Stílust és retorikát váltott Zombor Gábor, aki szerint az egészségügyi szolgáltatók csak a kormányra akarnak nyomást gyakorolni a várólistákkal. A szakmával eddig partnerségre törekvő államtitkár lényegében azt mondta, a hosszú várakozási időnek az az oka, hogy a magyarok túl gyakran járnak orvoshoz, illetve hogy az intézmények direkt nem látják el őket. Csakhogy ez nem igaz.
Megdöbbentek a kórházvezetők, hogy Zombor Gábor úgy véli, a hosszú várólistákkal az egészségügyi szolgáltatók nyomást akarnak gyakorolni a kormányra. Az ágazatért felelős államtitkár ezt állította legalábbis az RTL Klub-nak, miután a csatorna riporterei több kórházat és rendelőt is megkerestek, hogy időpontot kérjenek különböző vizsgálatokra.
Kiderült: a legalapvetőbb kórházi járóbeteg-szakrendelésekre több hónapos előjegyzési idő van. Pajzsmirigy-vizsgálatra például június 3-ra kapott időpontot az újságíró, gasztroenterológiára június közepén lehet menni - több intézményben is. A legtöbb szakrendelésre akár három-öt hónapot is kell várni, még a gyerekek esetében is, hasonlóan a kórházi bennfekvést igénylő beavatkozásokhoz, amelyeknél esetenként akár évekig is elnyúlhat a várakozás. A tb-finanszírozott ellátásban CT-re 2-10 hetet, MR-vizsgálatra 2-6 hónapot, ultrahangra pedig 4 hónapot is várhat a beteg, de előfordul, hogy a sima laborvizsgálatokra is több héttel előbb be kell jelentkezni.
Magyarországon a lakosság mintegy 70 százaléka, tehát 7 millió magyar vesz igénybe rendszeresen járóbeteg-ellátást, s noha valóban magas az orvoshoz fordulás száma, ez a magyarok rossz egészségi állapota miatt jelentős arányban indokolt. Ráadásul a szakrendelők korántsem végezhetnek el akárhány vizsgálatot és beavatkozást, hiszen korlátozott a finanszírozásuk és egyre nagyobb az ágazati munkaerő-hiány is. A Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint éppen ez a probléma, hiszen egyre kevesebb az orvos, de mivel a kórházaknak spórolniuk kell, még leterheltebbé válnak a járóbeteg-szakrendelők.
Az egészségügyi államtitkár szerint azonban a gondot az okozza, hogy az emberek az átlagnál többször mennek orvoshoz. Zombor azt is mondta az RTL-nek, hogy a szolgáltatók nyomást akarnak gyakorolni az államtitkárságra, ezért szándékosan nyújtják a várólistákat.
Épp ezért értetlenségüknek adtak hangot a lapunknak csak név nélkül nyilatkozó kórházigazgatók, akik tételesen cáfolták és visszautasították az államtitkár kijelentését. "Nincs olyan betegellátó-intézmény, amely direkt generálna várólistákat, hiszen alapvetően az az érdekük, hogy ellássák a betegeket" - mondta egyikük, fölidézve: a szolgáltatók számára éppen a kormány határozza meg, milyen teljesítmény-volumenkorláttal (tvk) dolgozhatnak, azaz hogy hány beteg ellátását finanszírozza számukra az OEP. Az intézmények gyakorlatilag mindegyike ezen a betegszámon felül is vállalja az ellátást, holott a társadalombiztosító e beavatkozásoknak csak részköltségét fizeti ki hónapokkal később - épp ez az egyik oka annak, hogy adósságaik folyamatosan nőnek. Példaként említette, hogy az általa vezetett intézmény laborköltségei négyszer magasabbak, mint amennyit az OEP kifizet. Ráadásul, már csak azért sem hagyhatnák "direkt" ellátatlanul a betegeket, mert szakmai protokoll szabályozza, hogy az egyes beavatkozásokat milyen időkeretben kell elvégezni, noha a feladatot valóban napról napra nehezíti a kórházak rossz anyagi helyzete és a fokozódó orvos- és szakdolgozóhiány.
(Népszava, fotó: Vajda József)
