Intenzív osztályon ápolják azt a férfit, aki H1N1-fertőzéssel került a szegedi kórházba. A hat évvel ezelőtt világméretű járványt okozó sertésinfluenza mindennapjaink része lett, ma már emberről emberre terjed. A háziorvosok is rendszeresen találkoznak vele, sokszor mégsem ismerik fel.

Súlyos-életveszélyes állapotban került kórházba az a szegedi férfi, akinél H1N1- fertőzést állapítottak meg orvosai. A középkorú beteget február 7. óta kezelik Szegedi Tudományegyetem kórházának intenzív osztályán.

Korábban is beteg volt

A Bors úgy tudja, a férfinek súlyos tüdőgyulladása van - a betegség valószínűleg a már kialakult sertésinfluenza szövődménye lehet, de információink szerint egészségügyi gondjai nem a vírusos fertőzéssel kezdődtek.

 

Intenzív osztályon kezelik a súlyosan megbetegedett férfit, a H1N1-fertőzés szövőményt is okozott Forrás: Photononstop/Eric Audras

"Nálunk, a Csongrád megyei népegészségügyi szerv laborjában vizsgálták a beteg eredményeit. Az influenza csak rontott állapotán, az illetőnek más, krónikus betegsége is volt, ami legyengítette immunrendszerét" - mondta el az Origónak Tombácz Zsuzsa megyei tiszti főorvos.

Mások is elkapták

A szakértő szerint a H1N1 jelen van Csongrád megyében is, csak úgy, mint a szintén A-altípus H3N2- influenzavírus. A beküldött minták alapján 10-12 fertőzöttet regisztráltak megyei szinten a két vírusfajtából, de a fertőzések valódi száma ennél jóval magasabb lehet, hiszen sok háziorvos tipikus esetként írja le a sertésinfluenzát is, és nem küld mintát a megyei hatóságnak.

Nem rosszabb a többinél

Aggodalomra ugyanakkor nincs ok, az altípusok sem okoznak nagyobb kárt a szervezetnek, mint az influenza "klasszikus" A és B válfaja. A 2009- ben még világjárványt okozó H1N1 halálozási rátája nem magasabb a tipikus influenza vírusokénál, tünetei - magas láz, elesettség érzése, végtagfájdalom - is hasonlóak. A kezdetben sertésről emberre terjedő betegség ráadásul alkalmazkodott hozzánk, és mi sem vagyunk már annyira érzékenyek rá, mint hat évvel ezelőtt.

Búcsú a disznótól

"Ma már értelmetlen is sertésinfluenzáról beszélni, humán vírusról van szó, ami alkalmanként fellángol, majd fertőzési aránya visszaesik. 2010-ben és 2011-ben még ez az altípus terjedt itthon, 2012 után viszont a H3N2 altípus vált dominánssá" -jegyezte meg Tombácz Zsuzsa.

 

Az eleinte sertésről emberre terjedő H1N1 évek alatt alkalmazkodott hozzánk, ma már humán vírusnak számít Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint most is utóbbi fertőz: az idei év 6. hetében 85 ezer influenzás esetet regisztráltak, az azonosított esetek 84, 6 százalékában pedig a H3N2 volt a felelős.

Kevesen oltatnak

Csongrád megyében elegendő ingyenes oltóanyag van a leginkább veszélyeztetett csoportok – idősek, krónikus betegek és egészségügyi dolgozók -számára. A gond inkább az, hogy kevesen élnek a lehetőséggel.

"Az 52 ezer vakcinából 30 ezret használtunk el, még az egészségügyisek sem kérik az oltóanyagot, pedig náluk különösen fontos lenne a védettség, naponta rengeteg emberrel találkoznak"- mondta el a megyei tiszti főorvos.

[origo]

Stílust és retorikát váltott Zombor Gábor, aki szerint az egészségügyi szolgáltatók csak a kormányra akarnak nyomást gyakorolni a várólistákkal. A szakmával eddig partnerségre törekvő államtitkár lényegében azt mondta, a hosszú várakozási időnek az az oka, hogy a magyarok túl gyakran járnak orvoshoz, illetve hogy az intézmények direkt nem látják el őket. Csakhogy ez nem igaz.

