Az anti – Viagra-ként megjelenő új gyógyszer – amely a korai magömlést kezeli – lehet a következő nagy dobás.

Az FDA által jóváhagyott gyógyszer, megakadályozza a korai magömlést, ezzel forradalmasítva az állapot kezelését, amely három emberből egyet érint valamikor az élete során. Az eddigi impotencia elleni gyógyszer, mint például a Viagra, már eddig is hatalmas üzlet volt a gyógyszergyártó cégeknek, de a korai magömlés kezelését eddig viszonylag figyelmen kívül hagyták.

Most azonban a CNBC jelentései szerint, a verseny egyre nagyobb. A Promescent lidokaint használt, fájdalomcsillapítót, hogy csökkentse az ember érzékenységét és így teljesíteni tudjon hosszabb ideig. A rivális termék, a Tempe pedig, hamarosan berobban az európai piacra.

John Dean, Nagy-Britannia egyik vezető szakértője a férfiak szexuális problémáival kapcsolatban, elmondta : “A korai magömlés nem életveszélyes állapot, de a következmények súlyosak lehetnek. ” Ez egy krónikus, súlyos probléma, amely a férfiakat és partnereiket is érinti.”

forrás:dailymail.co.uk

A 39 esztendős Pauline Cafferkey december végén tért haza casablancai és londoni átszállással Glasgowba az ebolajárvány sújtotta nyugat-afrikai Sierra Leonéból, ahol egy brit önkéntes csoport tagjaként segédkezett az ebolajárvány leküzdésében. Néhány nappal hazatérése után megállapították, hogy ebolabetegségben szenved, miután a fertőzés kezdeti tüneteivel jelentkezett a hatóságoknál.

Ezután különleges biztonsági intézkedések közepette átszállították Glasgowból a londoni Royal Free kórházba. Nagy-Britanniában ezt a kórházat jelölték ki és szerelték fel az ebolafertőzöttek biztonságos elkülönítésére és kezelésére.

A Royal Free január elején bejelentette, hogy a beteg állapota válságosra fordult. Nem sokkal később a kórház azt közölte, hogy az ápolónő állapota az intenzív kezelés hatására stabilizálódott, szombaton pedig a beteg az orvosi közlemény szerint teljesen felgyógyulva elhagyhatta a kórházat.

Pauline Cafferkey a BBC-nek nyilatkozva szombat este elmondta: volt egy időszak, amikor maga sem reménykedett abban, hogy életben marad. Hozzátette: még most sem érzi "százszázalékosan" magát, meglehetősen gyenge, és a válságos állapotban töltött egy hét "teljesen kiesett" az életéből, abból az időből semmire nem emlékszik.

Arra a kérdésre, hogy visszamegy-e az ebolajárvány sújtotta nyugat-afrikai térségbe, Pauline Cafferkey azt mondta: egyelőre szünetelteti jószolgálati munkásságát, és most elsősorban családjához és napi munkájához szeretne visszatérni. Az ápolónőt egy meg nem nevezett kísérleti vírusellenes gyógyszerrel és a fertőzés túlélőitől származó vérplazmával kezelték.

Az egyik vérplazmadonor William Pooley, az első brit ebolafertőzött volt, akit ugyanebben a londoni kórházban kezeltek tavaly augusztusban. A fiatal férfit - aki egy jótékonysági szervezet egészségügyi szakértőjeként szintén az ebolajárvány leküzdésében segédkezett Sierra Leonéban - már betegen szállították haza, és néhány hét múlva szintén gyógyultan távozott a Royal Free kórházból.

Pooleyt a ZMapp nevű új vírusellenes gyógyszerrel kezelték, amelyet az Egyesült Államokban több más ebolafertőzött esetében már alkalmaztak, Nagy-Britanniában azonban jelenleg nincs több ebből a gyógyszerből.

Pauline Cafferkey, aki a Save the Children nevű, beteg gyermekeken segítő jótékonysági szervezet önkénteseként dolgozott a nyugat-afrikai járványövezetben, az első brit állampolgár, akin már hazaérkezése után jelentkeztek az ebolafertőzés tünetei. Nagy-Britanniában az ebolavírus négy évtizeddel ezelőtti felfedezése óta eddig soha nem fordult elő behurcolt ebolafertőzés.

(napigazdasag.hu)

(oroszhirek.hu)

A kórházi férőhelyek újraosztásában a legnagyobb feszültség a fővárosban várható, ahol csak azok az intézmények maradhatnak teljes jogú kórházak, amelyek a nap 24 órájában képesek sürgősségi feladatokat ellátni.

