Az MSZP országgyűlési képviselője szerint a kormány nem veszi figyelembe a szakmai szervezetek véleményét, miközben ketyeg az óra. A politikus elmondta: a kórházak nem fognak megegyezni, nem fognak engedni a saját feladataikból. Hozzátette: megyénként egy kórház maradhat, a többi telephely lesz. A párhuzamosságokat akarják papíron megszüntetni, de így verték szét a szociális ágazatot is - fogalmazott.

A Corgenix Medical amerikai cég által kifejlesztett teszt elektromos áram használata nélkül is 15 perc alatt kimutatja a gyakran halálos kimenetelű Ebola betegséget – közölte pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Bár az eljárás kevésbé megbízható, mint az eddig alkalmazott teszt, de könnyebben kivitelezhető – hangoztatta Tarik Jasarevic, a WHO szóvivője. A tesztet egyelőre nem alkalmazzák, szükség van még a költségek kalkulálására és az amerikai egészségügyi hatóságok engedélyére, az adminisztráció további 1-2 hetet vesz igénybe – tette hozzá.

Az ebolajárvány 2013. decemberi kitörése óta csaknem 9200-an haltak meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint. A járvány túlnyomórészt Nyugat-Afrikában szedte áldozatait.

(mno.hu)

Mint a Best Magazin írja, amikor Alexandrát erős görcsei miatt először kórházba vitték, a sürgősségi osztályon szinte meg sem vizsgálták, csak adtak neki egy görcsoldó-fájdalomcsillapító injekciót és hazaküldték. Mivel görcsei másnap sem enyhültek, a fiatal lány visszament a kórházba, ahol szerencséjére az ügyeletes nőgyógyász megvizsgálta és ultrahangos vizsgálatot rendelt el. Még a sokat látott orvos is meglepődött, mikor a vizsgálat végén kiderült, hamarosan szülni fog.

A szülést megelőző hónapokban elmondása szerint több nőgyógyásznál is járt, akik anélkül, hogy alaposabban megvizsgálták volna, hormongyógyszerekkel kezelték. "Tavaly áprilisban menstruációs panaszokkal kerestem fel a nőgyógyászt. Hol megjött, hol hónapokra kimaradt a vérzésem" - nyilatkozta a bulvárlapnak, és hozzátette, az orvosok először hormonzavarra, később pajzsmirigy-zavarokra, végül agyi elváltozásra gyanakodtak a tünetei hallatán. A 9 hónap alatt egy pillanatra sem jutott eszébe, hogy esetleg várandós lenne, hiszen nem gömbölyödött a hasa, és rendszeresen jelentkező görcsei miatt azt sem érezhette, hogy rúg a baba.

Információink szerint a fiatal hölgy a Makóhoz közeli Magyarcsanádon él. A lapunk által alapított Facebook-csoport, a Makón élek hozzászólói között ismerősei, volt kollégái is hozzászóltak az ott megosztott cikkhez. Egyik volt munkatársa azt írta, 9 hónapot végigdolgozott vele és nyomát sem látta a terhességnek, pedig neki is van gyermeke. Egy másik hozzászóló azt erősítette meg, hogy a nőnek nem volt oka eltitkolni a várandósságot, mert a legjobb kapcsolatban van az egész családdal, valaki pedig azt közölte, a baba szép, aranyos, és makkegészséges. A bulvárlap úgy tudja, a fiatal lány, aki hat éve jár gyermeke apjával, családjával úgy döntött, beperlik az orvosokat, akik a téves diagnózisokkal veszélybe sodorták a kicsi életét, és Alexandra jövőjét is.

(delmagyar.hu)

Idén is folytatódik a Dirty Slippers zenekar ingyenes programja, amely a méhnyakrák, a drog és az alkohol veszélyeire hívja fel a fiatalok figyelmét.

A prevenciós koncerttel egybekötött előadást az idei tanévtől az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet és a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda támogatja.

