik legnagyobb sztorija - és nem állítom, hogy ez mindenkinek sikerül” - mondta.

„Az első hónapokat a túléléssel kapcsolatos kérdések uralják, majd ahogy telnek a hetek és a hónapok, mindez átvált arra, hogy a túlélés minősége miatt kezdünk aggódni. Ez az egész egy hullámvasút, és ha Schumacher családja egyszer boldog lesz, az már azt fogja jelenteni, hogy annál sokkal rosszabb helyzetben is voltak korábban.”

(forumula.hu)

A Kenézy Kórházból a Klinikai Központba költözik a tüdőgyógyászati fekvőbeteg ellátás, a pszichiátriai fekvőbetegeket viszont a Klinikai Központból a Kenézy Kórházba helyezik át. Átmenetileg a klinika ad helyet a harminc ágyas nappali pszichiátriai szanatóriumnak és a rehabilitációs részlegnek is. Az átszervezésre azért van szükség, mert felújítják a Kenézy Kórház belgyógyászati tömbjét. Az intézmény hajdú-bihari betegei ezután sem maradnak ellátás nélkül.

- Ezek a betegek továbbra is a Kenézy Kórház sürgősségi osztályára kerülnek, azonban abban az esetben, ha a felvétel indokolt Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúhadház kistérségekben, akkor ezeket a betegeket a Klinikai Központba vesszük fel – mondta el Páll Dénes egyetemi tanár, a DE Klinikai Központ képviseletében.

Ha az innen érkező betegeknek később belgyógyászati ellátásra is szükségük lenne, átszállítják őket a Kenézyből a Belgyógyászati Klinikára. Ugyanis a Kenézy belgyógyászati osztályán levő száz aktív ágy fele szintén átkerül a klinikai központba. Az átmeneti időszak – az orvosok szerint – előreláthatóan körülbelül másfél év lesz. Az átszervezés egész februárban folyamatosan tart, de nem befolyásolja sem a járóbeteg, sem a sürgősségi ellátást.

Fontos tudni még, hogy az átszervezés csak a fekvőbeteg ellátást érinti. A Kenézy Kórházba február 1-je előtt érkező betegeket továbbra is itt látják el. Az új szabályozás csak a később érkezőkre vonatkozik.

(dehir.hu)

Szerdától nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni Magyarországon, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.