Az egyeztető testületek a héten már meg is alakultak. Az ellátórendszer új szerkezetére a megrendelést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adja. A hivatal készíti azokat a kapacitástérképeket, amelyekből egyebek mellett kiderül, mekkora összeg jut az E-Alapból az adott területen élők gyógyítására, és az milyen jellegű és mennyi ellátásra fordítható. A helyi egyeztető fórumok munkájában is az egészségbiztosítóé az utolsó szó.

A kórházi férőhelyek újraosztásában a legnagyobb feszültség a fővárosban várható, ahol csak azok az intézmények maradhatnak teljes jogú kórházak, amelyek a nap 24 órájában képesek sürgősségi feladatokat ellátni, , illetve legalább egy megyei kórház kvalitásaival rendelkeznek. Ez itt azért is nehéz, mert szinte alig van olyan intézménye Budapestnek, amely teljes szakmai palettát tart fenn.

Mindez a területi ellátási kötelezettség újragondolásával és egy új beutalási renddel járhat együtt: az egészségügyi államtitkár szerint most az Országos Mentőszolgálat kapacitásainak 80 százalékát a kórházak közti betegszállítás köti le. Ezért az átszervezés célja az is, hogy ez megszűnjön.

Budapesten az első egyeztetés pénteken már meg is történt. A főigazgatók azonban – mint azt lapunknak többen is mondták – nem lettek sokkal okosabbak, sőt azt sem igazán tudják, mit is kéne tenniük. Útravalóul ugyanis mindössze annyit kaptak, hogy „legyenek proaktívak” a következő egyeztetésig. A megbeszélésen vázolt új ellátási térkép szerint hat intézménynek (a Honvédkórháznak, a Semmelweis Egyetemnek, a Szent Istvánnak, a Péterfynek és az Uzsokinak, valamint a Szent Jánosnak vagy a Szent Imre kórháznak) juthat a fővárosban vezető feladat. Ám ezeknek is csak akkor, ha a sürgősségi ellátásból hiányzó szakmáikat más kórházakkal „összeállva” pótolják. Például a Honvédkórház hiába kiváló sürgősségi központ, nincs az onkológiai ellátásból teljes palettája, az Uzsokiban viszont van onkológia, de nincs az infarktusos betegek ellátásához szükséges invazív kardiológia. A Semmelweis Egyetemet a Korányi projekt keretében épülő traumatológia juttathatja a sürgősségi ellátásra képes intézmények közé, az új épületben ugyan ehhez van egy 70 ágyas osztály, de nincs hozzá orvosuk és egyéb szakemberük. A Péterfynek sincs invazív kardiológiai centruma, így várhatóan a feladatokon osztozniuk kell majd a Bajcsy kórházzal.

Mindez azt is jelenti, hogy áprilistól a betegeknek is újra kell ismerkedniük a rendszerrel, hiszen az addig megszokott intézményből az ellátásuk átkerülhet egy másik városrészbe.

A jó hír az, hogy megszűnik a fővárosban a „mindennap másik kórház az ügyeletes” rendszer. Mindig mindenkit oda visznek majd a mentők, ahová területileg tartozik.

(Most könnyen lehet, hogy hétfőn a Honvédba, kedden meg Kőbányára indulnak a mentők egyazon kerületből a vakbélgyanús beteggel.)

Nem Nógrádban, hanem Angliában kötnek majd ki az orvosok

A tervezett átalakulásokkal kapcsolatban lapunknak Sinkó Eszter közgazdász azt mondta: sok kellemetlen következménye lehet a tervezett változásoknak. Az eddig megismerhető, az egészségbiztosító által készített módszertani anyagokból az derült ki, hogy nagyon egyszerű sémára, a létszámarányos volumenkorlát alapján hajtanák végre az átalakítást.

Azt sem vették figyelembe, hogy a betegek valójában hol veszik igénybe az ellátást. Például Pest megyének jelentős forrásokat csoportosítanának át a fővárosból, noha ott nincsen kórház. A lakosságot a budapesti intézményekben kezelik. A szakember hozzátette: más országokban, így Angliában is, amennyiben térségi kvóták alapján osztják szét a forrásokat, figyelembe veszik az adott népesség létszámát, korának megfelelő gyógyítási igényeit és még sok más egyéb szempontot is. Azzal sem foglalkoznak, hogy

az ekkora volumenű változások más országokban hosszú évek alatt zajlanak.