Megdöbbentek a kórházvezetők, hogy Zombor Gábor úgy véli, a hosszú várólistákkal az egészségügyi szolgáltatók nyomást akarnak gyakorolni a kormányra. Az ágazatért felelős államtitkár ezt állította legalábbis az RTL Klub-nak, miután a csatorna riporterei több kórházat és rendelőt is megkerestek, hogy időpontot kérjenek különböző vizsgálatokra.

Kiderült: a legalapvetőbb kórházi járóbeteg-szakrendelésekre több hónapos előjegyzési idő van. Pajzsmirigy-vizsgálatra például június 3-ra kapott időpontot az újságíró, gasztroenterológiára június közepén lehet menni - több intézményben is. A legtöbb szakrendelésre akár három-öt hónapot is kell várni, még a gyerekek esetében is, hasonlóan a kórházi bennfekvést igénylő beavatkozásokhoz, amelyeknél esetenként akár évekig is elnyúlhat a várakozás. A tb-finanszírozott ellátásban CT-re 2-10 hetet, MR-vizsgálatra 2-6 hónapot, ultrahangra pedig 4 hónapot is várhat a beteg, de előfordul, hogy a sima laborvizsgálatokra is több héttel előbb be kell jelentkezni.

Magyarországon a lakosság mintegy 70 százaléka, tehát 7 millió magyar vesz igénybe rendszeresen járóbeteg-ellátást, s noha valóban magas az orvoshoz fordulás száma, ez a magyarok rossz egészségi állapota miatt jelentős arányban indokolt. Ráadásul a szakrendelők korántsem végezhetnek el akárhány vizsgálatot és beavatkozást, hiszen korlátozott a finanszírozásuk és egyre nagyobb az ágazati munkaerő-hiány is. A Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint éppen ez a probléma, hiszen egyre kevesebb az orvos, de mivel a kórházaknak spórolniuk kell, még leterheltebbé válnak a járóbeteg-szakrendelők.

Az egészségügyi államtitkár szerint azonban a gondot az okozza, hogy az emberek az átlagnál többször mennek orvoshoz. Zombor azt is mondta az RTL-nek, hogy a szolgáltatók nyomást akarnak gyakorolni az államtitkárságra, ezért szándékosan nyújtják a várólistákat.

Épp ezért értetlenségüknek adtak hangot a lapunknak csak név nélkül nyilatkozó kórházigazgatók, akik tételesen cáfolták és visszautasították az államtitkár kijelentését. "Nincs olyan betegellátó-intézmény, amely direkt generálna várólistákat, hiszen alapvetően az az érdekük, hogy ellássák a betegeket" - mondta egyikük, fölidézve: a szolgáltatók számára éppen a kormány határozza meg, milyen teljesítmény-volumenkorláttal (tvk) dolgozhatnak, azaz hogy hány beteg ellátását finanszírozza számukra az OEP. Az intézmények gyakorlatilag mindegyike ezen a betegszámon felül is vállalja az ellátást, holott a társadalombiztosító e beavatkozásoknak csak részköltségét fizeti ki hónapokkal később - épp ez az egyik oka annak, hogy adósságaik folyamatosan nőnek. Példaként említette, hogy az általa vezetett intézmény laborköltségei négyszer magasabbak, mint amennyit az OEP kifizet. Ráadásul, már csak azért sem hagyhatnák "direkt" ellátatlanul a betegeket, mert szakmai protokoll szabályozza, hogy az egyes beavatkozásokat milyen időkeretben kell elvégezni, noha a feladatot valóban napról napra nehezíti a kórházak rossz anyagi helyzete és a fokozódó orvos- és szakdolgozóhiány.

(Népszava, fotó: Vajda József)

Az egészségügyi intézmények összevonásával nagy eséllyel megszűnik az a laboratórium, amely egyedül végzett az országban diagnosztikai és genetikai vizsgálatokat ritka izombetegségekkel kapcsolatban. Ha az osztály bezár, a betegek, gyermeket váró anyák ellátás nélkül maradnak. Az érintett családoknak ez súlyos csapás, de még az összegyűjtött aláírásokat sem sikerült személyesen átadniuk az illetékeseknek. Az Emmi válasza még homályos ígéretnek sem tekinthető.