A Suliturné első állomása február 20-án lesz Szarvason, majd Kunszentmárton, Tiszaföldvár, Szeged, Monor, Dabas, Budapest, Miskolc és Eger iskoláiba, tavasszal pedig dunántúli városokba látogat el az együttes - közölte a zenekar frontembere, Lobó-Szalóky Lázár. 

Az iskolák számára ingyenes program a 12-24 éves korosztályt szólítja meg: a foglalkozás első részében könnyűzenei koncerten vehetnek részt a diákok, a második felében a méhnyakrák, a drog és az alkohol veszélyeiről, valamint az egészségtelen életmód kockázatairól beszélnek a Dirty Slippers tagjai, akiket egészségügyi dolgozók készítettek fel a lényeges információkkal. 

Az idén 10 éves Dirty Slippers zenekar február 13-án megkezdi koncertturnéját Békéscsabán, április 17-én a gyulai Pálinkafesztiválon, május végén Battonyán, augusztus 20-án pedig Péteriben is fellépnek. A négy tagú pop-rock csapat a napokban jelenteti meg Ahol te vagy című új kislemezét, ősszel pedig - a tervek szerint - Múzsa címmel harmadik albumuk is napvilágot lát.
A 2005-ben alakult együttes - Csongrádi Imre (basszusgitár), Nagy István (dobok), Felföldi Zsolt (zongora) és Lobó-Szalóky Lázár (ének, gitár) - stúdióbeli munkáját Vígh Arnold és George Shilling (Madonna és az Oasis producere) kíséri figyelemmel.

(MTI, edupress)

Steier József tiszteletbeli konzul az ebola sújtotta Guineában a WHO küldöttsége előtt pár hónappal járt, aranyüzletben reménykedő vállalkozókkal. A konzul visszatérése után három nappal pedig belázasodott. A magyar egészségügy nem csinált nagy gondot ebből, simán hazaküldték, pedig akkor már több hónapja hivatalosan is ebolajárvány volt az országban, ahonnan jött. Utána azért nem ért rá vele foglalkozni az orvos, mert az eboláról szóló előadáson ült.

„Tízéves gyerek voltam, amikor édesapámat odavezényelték szaktanácsadónak a Guineai Köztársaságba. Az ország az egyenlítőtől kilenc fokra északra találtató, gyakorlatilag trópusi ország, kőkeményen két évszak jellemzi, nagyjából májustól novemberig az esős szezon, decembertől április végéig a nyár, amikor a negyven fok körüli hőmérséklet sem ritka. A relatív páratartalom eléri a száz százalékot” – Steier József, guineai magyar tiszteletbeli konzul a nálunk szokatlan éghajlati adottságokkal kezdte előadását, amelyek fontosak az ebola terjedésének megértéséhez.

A konzul 1964-ben került az országba, családostól: apja ott kapott állást, utána mentek ki, kilenc másik magyar családdal együtt, a főváros, Conakry mellé. „Képzeljétek el, tízéves gyerekként mit jelent azt, kiszakadni Magyarországról és megérkezni egy az országba, ami egészen más kultúrával rendelkezik. Fekete embert akkor láttam először, akkor kezdtem tízévesen a nyelvekkel ismerkedni. Ma nem kapunk diplomát anélkül, hogy ne beszélnétek idegen nyelvet, de ott az életben maradás kényszere volt az, hogy minél gyorsabban a franciát, aztán a szuszut, a törzsi nyelvet is tanuljam” – mesélt az akkori körülményekről.

Kamuaranyért tülekednek a magyar vállalkozók

Steiert 2013. augusztusában nevezték ki Magyarországon regnáló konzulnak, ezért amikor az ebola megjelent a köztudatban, sokan őt keresték. A fejébe vette, hogy személyesen győződik meg a helyzetről, mielőtt komolyabban nyilatkozik.

Afrikából tömegével érkeznek a kéretlen reklámlevelek, hogy húsz százalékot is nyerhetsz bizonyos országok aranyüzletén, bizományban odaadják, csak pár százalékot fizess ki előre, bevizsgálási költségnek.