Mint azt Sinkó Eszter mondta: az átszervezők láthatóan nincsenek tisztában az orvos- és nővérellátottság törékenységével sem, s ennek súlyos következményei lehetnek. A döntéshozók nem számolnak azzal sem, hogy az átcsoportosított forrásokat nem követik majd a szakdolgozók. A fővárosi kórházakból aligha indulnak majd tömegesen Nógrádba dolgozni az orvosok. Ha már megmozdulnak, meg sem állnak majd Angliáig, vagy Németországig.

Sürgős, életmentő esetekben leszállhat a mentőhelikopter az SBO repülőterén – mondta a szegedi egyetem kancellárja a Nemzeti Közlekedési Hatósággal való egyeztetésre hivatkozva. Szerinte egy egyszerű jogértelmezés nyújt erre lehetőséget. A légi mentők azonban továbbra is a város szélén landolnak, engedély nélkül ugyanis nem tehetnek mást.

A napokban írt a Délmagyarország arról, hogy közel 3 éve a városszéli reptéren kénytelen landolni a mentőhelikopter, miközben a sürgősségi betegellátó önálló osztály, amelyhez a leszállópályát megépítették, tavaly június óta üzemel.

Devecz Miklós, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja ezt  követően több médiumot is arról tájékoztatott, megegyezett a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, és „sürgős, életmentő esetben" leszállhat a mentőhelikopter az SBO leszállóhelyére az üzemben tartási engedély megszerzésének időpontjáig is. 

A kancellár elmondta: tájékozódott az SBO leszállóhelyének státuszáról, ezután felvette a kapcsolatot a Nemzeti Közlekedési Hatósággal.

A hatóságtól ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem megállapodásról van szó. Mindössze annyi történt, hogy tájékoztatták a személyesen eljáró kancellárt a jogi lehetőségekről.

A hatályos jogszabályok értelmében légi járművel fel- és leszállni repülőtéren és leszállóhelyen lehet. Ez alól jelenleg öt kivétel van, az egyik, ha ez a „baleseti segítségnyújtás" érdekében történik. Ez tehát azt jelenti, hogy a mentőhelikopterek által végzett repülések eseteiben lehetséges, hogy ezek a helikopterek repülőtereken és leszállóhelyeken kívül máshol is fel- és leszálljanak. A hely kiválasztása és a felszállás, illetve leszállás biztonságosságának megítélése a mentőhelikopter pilótájának döntése. 

Erre hivatkozik Devecz Miklós, amikor azt mondja, ha a mentőhelikopter leszállhat a szántóföldön vagy az autópályán, akkor a mentési folyamat másik végén, egy egészségügyi intézmény mellett kiépített, használatbavételi engedéllyel már rendelkező leszállóhelyen is megteheti ugyanezt. Ebből egyébként ezek szerint az is következik, hogy több mint fél éve nyugodtan leszállhatna erre a repülőtérre a mentőhelikopter – ha a pilóta úgy dönt.

– Sürgős, életet vagy életeket mentő esetben a helikopter leszállhat a szegedi SBO-nál – jelentette ki a kancellár. – Az SZTE a már megkezdett eljárást folytatja az SBO leszállóhely üzemben tartási engedélyének a megszerzése érdekében.

Gorove László, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: jó lenne, ha ez így lehetne, de nincs így.

– Logikusnak tűnhet ez az érvelés, de csupán a baleseti helyszínen történő leszállásra vonatkozik ez a szabály. A beteg átadása már csak engedélyezett repülőtéren történhet. A kórházi leszálló repülőtérnek minősül, amelynek viszont meg kell felelnie minden jogszabályi feltételnek. Mivel a szegedi SBO-nak még nincs meg minden engedélye, a pilóta nem is dönthet úgy, hogy leteszi ott a gépet. Amint a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól megkapjuk az írásos tájékoztatást arról, hogy az utolsó engedély is megérkezett, azonnal berepüljük a területet, és onnantól kezdve leszállhat ott a mentőhelikopter.

(Timár Kriszta – Délmagyarország)

Mintegy nyolc-tíz ezer ember elbocsátásával számol a kormányzat a kórházi kapacitások újraosztásának eredményeként – értesült a Népszabadság. Bár várhatóan ahhoz kínosan ragaszkodni fognak, hogy kórházat egészében ne zárjanak be, a karcsúsítás részlegek, telephelyek, osztályok megszűnésével járhat. Az elbocsátás egyaránt érinthet műszakiakat, adminisztratív dolgozókat, ápolókat és orvosokat is.