A kórházösszevonásokkal megszüntetheti a kormány a ritka izombetegségeket is kutató Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztályt az Országos Környezetegészségügyi Intézetnél (OKI)  - közölte csütörtökön a Gyógyító Jószándék - DMD-Izombeteg Gyermekek Alapítvány.

Mint írták, az illetékesek nyilatkozata szerint a rendszer az átalakítással egyszerűsödik és ügyfélbarátabbá válik. Szerintük azonban az ügyfél- és emberbarát jelleget nem igazán erősíti, ami az intézetben történik március 1-jétől. Az OKI-t két másik intézettel vonják össze, és ez vethet véget a genetikai osztálynak.

Mivel bizonyos izombetegségeket az országban egyedül ebben a laboratóriumban diagnosztizálnak és szűrnek, ha az osztály bezár, a betegek, gyermeket váró anyák ellátás nélkül maradnak, amelynek súlyos következményei lesznek - írták a közleményben. Az érintett családokban újabb Duchenne izomdisztrófia, illetve spinális izomatrófia betegségben szenvedő gyermekek születhetnek. Megszűnik a betegadatbázis, megszakadnak azok a nemzetközi kapcsolatok, amelyek révén a betegek terápiás kipróbálások lehetőségeihez juthattak. Csonkul a két éve megalakított Budapesti Neuromuscularis Centrum működése is, amely a betegek komplex ellátását segítette elő - sorolták.

Az alapítvány reméli, hogy az OKI Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztálya fennmaradhat, és továbbra is elvégezheti a neuromuszkuláris betegségek genetikai vizsgálatát, a DNS-sérülések azonosítását, a magzati diagnosztikával segítheti az újabb gyermekvállalást, hasznos információkkal, gondozási tanácsokkal láthatja el az érintett családokat. 

Hiába gyűjtöttek aláírást?

Az intézmény fennmaradása érdekében gyűjtött több mint ezer aláírást az alapítvány, valamint a RIROSZ (Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége) napokon keresztül igyekezett személyesen átadni az ügyben illetékes döntéshozóknak, de a közlemény szerint hiába. Ezért a kérelmet emailben és postán elküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumába. A Gyógyító Jószándék Alapítvány reméli, hogy "ott úgy értékelik, az izombetegek is egyenlő értékű magyar állampolgárok, s megérdemlik az egészségügy szolidáris támogatását".

Emmi: Valami lesz

Az üggyel kapcsolatban a hvg.hu megkereste az Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkárságát, amely a következőket közölte.

A közeljövőben valóban átalakulnak az államtitkárság szakmai irányítása alá tartozó háttérintézmények, de a rendszer az átalakítással egyszerűsödik és átláthatóbb lesz. Az intézmények tevékenysége az ügyfélbarát közigazgatást is szolgálja - írta a minisztérium.

Az átalakulás ugyanakkor azt is megköveteli, hogy az egészségügyi háttérintézményektől elvárt funkciók mindegyike teljesüljön. Arról viszont, hogy mindez milyen szervezeti formában működik, még nem született döntés - írták. 

(hvg.hu) 

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását nem lehet és nem is kell egy egész épület akadálymentesítésével kezdeni, első lépésnek gyakran egy-két ajtó cseréje, vagy új íróasztalok beszerzése is megteszi. A megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres alkalmazásához lépésenként lehet eljutni, ebben pedig a mentális akadálymentesítés sokszor fontosabb lehet, mint a fizikai körülmények megváltoztatása. Mindez azoknak az érzékenységi átvilágításoknak az egyik tanulsága, amelyeket ügyfelei körében végzett 2014-ben a RehabJob.

Az ügyfelei körében tavaly végzett érzékenységi átvilágítások tapasztalatait összegezte a RehabJob Kft.Ezek a felmérések szolgálnak arra, hogy megállapítsák, egy-egy cég milyen mértékben áll készen arra, hogy fogyatékossággal élő és egészségkárosodott embereknek kínáljon munkát. 