Kapóra jött, hogy sok vállalkozó nekiindul a kontinensnek, mert kapnak egy tippet, hogy jó áron juthatnak aranyhoz.  „Konzul úr, Maliba, Bamakóba kellene menni. Minél előbb induljunk, fizetünk mindent, csak menjünk, mert húsz kiló aranyat fogunk hozni. És összesen két százaléknyi előleget kellene kifizetni, bizományba odaadják, a világpiaci árnál húsz százalékkal olcsóbban tudjuk értékesíteni” – ezzel kereste meg Steiert egy vállalkozó.

Hiába sejtette a konzul, hogy a történet átverés, hiába egyeztetett a mali bányászati miniszterrel, a vállalkozók sürgették, nehogy lemaradjanak a bombaüzletről. Hatvanezer dollár készpénzzel indultak neki az útnak, kézitáskában. „Hatvan dollár egy biztonsági őr havi fizetése, ha száz dollárt adok neki, és azt kérem, hogy csapd le a kezét annak az embernek, akkor azt fogja mondani, hogy főnök, köszönöm, hogy a családomnak örömet szereztél” – érzékeltette a lépés átgondolatlanságát a konzul. Nem túl nagy meglepetésre az ajánlat tényleg átverés volt, de a vállalkozók életben maradtak, háromezer dollár veszteséggel ültek fel a visszafelé tartó gépre, ő pedig elindulhatott az ebola központjába.

Óvintézkedések, azok nem voltak

Dzsipet bérelt, azzal indultak Maliból Guineába. Önmagában nem nagy távolság, 960 kilométer, ami autópályán gyorsan menne - Afrika viszont nem ilyen. „Én is tévedtem, hiába ötven év Afrika, elfeledkeztem arról, hogy esős évszak van. Ilyenkor nem látszik, milyen mély egy kátyú. Ha túl mély, az egész hajtásláncot kiszedi a terepjáróból és nem lehet tovább menni. A sofőr negyven kilométeres sebességgel kerülgette a lyukakat.” Így 26 óráig tartott az út.

A WHO 2014 márciusában deklarálta a járványt, a konzul június 15-19 között volt odakint: addigra már bővel kellett volna óvintézkedéseket tenni, hiszen meghalt már több ezer ember, köztük 300 egészségügyis.

A határ előtt negyven kilométerrel iparvidék kezdődött. „Azt várta az ember, hogy tényleg kitör a hisztéria. Ezzel szemben tele voltak a vendéglők, a piacterek, a mecsetek. Egy járványügyi helyzetben az lenne a logikus, hogy minden tömegrendezvényt korlátoznak, próbálják akadályozni, hogy emberről emberre terjedjen a betegség. Itt semmi ilyen nem volt.” – mondta Steier.

Megálltak több csomópontnál is, ahol ebola-kezelőcentrumokat hoztak létre. „Azon kívül, hogy mondták, hogy ott van, és tényleg ott feküdt hatvan ember, semmilyen intézkedés nem volt. A katonák sem állítottak meg, a fővárosig nem volt vesztegzár jellegű dolog” – emlékezett vissza. A fővárosban viszont szeméthegyek, közöttük patkányok fogadták. Ez kedvező a vírusnak, a felülfertőződést segíti. „Amikor bemenetem a járványügyi hivatalba, és szóvá tettem, hogy a szemetet legalább vigyék már el, akkor azt mondták: nincs gázolaj, konzul úr.

Nem azért nincs, mert elfogyott, hanem mert sokszor már a kikötőben ellopják. A körülmények alapján érezhető volt, hogy hamarosan robbanni fog a járvány. A Conakryban lévő járványügyi központban ebben az időben 86-an voltak, zömében állami alkalmazottak.