Újabb karcsúsítási hullámot indított el a kormányzat az egészségügyben. Ennek részeként a kórházvezetőknek az úgynevezett megyei egyeztető fórumokon február végéig kell újraosztaniuk egymás között a feladatokat, azaz megállapodniuk arról, hogy a jövőben az adott területen ki, mit fog csinálni.

Az osztozkodás értelme – a politikai retorika szerint –, hogy megszüntessék a párhuzamos vagy felesleges ellátásokat, és az adott térségben minden intézmény csak arra vállalkozzon, amit el is tud végezni. A gyakorlatban pedig arról van szó, hogy a járó- és a fekvőbeteg-szolgáltatások ötödére nincs fedezet. Az egészségbiztosító 2007 óta ugyanannyi, 145-150 ezer forint közötti összeget fizet az átlagos esetek ellátásáért a kórházaknak, miközben óvatos becslések szerint az legalább 180 ezer forintba kerül. Lényegében ez a kórházi eladósodás oka, amit a kormányzat most azzal orvosolna, hogy átszervezi a szolgáltató helyeket és csökkenti a számukat.

Április után a kórházak nem csinálhatnak adósságot. Amennyiben az igazgatók ezt felvállalják, tömeges elbocsátások várhatók, „ágyak” sorozatos leépítésére kerülhet sor, megoldásként legalábbis ezeket ajánlják a kormányzati szereplők. Az egészségügyi ágazat vezetői 8-10 ezer fő elbocsátásával számolnak. A változással az intézmények műszaki és adminisztratív területein dolgozók közül sokan maradhatnak feladat nélkül, a városi kórházak bezárt osztályain pedig az orvosok és ápolók munkája fogyhat el.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár egy múlt heti háttérbeszélgetésen egyértelművé tette: ha nem sikerül az úgynevezett megyei fórumokon egyezségre jutniuk helyben az intézményvezetőknek, úgy a megyei kórházak vezetői dönthetnek, hol, milyen szolgáltatás szűnjön meg vagy maradjon. Ez azt is jelentheti, hogy megyénként csak egy kórház lesz. Bár azt külön és sokszor hangsúlyozták: intézményt biztosan nem zárnak be, csak átalakítják a feladatait, és a jövőben nem kórházként, hanem valamelyik megyei intézmény telephelyeként működik. Lesznek viszont olyan helyek, ahol a gyógyítási funkciókat ápolási, utógondozói feladatokra váltják.

(A teljes cikk a Nol.hu.-n)

Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős litván uniós biztos szerint azt fontolgatják, hogy megtiltanák a koffeintartalmú energiaitalok árusítását 18 év alattiaknak.

Ez legfőképpen az osztrák energiaital céget, a Red Bull-t érintené rosszul – számolt be róla a thelocal.at. A cikkben kitérnek a tiltást támogató civil szervezetre a Foodwatch álláspontjára is.

Szakértőik szerint ugyanis a koffein-kiegészítőket tartalmazó italok hatása káros az egészségre. Egy felmérés szerint az európai fiatalok 68 százaléka iszik energiaitalt, ebből 24 százalék pedig legalább négyszer egy héten. A szakemberek szerint azonban a felnőtteknek és a fiataloknak nem szabad a testsúlyukhoz viszonyítva kilónként 3 milligrammnál több koffeint a szervezetükbe juttatni.

A tanulmányra a Red Bull egy közleményben válaszolt, amiben arról írnak, hogy az emberek teából, kávéból és üdítőitalokból szerzik be a napi koffein adagjukat és nem energiaitalokból. Azonban egy energiaitalból fél liter már túlmegy egy 12 éves gyerek napi javasolt koffeinmennyiségén és a Foodwatch szerint a fiataloknál magas a túladagolás veszélye.

A litván parlament már tavaly májusban megszavazta, hogy 18 év alattiak ne vehessenek energiaitalt. Az unió többi tagállamában erre legfeljebb csak javaslatot tehetnek, hogy a kiskorúak ne fogyasszák ezeket.

(hir.ma.hu)

Az 55 éves Stephen Pasceri kedden délelőtt 11 körül ment be a Harvard Egyetem második legnagyobb oktatókórházába, és személy szerint Michael J. Davidson doktort kereste.

Mikor a 44 éves szívsebész kilépett a vizsgálóból, hogy beszéljen vele, a férfi kétszer rálőtt. A szívsebész életét az azonnal műtét sem tudta megmenteni. A támadót később holtan találták a rendőrök egy másik vizsgálóban, ahol végzett magával – számolt be az AP hírügynökség.