„Azt látjuk, hogy míg régebben a pénzügyi ösztönzők bizonyultak elsődlegesnek, ma már inkább a segíteni akarás és a cégre gyakorolt pozitív hatások állnak az ilyen jellegű megkeresések mögött.

A nemzetközi cégeknél nem egyszer az anyavállalat részéről fogalmazódik meg az elvárás, a magyar tulajdonú cégek esetében pedig gyakran tulajdonosi, felsővezetői elkötelezettség indítja el a folyamatot. Az első lépésekhez viszont segítség kell: miközben a nyitottság fokozódik, a cégek nincsenek tudás szempontból felkészülve: nem ismerik a bejelentési kötelezettségeket, félnek az adminisztrációs terhektől, nem tudják, hogyan kell ebben a témában nyilvántartást vezetni, nem igazodnak ki az orvosi papírokon” - mondta Dobár Attila, a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését és integrálását segítő RehabJob ügyvezető igazgatója.

Egy adott cég felkészültségének feltérképezése legtöbbször 5 elemből áll. Az összes munkavállaló részvételével online kérdőívet töltenek ki, a cégvezetőkkel és véleményvezérekkel mintegy órás strukturált interjúra kerül sor, a különböző részlegek munkatársai fókuszcsoportos beszélgetés formájában osztják meg reményeiket és félelmeiket, fizikai értelemben is bejárásra kerül az adott terület, és a munkakörökhöz kapcsolódó fizikai jellemzők is felmérésre kerülnek. Mindezek együtt szolgálják, hogy teljeskörű állapotfelmérést lehessen végezni.

„Az egyik ügyfelünknél decemberben zárult érzékenyítési átvilágítás keretében a cégnél dolgozók többsége, 346 munkatárs töltötte ki az online kérdőívet. A többi eszközzel kiegészítve átfogó képet kaptunk a cégnél dolgozók felkészültségéről, a megváltozott munkaképességűekre váró környezetről. A vezető üzleti tanácsadók közé tartozó cégnél végzett kutatás során sokan nevesítettek olyan előnyöket, amelyeket a megváltozott munkaképességűek alkalmazása gyakorolhat a cégre. A megkérdezettek szerint a megváltozott munkaképességűek különösen a munkavégzés megbízhatóságát illetően emelkednek a többiek fölé, a céghez fűződő lojalitásban, illetve a monotóniatűrésben pedig példát lehet róluk venni. Mindez akkor is igaz, ha a megkérdezettek előzetesen tartanak attól, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók a megszokottnál nehezebben illeszkednek be és bizonyos feladatok elvégzéséhez több időre van szükségük” - mondta Markos Ádám, a RehabJob szakmai vezetője.

„Attól, hogy látunk egy mozgássérült vagy fogyatékos embert a buszmegállóban, vagy az ismerőseink között vannak súlyos betegséggel élők, nem biztos, hogy a munkahelyen is kellően érzékenyek vagyunk egy ilyen jellegű, állandó helyzet kezelésére. Mindehhez érzékenyítésre, a másik helyzetének megértésére és elfogadására van szükség, amit tréningek, felkészítések és folyamatos nyomonkövetés formájában lehet biztosítani. Mindenkinek ugyanis az a célja, hogy a megváltozott munkaképességű új kolléga sikerrel illeszkedjen be, és jól tudja végezni a munkáját.” - mondta Dobár Attila, a RehabJob ügyvezetője.

A tavalyi felmérések eredményeként a cégnél dolgozók megváltozott munkaképességű munkavállalókhoz fűződő elvárásai legtöbbször megegyeznek a bármely más kollégával szembeni elvárással. Alkalmanként felmerül a fogyatékossági etikett elkészítésére vonatkozó igény, és szinte mindenki elvárja, hogy kapjon előzetes felkészítést az újszerű helyzetek kezelésére.