Krosszmotoros hordta szét

Az már ismert tény, hogy egy libériai tanárnő jött meglátogatni a családját 2013 decemberében, holtan találta őket a házban, majd ottani szokások szerint megmosdatta és eltemette őket. Ebolások voltak, csak erről senki nem tudott, ez indította ez egész járványt. Sokáig nem tudták összerakni, hogy a különböző esetek miért jelentek meg egymástól távoli helyeken. Azóta kiderült, hogy a tanárnő pánikszerűen rohant vissza Libériába, motorral, mert ezeken a területeken nincs út. „Ösvények vannak, ezeken kínai krosszmotorral szállítják a fizetőképes vendégeket. Elől felteszik a kecskét vagy a birkát, hátra meg felülnek még ketten a sofőr mögé”. Természetesen a motoros is megfertőződött, aztán embereket vitt Sierra Leonéba is, ennyi pedig már elég volt a többi körülménnyel együtt a terjedéshez.

Összegyűrök egy kis pénz, benyomom a zsebébe

A konzul hazafelé induló járatát már törölték, csak később tudott útnak indulni. „A repülőtéren még átestem egy orvosi ellenőrzésen: infrakamerával nézték a testhőmérsékletet, és ki kell tölteni egy űrlapot, amiben azt próbálták belőni, hogy nem fertőződtél-e meg, nem jelentesz-e utazási kockázatot.” Steier szerint a rendszer működik, és ez szokatlan Afrikában: a guineai kormányjelentések szerint közel száz embert szedtek le az utazási listáról, nem engedték Európa felé elrepülni. „Afrikában nagyon familiáris a dolog, ha nekem szükségem van valamire, akkor odamegyek a kormánytisztviselőhöz, benyúlok a zsebembe és összegyűrök egy kis pénzt, benyomom a kezébe, és innentől kezdve valószínűleg szemet huny. Most viszont nem ez történik, ezért nem jött ki ebola az országból”.

Hazaérkezésekor már a TEK várta Steiert. „A nemzetbiztonsági kockázat érdekelte a szakembereket, az, hogy bejöhet-e Magyarországra a vírus. Félóra alatt megnyugtattam őket, hogy nem kerülhet be Magyarországra”. A kálváriája viszont csak innentől kezdőzött.

Nincs orvos, mert eboláról szóló előadáson ül

„Amikor harmadik napja voltam itthon, hirtelen felszaladt a lázam 39 fokra. Nem tudtam, hogy mit csináljak. Ha ezzel beszaladok a László Kórházba, a járványügyi centrumba, abban a pillanatban bevágnak a karanténba az egyéb betegek közé, és ha még nem felülfertőződtem, csak valami más bajom volt, akkor most biztosan elkapok valamit. Ismertem egy-két rossz példát ismerősökön keresztül, úgyhogy nem ezt választottam, hanem a Korányi tüdőintézetbe szaladtam egy specialistához” – mondta a konzul a magyar egészségügyi állapotokról.

Gyorsan terjedő tüdőgyulladását azonban nem ismerte fel a specialista sem, és azonnal riadót fújt. A konzul hatalmas dózis antibiotikumot kapott, csak így lehetett megállítani a tüdejében folyó rombolást. Három nap alatt sikerült megfogni a lázat. „Ekkor jelentkeztem a László Kórházban, hogy itt vannak a leleteim, még van hőemelkedésem, Guineából jöttem haza, és szeretném, ha a NATO biológiai hadviselésére is felkészített centruma megcsinálná a kivizsgálást. Közölték, hogy "konzul úr, nincs trópusi orvosunk, jöjjön vissza szerdán. Ez egy pénteki nap volt.” Az ebola egyébként 48 órán belül robbanni tud, nagy hiba halogatni a kivizsgálását.