Nem tudják feldolgozni a halált

A gyilkosság oka az lehetett, hogy az orvos operálta a támadó édesanyját, aki novemberben hunyt el – idézte a Boston Herald Pasceri nővérét. Thomas Risser kardiológus szerint az ilyen esetek az orvosok rémálmai, többször előfordul, hogy a betegek elkeseredésükben orvosokra támadnak. 2009-ben például a massachusettsi kórházban késelte meg egy beteg a pszichiáterét rendelés közben; a támadót végül egy biztonsági őr lőtte le.

(Origo)

Továbbra sem sikerül pótolni a mentőszolgálatnál az elöregedő mentőautókat –írja a Népszabadság. Ezért megoldásként 10-ről 13 évre emelték a mentőautók nyugdíjkorhatárát.

Az egészségügyi államtitkár Zombor Gábor azt mondta, hogy semmi nem indokolja a 10 éves autók cseréjét, mert megfelelő karbantartással még sokáig futhatnak. A lap szerint ugyanakkor az európai sztenderdeknek megfelelően egy mentőautó legfeljebb hatéves lehet vagy 300 ezer kilométert futhat. A magyarországi 743 autó negyede viszont tíz évnél öregebb és éves szinten 30-40 ezer kilométert futnak, így 10 éves korukra biztosan túl lesznek a háromszázezres értéken.

(Népszabadság)

Tanulmány mutatta ki, hogy aki nem oltatja be a gyerekét, az a gyerek életével játszik

Egyre durvább a kaliforniai kanyaró: a tavaly decemberben Disneylandben kitört járványban már 62 regisztrált beteg van, ezzel ez az utóbbi 15 év egyik legsúlyosabb járványa Kaliforniában.

A 62 beteg mellett fertőzéseket jelentettek más szövetségi államokból és Mexikóból is. Az a legdurvább, hogy mindezt egy olyan betegség okozza, ami korábban az oltásoknak köszönhetően lényegében eltűnt az Egyesült Államokból.

 A 15 hónapos gyerekek Kaliforniában is megkapják a mumpsz-kanyaró-rubeola oltást, az erről szóló törvény azonban hagy egy kibúvót: ha a szülő meggyőződésével ellentétes a dolog, akkor kikerültető az oltás.

 A mostani kanyarójárvány 63 kaliforniai fertőzöttje közül eddig 34-nél ellenőrizték, hogy oltottak-e, és kiderült, hogy közülük csak öt gyerek kapott meg minden szükséges védőoltást. Kiderült az is, hogy a legtöbb megbetegedést Orange megyében regisztrálták, és ez a vidék a kaliforniai oltásellenes szülői mozgalom központja is.

 A Kaliforniai Állami Egyetem egyik gyerekgyógyász-kutatója ezt az egészet annyival foglalta össze, hogy

 „Elég hülye emberek vannak.”

Egy új felmérés pedig megerősítette, hogy kapcsolat van az oltásellenes mozgalom és a kanyarójárvány között. A Washington Post által is bemutatott kutatás bebizonyította, hogy az oltásellenes szülők nagyrészt azonos körökbe tartoznak, mind földrajzi, mind vagyoni szempontból. Még településekre bontva is kimutatható, hogy legtöbb esetben jól ismerik egymást ezek a családok.

 Ez pedig tovább növeli a járványügyi kockázatot, hiszen ha egy betegség egyszer bejut ezekbe a közösségekbe, az egészet letarolja.

Ezen kívül az így megerősödő vírusok egyre nagyobb veszélyt jelenthetnek az oltottakra is, ahogyan a kanyarós példa is mutatja.

A kutatók 55 ezer, 2010 és 2012 között született gyerek adatait elemezték 13 észak-kaliforniai megyében, és 5, pontosan kimutatható földrajzi gócpontot találtak, ahol az átlagosnál jóval magasabb a be nem oltott gyerekek aránya: Sacramento déli részén 13,5 százalékos, East Bayen 10,2 százalékos, San Francisco északkeleti részén 7,4 százalékos, Sacramento megye északkeleti részén és Roseville-ben pedig 5,5 százalékos. Összehasonlításképp az Egyesült Államokban ez az arány átlagosan 2,6 százalékos.

A tanulmány szerint ezekben a körzetekben a lakók átlagos jövedelme és vagyona is jóval az átlag feletti, és – egy kivételtől eltekintve – liberálisabbak is a lakók. A kutatás kimutatta azt is, hogy ezekben a körzetekben kifejezetten rossz a gyerekek immunizációs rátája is.

(Washington Post)