„Az említett üzleti tanácsadó cégnél dolgozók háromnegyedének van baráti körből származó pozitív élménye a sokszínűséggel kapcsolatban, több mint egyharmaduk pedig az ismerősi körben élő fogyatékossággal élő emberrel kapcsolatban élt már meg jó tapasztalatot. Az ő esetükben is azt látjuk, hogy az érintettekkel történő leggyakoribb találkozási tér a közösségi közlekedés, a megkérdezettek alig 30%-a mondta, hogy nem találkozott még ilyen keretek között fogyatékossággal élőkkel. Itt viszont pozitív és negatív tapasztalatokkal szinte mindenki rendelkezik” - mondta Markos Ádám.

A kutatások alapján elindított érzékenyítési programokban a RehabJob rendre arra törekszik, hogy az akadálymentesítést teljeskörűen elősegítse, vagyis fizikai, info-kommunikációs és pszichés felkészítésre egyformán sor kerüljön. Az előzetes felkészítés és átélés lehetősége jelentős mértékben hozzájárul az új munkavállalók beilleszkedéséhez. „Azt pedig már az együtt végzett munka nyomán halljuk a régebben ott dolgozóktól, hogy az új tapasztalatok nyomán gyakran átértékelik saját helyzetüket is, és lényegesebben rugalmasabban tudják a munkájuk során és az életükben felmerülő problémákat kezelni” - mondta Dobár Attila.

Öt jó tipp cégvezetőknek

1. Találd meg, kik azok a kulcsszemélyek, akik a cégnél a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának szószólói lehetnek!
2. Egyből nem dobhatod a munkatársaid mélyvízbe: segíts nekik felkészülni a speciális helyzetű munkatársakkal való együttműködésre!
3. Ne ronts ajtóstul a házba, a fizikai akadálymentesítést csak lépésenként lehet megvalósítani!
4. Állj rugalmasan a megváltozott munkaképességű munkavállalódhoz, közösen alakítsátok ki az elvárásokat, hogy a rábízott feladatot a lehető leghatékonyabban tudja elvégezni!
5. Nincs feloldhatatlan konfliktus, csak kibeszéletlen problémák léteznek - a nyílt kommunikáció vezet egymás megértéséhez.

(mmonline)

Az ágazatban a pályázatokon elnyert összesen 86,8 milliárdból tavaly év végéig 28,5 milliárdot nem sikerült még elkölteni.

Összegében is jelentős, csaknem másfél milliárd forint öszegű az egyik legjelentősebb lemaradást mutató egészségügyi projekt, a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer kialakítását célzó e-Health program.

A projekt gazdája a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), indulását még Szócska Miklós előző egészségügyi államtitkár jelentette be 2013-ban, ám 2014 végéig gyakorlatilag semmi nem valósult meg belőle. Ehhez a fejlesztéshez szorosan kapcsolódik az egészségügyi intézmények közötti adatáramlást biztosító projekt, ami egy hangyányival áll csak jobban: az 1,9 milliárdos támogatási összegből azonban még itt sem tudtak lehívni több mint egymilliárdot.

 Az uniós egészségügyi beruházások sikerességét már eleve veszélybe sodorta, hogy két nagy pályázatot - az egészségügyi intézmények struktúraváltásához kapcsolódó 35,4 milliárdos, illetve az onkológia centrumok fejlesztését célzó 8 milliárd forintos összköltségűt – csak 2013-ban hirdettek meg. Ahol nem kapták össze magukat, ott mostanra sokszor behozhatatlan is lett a lemaradás.

A kórházfejlesztések közül tetemes a csúszás az egri Markhot Ferenc Kórházban, amelyet szervezetileg és strukturálisan is meg kellett volna újítani az elnyert csaknem 4,8 milliárd forintból, ám a pénzből négy év alatt is csak 1,3 milliárd forintot sikerült elkölteni.

A komáromi kórház projektmenedzsmentjének is fájhat a feje: az ellátás fejlesztésére kapott több mint 700 millióból 2013 vége óta mindössze 144 milliót sikerült felhasználniuk. A Szent Lázár Kórháznak ugyan van még ideje, idén május végére kell befejezni a szintén 2013 végén megkezdett infrastrukturális fejlesztést, de nagyon kell igyekezniük, mert az elnyert 2 milliárdnak alig az ötödét használták fel 2014 végéig.