Steier hazament, önkéntes karanténba vonult, nem ment sehova. Nem volt biztos benne, hogy ebolás, a malária is hasonló tüneteket produkál, de azért nem lehetett kizárni. 
"Szerdán visszamentem, de bezárt a labor, és elmentek a nővérek. Megint nem volt vizsgálat. Megkérdeztem a pultost, hol van a doktor. Mondták, hogy a főorvos úr most tart előadást az eboláról, és a kórház egész személyzete ott van”. A konzul közölte, hogy nagyon gyanús tünetei vannak, erre már előkerült orvos. Megvizsgálták, és közölték vele, hogy holnap reggel kell majd visszajönni, mert nincs laboratórium. Végül vettek vért a kórházban - ez már a harmadik volt, mert egy privát laboratóriummal is megcsináltatta a vérvételt. Majd közölték, hogy az eredmények két hét múlva lesznek meg.

Ha tényleg eboláról lett volna szó, már régesrég késő lett volna. „Ennyi idő alatt teljesen eltűnt a tüdőgyulladás, tünetmentessé váltam. A 21. napon, amikor véget ért az önkéntes karanténom, jött a telefon a Lászlóból, hogy minden rendben van. Azért nem akartam annyiban hagyni, kocsiba ültem, bementem, kiderült, hogy megint nincs orvosuk, az eredményt is az adminisztrátorok közölték velem, a papírok alapján”. Csak külön erősködésre jött újra orvos.

A történet horrorba illő, az egyetlen jó hír, hogy ma már nem történhetne meg: felállt a magyar Ebola Task Force, amelynek a guineai magyar konzul is tagja, és már vannak kint tapasztalatot szerzett szakembereink is, valamint kifejezetten ebolára létrehozott karanténok.

(index.hu)

A jövőben az éves gazdasági teljesítmény csaknem 30 százalékát nyugdíjra, egészségügyre és ellátásra fogjuk költeni. Magyarországon 2050-ben a lakosság 33 százaléka 60 év feletti lesz.

A hosszú várható élettartam és az elöregedő társadalmak sok országban máris valósággá váltak, vagy hamarosan azzá válnak. A magyar népességen belül a hatvan év felettiek aránya, amely jelenleg 22,4 százalék körül áll, az évszázad közepére várhatóan 33 százalék körülire nő. Az átlagos életkor meghosszabbodása hatalmas társadalmi, orvosi és szociális fejlődés eredménye, de ennek megvan az ára is. Számítások szerint 2060-ra a nyugdíjakra, ellátásra és egészségügyre fordítandó állami kiadások a bruttó hazai termék csaknem 30 százalékát fogják kitenni az eurozónában.

Magyarországon az életkorral kapcsolatos állami kiadások a 2007-es 21,6 százalékhoz képest a GDP 25,7 százalékára emelkednek 2060-ra, ami alacsonyabb az EU átlagánál.  „Az elöregedés világszerte strukturális tendencia, amelynek társadalmi és gazdasági következményei drámaiak lehetnek mind az állami költségvetésekre, mind az egyénekre nézve” – jelentette ki az Allianz vezető nemzetközi nyugdíjelemző közgazdásza.

A pénzügyi válság miatt az államadósság a politikai viták és a közfigyelem középpontjába került. A gazdasági programok, tőkeinjekciók és a csökkenő adóbevételek a világ sok országában hatalmas terhet rónak a közpénzekkel való gazdálkodásra és a költségvetésre. A sokk azonban minden valószínűség szerint idővel elmúlik. Ugyanez viszont nem állítható társadalmunk gyors elöregedéséről. Míg a pénzügyi válságok nehezen jelezhetők előre, ez az új globális folyamat pontosan nyomon követhető, és prognosztizálható. Továbbgyűrűző hatásai hosszú távúak, és lassan alakulnak ki, ezért is feledkeznek meg róluk időről időre, vagy egyáltalán nem is válnak közbeszéd tárgyává.