Az onkológiai fejlesztések közül a Közép-Dunántúli Regionális Onkológiai Centrum, valamint ellátó hálózat kialakítását szolgálót már tavaly ősszel be kellett volna fejezni, de a megítélt 2,3 milliárdból még majdnem 2 milliárdot nem hívhattak le.

A szombathelyi Markusovszky Kórház irányításával megvalósuló regionális onkológiai centrumfejlesztést március végéig kellene befejezni, az erre kapott 1,3 milliárdból tavaly év végéig azonban csak alig 300 milliót költöttek el. A győri onkológiai centrumot is át kellett volna már adni, de az 1,2 milliárdos projekt szinte semmit nem haladt 2013 vége óta. A nyíregyházi onkológiai diagnosztikai eszközfejlesztésben is nagy az elmaradás, a projektet már le kellett volna zárni, de a megítélt 495 millió forint 90 százalékát még le sem tudták hívni.

Azoktól a késedelemben lévő projektektől ugyanis, amelyeket nem lehet befejezni az uniós ciklus zárásáig hátra lévő időben, eláll az állam. Ezek nem csak a további támogatástól esnek el, de a beruházás teljes összegét elbukják, miként arról Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai államtitkár is beszélt.

(Haiman Éva, vg.hu)

Eljött a védőnői szolgálat megbecsülésének, és erről kormánydöntés is született - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten, a 100 éves a Védőnői Szolgálat című konferencián.

Balog Zoltán elmondta: az egészségügyi alapellátást úgy gondolják át, hogy abban világosan legyen kijelölve a védőnői szolgálat "rangja és helye".

100 éves a védőnői szolgálat címmel konferencia Budapesten

Az egészségügyi alapellátásnak két igazán erős pillére van: az egyik a háziorvosi, a másik a védőnői rendszer - közölte a miniszter.

Balog Zoltán szólt arról, hogy a háziorvosi rendszerben már elindult egy komoly támogatás, 2015. január 1-jétől minden háziorvosi szolgálat több mint százezer forint plusszal rendelkezik. Hangoztattqa: a védőnők a családok legfontosabb szövetségesei.

Tarlós István főpolgármester köszöntőbeszédén elmondta, hogy az 1915. június 13-án létrejött Országos Stefánia Szövetség célul tűzte ki a csecsemőhalandóság csökkentését, a születésszám növelését, ezáltal a népesség számbeli erősítését, valamint a tudatlanság és a babona elleni küzdelmet. A védőnői képzés 1915 novemberében indult el.

A védőnői munka központi feladata a kezdetektől a prevencióban való aktív részvétel. A második világháború után átalakult a rendszer, létrejött a védőnői szolgálat, amely ma is állami keretek között működik.

A védőnő képzés 1975-ben főiskolai rangra emelkedett, és mostanában alakul át egyetemi szintű képzésé - mondta el Tarlós István.

A védőnői szolgálat jelentőségét kiemelve azt mondta, ma már arról beszélhetünk, hogy a világon csak elvétve van fejlettebb ellátórendszer a magyarnál. Joggal lehetünk büszkék arra is, hogy 2014-ben a magyar védőnői szolgálat nemzeti érték címet kapott - jegyezte meg.

Tarlós István megjegyezte azt is, hogy a kormány döntése értelmében a magyar védőnői hálózat megújítására 700 millió forintos uniós támogatást biztosítanak.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az alapellátás, így a védőnői szolgálat is kiemelt figyelmet kap ebben a ciklusban.

A védőoltások kapcsán arról beszélt, hogy a területen fontos szerepük van a védőnőknek, ugyanis egyre többször jelenik meg a fiatal szülőknél az oltásellenesség. Arra intett ennek kapcsán, "nehogy egy évtized múlva Magyarországon is kitörjenek járványok a butaság és a rövidlátás miatt".

(MTI)

Akik nap, mint nap nagy nyomás alatt dolgoznak, többet dohányoznak, több alkoholt fogyasztanak, sőt nagyobb valószínűséggel híznak el, ennek következtében szív- és érrendszeri problémák lépnek fel.

A világon évente 20 millió ember veszti életét az említett betegség következtében, ezzel a halálozási okokat tekintve globálisan az első helyen áll. Magyarország listavezető a régióban, hazánkban a halálesetek feléért felelős ez a kór.