Az életkorral kapcsolatos növekvő kiadások globálisak. A nyugdíjak, az egészségügy és az ellátás a legnyilvánvalóbb és legközvetlenebbül érintett területek. Bár nagyon alacsony szintről indul, Magyarországon a leggyorsabb növekedés a hosszú távú ellátási költségek területén várható, ami 2060-ra a bruttó hazai termék 0,3 százalékáról 0,7 százalékra nőhet. Mégis, az elöregedésből származó kihívások az adott helyen működő szociális rendszerektől függően radikálisan eltérőek lesznek az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és Ázsiában. Míg az Egyesült Államokban viszonylag kedvező demográfiai tendencia várható, és az állami nyugdíjakat leginkább a jelentős egyéni hozzájárulásokkal kiegészített alapjövedelemnek tervezik, az egészségügyi rendszer alaposan megnöveli az állami költéseket.

A tanulmány részletesen vizsgálta az emberek várható élettartamát is. Az 1990-es évek végére az egyre emelkedő várható élettartam az egyre alacsonyabb nyugdíjkorhatárral együtt igen nagymértékben megnövelte a nyugdíjban eltöltött időt. Az iparosodott országokban az emberek átlagosan 20 év körüli ideig élvezik a nyugdíjat. Átlagosan 24 évnyi nyugdíjjal a franciaországi nyugdíjasok járnak a legjobban a svájci átlaghoz képest, amely 16,8 év. A magyar nyugdíjasok a középmezőnyben helyezkednek el a maguk 18,9 évnyi nyugdíjas időszakával.

„A fenntartható szociális rendszerek és a gazdasági növekedés jelentik a két fő eszközt az elöregedés államháztartásra gyakorolt hatásainak ellensúlyozására. Amennyiben az utat időben és a megfelelő irányban jelölik ki, az állam képes fenntartani meghatározó szerepét, és a figyelem átterelődhet a korosodó társadalom kihívásairól az általa kínált lehetőségekre. A fenntartható rendszerek és az öngondoskodás alapkövetelmény a pénzügyileg szilárd nyugdíjas korhoz a mostani és későbbi generációk számára “ – következtetnek a kutatási adatok.

(hvg.hu)

 Szemlézte: Dr. Palla Sándor

Érdekes, hogy a civilizált világban Franciaországban kiemelkedően magas a lakosság gyógyszerfogyasztása. Évente 48 doboz/fő, ez a 80 éven felülieknél naponta hét-tíz gyógyszer szedését is jelentheti.

Egy, 2013. december 12-én, Marisol Touraine egészségügyi miniszter elé terjesztett jelentés adatai szerint a gyógyszertárban forgalmazott szerek 40%-át a 65 éven felüliek fogyasztják, akik a lakosság mindössze 16%-át képezik. Az életkor előrehaladtával a gyógyszerfogyasztás tendenciája egyértelműen még tovább fokozódik. Vizsgálatok szerint az önálló életvitelre nem képes időseket ellátó otthonokban kezelt idősek (megdöbbentően sok és talán sokszor feleslegesen adott) átlagosan hétféle gyógyszert vesznek be naponta.

A túlzott gyógyszerfogyasztás (amelynek mértékét a gyógyító orvosok nem egyformán ítélik meg: van, aki tanult tudása, oktatója, vagy közvetlen kollegái tapasztalazának ismeretében dönt)  szakértői vélemény szerint egészségkárosodást is okozhat, mivel ötnél többféle gyógyszer szedésekor potenciálisan kölcsönhatás léphet fel, és ez megnövelheti a iatrogén ártalmak kockázatát. Becslések szerint az ilyen gyógyszerkölcsönhatások miatt kerül sor a hospitalizációk több mint 10%-ára a 65 éven felüliek, illetve közel 20%-ára a 80 éven felüliek esetében, ugyanakkor a iatrogén ártalmak 30-60%-a elkerülhető lenne a gyógyszereléssel kapcsolatos előzmények fokozott figyelembevételével.

(Eredeti írás: Bègue,B. Une personne âgée prend en moyenne sept médicaments par jour. Viva Presse)

Ösztöndíjakkal próbálná maradásra bírni a fiatal medikusokat a kormányzat – a pécsi orvoskaron is hasonlóval próbálkoznak.

 Nem túlzás azt mondanunk: immár évek óta folyamatosan merülnek fel ötletek arra vonatkozóan, miként lehetne elérni, hogy a magyar medikusok a diplomaszerzés után hazánkban vállaljanak munkát.

A közelmúltban elkészült egy jogszabálytervezet, amelynek értelmében minden Magyarországon végzett orvos állami ösztöndíjrendszerben vehet majd részt az egyetemi képzés után. Az egészségügyi államtitkár, Zombor Gábor egy interjúban kifejtette: az ösztöndíjrendszerben nettó 100–200 ezer forintos pluszjövedelmet adnának a fiataloknak. Hozzátette: nettó 270 ezer forintos szakorvosi minimálbért céloztak meg.
Az államtitkár ugyanakkor arra nem tért ki, hogy ehhez hasonló kezdeményezések azért már léteznek az egyetemeken. A Pécsi Tudományegyetem például a közelmúltban 198,16 millió forint uniós támogatást nyert, amelyből részint 18 fiatal szakorvosjelölt kapott havonta ösztöndíjat, részint pedig 65 szakdolgozó szakápolói képzésen vehetett részt, sürgősségi,- pszichiátriai- és onkológiai szakápoló területen. Az ösztöndíjban részesülő orvosok és szakdolgozók vállalták, hogy a szakvizsga, illetve a szakképesítés megszerzését követően a PTE Klinikai Központban dolgoznak tovább legalább annyi ideig, mint ameddig ösztöndíjban részesültek.

Az orvosszakmák közül továbbra is a háziorvosok, a belgyógyászok, az aneszteziológusok, a csecsemő- és gyerekgyógyászok, valamint a sebészek vezetik az elvándorlási toplistát. Az egy évvel korábbihoz képest emellett a patikusok és a szülésznők céloztak meg többen Magyarországon kívüli munkahelyeket: a tavalyi 53-mal szemben 67-en, illetve 16 helyett 37-en.

Egyre több fiatal vág neki a nagyvilágnak

Egy, a közelmúltban publikált felmérés aggasztó képet fest a jelenlegi állapotokról. Eszerint évről évre mintegy kétezren kérik ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást. Ráadásul a fiatalok száma határozottan növekszik: a 2014-es év első háromnegyed évében a 2013-as esztendő azonos időszakához képest majdnem 25 százalékkal nőtt a külföldre távozott, 25 és 29 év közötti, szakvizsga előtt álló vagy már éppen szakvizsgázott orvosok és fogorvosok száma, 285-ről 352-re. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Dénes Tamás korábban úgy nyilatkozott: a fiatalok nem látják tisztán az előttük álló utat, illetve csak azt látják, ami külföldre vezet. Ez baljós jövőt sejtet az, mert a betegbiztonság már most is kárt szenved a szakemberhiány miatt, és ez a jövőben csak fokozódni fog, ha nem folytatódik és fejeződik be a bérrendezés.

Kutatók vissza

Érdemes megemlíteni, immár egyre többször arra is találunk példát, hogy egy kutató néhány év külföldi munka után hazatér – mivel a kutatói lehetőségek az elmúlt években jelentősen növekedtek hazánkban. Lapunkban többször is írtunk például Ábrahám Istvánról, aki a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a Molekuláris Neuroendokrinológia/Idegélettani kutatócsoportot – ő hét évet dolgozott Új-Zélandon, mielőtt visszatért Pécsre.

(Fülöp Zoltán, bama)

Az elmúlt héten 91 ezren fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz az azt megelőző 87 500-zal szemben. A 7. héten 11 megyében emelkedett, a fővárosban és 5 megyében csökkent, három megyében nem változott az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva.

Csongrád és Zala megyében 60 százalékkal, Hajdú-Bihar és Heves megyében 50 százalékkal több beteget regisztráltak, mint az előző héten, Tolnában azonban 30 százalékkal csökkent az influenza miatt orvoshoz fordulók száma. A vírus továbbra is a gyerekeket és a fiatal felnőtteket betegíti meg, a laboratóriumi minták a legtöbb esetben az influenza A vírust azonosították.