Nagy-Britanniában több mint 1000 munkavállaló bevonásával készült a kutatás. A felmérést finanszírozó Brit Szív Alapítvány most arra buzdítja a munkaadókat, hogy legalább naponta tízpercnyi életminőség-javító aktivitást érjenek el a dolgozóiknál. Az is bebizonyosodott, hogy a kutatásban résztevők negyede több alkoholt fogyaszt a munkahelyi hatások miatt, míg minden tizedik gyakrabban gyújt rá cigarettára. A válaszadók 60 százaléka rendszeresen fizetés nélkül túlórázik, közülük pedig minden ötödik hetente legalább öt órányit.

A megkérdezettek 29 százaléka egyenesen attól tart, hogy a munkahelyi stressz miatt magas vérnyomás alakul ki nála, 21 százalék pedig szívrohamtól vagy egyéb szívproblémától retteg. „Az eredmények erőteljesen felhívják a figyelmet arra, mi történik akkor, ha munkaidőben elhanyagoljuk az egészségünket. Világszerte több millió ember mozog kevesebbet, dohányzik többet és hízik meg, mert nem gondol bele, milyen hatással lehet a munkahelyi stressz a testére. Az ilyesfajta magatartás elképesztően káros, ráadásul rontja a gazdasági hatékonyságot. Mivel több mint 9 500 szervezettel működünk együtt, tudjuk, hogy az egészség prioritásként való kezelése igencsak kifizetődő” – magyarázta Lisa Young, az alapítvány munkatársa.

(estiujsag.hu)

A kórházigazgatóknak február végéig kell újrastrukturálniuk az egészségügyi ellátórendszert. Mondhatjuk azt is: még egy hetük van arra, hogy összevesszenek egymással, lobbizzanak, kihasználják hatalmi kapcsolataikat. Beindulhat a kontraszelekció: az maradhat helyén, akinek felveszi a telefont például Lázár János. A 168 Óra utánajárt, hogyan változhat az egészségügyi struktúra.

Mintha nem tudná az egészségügyi államtitkárság, mi történik az ágazatában. A Miniszterelnöki Hivatalból ugyanis már kiszivárgott: a kormány közigazgatási régiókra osztja az országot, megyei szintű finanszírozást vezet be.

Mire elég?

Hogy konkrétan ez mit jelent? Azt, hogy az ország – egészségügyi ellátását illetően – hét-nyolc körzetből állna, tehát területenként két-három megye együttműködne. A régiók élére és a fővárosban – tudta meg lapunk – egy-egy csúcsintézményt jelölnének ki korszerű felszereltséggel.

Ugyanakkor arról is hallani: a fővárosban hat kórházat támogatna az állam, a többit magukba olvasztanák a vezető intézmények. Csakhogy Budapesten, mondják szakértők, nincs hat olyan kórház, amely komplex ellátást tudna nyújtani valamennyi betegségterületen.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár mindenesetre csak annyit üzent a pácienseknek: nem zárnak be kórházakat. Azt viszont nem tagadta: új csúcskórház épül majd Budapesten tízmilliárd forint beruházásból. Informátoraink szerint szóba jött helyszínként a IX. kerület, de újabban Buda is.

De vajon mire elég a tízmilliárd? Egészségügyi döntéshozatalban jártas forrásunk szerint még „fél kórházra sem elegendő”. Van olyan pesti kórházigazgató – szintén neve elhallgatását kérte lapunktól –, aki biztos benne: az ígért tízmilliárd forint sincs meg egy új kórházra.

Különben a szocialista kormány tíz éve kiszámoltatta, mennyibe kerülne, ha a budapesti Szent János Kórház műtőit és fekvőrészlegeit áthelyeznék új, modern tömbbe, a régi épületeket pedig szociális intézményi célokra használnák. Az új tömb megépítése több mint 100 milliárd forintba került volna – évtizeddel ezelőtt.