Az országos járvány miatt a fővárosban és az ország valamennyi megyéjében rendeltek el a kórházakban teljes vagy részleges látogatási tilalmat. A részleges tilalom főként szülészeti-nőgyógyászati, koraszülött- és újszülött-osztályokat, egyes gyermekosztályokat, onkológiai klinikákat és részlegeket, intenzív terápiás, valamint ápolási osztályokat érint.

(MTI)

Boncolás deríti majd ki, mi történt, a szülést levezető bába szerint a tragédiának semmi köze nincs ahhoz, hogy nem egészségügyi intézménybe ment be az anyuka.

– Ez egy iszonyatos tragédia. Nem is tudom, hogyan lehet így továbbmenni – mondta tegnap megtörten lapunknak az a bába, aki reggel egy otthon szülést vezetett le, a baba azonban halva született. Soha nem fordult még elő ilyen a vásárhelyi szülésznő praxisában, aki az otthon szülés legálissá tétele után 2012 márciusában elsőként kapta meg az ehhez szükséges engedélyeket, és így ő vezette le az első legális otthon szülést, egy szegedi családot segítve.

– Az érintett család zsombói. Az az előírás, hogy otthon szülés esetén 20 percen belül be lehessen érni egészségügyi intézménybe, és ez Zsombóról nem lett volna teljesíthető, ezért a kismama az otthonomban szült – mesélte a bába. – Amikor megérkezett, már kitolási szakaszban volt, hiába volt az első szülése, nagyon gyorsan zajlott minden. Érkezése előtt két órával jelentkeztek az első fájások, három óra alatt lezajlott minden.

A szülésznő elmondta, végig hallgatták a szívhangot, ami jó volt. Hogy mi történt, ami miatt halva született, egyelőre senki nem tudja, ezt majd a boncolás deríti ki. – A teljes kitolási szakban rendben volt a szívhang, az anya magzatmozgást is érzett. Megszületésekor azonban a baba nem vett levegőt. Valószínűleg olyan rendellenessége volt, ami összeegyeztethetetlen a méhen kívüli élettel – mesélte.

Az ügyben kihallgatták a rendőrök is, de úgy tudja, nem indul eljárás az ügyben, hiszen egyértelmű, hogy mindenki megtett mindent, amit csak lehetett. Így látja ezt a család barátja is, aki szintén ott volt a szülésnél.

– A szülésznő másik társával együtt próbálta újraéleszteni a babát, de nyilván sem intubálni, sem adrenalint adni nincs joguk. Egy idő után tehát eszköztelenné váltak. Azonnal riasztottuk a mentőket és az újszülöttmentőt is, de már ők sem tudtak segíteni.

– Nem sikerült visszahoznom az életbe – mondta a bába, aki bár biztos benne, hogy ugyanez történt volna, ha egészségügyi intézményben születik a baba, nagyon összetört az ügy miatt. – Az első gondolatom most az, hogy abba kellene hagynom ezt az egészet – ismerte el. – De nem tudom, hogy megtehetem-e, hiszen sokan számítanak rám. Mindenesetre most egymást erősítjük a szülőkkel, akiknek az első gyereke lett volna ez a csecsemő.

Amíg nem tudjuk, mi történt, nem lehet felelősségteljesen következtetéseket levonni – fogalmazott egymástól függetlenül ugyanúgy Zentay Attila, az Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Regionális Mentőszervezetének orvos igazgatója és Pintér Sándor, a Szegedi Újszülött Életmentő Alapítvány kuratóriumi elnöke. A regionális orvos igazgató elmondta: az alapszintű újraélesztéshez szükséges képzettség és eszköz a mentőknél is megvan, a magasabb szintű neonatológiai rohamkocsi megérkezéséig így ők folytatták a bábák helyett az újraélesztést. Az újszülöttmentők további fél órán át küzdöttek a baba életéért, de ők sem jártak sikerrel.

(delmagyar.hu)