A mostani kormányzat azt is gondolja: állapodjanak meg egymással az egészségügyi szolgáltatók, milyen szolgáltatásokat tartanának meg és melyeket adnának oda más intézménynek. Hadd fokozzuk a „kormánylogikát”: a cél az – mondják a háttérben beszélő fideszes egészségpolitikusok –, hogy a kórházak így megszabaduljanak adósságaiktól. De hát ez nonszensz! Ilyen komoly strukturális döntések csak azon a szinten születhetnek, ahol a büdzsé nagyságát és a területi illetékességet is meghatározzák.

Persze a szakmai kapacitáselosztás eddig sem nagyon érdekelte a kormányt. Például az egyik fővárosi kórházban szakmai ok nélkül megszüntették az aktív osztályokat. Illetve azért volt egy nem hivatalos oka a bezárásnak. Az intézmény fősebésze anno fideszes képviselő volt, de a legutóbbi választáson alulmaradt versenytársával szemben. Így nem tudott érdemben lobbizni az aktív ellátásért – szemben a másik kórház továbbra is fideszes színekben politizáló főorvosával. Már maguk a fideszesek mondják: egy kormánypárti igazgató – állítólag – beolvasztott volna saját kórházába egy kisebb kórházat, kihasználva, hogy annak vezetője kevésbé befolyásos fideszes körökben.

Egyébként a kórházfúzióknak és az aktív osztályok leépítésének is van létjogosultságuk, ám csak akkor, ha e döntésekhez számítások, hatástanulmányok készülnek – egy jól meghatározott koncepció alapján. Ugyanez vonatkozik a közigazgatási régiókra is: legitim elképzelés lehet – ha kalkulációkkal alátámasztják a hatékonyabb működést. Csakhogy a 168 Óra megtudta: nincs különösebb kormányzati háttértanulmány a kórházak átalakítására.

(A teljes írás a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.)

Nagy-Britanniában mintegy 60 ezren szenvednek olyan tünetektől, többek között hallucinációktól, paranoiás rohamoktól, amelyek a kannabisz egy nagyon erős fajtája, az úgynevezett skunk számlájára írhatók, és több mint 300 ezer fogyasztó él át életében ilyen zavarokat - vélik a tanulmány szerzői.

Azoknál, akik naponta használnak skunkot, ötször akkora a mentális betegségek kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik sosem fogyasztottak erős kannabiszt - idézte a The Daily Telegraph online kiadása a Lancet Psychiatry következő számában megjelenő tanulmányt.

A londoni King's College Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetének kutatói majdnem 800 munkaképes korú brit felnőttet vizsgáltak hat éven át folyó kutatásuk során. Mind a főváros egy déli városrészében laktak, és a résztvevők felét röviddel korábban első ízben kezelték pszichiátriai tünetek miatt.

A hatvanas évek közepe óta ebben a városrészben megkétszereződött a skizofrénia előfordulása. Erős a gyanú, hogy a tendencia mögött a droghasználat áll.

A kannabisz fogyasztása nagyjából negyven százalékkal csökkent az elmúlt évtizedben Nagy-Britanniában, ám a szerek ereje ez idő alatt igen megnövekedett: míg a kender (Cannabis sativa) gyantájából készült hasis THC (tetrahidro-kannabinol) tartalma mintegy négy százalék, addig a skunké eléri a 15 százalékot.

A kutatók arra következtettek, hogy a kannabisz ereje és a használat gyakorisága játszik döntő szerepet a mentális egészségi kockázatok alakulásában. "Azokhoz képest, akik sosem éltek a kábítószerrel, majdnem kétszeresére nőtt a mentális zavarok rizikója azoknál, akik heti egy alkalomnál ritkábban szívtak skunk erősségű kannabiszt. Akik hétvégeken használták a drogot, azoknál majdnem háromszor akkora lett a kockázat. Akik naponta szívtak erős kannabiszt, azoknál több mint ötszörösére nőtt a pszichiátriai betegségek esélye" - olvasható a tanulmányban.

A kannabisz a leggyakrabban fogyasztott illegális drog Európában, a 15-64 évesek közül 73,6 millióan próbálták ki életükben - derül ki az európai kábítószer-ellenes hivatal (OEDT) legfrissebb jelentéséből.

(hirado.hu)